Kelet-Magyarország, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-22 / 146. szám

és SZMT megyei küldöttértekezleteA lytatás »* 1. oldalról) »gatás­aink győztek meg bei­­nket arról, hogy az ottani üze­­m minden dolgozója ismeri adatait. Nálunk ez sajnos­­ nincs így, ami abból adó­­, hogy a tervezés nehéz mum­­ában nem vonják be a válla­­dolgozókat a nagy gyakor­­al rendelkező és kiváló ere­­­nyeket elérő fizikai munka­­at. A szakszervezetek felada­­elsősorban mozgósítani a dolg­ókat, hogy mind nagyobb­­ban és aktívabban kapcso­­janak be a tervkészítés man­­ába.­­ Hasonló feladataink vannak újítási mozgalom területén. 7, ez a mozgalom is sokat födött, az elfogadott újítások ■ezetése is sokat javult, de­­ mindig nagy az elmaradás. A mi feladatunk, hogy ellen­­rizzük és segítsük az elfo­­adott újítások bevezetését s azok alkalmazását, a jó apaszt­al­a­tok elterjedését me­gy­esze­rte. szűcs elvtárs ezután az üzemi rársok nagy fontosságú munká­ét szórt, majd a dolgozók át- és munkakörülményeinek árulását, a törvényességet, a­lgozók ügyeinek intézését is­mertette. A többi között hang-s súlyozta, hogy a munkavédelmi­ rendelkezések betartását széles-­­ körű hálózat ellenőrzi, s ez nagyban hozzájárul a munkakö­rülmények javulásához. Jelentős eredményeket értünk el minden területen. Javult a dolgozók anyagi helyzete, a nagy családok helyzetén so­kat könnyített a családi pót­lék rendezése. Míg 1953-ban 29, addig 1959- ben 44 millió forintot fizettünk ki családi pótlék címén. A nyug­díjtörvény megjelenése tovább is­úíto­tta a nyugdíjasok helyze­tét. Az emelés megyénkben több millió forintot jelent. A párt és a kormány 1957-ben bevezette a nyereségrészesedési rendszert üze­meinkben. Évről évre nagy ösz­­szegű nyereségvisszafizetést kap­nak munkásaink. 1959-ben 17 ezer dolgozó több mint 17 mil­lió forintot kapott nyereségvisz­­szatérítés címén. Ezeken felül szocialista üzemeinkben jó né­­hány millió forintot jelentenek a béren felüli juttatások. Az életszínvonal emelésére vonatkozóan még egy példát: a magánerőből épített lakások szá­ma az utóbbi négy évet tekint­ve 1959-ben volt a legmagasabb.­rei István, Rikóczi Pál, Amadei József­né, Fülöp János, Veres Menyhértné, Kukk Gáborné, Szi­lágyi Menyhért, Kormány Mi­hály, Palicz János, Kovács Gyu­la, Gátfalvi Barnabás, Veress Anna, Molnár Istvánné, Frick György, Lengyel István, Kelemen Pál, Szűcs Lajos, dr. Várszegi Mihály, Varga Endre, Rímek Gyula, Farkas Ottóné, dr. Bankó László, Héri István, Kovács Er­zsébet, Szikszai Menyhértné, Békési József, Pankota­ István, Vári János, Koncz Károly, Gom­bos András, Oláh László, dr. Mihalik Jolán, Kovacsics Gyula, Feledi Ernő, Németh Béláné, Tóth Miklósné, Szabó Béláné, Somfai József, és Deme Sándor elvtársakat. Az SZMT elnökségének tagjai: Kovacsics Gyula, Szűcs Lajos, Veress Menyhértné, Balázs Pál, Scheibli István, Gátfalvi Barna­bás, Kovács Gyula, Babolcsi Pál, Héri István, Frick György, Trip­­sánszky Jenő, Nagy Károlyné, dr. Bankó László, Lengyel Ist­ván, Palicz János, Fülöp János, Kormány Mihály, Rímek Gyu­la. Az elnökség póttagjai: Balogh András, Pankotai István, Varga Endre. Az SZMT vezető titká­rául Szűcs Lajos, titkárául Ve­ress Menyhértné, elnökéül Kova­csics Gyula elvtársakat válasz­tották meg. Törődtünk többet s a m­u­nkásvédelemmel ■Szűcs elvtárs ezzel kapcsolat­­rt kiemelte, hogy bár jelentős rdményeket értünk el a mun­k- és munkavédelem terén anak még káros jelenségek is melyek akadályozzák a további lődést. Az új üzemi létesít­én­yekkel párhuzamosan nem adoskodnak mindenütt szociá- és munkavédelmi beruházó­sról. Eltűrik a vezetők, hogy dolgozók legelemibb biztonsá­­berendezések nélkül végezzék inkájukat. A hiba előforduló­­után csak kevés helyen alkal­minak felelősségrevonást a Ki­­k elkövetőivel szemben. Nem­­ esetben történt meg, hogy dolgozókat — főként az újon­­n alkalmazottakat — nem zárják ki a balesetvédelmi aőszabályokra. Ennek a ke­­tkezménye, hogy a balesetek százalékánál új munkaerő ik áldozatul. A feladat paran­­oiálag írja elő, hogy fokoznuu­k kell a társadalmi ellenőrzést és a munkavédel­mi propagandát. Meg kell ér­tetni a munkásvezetőkkel: nem lehet megtisztelőbb fel­adatunk, mint a munkások életének és jó munkakörül­ményeinek biztosítása. Az egészségügyi ellátásról szól­va a beszámoló hangsúlyozta, hogy megyénkben 2128 kórházi ágy áll a betegek rendelkezésé­re a felszabadulás előtti 362-vel szemben. A jelenlegi egészség­­ügyi beruházások tovább javít­ják a helyzetet. Feltétlenül szük­séges viszont meglévő kórhá­zaink fejlesztése. Szűcs elvtárs megemlítette, hogy so­k helyütt hiányoznak a jó munkához szükséges egészség­ügyi feltételek. Felhívta a gaz­dasági vezetők és szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy kü­lönösen a mezőgazdaság és a helyi ipar területén sürgessék az ilyen arányú beruházást és ve­gyék igénybe a helyi lehetősé­geket. Fordítsanak nagy gondot, az új, korszerű üzemegységek létesítésére, a korszerű szellőzte­tés, világítás, megfelelő hőmér­séklet, jó ivóvíz biztosítására El kell érni, hogy munkásaink adjanak többet a művelődésre is .A munk­áisor közöli végs­nkt felvilágosító tevékenységről­ ­- Szakszervezeti szerveink a már helyesen értelmezik a klitikai és kulturális nevelés univalóit. A termelést, az ér­­tkvédelmi munkát helyesen kö­­r­­ össze a politikai agitációval.­endezvényeink és az üzemi de­mokrácia fórumai lényegesen bősegítik a szervezett munkások fi­ti­kai látókörének növelését, öregmunkánkban ma már nem cifra, körmönfont beszéd a illemző, hanem őszinte, közért­ető és mindenki számára elfo­­adható politikai meggyőzés,­roblémáink persze itt is van­­ak, főleg a munkásszállásokon skó és más megyékbe átjáró­olgozók között nem tudunk még­redményes politikai munkát ki­ejteni. A jövő tennivalói közé irtozik, hogy változtassunk h­elyzeten, javítsuk a közoktatást, interetterjesztést, a művelődést. A beszámoló ezután a szak­­servezetek szervezeti erejéről, v­ezetés és irányítás problémájá­ól, a szakszervezeti aktívák munkastílusának javításáról be­sért, majd befejezésül hangsú­­ttatta: — Feladataink adva van­nak, hisz olyan fontos esemé­nyek után vagyunk, mint a VII. pártkongresszus és a szakszer­­vezetk XIX. kongresszusa. Ezek az­­események hosszú időre meg­szabták feladatainkat. Most azon kell munkálkodni, hogy valóság­gá tegyük a határozatokat. Az elnökség beszámolója után Vadócziner Lászlóné ismertette a számvizsgáló bizottság mun­káját, majd a mandátumvizsgá­ló bizottság jelentése hangzott el. Ezután került sor az érte­kezlet vitájára, amelyben szá­mosan vettek részt. A délutáni órákban megválasztották az SZMT új tagjait. A megye öt­venezer szakszervezeti tagjának képviseletében összeült küldöt­tek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjaivá választot­ták Balázs Pál, Ratkó Elemér, Farkas Piroska, Horváth Júlia, Tóth József, Triplánszky Jenő, Csehi Istvánná, Balogh András, Scheibli István, Szarvas Ernő, Gajdos Mihály, Nagy Károlyné, Babolcsi Pál, Áldott István, Ga­­rai Józsefné, Palásti János, Mol­nár Erzsébet, Pór István, Szenci- Kétszáznegyven mássá lóherét mentettek meg az eső elől az orosi f­i­m­is Csillag TSz tagjái Szombaton borongós idő volt . Az orosi Vörös Csillag Termelő­­szövetkezetben 22 holdon renden­­ feküdt a lóhere. Hétfőig hosszús­­ az idő — gondolták a szövetke­zet vezetői. Mozgósították hát'­­ délutáni gyűjtésre a tagságot. S­­­i­került jó minőségben petrend­v­­­be rakni a drága takarmányt. Késő este, amikor végeztek, azt­­ javasolták: ha már ilyen jól si­­­­került a szárítás, ne hagyják pet­­i rencében sem megázni, vasárnap­­ hordják kazalba. Így is lett, haj­­­­nal félháromkor az elnök vezeté­­s­­ével harmincnyolc tag dolgozott­­ a lóhere behordásán. Tizenegy­­ órára a 240 mázsa takarmány ka­zalba került. A bemelegedhetők úgy óvták meg a szénájukat, hogy szalmát rétegeztek a kazalba. A kocsisok és kazal rabok mellett ott voltak a vasárnapi munkán a fiatal lányok és fiúk. Pihenő nap­jukat áldozták fel, hogy jó minő­ségben kerüljön kazalba a lóhere és növekedhessék a második ka­szálás. A gyümölcsös brigád tagjai meghallották, hogy­ mire készül­nek a szántóföldiek, ők sem akar­tak kimaradni a vasárnapi mun­kából. Tizenöthidas gyümölcsö­sükben befejezték a szombaton elkezdett védekzést. A szövetke­­zet traktorosa pedig a burgonyá­tól tögedésen szorgoskodott vasár­nap délelőtt.­­ Délután a jó munka tudatában szórakoztak a futbalmérkőzésen, de hétfőn még vidámabban néz­ték az esőt, eshetett a kazalra, hiszen szalmával is befedték. Felh­őát­vonulások Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, néhány helyen­­ futó záporral. Ma még élénk,­­ holnap mérséklődő északnyugati,­­ északi szél. A nappali felmeleged­ő­dés kissé fokozódik. Várható leg­­y alacsonyabb éjszakai hőmérséklet : nyolc—tizenkettő, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok között. Távolabbi kilátások: a hét má­sodik felében csendesebb, de még hűvös idő. A NYÍREGYHÁZI radio MAI MŰSORA: Keletmagyarországi krónika. — Hírek, tudósítások. — Kommen­tár. — Nagymesterek, remekmű­vek. — A debreceni Kodály kó­rus énekel. Vezényel Gulyás György. — Tegnap Csengerbe és Ópálynba látogatott el a megyénkben tartózkodó szovjet pártmunkás delegáció A Kárpátontúli Terület pártbi­zottságának megyénkben tartóz­kodó delegációja tegnap Csenger­­ben tett látogatást. Érkezéskor a járási pártbizottságágon Dancs József elvtárs, a járási párbizott­ság titkára üdvözölte a kedves vendégeket, majd bemutatta a fo­gadásukon megjelent vb tagokat és a tömegszervezetek járási ve­zetőit. Baráti eszmecsere közben ismertette Danes elvtárs a járás politikai helyzetét. Nagy figye­lemmel hallgatták a küldöttek, milyen s­zép eredményt értek el a csengeri járás kommunistái a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében. Dénes elvtárs összeha­sonlítást tett a járás múltja és­­ jelene között. Beszédes számokat­­ sorakoztatod fel. Példázta a fej­lődést az is, hogy a múltban­­ mindössze három község volt vil-­l­lamosítva és most 21 községben I van villany. A járásban 20 kül- I tárház és 23 községi könyvtár működik. A csengeri járás területének 98 százalékán szocialista jellegű me­zőgazdasági termelés folyik. A 24­­ község közül csak egy helyen I van két termelőszövetkezet, más­­s­hol egy jól fejlődő szövetkezetbe­­ tömörült az egész község lakossá­­­­ga. Ez bíztató a jövőt illetően.­­ Kosztrub Georgij Mihalovics elvtárs, a küldöttség vezetője több­­ érdekes észrevételt tett és hasz­­­­nos tanácsokkal látta el a csen­geri járás vezetőit. A vendégek később ellátogatt­ak az egyik csen­geri önkiszolgáló boltba, megnéz­ték a csengeri állami gazdaság­­ gyümölcsösét, majd részt vettek a­­ járási pártbizottság aktíváinak­­ ülésén, ahol meghallgatták Lánci János elvtársnak a járási tanács­­ elnökének tájékoztatóját a párt­­­­szervezetek előtt álló feladatok­ról, ét felszólalt Hanák Georgij Gaif­i­ilovics elvtárs, az ilosvai­­járási pártbizottság első titkára­­ is. Szólt arról milyen határtalan­­ lelkesedéssel dolgoznak a szovjet­­­­ emberek a Kárpátontúli Terüle­­­ten is az SZKP XXI. kongresszu­sa határozatainak teljesítésén, a­ hét éves tervben előírtak megva­­­lósításán. „Nálunk­ is előtérbe ke­r­­­rült a mezőgazdasági­­ termelés specializálása. Mindent ott ter­melnek, ahol a legjobb eredményt­­ várhatják. Az ilosvai járásban — mondotta Hanák elvtárs — álta­lában 35 mázsa a kukorica át­lagtermése, hektáronként. De van olyan kiváló dolgozónk, aki már a 100 mázsást is túlhaladta. Az ilyenek tapasztalatait terjeszt­jük.” — A felszólaló beszédét nagy tetszéssel fogadta a hallga­tóság s az aktívák értékes taná­csokkal a tarsolyukban indulnak majd a termelőszövetkezetbe, hogy türelmet felvilágosító szó­val ismertessék a soronkövetke­­ző feladatokat. A vendégek este az ópályi tangazdaságba látogat­tak még el. (Hammel.) Húszmillió forintból nagyarányú termelőszövetkezeti építkezés indult a mátészalkai járásban Akár a legtöbb helyen, a má­tészalkai járásban is valóságos sorsfordulót jelentett az a nap, amikor az egész járás a nagy­üzemi utat választotta. Lassacs­kán fél éve már, s az azóta mu­tatkozó eredmények bizakodására adnak okot. Itt-os már észre­venni: formálódik, szépül a szat­mári táj. Soha nem látott, nagy­méretű építkezést indítottak a termelőszövetkezeti járássá ala­kulás után. Jellemző erre, hogy míg az év első napjaiban csak mindössze négy darab, ezer férő­helyes baromfi törzsórat, két da­rab, két és félezres csibenevelő szállást és két dohánypajtát­­ter­veztek felépíteni 1960-ban, addig a később módosításra szoruló terv végösszege eléri a 20 millió fo­rintot. Téglafalú tehénistállók Igen örvendetes, hogy a hitel igénybevétele mellett több épü­letet húznak fel saját erőből. Az idén 46 darab ötven férőhelyes növendékistálló építését tervez­ték a szövetkezetek. Több ősz­­ben azonban azt a megoldást vá­lasztották, hogy száz férőhelyes, téglafalazatú tehénistállót építe­nek. Ezek az épületek 25—30 évig is képesek ellátni rendelte­tésüket. Ezen kívül 28 darab 20 férőhe­lyes sertésfiaz­ató, 13 darab 250 férőhelyes süldőszállás, 7 darab 120 férőhelyes sertéshizlalda épül fel az idén állami támogatással. Bár eddig várni kellett a faa­nyagra, de most már a járás szövetkezeteiben lévő tizenegy házi építőbrigád teljes erővel , munkához látott. Ennek köszön­hető, hogy már eddig is szép eredmények születtek. A vellaji példa Saját erőből az idén többek kö­zött 12 darab ötven férőhelyes növendékistállót, két darab ser­­tésiiaztatót, 3 darab 250 férőhe­lyes sertésszállást 5 darab sertés­hizlaldát, kilenc darab juhho­­dályt, 5700 csibét befogadó négy darab ólat, két dohánypajtát és 9 kukoricagórét adnak át a ter­melőszövetkezetekben. Szép pél­dával jár elöl a véllaji II Rákó­czi Ferenc Termelőszövetkezet: félmillió forintot kitevő beruhá­zás során egy új majorra elegen­dő létesítményt építenek. Már el­készült egy 40 férőhelyes sertés­­fiaztató, hamarosan átadnak egy 100 és 50 férőhelyes újabb tél­én,­­ illetve növendékistállót, és a jó­képességű építőbrigád még továb­­­­bi épületek megvalósításához lát. Ugyancsak szépen halad a mun­ka a nagyecsedi Rákócziban, és­­ a nyírcsaholyi Vörös Csillagban­­ is. Az előbbi helyen 1960-ban 8­1 darab 100 férőhelyes téglafalú tehénistálló és egy 250 férőhelyes sertésszállást építenek, míg Nyír­­­­csaholyban már átadtak egy 500­­ férőhelyes juhhodályt. Bár az építkezésekhez szüksé­ges vasanyaggal még van némi probléma, az igyekezet azonban­­ jó kilátásokkal kecsegtet. Terv­­ szerint október végére minden egyes létesítményt befejeznek a­­ termelőszövetkezeti járásban. I „ . . . . (­*«.) 4

Next