Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-16 / 217. szám

XXL ÉVFOLY­AM, 7tf. SZÁM ARA: 50 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1964. SZEPTEMBER 16. SZERDA M­agyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés Aláírták a magyar-jugoszláv közös nyilatkozatot • Tito, Dobi és Kádár eltársak magas kitüntetése az Országházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsar­nokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyá­rak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden ré­tegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött ma­gyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barát­ságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ün­neplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlaho­­vics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottság Kádár János, ma Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügymi­niszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány el­nöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politi­kai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kor­mány elnökhelyettese, Biró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között he­lyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar Himnusz elhangzása után Gás­pár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról jóleső érzéssel beszélünk Kedves Tito elvtársi Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevé­ben szívből köszöntöm Buda­pest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, ame­lyet a magyar—jugoszláv ba­rátságnak szentelünk. öntéte tisztelettel és me­leg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, va­lamennyi kedves vendé­günket. Kedves elvtársak! A szocialista országok ve­zetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassa­nak a közös érdekű kérdések­ről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatá­saikkal tovább erősítsék in­ternacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtár­saink magyarországi látogatá­sának. Ugyanezek a célok ve­zérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező ala­kulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt eszten­dőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, ha­nem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 1­5 évvel ezelőtt és azt köve­tő években árnyékot ve­tettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédé­sének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az ide­gen elnyomók és a hazai reak­ció elleni hősi harcban szüle­tett. A jugoszláv kommunis­ták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai. ■ közepette harcoltak a nemzetközi kapita­lista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. A jugoszláv nép sikerei Kádár elvtárs ezután vissza­pillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, ami­kor a jugoszláv nép történel­mének legsúlyosabb szaka­szát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv par­tizánok önfeláldozó és győzel­mes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcso­latok alakultak ki a jugosz­láv nép és a jugoszláv kom­munisták pártja közötti A jugoszláv nép a felsza­badulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia ké­pét. Újjáépítette a háborúban le­rombolt városokat és falva­kat. Fejlődött a népgazdaság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939 évinek mintegy há­romszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasá­gi termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre job­ban bekapcsolódhatott a nem­zetközi árucserébe és hozzá­láthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kul­turális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlá­via három egyetemén mint­egy 15 000-en tanultak, ad­dig ma a főiskolai és egye­temi hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a ter­melékenység és a nemzeti jö­vedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvo­nal további emelkedését cé­lozza. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a dolgos és te­hetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslatai­ra emeli szép hazáját Ehhez mi minden magyar dol­gozó nevében sok sikert kívá­nunk jugoszláv elvtársaink­­nak. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagy­ra értékeli Jugoszlávia ered­ményeit. Az elmúlt 2­1 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrend­­szer, amely felöleli az em­beriség egyharmadát. A világ első szocialista álla­ma, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mu­tatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán elő­ször olyan új erőviszonyok ala­kultak ki a világon, amelyek túlsúlyban,, vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a tár­sadalmi haladás erői­, a szo­cializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Lendületes a magyarországi építés Erre a 20 évre esnek a leg­döntőbb szocialista átalakulá­sok Magyarországon is. Pár­tunk nyolcadik kongresszusa mérleget­­ készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatla­nul uralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak,, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi je­lentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves ter­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a terv­nek megfelelően alakult. Ezért az első fél évben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azo­nos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát,­­ tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a ve­tést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona-termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgaz­daság állami szektorában foglalkoztatott dolgozók át­lagkeresete kereken 8 szá­zalékkal emelkedett. A nem­zeti jövedelem az 5 éves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. Miután a néphatal­­mat megszilárdítottuk a gazdasági és kulturá­lis építőmunka len­dületesen fejlődött és a szocialista társadalom alapjainak lerakását befe­jeztük, hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szo­cializmus építésében nemcsak történelmi, hanem napi érte­lemben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alap­ja. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy min­denki tudásának és tehetségé­nek legjavát adja a társada­lomnak. Kötelességünk, hogy jól él­jünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségek­ké , hiszen ' • • 1 a növekvő igények kielé­gítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megva­lósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy orszá­gunk tovább virágozzék, né­pünk jóléte emelkedjék,­­dol­gozóink szabad hazában,­­ bé­kében élhessenek. Rámutatott, hogy a feladata­ink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt mar­xista-leninista politikát foly­tat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi ér­dekeinek. Majd így folytatta beszédét: Őszinte eszmecsere — együttműködés Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai ke­letűek. Több mint ezer eszten­deje vagyunk szomszédok Európának ebben a térségé­ben. Sokszor sújtottak bennün­ket azonos megpróbáltatá­­■ sok s a magyarok és dél­szlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi csatája Szendrő vá­ránál és Nándorfehérvárnál a törökök elleni honvédő harcok idején aranybetűkkel van fel­jegyezve nemcsak a magyar, hanem a jugoszláv nép törté­nelmében. Az évszázadok során ma­gyar és jugoszláv jobbágyon sokszor üzentek közösen ha­dat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országainkban a mun­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János elvtárs beszél

Next