Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-19 / 195. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 195. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 19. SZOMBAT Az emberekért Egyre népesebbek a szocialista brigádvezetők tanácskozásai. Eljönnek ma már ezekre elnökök, szakemberek, kiváncsiak mit lehet tanulni és hasznosítani. Száz ember, közöttük 32 szocialista brigádvezető hallgatták nagy figyelemmel idős Iván Jánosnak, a jármi Alkotmány Tsz háromszoros szocialista állattenyésztési brigádjába tartozó juhászának szavait: „Jármiban nincs többé szegény ember.’' És két megrázó esetet említett. Fiáét, aki fiatalon megrokkant, két gyerek neveléséről kell gondoskodnia. Csak azért vette fel tagnak a közösség, hogy ne legyen gondja semmire. A tsz saját költségén kívánja gyógyittatni Csehszlovákiában, most kapusnak alkalmazzák, s kocsi viszi a munkába és haza. Ezután özvegy Jakab Zsigmondnéról szólt, aki betegen két gyerekkel maradt kereső nélkül. „A tsz vezetősége először úgy gondolta, hogy segélyezi őket. De a tagságunk úgy határozott, vegyük fel tagnak, hogy jobban lehessen rajtuk segíteni. És így történt. Olyan beteg, még kenyeret sem tud sütni. Befizettünk 1000 forintot az üzletbe, s mindennap viszik a kenyeret." Elhatározták azt is, hogy a becsurgó ház zsupfedelét kicserélik, ne legyen szégyene az egész falunak. Ilyen asszony a múltban koldustarisznyát akaszthatott volna a nyakába. Ettől mentette meg a közösség, az emberség, a szocialista együttérzés. „Vannak-e ilyen elesettek a maguk falujában? Segítsenek rajtuk. Nem lesz szegénység sehol!” — mondta befejezésül Iván János. Lehetett belőle tanulni, s hasznosítani. Persze ehhez olyan közösséggé szükséges formálni a tsz-eket, mint azt bármiban tették. Első olyan tsz-e a megyének, ahol valamennyi dolgozó tag — 243 ember — szocialista brigádokban dolgozik, s célul tűzhették a szocialista „üzem”, tsz cím elnyerését. Az itt működő, s e kitüntető cím elnyerésén munkálkodó emberek példája mutatja, mit lehet tenni, s mit tehetnek ezek a brigádok az egységes szocialista parasztság létrejötte érdekében. Egy egész faluközösséget emelnek a magasba. Nem volt véletlen, hogy itt került sor elsőnek a szálkai járásban a tsz-ekben működő szocialista brigádok vezetőinek első tanácskozására, melyet üzemlátogatással kapcsoltak össze. A hallottak és látottak után felesleges is a kérdés: érdemes-e ilyen találkozókat, tapasztalatcseréket szervezni, s van-e belőlük haszon? Kónya Sándor, a kántor Jánosi Vörös Csillag Tsz főkertésze ezt mondta: „Nincs két tsz, ahol azonosak lennének a feltételek, a munkamorál. De ahol megvan a megértés, s akarategység uralkodik, ott szép sikereket érnek el a szocialista brigádok. A jármi tanácskozás igazán jó hírverés volt a szocialista brigádok mellett. Nem túlzás azt mondani, hogy a szocialista brigádok a földművelő munka megbecsülését, szépségeit és eredményeit mutatják. Agitálnak e hivatás mellett.” Korábban a tsz-ek gazdasági vezetői, szakemberei nem tulajdonítottak olyan fontosságot e közösségeknek. „Nem a mi dolgunk, politika feladat csupán" — mondták. Itt az ellenkezőjét lehetett tapasztalni. A felszólaló elnökök, mezőgazdászok dicsekedtek, büszkék voltak, s mint a fábiánházi tsz főagronómusa mondta is: „Az eredményekről adjon számot itt a mi brigádvezetőnk.” Egy fiatal talpraesett szőke lány, Szűcs Etelka, ak nagy szakértelemmel elemezte a baromfitenyésztő brigád 11 tagjának áldozatos munkáját. „Egy kiló baromfihúst 3,8 kiló abraktakarmánnyal állítunk elő, ötvenezer helyett 69 ezer csirkét neveltünk fel és adtunk el. Mindent, még az üres bikaistállót és a sertésfiaztatót is erre használtuk fel” Meg is jegyezte valaki: ha minden tsz-ben ennyi baromfit nevelnének, nem lenne probléma a csirkeellátással. Kinek a feladata hát, foglalkozni a szocialista brigádmozgalommal ? E mozgalom a tsz-ekben is fontos politikai és gazdasági tényező. A kettő együtt. Egyik felszólaló ezt mondta: „Az az ember, aki nem tud lelkesedni, nem tud lelkesíteni sem.” Lelkesítésre, a szocialista munka kibontakoztatásához szükség van. És ezt elsősorban a vezetőktől várják az emberek. F. K. Ma nyitják a nyírbátori zenei napokat Szombaton a délutáni órákban középkori hangulatot keltő ceremóniával kezdetét veszi a nyírbátori zenei napok rendezvénysorozata. A meghívott kórusok korabeli jelmezbe öltözött lovasbandérium vezetésével a község főterére vonulnak a múzeum elől. A felvonulás idején a községi tanács tornyából kürtök harsamnak. Este a Budapesti Zeneművészeti Főiskola KISZ- szervezetének kamarakórusa és kamarazenekara ad hangversenyt Palestrina, Josquin, Lechner, Schütz, Caldara, Pepping, Farkas Ferenc, Kodály, Eben, Händel és Bach műveiből. Vezényel : Párkai István. Az alkotmány ünnepén munkás-paraszt találkozó és ünnepi nagygyűlés lesz a község főterén. Ünnepi beszédet Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára mond délelőtt 10 óra,kor. A középkori zene napjainak művészeti eseményeit ezen a napon 16 órakor nyolc kórus dalostalálkozója folytatja a múzeum udvarán. A műsorban fellép a mátészalkai ÉRDÉRT vegyeskara, a nyírcsaholyi fmsz parasztkórusa, a nyíregyházi megyei művelődési ház pedagógus énekkara, a nyírkátai fmsz vegyeskara, az ózdi „Liszt Ferenc” művelődési ház vegyeskara, a nyírbátori szövetkezeti kórus és a mérki frisz-kórus. Augusztus 26-án, 19 órakor ismét toronyzene hangzik a református templom harangtornyából, majd a Magyar Rádió és Televízió énekkara ad hangversenyt Sapszon Ferenc vezényletével Műsoron: Viadana, Lassus, Lotti, Palestrina, Marenzio, Monteverdi, Bach és Kodály kórusművei, valamint — a zenei napok reprezentatív zárófellépéseként — a kórus előadja Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricusát. A kórusművészeti eseményekben gazdag programot egyéb kulturális rendezvények teszik teljessé. A Báthori István Múzeum négy kiállítást nyit ma, augusztus 19-én. Megnyílik Koffán Károly művészportréinak tárlata, a XX. század festészete és az Ámos Imre emlékkiállítás, valamint a díszgyertya-bemutató. Augusztus 20-án délelőtt mezőgazdasági termékbemutató nyílik az 1. számú iskolában. A hét többi napjain további sport- és kereskedelmi rendezvények, áru- és termékbemutatók lesznek. (Sz) A dohányfermentálóba naponta sok tehergépkocsi szállítja az új dohányt. Fotó: Hammel József A szovjet tudomány és technika 50 éve •Jubileumi kiállítás a BiV területen Szeptember 1. és 24. között a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a Városligetben rendezik meg a „Szovjet tudomány és technika 50 éve” című jubileumi kiállítást, melyre joggal figyel nagy érdeklődéssel a hazai és nemzetközi műszaki és tudományos élet. 8 kiállítási pavilon 30 000 négyzetméter összterületére költözik 24 napra a szovjet tudomány. Különös érdeklődésre tarthat majd számot a látogatók körében, az atommagfizikai kvantumelektronika pavilonja, ahol a különböző atomerőművek modelljeiből az atommagfizikai kutatásokig rengeteg újdonságot láthatunk, így például az U—300 típusjelű soktöltéses iongyorsító berendezést, amely nehéz atommagok gyorsítására, transzurán elemek előállítására és vizsgálatára, valamint egyéb kutatásokra szolgál. Ezzel a gyorsítóval szintetizálták a 102 és 101 elem egy-egy új izotópját, iongyorsító révén fedezték fel és vizsgálták a proton radioaktivitását, valamint transzuránelemek spontán hasadását. Ebben a pavilonban kerül bemutatásra a novovoronyezsi atomerőmű modellje is, melynek villamos teljesítménye 210 ezer kW. Az erőmű víz-víz reaktorral rendelkezik és hatásfoka 27,5 százalékos. A magyar közönség eddig csak fényképen találkozhatott a TESZ—3 típusú szállítható atomerőművel. A kiállításon szereplő modell a világ első kis teljesítményű atomerőművének hű mását mutatja be. Az 1500 kW-os erőmű nehezen megközelíthető földrajzi körzetek villamos energiával való ellátására szolgál. A Szovjetunió természeti kincsekben a világ egyik leggazdagabb állama. A tudományok tették lehetővé a hatalmas energiahordozó készletek feltárását, de az új természeti kincsek felfedezése sok esetben gyorsította a tudományok fejlődését is. A Szovjetunióban jelenleg is több mint tízezer geológiai kutató expedíció járja az ország hatalmas területét. Munkájukat nagymértékben megkönnyítik a különböző geodéziai műszerek, így például a kiállításra kerülő KDG3 jelzésű kvantum-távmérő, amely távolságok mérésére térképészeti felvételeknél, valamint a mérnöki geodéziában használatos. Korunk egyik új felfedezése a lasersugár. A kiállításon bemutatnak laseres mikroszkóp berendezéseket, gázlasereket, koaxiális megvilágító lámpákat, felvezető lasereket, s valamint a Malachit lasert is, mely a távbeszélő és televíziótechnikában, a fizikai optika területén folyó vizsgálatokban jelent komoly segítséget a kutatóknak. A pavilonokban kiállított sok száz modell és eredeti berendezés közül kiemelni valamit nagyon nehéz, hiszen minden egyes bemutatott tárgy a szovjet tudomány, — sok esetben a világszínvonallal azonos — csúcsát jelenti. A kiállításon bemutatásra kerülnek azok az új ötvözetek, építészeti és vegyészeti kötőanyagok, amelyek a legújabb és leggazdaságosabb technológiát biztosítják a különböző szakágak területén folyó munkáknak. Többek között találkozhatunk az űrhajók alapanyagát adó titánacéllal, a szovjet tudósok által felfedezett új elemekkel, és műanyagokkal. A kiállítás egyik pavilonja a szovjet energetika fejlődését hivatott bemutatni. Találkozhatunk itt a szovjet árapály erőművek, naperőművek,atorri és vízi erőművek modelljeivel, s azok legkorszerűbb berendezéseivel. A két alumíniumcsarnokban megelevenedik a csaknem teljes szovjet űrprogram. A főszereplő természetesen a Vosztok I., Gagarin űrhajója valamint a Molnyija távközlési műhold, és sok, űrben járt műszer lesz. A szakemberek és a látogatók sok más érdekességgel is találkozhatnak a rengeteg látnivaló között. Szeptember 1. és 24. között a budapesti Városliget a műszaki és tudományos szakemberek nagy nemzetközi randevúhelyének ígérkezik. Nem okozott 6-11 milliméteres A nyugati országrészen kialakult viharzóna csütörtökön este 7 óra tájban érkezett a keleti területekre és Nyíregyháza térségébe. Itt már lényegesen kisebb erővel jelentkezett, s a mért adatok szerint a szél erőssége alig haladta meg a 40 kilométert óránként. A vihar érdekessége főleg abban volt, hogy a zivatar szokatlanul hosszú ideig tartott, s úgy hajnali 4 körül hagyott alább. Három óra hosszat esett Nyíregyházán, s a mérőműszerek 6 milliméter csapadékot mutattak. A megyében ennél többet két helyen, Tiszabercelen és Olcsván mértek. Itt 11,3 milliméter eső volt. A többi területen átlagosan a 4,5 milliméter volt a jellemző A széllel együtt lehűlés is érkezett. Igaz, hajnali négyig a hőmérő higanyszála nem ment 20 fok alá, de reggel 6-kor már csak 18 kárt a vihar csapadék hullott illetve 19 fok Celsiust mértek.Lassúbb lett ezzel szemben a nappali felmelegedés, s az előző naphoz viszonyítva 5—6 fokos sülylyedés volt tapasztalható. A szakemberek véleménye szerint az következett be, ami általában erre a területre a jellemző: az erős nyugat-magyarországi vihar és zivatarfront mire megyénkbe érkezik, elveszíti erejét Ennek köszönhető, hogy nagyobb károkról nem is érkezett jelentés. A tűzoltókat se villámcsapáshoz, se szivattyúzáshoz nem hívták. A posta műszakijai, és a UTÁSZ egyaránt azt közölte, hogy az éjjeli szél miatt sehol nem volt üzemzavar. A nagy szárazság miatt szomjas földek a lehullott esőt azonnal elnyelték, a víz sehol nem szaladt le, így a folyók és állóvizek szintjét a legkisebb mértékben se befolyásolta az eső.