Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

ftlág PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK * XXIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA- 50 fülét 1967. JANUÁR 13. PÉNTEK A minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró Antalnak, a kormány elnök­­helyettesének beszámolója alapján megbízta a nehéz­ipari minisztert, hogy az Országos Tervhivatal elnö­kével és az érdekelt minisz­terekkel egyetértésben gon­doskodjék a szovjet segít­séggel épülő atomerőmű létesítésével kapcsolatos fe­ladatok végrehajtásáról. Az érintésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány a harmadik ötéves tervben előirányzott ipari építkezések ütemes meg­valósításának biztosítása vé­gett­ határozatot hozott az építő-, s építőanyagipar teljesítőképességének növe­lésére és műszaki fejleszté­sének meggyorsítására. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a minisztertanács határozatot hozott a kivitelező szerveze­tek tervezői jogosultságá­nak ki­terjesztésére. Az egészségügyi minisz­ter előterjesztette az egész­ségügyi káderképzés távlati fejlesztési tervét. A minisz­tertanács a fejlesztés irány­elveit jóváhagyta. Mérleg az országgyűlés most záruló ciklusáról Az 1963 február 24-én vá­lasztott országgyűlés man­dátuma rövidesen lejár. A négy év törvényalkotó mun­kájának eredményei ma már lemérhetők. A négy évvel ezelőtt vá­lasztott országgyűlés 11 ülésszakon vitatta meg az ország legfontosabb kérdé­seit, s még hátra van az idei költségvetés vitája és jóvá­hagyása, összesen 232 napi­rendi anyagot terjesztettek a képviselők elé. Az ezek fe­letti vita sokkal szélesebb körű volt, mint a megelőző másfél évtizedben bármikor: 340 képviselő közül 240 szó­lalt fel, összesen 355 alka­lommal. A beterjesztett tör­vényjavaslatok nagy több­sége a képviselők módosító indítványaival emelkedett törvényerőre. A választókat legjobban érdeklő kérdések­re 41 interpellációban kértek választ az illetékes minisz­terektől, főhatóságok vezetői­től. Volt olyan eset, amikor a miniszteri választ az or­szággyűlés nem fogadta el, ezért az ügyet az illetékes állandó bizottság megvizsgál­ta, majd lényegében az in­terpelláló képviselő vélemé­nyével megegyező javaslatot terjesztett elő, amit az Or­szággyűlés elfogadott. A vitákban a nagy jelentő­ségű törvénymódosításokon kívül igen sok — szám sze­rint 1200 — egyéb javaslat is elhangzott a parlament ülésein. A képviselők foko­zódó aktivitása főként azzal magyarázható, hogy javasla­taikat, véleményüket illeté­kes fórumokon kellően ér­tékelik, s azokat messzeme­nően figyelembe veszik. Or­szággyűlési képviselők javas­latára több miniszteri ren­delet is megjelent különféle ügyek intézésének egyszerű­sítésére. Az országgyűlés munkája az ülésszakok között sem szünetel, ami az állandó bizottságok mind aktívabb tevékenységének köszönhető. Kereken száz ülést tartot­tak, s ezeken 112 ügyet tár­gyaltak. Farosunk legszebb része bontakozik Épül a körút Nyíregyházán Kockaházak elsőként — Szállítják a blokkokat 667 körúti lakás — ,,Sávházak 44, étterem, óvoda A tél kellős közepén csak a téliesített építkezéseken van nagy munka, a tavasz­­szal kezdődők helyét csak­nem mindenütt vastag hó­takaró fedi, így van ez 1967. egyik legnagyobb nyír­egyházi építkezésén is, az Északi körúton. A kiviteli tervek azonban már ké­szek, s a napokban érkezett meg Debrecenből a válasz: a blokkos házakhoz folya­matosan szállítják az épü­letelemeket, a munkának már nincs akadálya. A „körút” jelenleg még csak egy szakaszt jelöl: a Vasvári Pál utcától a Széna térig húzódó ívet , ame­lyet az elmúlt évben tettek szabaddá. Az építkezés több ütemben történik. Ha a teljes beépítés véget ér, a 667. körúti lakásba köl­tözhetnek be a lakók. Az építők elsőként a körút északi oldalát veszik birtokba, a második negyed­év első napjaiban megkez­dik az alapozó munkákat. Egymás mellett, a körút íve mentén nyolc kocka­házat építenek, amelyekben egyenként 18 lakás lesz. A magasság mindenütt ötszin­tes. Az épületek beosztása, külső képe hasonló az állo­mással­ szemben, illetve az Északi Alközpontban már megépítettekhez. Valameny­­nyi távfűtéses. Külsejüket viszont — eltérően az ed­digiektől — már mindenütt kőporral, nemes burkolattal látják el. Ide kapcsolódik az új bölcsőde, amely nyolcvan személyes lesz, valamint a 75 kicsinek otthont adó óvoda. Az új létesítménye­ket a Széna tér mellett, a körút és az Árok utca közötti területen helyezik el. Ugyancsak a körút Szé­na téri részére tervezik az új KÖJÁL-székházat. Osztott pályás, zöldsávos, széles úttestet létesítenek a kockaházak előtt. Déli ol­dalán a kockaházaknál jó­val nagyobb, 56 lakásos „sávházakat” építenek — összesen hetet Mögöttük kapnak helyet az autópar­kolók, két nagyobb és egy kisebb. Ugyancsak a körút déli oldalán több kockahá­zat is építenek, de ezek kiviteli tervei később ké­szülnek el A körút és a Vasvári Pál utca kereszteződésénél épí­tik fel az új éttermet. A hatszáz négyzetméter terü­leten fekvő vendéglátóipari létesítményben a 300 ven­déget befogadó éttermi rész mellett egy kisebb presszó is helyet kap. Ez az épület hozzájárul majd a környék harmonikus városképéhez: egyszintes lesz, s ezzel mintegy feloldja a négy­ötemeletes épületek egyhan­gúságát, feszültségét. A körúti építkezésekkel egyidőben újabb iskolát építenek: a Kórház utca és a Hímes utca között, a ta­nyai kollégium mögött nyolctantermes iskola ala­pozásához látnak hozzá Itt is a már jól bevált folyamatos szervezést kí­vánók megvalósítani. A közműveket — csatorna, vízhálózat, stb. — előre le­fektetik a körút közepén, a leendő zöldsávban. Elké­szítik a csatlakozó vezetéke­ket is, ami azt jelenti, hogy az építkezések idején már nem lesz szükség az ideig­lenes burkolat felbontására sem. Az első ütem, a kockahá­zak építése néhány hét múl­va megkezdődik. Ez egyút­tal azt is jelenti, hogy Nyír­egyháza gyakorlatilag belép a körúttal rendelkező vá­rosok sorába, s az Északi Alközpont után városunk legszebb része kibontakozá­sának lehetünk szemtanúi a következő időszakban. (m. n.) Önálló üzem lett Megháromszorozza termelését a tiszalöki ládagyár Január elsejétől az Or­szágos Ládaipari Vállalat vette át a volt Tiszalöki Fa­ipari Vállalat ládaüzemét. Jelentős intézkedés ez a vi­déki iparfejlesztés szempont­jából, hiszen e profitátadás után is a vállalat­­ tovább­ra is tanácsi kezelésben Ti­szalöki Vegyesipari Vállalat néven — elsősorban a lakos­sági szolgáltatási tevékeny­ség ellátásában vállalhat na­gyobb szerepet. Másrészt a szabolcsi viszonylatban mind nagyobb szerepet játszó lá­dagyártás tárcaszinten na­gyobb ütemben fejlődhet. A vállalat felügyelete alatt önálló üzemmé vált ládagyár fejlesztésének táv­lati programja szerint két év alatt mintegy 10—15 mil­lió forintot ruháznak be. A fejlesztésben szerepel egy új iparvágány megépítése, és több épület elkészítése is. Ez lehetővé teszi újabb 200— 250 dolgozó foglalkoztatását. Jelenleg az üzem mintegy 30 millió forint értékben, évi ötezer köbméter láda­anyagot állít elő. A tervezett beruházások és az új munka­erők alkalmazása után a termelés megháromszorozó­dik, vagyis évente 15 ezer köbméter ládaelemet készít. A ládagyártás ütemének ilyen arányú fokozása szo­ros kapcsolatban áll a me­gye gyümölcstermelésének növekedésével, az elszállítás­hoz feltétlenül szükséges göngyöleg biztosításával. A LAP TARTALMÁBÓL: Magyar győzelem a kézilabda­­világbajnokságon (4. oldal) A rádió­ és a tv heti műsora (5. oldal) Huszonötmillió szavazólap készül Napra rögzített program szerint dolgozik ezekben a hetekben az Állami Nyom­da: itt készül mindennemű nyomtatvány a választások lebonyolításához. A nyom­tatványok részint a lakos­ság közvetlen tájékoztatá­sára szolgáló közterületi falragaszok, hirdetmények, részint pedig az adminiszt­rációhoz és az operatív munkához szükséges űrla­pok, jegyzékek. Huszonötmillió szavazó­lapot küldenek szét. Az országgyűlési képviselők és a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására más-más színű szavazóla­pok szolgálnak. Az ország­­gyűlési képviselők megvá­lasztására rózsaszínű, a fő­városi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok tagjainak választására vi­lágoskék, a járási és a vá­rosi, kerületi tanácsok tag­jainak választására világos­­barna, a községi tanácsok választására pedg fehér színű szavazólapok jutnak el kellő időben az illetékes helyekre. Tovább szélesítik a hóekék a megye útjait Rekordhideg január 11-én — Rendkívüli hómunkások dolgoz­­nak Nyíregyházán — Robbantással távolít­ják el a vagonokban érkező vasércet Záhonyban — Jegesednek a folyók Az alig pár napig tartó zimankós időjárás alatt a megye területén átlagosan 23 centiméteres hó esett. Leg­hidegebb volt január 11-én, amikor Nyíregyházán mínusz 15,6 fokot mértek. Az el­múlt télen a legalacso­nyabb hőmérséklet csak 13,4 Celsius-fok volt. Csütörtökön reggel már csak mínusz 8,8 fokot mértek. A hóesést kísérő szél a megye szinte valamennyi út­vonalán okozott kisebb, na­gyobb hótorlaszokat. Azon­ban ezeket az akadályokat a KPM Közúti Igazgatóság — megfelelő számú gépek­kel és személyzettel — szin­te egyik napról a másikra elhárította. Az egy nyomsá­vos közlekedés biztosítása után tovább folyik az utak szélesítése. Két nyomsávos közlekedést biztosítottak ed­dig a négyes számú útvona­lon Újfehértótól az ország­határig, Nyíregyházától Pol­gárig, Rakamaztól Nyíregy­házáig, továbbá a Nyíregy­háza—Vásár­osnamény —Be­­regsurány útvonalakon és Rohodtól Mátészalkán és Csengersimán át az ország­határig. A két nyomsávossá szélesített főközlekedési út­vonalak hossza a megyében meghaladja a háromszáz ki­lométert. A hóekék tovább­ra is dolgoznak, szélesítik a még mindig csak egyirányú közlekedésre alkalmas mel­lékútvonalakat. Nyíregyházán is gondot okozott a hirtelen leesett, nagy tömegű hó, és az azt kísérő szél. A Városgazdál­kodási Vállalat éppen ezért péntektől kezdve hat hóeké­vel, hajnaltól este tíz óráig takarítja az utakat. Ugyan­akkor rendkívüli hómunká­sokat is felvettek, hogy a központi helyekről, terekről és útkereszteződésektől el­szállítsák a közlekedést aka­­dályozó hótömeget. A hóeltakarítási munkán jelenleg — a rendkívüli hó­munkásokat is beleértve — 120 ember dolgozik. A mun­ka meggyorsítására a dél­után két órától tíz óráig dol­gozó nyolc tagú rendkívüli hómunkás-brigád létszámát a jelenleg fagyszabadságon lévő útépítő részleg dolgo­zóinak bevonásával ötvenre emelik. A MÁV nyíregyházi állo­másán úgy a személy, mint a tehervonatok csütörtökön menetrend szerint érkeztek, illetve indultak. Záhony tér­ségében továbbra is nagy erőfeszítéseket követel a hi­deg az átrakó munkásoktól, hiszen a hőmérő itt mínusz tíz-tizenöt fokot mutat. A vasércet például egy egy kocsiból csak háromszori robbantás után tudják ki­rakni. Ennek ellenére az utóbbi három nap alatt kö­zel másfél ezer széles nyom­távú szovjet vagont ürítet­tek ki. Eddig 150 embert vettek fel és több mint szá­zat más területről irányítot­tak át Záhony térségébe. Az átrakásra váró vagonok szá­ma így a három nap alatt közel kétszázzal csökkent. A Felső-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság jelentése szerint a Tiszán, Tokajtól Lónyáig áll a jég. Innen fel­felé Vásárosnaményig zaj­lik. Itt egy 5—6 kilométeres szakaszon a Tisza befagyott, de az országhatárig szintén zajlik. A Szamoson — a torkolattól felfelé — kisebb megszakításokkal áll a jég Cégénydányádig. Onnan az országhatárig zajlik a folyó. A Túr jégmentes, a Kraszna háromnegyed szélességben, végig befagyott. A Lónyai csatornát teljes hosszában jégpáncél borítja. T. A. Szibériai hideg Jugoszláviában Egész Jugoszláviában szi­bériai hideg uralkodik. A meteorológusok állítása sze­rint egyelőre Szarajevó egész Európa leghidegebb városa. Bosznia-Hercegovina fővárosában mínusz 30 fo­kot­­mértek, de a várostól néhány kilométernyire a hő­mérő higanyszála mínusz 40 fokig sülyedt, a havazá­sok egész Jugoszláviában megszűntek. A hideg emberáldozatot is követelt: Bosznia-Hercegovi­­nában a több mint egymé­teres hóban halálra fagyot három juhász.

Next