Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-03 / 282. szám

Események sorokban A kolumbiai Bucmaventuraöbölben parti szirtbe ütközött és elsüllyedt a Luzmilla nevű személyszállító hajó. Tíz ember vízbefulladt. A dominikai katonai junta vasárnap bejelentette, hogy a katonaság és a rendőrség vasárnapra virradó éjszaka körülzárt két felkelő csoportot. Bonao város közelében 70, Escarela helységnél 40 főnyi csoport ragadott fegyvert a kormány ellen. A felkelőket felszólították: hétfő estig tegyék le a fegyvert. A bolgár és az angol kormány elhatározta, hogy szófiai, illetve londoni diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emeli. A Lengyel Népköztársaság és Líbia között követségi szinten diplomáciai kapcsolat létesült. Bukarestben hivatalosan közölték: Románia és Nagy-Britannia kormányai megegyeztek, hogy a két ország londoni, illetőleg bukaresti diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emelik. A közép-indiai Nagpurban hét személy sérült meg, amikon egy robbanószereket szállító vasúti kocsi felrobbant. A robbanás színhelyének környékén sok ház teteje beszakadt. Izraelben hétfőn reggel negyvenezer dolgozó lépett sztrájkba béremelés kiharcolása céljából. Sztrájkolnak a minisztériumok, a posta, a vasutak dolgozói, a kórházak is csupán a sürgős orvosi beavatkozást igénylő betegeket részesítik kezelésben. Hétfőn reggel Dél-Cseh és Dél-Morvaországban, valamint Szlovákia egyes területein kiebb földrengést észleltek. A földrengés a különböző területeken mindössze néhány másodpercig tartott, sebesülés nem történt. Az anyagi kár jelentéktelen. A svéd békeharcosok Göteborgban, Malmőben és Helsingborgban vasárnap fáklyás menetben követelték, hogy nyilvánítsák Észak-Európát atomfegyvermentes övezetté. A demokratikus Berlin utcáin és a magasvasút forgalmasabb állomásain december első vasárnapján megjelentek az első kivilágított karácsonyfák. Régi német népszokás szerint karácsonykor nemcsak a lakásokban, hanem az utcákon is felállítanak és feldíszítenek fenyőfákat. Az idén először közvetlenül a nyugat-berlini határ mentén levő Brandenburgi kapu oszlopai között is felállítottak egy karácsonyfát, hogy hirdesse a keleten és a nyugaton élő németek kölcsönös megértésének, a németországi béke megteremtésének szükségességét. Szenegál 1960-ban történt függetlenné válása óta vasárnap tartottak első ízben parlamenti és elnökválasztásokat az országban A képviselőválasztásokon Senghor elnök kormányon levő pártja, a szenegáli haladó párt 802 791 szavazatot kapott, az ellenzéki afrikai átcsoportosítás szenegáli pártja 33 017 szavazatot. 2 1963. december 3. Gyilkossággal fenyegették meg Johnsont Egyéb jelentések Washingtonból Nyugati hírügynökségek közlése szerint az amerikai titkosszolgálat vasárnap éjszaka letartóztatott otthonában egy Robert A. Weatherington nevű 40 éves személyt, aki azzal fenyegetőzött, hogy meggyilkolja Johnson elnököt. Az AFP közlése szerint Johnson elnök vasárnap felkereste otthonában Walter Lippmann neves amerikai újságírót, a New York Herald Tribune munkatársát és hosszabb megbeszélést tartott vele. Az AP közlése szerint Carl Albert, az amerikai képviselőház demokrata párti többségének vezetője vasárnap arról nyilatkozott, milyenek lennének Johnson elnök esélyei a jövő évi elnökválasztásokon. Jóslata szerint „Johnson elsöprő győzelmet" aratna. „Megfontolásra méltónak"’ tartja Carl Albert azt is, hogy Johnson mellett Robert Kennedy igazságügyminiszter is induljon, az utóbbi az alelnöki tisztségért A demokrata párti politikus szerint nem lenne meglepő, ha a köztársasági párt Nixon volt alelnököt jelölné az elnökválasztásokra. A jelöltetésre Nixonnak van a legtöbb esélye — mondotta. Mint Borisz Sztrelnyikovnak, a Pravda New York-i tudósítójának az amerikai újságírók elmondották, lapjaik szerkesztőségeibe, a Fehér Házba és az igazságügyminisztériumba naponta ezrével érkeznek levelek, amelyek azt az egyhangú követelést tartalmazzák: le kell leplezni és meg kell büntetni azokat az összeesküvőket, akik meggyilkolták Kennedy elnököt. A sajtó értesülései szerint — írja a tudósító — az FBI egy hét múlva összeállítja az Oswald elleni bizonyítékokat tartalmazó jelentést. A szövetségi nyomozó szervek a texasi rendőrséggel ellentétben — hangoztatja Sztrelnyikov — a vizsgálatot kevésbé feltűnően végzik, s nem sok hírhez juttatják a tudósítókat. Egy s más mégis kiszivárog, így például ismeretessé vált, hogy az FBI ügynökei most arra igyekeznek fényt deríteni, ki látta el pénzzel Oswaldot. Oswald ugyanis többnyire munka nélkül volt, nem tudott lakást bérelni, nem tudta eltartani feleségét és gyermekeit, akik ezért kénytelenek voltak hol Oswald édesanyjánál, hol pedig ismerősöknél lakni. Oswald azonban hirtelen pénzre tett szert, s az idén nyáron elutazhatott Mexikóba. A továbbiakban Sztrelnyikov Oswald gyilkosára, Rubyra áttérve azt írja, hogy az FBI most Ruby múltját és jelenlegi körülményeit kutatja. Sztrelnyikov idézi a börtön főfelügyelőjét, aki — mint írja — úgy látszik sejt valamit Rubynak az elnök meggyilkolásában vállalt szerepéről. — Ruby állandóan azt hajtogatja — jelentette ki a börtön főfelügyelője újságíróknak —, hogy barátai nem fogják cserben hagyni, én viszont attól félek — fűzte hozzá a felügyelő —, hogy a tárgyalás előtt még megmérgezik. Az amerikaiak túlnyomó többsége előtt most már világos — mutat rá a Pravda tudósítója —, hol kell keresni a bűnösöket Ezzel kapcsolatban Sztrelnyikov idézi a New York Times egyik cikkét, amelyben ez áll: „az egész világ és egész Amerika nem kételkedik abban, hogy Dallasban futnak össze az összeesküvés szálai." Letartóztatták a kongói külügyminisztert Leopoldville (AFP, Reuter, AP) A kongói kormány vasárnap bejelentette, hogy „az állam biztonsága ellen irányuló cselekménye miatt” letartóztatták Auguszte Kalanda külügyminisztert. A külügyminiszteri tisztséget ideiglenesen Adoula miniszterelnök vette át. A 30 éves Kalanda, a kongói kormány legfiatalabb tagja, az Ilo-kormány idején kabinetfőnök volt, legutóbbi tisztségét pedig Bomboko volt külügyminiszter igazságügyminiszterré való kinevezésekor vette át. Kalanda a központi kormány többi tagjainak tudta és hozzájárulása nélkül állítólag útlevelet adott Csembe volt katangai elnöknek. A hírek szerint rossz volt a viszony Adoula miniszterelnöke és a külügyminiszter között és éppen ezért már korábban is várták lemondását. Jacques Ducles a demokratikus pártok egységprogramjáról Párizs (MTI) Jacques Duclos a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja vasárnap Rouen-ban beszédet mondott. Kiemelte, hogy valamennyi demokratikus pártra nagy felelősség hárul. A tömegekben a tehetetlenség és csüggedés érzését váltaná ki, ha úgy látná, hogy a demokratikus pártok nem tudják az egységet létrehozni. Ezzel szemben az együttműködés, a közös akciók megteremtik a bizalom és a harci elszántság légkörét. A közös program kidolgozásának nincsennek akadályai — hangoztatta. — Sokan vannak Franciaországban, akik a személyi uralom megszűnését kívánják és felvetik a kérdést: mi következik utána? Nekünk válaszolnunk kell erre a kérdésre. Meg kell mondanunk, mit akarunk. Konkrét közös programot kell a nép elé terjesztenünk. Külpolitikai széljegyzet „Különös kormány" Olaszországban Hétfőn kopogtatott Moro kijelölt olasz miniszterelnök, a kereszténydemokrata párt főtitkára a köztársasági elnök palotájában, hogy közölje: hosszú és viharos tárgyalások után az új olasz kormány készen áll a megalakulásra. Sok szempontból ez az új kormány nemcsak Olaszország, hanem egész Nyugat-Európa egyik „legkülönösebb” polgári kormánya. Különössé mindenekelőtt az teszi, hogy nemcsak tíz kereszténydemokrata, három szociáldemokrata és egy vagy két köztársaságpárti politikus ül majd a miniszteri bársonyszékekben. A nyugat-európai parlamenti társasjáték megszokott résztvevőin kívül öt miniszterével helyet foglal az új kormányban Nenni szocialista pártja. Ez először fordul elő az 1948 utáni olaszországi politika történetében. Nenni pártja a szakszervezetekben ezernyi város és község vezetésében együttműködik a kommunistákkal, így pusztán formai szempontból a Moro kabinet másfél évtized óta Olaszország leghaladóbb kormánya lehetne. De csak lehetne. A Nemi-szocialisták belépését ugyanis olyan kompromisszum kísérte, amely a kormányon belüli jobboldal győzelmének tekinthető. Nenniék nemcsak az atlanti politikát és a „többoldalú atomerő” tervét fogadták ( a szocialista párt kongresszus határozata ellenére ,hanem beleegyeztek a kommunista pár az ország 8 millió szavazata számláló második pártjának elszigetelésébe is. Ez a kompromisszum voltaképpen azt jelenti, hogy a hatalom sáncai közt betörő Nenni-szocialisták nem rendelkezhetnek kellő erőre elgondolásaik érvényesítésére A kereszténydemokrata pár derék hada, élén Moroval, természetesen nem a Nenni pártja iránti „szeretetből engedi« be a hatalomba a szocialista pártot, hanem azért, mert a kereszténydemokrata párt veszélyesen meggyengült és hatalmát csak így lehetett megmenteni. Nenni és követői voltaképpen ennek a mentőakciónak nyújtottak segédkezet, amikor ilyen feltételek mellett is vállalták a kormányban való részvételt. Meg kell azonban mondani, hogy ez az új, különös olasz kormány a mentőakció ellenére is rendkívül ingatag. Mindenekelőtt azért, mert a kereszténydemokrata párt egymással harcoló frakciókra bomlik , Nenninek pedig hatalmas baloldali ellenzéke van saját pártjában. Az új kormány így voltaképpen csak ráborítja a hatalom köntösét az olasz politika évek óta tartó és továbbra is folytatódó válságára. Erhard televíziós nyilatkozata Erhard nyugatnémet kancellár Johnson elnökkel való találkozója után interjút adott egy amerikai televíziós állomásnak. Az adó vasárnap sugározta a nyugatnémet vezető nyilatkozatát. A kancellár kijelentette, nem ellenezné Johnson és Hruscsov találkozóját, „ha tényleges lehetőség áll fenn arra, hogy egy ilyen találkozó távolabb visz egy háború szakadékától.” Erhard hozzáfűzte, hogy a kérdés eldöntése természetesen az amerikai kormányra tartozik. A bonni vezető hangsúlyozta, hogy igen fontosnak tartja az amerikai csapatok nyugat-németországi jelenlétét és hozzáfűzte, hogy „noha ebben a kérdésben nem lehet örök időkre szóló választ adni, jelenleg a lehető legélesebben ellenezném a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését. Erhard azt állította, Nyugat-Németország nem kéri, hozzátette azonban, országa ragaszkodik ahhoz, hogy támadás esetén atomfegyverekkel védjék meg. A sokoldalú NATO atomerő kérdéséről szólva kijelentette, hogy a terv véleménye szerint „még nem halt meg” noha Európában egyedül Nyugat-Németország támogatja fenntartás nélkül. Végül Erhard hangsúlyozta: véleménye szerint Kennedy elnök halála semmiféle változást nem hoz az amerikai—nyugatnémet viszonyban. „Biztos vagyok abban, hogy nem lesznek változások, mivel Johnson elnököt jól ismerem, ő pedig ismeri Németországot” — mondotta a kancellár. A Ziergiebel: »5 — Nem tudom, nem maradhatok el csak úgy egyszerűen a munkából. — Ne őrjíts meg ostoba kifogásaiddal! Mintha még sohasem lettél volna beteg. Megérkeztünk a gyorsvaséihoz. A sebhelyes megadott egy címet, amelyet meg kellett jegyeznem, és adott kétszáz márkát. — Többit megkapod, amikor csütörtökön viszontlátjuk egymást. Tudod még, Litzenseeufer. Kezet fogott velem, és felment a gyorsvasút lépcsőjén. Tudnom kellett volna, hogy ezzel egy vég nélküli lánc kezdődik. Sőt talán tudtam, vagy éreztem is, de hogyan lehet ezekből az iszonyú bonyodalmakból kikeveredni? Siebert jutott eszembe. Meg akartam vele beszélni a dolgot, de mikor előtte álltam, nem volt metszem hozzá. Betegséget tetettem, és kedden reggel vonatra ültem. A pénzt könnyen kerestem meg. Attól a férfitől, akinél megszálltam, megtudtam, hogy az adatok az angol titkosszolgálatot érdeklik. Ő maga már 1945 júliusa óta űzte ezt a mesterséget. Minden nehézség nélkül visszaérkeztem az adatokkal és a levéllel. Csütörtök reggel megint a sebhelyes előtt álltam. Felnyitotta a levelet, és átfutotta tartalmát — Jól csináltad, Kuffat — mondta elismeréssel. — Voltak nehézségeid? — Nem, de remélem, hogy ez volt az első és utolsó eset. — Miért? Mit kockáztatsz vele? Naponta több százan utaznak arra a környékre, hogy a termelőktől vásároljanak. Te is csak ezt csinálod. — Az angol titkosszolgálatnak dolgozol — vágtam az arcába —, és én nem akarom, hogy nekem a jövőben bármi dolgom is legyen ezzel. Nem vagyok kém! — Bizalmi emberünk mesélte el neked? — Igen. — ügy. És azt hiszed, hogy a szép két szemedért megengedjük, hogy ezzel a katonai titokkal sétálgass. — Részemről mindent elfelejtettem — bizonykodtam soha nem fogok róla egy szót sem beszélni, semmi esetre sem, de most hagyjatok már békében. —• De hiszen nem bántunk, cimbora. Itt a hátralékos háromszáz márka. Mégiscsak gyorsabban kerested meg ezt a pénzt, mint annak idején Münchenben cigarettával, vagy Ajax zamatos borjúhúsával. — Hirtelen harsogva felnevetett. — Az volt a gaudium, hej, ha csak visszagondolok is rá! — Miért rendezed ezt a nagy felhajtást — kérdeztem szorongva. — Először mindent Németországért, most mindent volt ellenségünkért— — Nem érted te ezt! — felelte gorombán. — Ma másra megy a játék. Te talán helyesled, hogy az oroszok itt kényelmes ugródeszkához jussanak, és aztán egyszer csak a Nyugatot is bekapják? Éppen elég, hogy az Elbáig kiterjesztették uralmukat. Egész kicsiben kezdjük itt, de bízhatsz benne, Kufrat, hogy egy napon megint mi leszünk felül. És akkor ezeket a híreket már nem nekik gyűjtjük, hanem magunknak. Akkor megint itt vagyunk, a keservűt annak a gázkamrának! Értetlenül néztem rá. Egyáltalán normális még ez az ember? Törmeléket szállító vonatok járnak az utcákon, mindennap egy-egy életveszélyes romot bontanak le, és légoltalmi bunkereket robbantanak, az emberek éheznek, és ő már megint arról az időről álmodik, amikor csaknem a szakadék széléig sodródtunk. Nem, ezúttal fölényben éreztem magam. Bolond ez, ha közveszélyes bolond is, mert lehetetlen, hogy mindez megismétlődjék. Azt az embert szeretném látni, ezen az egyen kívül, aki még egyszer ilyen úton kívánna végigmenni. Hiszen ismertem a cimborákat a gyárban. Szitkozódtak ugyan, de ha ennek a beszédét hallanák hát megrugdosnák. Ez a gondolat elégtétellel töltött el, és mosolyogtam. — Ugyan mit vigyorogsz? — tudakolta a sebhelyes gyanakodva. — Azt hiszed, csak tréfálok? Várj csak, barátocskám. De most valami másról. Azt mondtad egyszer, hogy a lichtenbergi lakás a tied. Miért nem dobod akkor ki őket? — Más albérlőket helyeznének be. — Erről van szó. Van egy hölgyismerősöm, aki szobát keres. Megtehetnéd azt a szívességet, hogy átadod neki az üres szobát. — Nem tehetem, nem rakhatom az utcára azt a két embert. — Kár. — A sebhelyes gondolkozott. — Később egyszer még visszatérünk erre. Kopogtak, Kitzingerné lépett be. — Ó, hát itt van a barátunk! — kiáltott jókedvűen. — Hányszor megtiltottam már, hogy hívás nélkül begyere — támadt rá a sebhelyes. — De hiszen tudtam, kivel beszélgetsz — védekezett. — Egyre megy, kifelé, az istenit! Az asszony engedelmeskedett. Mikor megint egyedül maradtunk, kezet nyújtott. Viszontlátásra. busrat. Egyelőre nincs dolgod. Ha épp pénzzavarban vagy, gyere nyugodtan, régi bajtársamat mindig kisegítem. Folytatjuk.