Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
iA-Z\M.S£MP.SZABOLCS'’,SZATMAU\MEGYEI BIZOTTSÁGA'‘'$'',A MEGYEI TANÁCS I APJA? XX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ala: 50 fillér 1963. AUGUSZTUS 2. PÉNTEK Közérdekű bejelentések (3. oldal) A rádió és tv heti műsora (4. oldal) Villámcsapások nyomában (6. oldal) Részegek az úttesten (3. oldal) Száraz, meleg idő (6. oldal) Mindnyájunk feladata A béke megmentése minden ember érdeke, mindnyájunknak tenni kell valamit érte. önkéntesen felvetődik mindnyájunkban a kérdés: mit tehetünk a békéért? Pedig kézenfekvő a válasz. Mindenki tudja, aki él, hogy a béke életet jelent, békességet és boldogságot. S ahogy egy kisebb közösségben a közösség tagjainak tenniök kell valamit közösségük egyetértéséért, úgy az országoknak, népeknek is tenniök kell a Föld békéjéért. De mit tehetnek azok adukét szerte a világon „kisembernek” vagy „egyszerű embernek” neveznek? — kérdezhetnék és kérdezik sokan. Sokat tehetnek, hiszen belőlük áll össze az emberiség, ők: — mi vagyunk a többség, mi vagyunk a mindenütt jelenlévők, mi, a kisemberek. A mi kezünk, munkánk, tehetségünk, tudásunk hozott és hoz létre városokat, vízi erőműveket, rakétákat és játékokat! Ebben rejlik a mi erőnk. Ez kell, hogy tudatosuljon minden emberben mert nincs és nem lehet nagyobb erő a világon az emberiség egyetemes békeakaratánál! Akit tehet a magyar „kis ■*•*■*• ember”, a magyar békeharcos? A béke életet és egyben boldogulást is jelent E kettő el nem választható hiszen az elnyomott nép békéje az elnyomónak kedvez Csak a szabadon fejlődő népek számára jelent kenyeret gyümölcsöt, napfényt, levegőt. Naponta jobb életet, tehát mindennapi derűs munkát és annak megérdemel örömét. Vagyis munkánk öntudatos elvégzése — ki-ki , maga helyén — jobb sorsol már nemcsak boldogabb jövőt, de boldogabb jelent ígér. Mindez pedig egyre értékesebbé, szükségesebbé te- szi számunkra a békét. Mind- 5 egy hol dolgozunk, a munka * puszta elvégzése még önma- gában nem biztosítja a bé- * két. A nem tudatosan végzett ‘ munka árt a közösségnek, árt az egyénnek, árt a békesség- nek, mert előbb-utóbb ellentétet szül. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy valamenynyien tehetünk valamit a békéért, akkor szívós akarattal álljuk meg a helyünket. A lélektelenül végzett munka különben sem jelent örömet, inkább bosszúságot. Ahogy a családban szükséges a közös akarat ahhoz, hogy békesség legyen, úgy a világon is szükeség van minden ember aka- ratára. Aki e harcból hiányzik, az az életet tagadja meg, 1 az emberi hitet. A tennivaló egyszerű: konok akarat kell, amely jelen kell, hogy legyen minden mozdulatunk- ban, minden tettünkben, egész valónkban, mindaddig, amíg az emberiség legnagyobb kincse, a béke végleg biztosítva nincsen. . .. . . "Azt tehetjük, ezt kell ten nünk, hiszen az akarat, az erő csak úgy lesz teljes, ha mindnyájan így akarjuk. Ha mindannyian helytállunk, e harcban. A minden fontos alkalomkor kinyilvánított békeakarat megmentheti a békét, hiszen ahhoz képest törpe az atombombák ereje. Egyszerű ez. Mindennapi öntudat, becsület dolga, mely ha jelen van munkánkban, tetteinkben, akkor nyugodtan és félelem nélkül játszhatnak gyermekeink, élhet nyugodtan az emberiség, mert ez a békeakarat átsugárzik betonfalakon, át az óceánok felett, bejut tárgyalótermekbe, kaszárnyákba! Nem állhatja útját semmi! A világ visszhangja az atomcsend- egyezményről A nyugati hírügynökségek behatóan foglalkoznak De Gaulle francia elnök szerdán elhangzott kijelentéseivel, amelyekben a francia államfő elhatárolta magát a moszkvai háromhatalmi atomcsendegyezménytől. OTTAWA Az AP Paul Martin kanadai külügyminiszter ezzel kapcsolatos nyilatkozatát közli, rámutat, hogy Martin saját maga többször kísérletet tett a Franciaország és szövetségesei között támadt nézeteltérések elsimítására. A külügyminiszter szerdán adott nyilatkozatában hangot adott annak a reményének, hogy talán rá lehet bírni Franciaországot a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról szóló megállapodás elfogadására. NEW YORK A New York Times csütörtöki száma egy kelet-nyugati csúcsértekezlet kilátásait latolgatva hangoztatja, hogy egy ilyen kormányfői értekezlet előtt még nyugati csúcsértekezletet kellene tartani De Gaulle francia elnök bevonásával. Kiváltképpen fontos lenne Kennedy amerikai és De Gaulle francia elnök eszmecseréje. „Az ilyen találkozó szükséges De Gaulle elnök szeparatista politikája miatt, amely megosztja a nyugatot és jelentékenyen korlátoz minden olyan keletnyugati megállapodást, amit nélküle ütnek nyélbe”. A lap ugyanakkor arra is rámutat, hogy egy ilyen alkudozáson a francia elnök „kemény tárgyalófél” lenne. De Gaulle ugyanis utalt az Egyesült Államok Achillessarkára, nevezetesen arra, hogy az amerikai fizetési mérleg kiegyensúlyozatlan. De Gaulle azzal kérkedett, hogy Franciaország képes pénzügyi segítséget adni az Egyesült Államoknak, s ily módon sejtette, hogy a segítséget meg is vonhatja. Franciaországnak jelentékeny tárgyalási pozíciót biztosít több mint négy milliárd dolláros aranykészlete. A Chicago Tribune szintén ezt a szempontot világítja meg vezércikkében. COTONOU Maurice Yameogo, az Afrikai és Malgas Unió elnöke, szerdai sajtóértekezletén hangoztatta, hogy ezt az egyezményt az afrikai államok már régóta óhajtották. Másrészt azonban azt állította, hogy De Gaulle tábornok álláspontja „védelmezhető”. WASHINGTON Szerdán a washingtoni sajtóklubban Harriman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője találkozott az amerikai és a külföldi újságírókkal. „Jó ez a szerződés, — mondotta Harriman. — Minden paragrafusa pontos és világos”. Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termonukleáris háborút, és ellenőrzést teremthessünk a nukleáris fegyverzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris háborút. Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sikereket értek el az ipar, a tudomány és a népművelés fejlesztésében”. Hruscsov utol akarja érni az Egyesült Államokat, — mondotta Harriman — de nem akar háborút. A Szovjetunió népei azért nem akarnak háborút, mert minden népnél jobban érezték, hogy mit is jelent a háború. Ezért magabiztosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt, amikor a Pravdának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés első lépés a többi probléma megoldása felé. A szerződés előnyeire vonatkozóan feltett kérdésre Harriman azt mondotta, hogy az „rendkívül érdekes lehetőségeket tár fel valamenynyiünk számára. Véget vet a légkör rádióaktív szennyezésének. A világ népei, — köztük az amerikai nép — nem akarják a nukleáris kísérletek folytatását, mert féltik gyermekeik egészségét”. Harriman idézte az amerikai tudósok szövetségének nyilatkozatát, amely nyíltan kimondja, hogy „nemzeti katasztrófa lenne, ha a szenátus megtagadná a szerződés ratifikálását”. „Ha nem ratifikáljuk a szerződést, — fűzte hozzá Harriman — elveszítjük vezető szerepünket a világon”. TOKIÓ Az AP tokiói jelentésében a Jomiuri Simbun több millió példányszámú japán napilap csütörtöki számának éles De Gaulle-ellenes állásfoglalását közli. De Gaulle kijelentései „nyomasztóak” és „egy már régóta letűnt múlt visszhangjai” voltak. A lap Franciaország magatartását és idejétmúlt roppant becsvágyát önzőnek minősíti, s megjegyzi, hogy ez a legenyhébb kifejezés rá. HAGA Makijnen holland miniszterelnök a parlament alsóházában kijelentette: „A holland kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Moszkvában parafált nukleáris kísérlet-tilalmi egyezménynek.” BECS Kreisky osztrák külügyminiszter a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: „Véleményem szerint ez az egyezmény a legfontosabb politikai esemény az osztrák államszerződés 1955-ben történt aláírása óta”. LONDON Az angol kormány fehér könyv formájában közzétette a Moszkvában parafált részleges nukleáris kísérlet-tilalmi egyezmény szövegét. ANKARA F. Erkin török külügyminiszter egy lapnak adott interjújában rámutatott, hogy Törökország „őszintén kívánja, hogy az első lépés után megvitassák a föld alatti atomrobbantások betiltásának kérdését és a leszerelés egyéb problémáit.” Tőwtk ■— Képek Aratják a kendert Megyénkben az alacsony fekvésű beregi és erdőháti tájon több évszázados hagyománya van a rostkendertermelésnek. Az idén is mintegy 100 holdon foglalkoztak ezzel a fontos növénnyel. Főként azért, hogy az őszi betakarítás után a téli munkapangás idején állandóan foglalkoztathassák az asszonyokat, leányokat. A szövetkezetek saját maguk dolgozták fel a kender rostját. Már megkezdték a betakarítást, összesen több mint egymillió kéve kendert gyűjtenek be. Az aratást nyomon követi az áztatás. Több napon át tartják víz alatt a zöldszárú sövényt. Ezeken a tájakon mintegy 50 mas a hasznosig sírásra alkalmatlan tavat jelöltek ki kenderáztatókká. Az erdőháti és beregi táj asszonyai mesterei a rostkikészítés fortélyainak. A kenderaszárat összetörik, kifésülik belőle a szálakat, majd ebből fonják az úgynevezett házivásznat. December közepén több mint félezer szatmári házban állítják fel a szövő-i székeket, az úgynevezett eszta- vázákat. Több száz méter házi- vászon készül évenként ezeken a vidékeken. Majd a tél hosszú unalmas napjait az-zal töltik a szövetkezeti aszszonyok, hogy az általuk szőtt vászonra hímezik, varrják a világhíres beregi mintákat. Pórozza a dohányt Szteszkó János, a petneházi Szabad Föld Tsz dohányosa. Válogatják a szállításra kerülő uborkát az ófehértői Búzakalász Termelőszövetkezet fiataljai. Fotó: Román Dénes/ Közlemény az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásáról Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hivatalosan bejelentették a következőt: " A létrejött megegyezés értelmében a légköri, világűrbeli és víz alatti atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló és június 25-én parafált szerződés aláírására augusztus 5-én kerül sor Moszkvában. — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Rush amerikai és Lord Home angol külügyminisztert. — Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásánál jelen lesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormányának meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára. Közölték továbbá: Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírása Moszkvába érkező Dean Rusk amerikai külügyminiszter elfogadta Andrej Groimiko szovjet külügyminiszter korábbi meghívását és a szerződés aláírása után a szovjet külügyminiszter vendégeként néhány napot a Szovjetunióban tölt. Munkásakadémiák nyílnak ,ezók megismerkednek a legfontosabb társadalmi, politikai és közgazdasági kérdésekkel. Szeptemberben tíz ilyen akadémiát indítanak be Nyíregyházán, s ezeknek több mint félezer hallgatójuk lesz. A falusi dolgozók ismereteinek bővítése céljából a korábbi éveikben jól bevált termelőszövetkezti akadémiák is megkezdik működésüket. A TIT munkatársai előadássorozatot tartanak a tudomárványos növényvédelem, a nemesítés és termelés módszereiről. A nagyobb létszámú KISZ-szervezetnek gondoskodnak a TIT keretében az ifjúság művelődéséről. A fiatalok művészeti és esztétikai nevelését tűzték ki célul Előreláthatólag mintegy tízezren vesznek részt a megye dolgozói közül ezeken az akadémiákon. . A TIT Szabós és Szatmár megyei szervezete az 1963/64' s oktatási évben munkáskadémiákat nyit a mezőárosok üzemeiben és a falvakban. Az akadémiákon a dél