Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI X3EL BW5VA­ TAM, 18­. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1984.AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP Szovjet-angol közös közleményt írtak alá Moszkvában Elutazás előtt sajtóértekezletet tartott Butler Moszkva, (TASZSZ). Richard A. Butler angol külügyminiszter „ Szovjet­unióban ” tett látogatásával kapcsolatban szombaton Moszkvában szovjet—angol közös közleményt írtak alá. A közlemény szerint a Szovjetunió és Nagy-Britannia egyetértett abban, hogy a bé­ke érdekeit szolgálná, íry a megállapodás születne az atomfegyverek terjedésének meggátolásáról és ebből a cél­ból megfelelő nemzetközi egyezmény jönne létre. A felek ismételten kifeje­zésre juttatták azt a meg­győződésüket, hogy az atom­korban a béke megóvása min­den ország elsőrendű érdeke, függetlenül politikai vagy társadalmi berendezkedésétől. Azt kell tehát közös cél­nak tekinteni, hogy a vi­tás nemzetközi problé­mák békés és kölcsönösen elfogadható megoldásának keresésére türelmes és építő jellegű tárgyalásokat folytassanak. A felek széles körű eszme­cserét folytattak nemzetközi kérdésekről. Megvitatták azt a­ kérdést, hogy a béke fenn­tartása érdekében miként kell erősíteni az ENSZ gépezetét. Erről jelenleg véleménycsere folyik s a felek kifejezték készségüket, hogy hajlandók részt venni az e kérdésekkel kapcsolatos további véle­ménycserében. A felek kifejtették nézetü­ket az európai biztonság kér­déseiről, beleértve a német probléma békés rendezésével összefüggő kérdéseket is. Véleménycserére került sor a laoszi kérdésben.­­ A felek fő vonatkozások­ban kicserélték vélemé­nyüket az angol—szovjet kapcsolatok jelenlegi álla­potáról és megvitatták a további haladás elérésére irányuló intézkedéseket. A Szovjetunió és Nagy-Bri­­tannia egyetértett abban, hogy a megbeszéléseken uralkodó együttműködési készség, a bé­kés légkör lehetővé tette a feleket kölcsönösen érintő kérdések megvitatását és hasznos lenne fenntartani az érintkezést amikor erre lehe­tőség nyílik. Richard A. Butler és fele­sége szombaton kíséretével megtekintette Lenin egykori dolgozószobáját és lakását a Kremlben. Az angol külügyminiszter Lenin emlékét méltató be­jegyzést írt a látogatási könyv­be. A Lenin-Mauzóleum meg­tekintése után Butler és kí­sérete részletesen megismerke­dett a Kreml látnivalóival. ★ Richard A. Butler, angol külügyminiszter a Szovjet­unióban tett hivatalos látoga­tásának befejeztével szomba­ton a moszkvai angol nagykö­vetségen saj­tóértekezleten vett részt. Butler a Szovjetunióban, tett látogatását eredményesnek mondotta. Hangoztatta, hogy ettől a látogatástól nem várt konkrét nemzetközi megálla­podásokat, de reméli, hogy látogatása megjavítja a légkört a vitás kérdésekkel kapcso­latos tárgyalásokhoz. „Ezt a célt elértük" — mon­dotta az angol külügymi­niszter. A Hruscsóval és Grorid­kóval folytatott beszélgetései során érintett főbb kérdések­ről Butler kijelentette, a saj­tóértekezlet részt­vevőinek, hogy igen hasznos megbeszé­lései voltak a béke­fenntar­tó gépezetéről. A laoszi kérdést érintve Butler hangsúlyozta a genfi értekezlet társelnöki tisztsé­gét betöltő Szovjetunió és Anglia együttműködésének le­hetőségét és kijelentette, hogy már kétszer sikerült elháríta­ni a háború reális veszélyét. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió nem mond le a társelnöki tisztségről. A Szovjetunió — jelentet­te ki Butler — választ vár Laosszal kapcsolatos javaslataira és nincs szán­dékában változtatni Laosz iránti viszonyán. A szovjet fél bízik Laosz semlegességének elérésében. „Mi szintén erre törekszünk” — tette hozzá Butler. A szovjet—angol kapcsola­tokról szólva a külügyminisz­ter síkraszállt „ kereskedelmi, a kulturális és a tudományos kapcsolatok fejlesztése mellett. Az angol külügyminiszter saj­tóértekezletén jelen volt Humphrey Trevelyan Nagy- Britannia moszkvai nagykö­vete. Richard A. Butler, Nagy- Britannia külügyminisztere fe­leségével szombaton Moszk­vából hazautazott. Butler szovjetunióbeli hiva­talos látogatása során felke­­reste Leningrádot is. Az angol külügyminisztert és kíséretét a Vnukovói repü­lőtéren Andrej Gromiko, több más szovjet hivatalos szemé­lyiség és Humprey Trevelyan moszkvai angol nagykövet bú­csúztatta. Az ENSZ erősítését kívánják a meglátogatott államok A Thant nyilatkozata New Yorkban . Thant ENSZ-főtitkár Genfben, Kairóban, Párizs­ban, Londonban, Rangoonban és Moszkvában tett látoga­tása után pénteken visz­­szaérkezett New Yorkba. A főtitkár tizenhét napot töl­tött távol a világszervezet székhelyétől. Visszaérkezése után tett nyilatkozatában hangoztat­ta, hogy az általa meglátoga­tott országok kormányaival többek között az ENSZ to­vábbi erősítésének kérdéseiről is tárgyalt Kairóban, ahol az afrikai egységszervezet második csúcsértekezletén vett részt, alkalma nyitott arra, hogy eszmecserét foly­tasson számos afrikai állam­fővel az ENSZ afrikai tag­államainak problémáiról. Moszkvai látogatásáról szólva U Thant megállapí­totta, hogy a szovjet kor­mány vendégeként széles körű véleménycserét folyta­tott Hruscsoval és Gromk­­­óval „Azzal a határozott be­­vonással térek vissza New­arkba, hogy az által­am k­­eresett országok vezetői­igk egy céljuk van: a­z­­ ENSZ erősítése és a világ­­szervezet alapokmányában le­fektetett elvek érvényre jut­tatása. A cél elérésére szol­gáló eszközök tekintetében azonban mélyreható nézetel­térések vannak közöttünk” — állapította meg a főtit­kár. U Thant ezután megálla­pította, hogy párizsi és moszkvai tárgyalásai során szóba került a világszerve­zet válságos pénzügyi hely­zete is- „Nem igyekeztem befolyást gyakorolni annak érdekében, hogy a francia és a szovjet kormány vál­toztasson álláspontján, de ismertettem a helyzetet, ahogyan azt én látom. Be­nyomásom nem az volt, mintha a francia és a szov­jet kormány kész lenne vál­toztatni eddigi álláspont­­ján" — hangoztatta U Thant. Ezzel kapcsolatban a főtitkár emlékeztetett a Szovjetunió ismert állás­pontjára, amelynek értelmé­ben a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érde­kében folytatott műveletek lefolytatása és finanszírozá­­sa a Biztonsági Tanács ha­táskörébe tartozik. 52 tsz befejezte a cséplést Gyorsítani kell a nyári talajmunkát 19 ezer holdon végeztek vetőszántást A száraz időjárás — kifir a kapásokra nem kedvező —, az elmúlt héten újabb jelen­tős eredményeket hozott a ke­nyér- és takarmánygabona betakarításában. A megye te­rületén — mint arról nolt korábban hírt adtunk,­­ a zab kivételével befejeződött az aratás. Sőt a baktalórántházi, a nagy­­kállói, tiszalöki, vásáros­­naményi járásban már a zab aratásával is végeztek, egy-két nap múlva az egész megyében levágják a zabból is az utolsó rendeket. A hordás végzése kielégítő ütemben halad, és várható, hogy néhány napon belül ez a munka is befejezést nyer. Hordásban vezet a tiszalöki és a fehérgyarmati járás, ahol már 96, illetve 95 százaléknál tartanak. Az­­egész megyében a hordás eddigi eredménye: 86,5 százalék. A hordással párhuzamosan végzik megyeszerte a csép­­lést, amely ez idő szerint leg­­előrehaladottabb a tiszalöki járásban- 75 százalékon felüli eredménye van a csengeri já­rásnak is. A cséplés — a kombájn­aratással, illetve cséplés­sel együtt — 65 százalék­ban van elvégezve. Figyelembe véve a jelenlegi ütemet, és az időjárás alaku­lását, augusztus 18. körül a cséplés befejezést nyer a me­gyében. Eddig 52 termelőszö­vetkezeti csoport végzett a csépléssel, s többségük máris eleget tett kenyérgabona-érté­kesítési tervének. Meggyorsult a kombájn­szalma lehúzása és osztagolá­­sa. Eredmény: 66 ezer hold van megtisztítva a szalmától. A következő hét végére pe­dig ennek a munkának is vé­gére érnek a szövetkezeti gaz­daságokban. Jelentős előrehaladás volt az elmúlt héten az aratást követő, nyári talajmunkák végzésében. 94 ezer holdon végeztek a gépállomási és szövetke­zeti gépek talajmunkát, ami 54 százalékos teljesít­ménynek felel meg. A nyári talajmunkán belül, a mélyszántás 30 ezer 800 hol­don történt meg­ Bár az el­múlt heti haladással viszony­lag kedvezőnek látszik ez az eredmény, elbizakodottságra azonban semmiképpen nem­ adhat okot. Annál inkább nem, mert nagyon közel van az egyes termékek betakarítá­si ideje, s az őszi vetés kez­dete, amely jelentős gépi erőt követel, a nyári talajmunkát most kell fokozottabb ütemben tovább végezni, a kétműszakos gépek számát a lehetőségeken b­elül tovább növelni. Az eddig végzett nyári ta­lajmunkákkal párhuzamosan 13 ezer 700 hold másodvetést végeztek a termelőszövetke­zetekben. Több helyen meg­kezdték a vetőszántásokat, aminek eredménye 19 ezer hold. Bemustatták esz első field-fejét A kaliforniai Pasadenában sajtóértekezleten mutatták be az újságíróknak a Ranger a 7 amerikai űrhajó által készített Hold-fényképek közül az első­ ötöt. A képeken sík terület lát­szik, amelyet kisebb-nagyobb kráterek sokasága borít el. A kráterek átmérője egy mé­tertől 30 méterig terjed, pere­mük tompított, nem éles. A képeket dr. Gerard Küp­per, az arizonai egyetem Hold­laboratóriuménak holland szár­mazású vezetője mutatta be az újságíróknak; a tudós készí­tette az egyik kitűnő Hold-at­laszt 1959-ben. A képek elem­zésében részt vesz fir. Eugene Shoemaker, az egyik legismer­tebb amerikai Hold-geológus, valamint dr. Harold C. Urey Nobel-díjas fizikus. Kuyper közölte, hogy a Ran­ger—7 kamerái 4316 felvételt készítettek. Már az első képek elem­zéséből kitűnik — mon­dotta —, hogy az űrhajó­sok számára nem lesz megoldhatatlan probléma a Holdon való leszállás. A fényképek bebizonyították, hogy a Holdon nincsenek nagy por-övezetek, ahogy egyesek feltételezték, s ami rendkívül nehézzé tet­te a hold-expedíció „ki­kötését”, mert a Por el­nyelhette volna az űrha­jót. Ami a képeken látható — eddig ismeretlen — kicsiny kráterek eredetét illeti, Kuyper ezt az úgynevezett „elsődle­ges” kráterekből eredő bom­bázásnak, valamint meteoritok becsapódásának tulajdonította. A Ranger—7 becsapódásának helyétől mintegy 320 kilomé­ternyire északra van a Hold legnagyobb krátere, a Koperni­­kusz-tölcsér. A képek sok bi­zonyítékot szolgáltattak a Hold vulkanikus zavarairól. Dr. Kuyper hozzáfűzte: meglepte, hogy a képek nem mutatnak meredek töréseket, vagy hasadéko­­kat a Hold felszínén: ezek­­ az űrhajót elnye­léssel fenyegető porhoz hasonlóan — veszélyessé tették volna a leszállást. A Ranger—z eddig megol­datlan rejtélyeket is szolgálta­tott — jelentette ki Shoemaker. „Ahogy a kamerák egy­re közelebb jutottak a Holdhoz — mondotta — a kráterek gyorsan szapo­rodtak a képeken. Ezután azonban valami különös történt. Valamilyen okból a képek ismét simákká váltak. Ez rendkívül­­ érde­kes, azonban még nem tudjuk pontosan megma­gyarázni.” Az amerikai űrprogram szerint az elkövetkező két évben a Surveyor típusú űrhajóval mű­­szereket szándékoznak juttat­ni a Holdra, hogy azok segít­ségével további adatokat nyer­jenek a Hold-felszín jellegéről és anyagéról", s ezek segítségé­vel készítsék elő az Apolló­­programot. Az Apolló űrhajó­val három tagú expedíció in­dulna a hatvanas évek vé­gén a Hold felé, s tagjai közül két kutató rövid időre leszáll­­nak a Hold felszínére. Messzi iszap mesők a menyétben Talajjavítási megyei tanácskozás Nyírcsaholyban A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lya és a Nyírségi Mezőgazda­­sági Kísérleti Intézet talajja­vítási tapasztalatcserét és be­mutatót rendezett a nyírcsa­­holyi Vörös Csillag Termelő­­szövetkezetben. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy a tsz-ek vezetőivel megismertessék a talajjavítás módjait, lehetőségeit, mert a felmérések szerint Szabolcs- Szatmár megyében 215 000 hold olyan homokos, savanyú kémhatású talaj van, amely csak részben termő. A talaj javításának lehetősé­gei megvannak. A megyei ta­lajvédelmi bizottság megálla­pítása szerint újabb mésziszap mezők tárhatók fel Ópályi, Má­tészalka, Nyírcsaholy, Fá­­biánházia, Mérk, Kisvár­­da, Ajak, Rétközberencs határában, Nyírbátortól északra kiterjedő terüle­teken, a Belső csatorna vízgyűjtő lapos helyein. Ezek a mésziszapmezők arány­lag könnyen kitermelhetők és mivel az útviszonyok is jók, gyorsan felhasználhatók a si­lány földek megjavítására, így a homokterületekkel ren­delkező nagyüzemek negyven százalékának problémáját rövid idő alatt meg lehet oldani. A nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet határában végzett javítómunka ered­ményét is bemutatták a részt vevőknek. A javított földeken, az aszályos időjárás ellenére is szembetűnően jobb a bur­gonya, kukorica és más vete­­mény. A javítatlan földek és a meszezett parcellák nö­vényállománya és termés­hozama közötti különb­ség mintegy negyven szá­zalék. A tapasztalatcsere részt­ve­vői elmondották, hogy a jö­vőben nagyobb gondot for­dítanak a talajok minőségé­nek javítására mint eddig és kihasználják a természet adta adottságokat.

Next