Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 195. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 19. SZOMBAT Az emberekért Egyre népesebbek a szo­cialista­ brigádvezetők ta­nácskozásai. Eljönnek ma már ezekre elnökök, szak­emberek, kiváncsiak mit lehet tanulni és hasznosíta­ni. Száz ember, közöttük 32 szocialista brigádvezető hallgatták nagy figyelemmel idős Iván Jánosnak, a jár­mi Alkotmány Tsz három­szoros szocialista állatte­nyésztési brigádjába tartozó juhászának szavait: „Jár­miban nincs többé szegény ember.’' És két megrázó esetet említett. Fiáét, aki fiatalon megrokkant, két gyerek neveléséről kell gon­doskodnia. Csak azért vet­te fel tagnak a közösség, hogy ne legyen gondja sem­mire. A tsz saját költségén kívánja gyógyittatni Cseh­szlovákiában, most kapus­nak alkalmazzák, s kocsi viszi a munkába és haza. Ezután özvegy Jakab Zsigmondnéról szólt, aki betegen két gyerekkel ma­radt kereső nélkül. „A tsz vezetősége először úgy gon­dolta, hogy segélyezi őket. De a tagságunk úgy határo­zott, vegyük fel tagnak, hogy jobban lehessen raj­tuk segíteni. És így történt. Olyan beteg, még kenyeret sem tud sütni. Befizettünk 1000 forintot az üzletbe, s mindennap viszik a kenye­­ret." Elhatározták azt is, hogy a becsurgó ház zsup­­fedelét kicserélik, ne legyen szégyene az egész falunak. Ilyen asszony a múltban koldustarisznyát akasztha­tott volna a nyakába. Et­től mentette meg a közös­ség, az emberség, a szocia­lista együttérzés. „Vannak-e ilyen elesettek a maguk falujában? Segít­senek rajtuk. Nem lesz sze­génység sehol!” — mondta befejezésül Iván János. Le­hetett belőle tanulni, s hasznosítani. Persze ehhez olyan közösséggé szükséges formálni a tsz-eket, mint azt bármiban tették. Első olyan tsz-e a megyének, ahol valamennyi dolgozó tag — 243 ember — szo­cialista brigádokban dolgo­zik, s célul tűzhették a szocialista „üzem”, tsz cím elnyerését. Az itt működő, s e kitüntető cím elnyeré­sén munkálkodó emberek példája mutatja, mit lehet tenni, s mit tehetnek ezek a brigádok az egységes szocialista parasztság létre­jötte érdekében. Egy egész faluközösséget emelnek a magasba. Nem volt véletlen, hogy itt ke­rült sor elsőnek a szálkai járásban a tsz-ekben mű­ködő szocialista brigádok vezetőinek első tanácskozá­sára, melyet üzemlátogatás­sal kapcsoltak össze. A hallottak és látottak után felesleges is a kérdés: ér­­demes-e ilyen találkozókat, tapasztalatcseréket szervez­ni, s van-e belőlük haszon? Kónya Sándor, a kántor Já­nosi Vörös Csillag Tsz fő­­kertésze ezt mondta: „Nincs két tsz, ahol azono­sak lennének a feltételek, a munkamorál. De ahol meg­van a megértés, s akarat­egység uralkodik, ott szép sikereket érnek el a szocia­lista brigádok. A jármi ta­nácskozás igazán jó hírve­rés volt a szocialista bri­gádok­ mellett. Nem túlzás azt mondani, hogy a szo­cialista brigádok a föld­művelő munka megbecsü­lését, szépségeit és eredmé­nyeit mutatják. Agitálnak e hivatás mellett.” Korábban a tsz-ek gazda­sági vezetői, szakemberei nem tulajdonítottak olyan fontosságot e közösségek­nek. „Nem a mi dolgunk, politika feladat csupán" — mondták. Itt az ellenkező­jét lehetett tapasztalni. A felszólaló elnökök, mezőgaz­dászok dicsekedtek, büszkék voltak, s mint a fábiánházi tsz főagronómusa mondta is: „Az eredményekről adjon számot itt a mi brigádveze­­tőnk.” Egy fiatal talpraesett szőke lány, Szűcs Etelka, ak nagy szakértelemmel ele­mezte a baromfitenyésztő brigád 11 tagjának áldoza­tos munkáját. „Egy kiló ba­romfihúst 3,8 kiló abrakta­karmánnyal állítunk elő, ötvenezer helyett 69 ezer csirkét neveltünk fel és ad­tunk el. Mindent, még az üres bikaistállót és a ser­­tésfiaztatót is erre használ­tuk fel” Meg is jegyezte valaki: ha minden tsz-ben ennyi baromfit nevelnének, nem lenne probléma a csirkeellátással. Kinek a feladata hát, fog­lalkozni a szocialista bri­­gádmozgalommal ? E moz­galom a tsz-ekben is fontos politikai és gazdasági té­nyező. A kettő együtt. Egyik felszólaló ezt mond­ta: „Az az ember, aki nem tud lelkesedni, nem tud lel­kesíteni sem.” Lelkesítésre, a szocialista munka kibon­takoztatásához szükség van. És ezt elsősorban a veze­tőktől várják az emberek. F. K. Ma nyitják a nyírbátori zenei napokat Szombaton a délutáni órákban középkori hangula­tot keltő ceremóniával kez­detét veszi a nyírbátori zenei napok rendezvényso­rozata. A meghívott kóru­sok korabeli jelmezbe öl­tözött lovasbandérium ve­zetésével a község főterére vonulnak a múzeum elől. A felvonulás idején a köz­ségi tanács tornyából kür­tök harsamnak. Este a Budapesti Zene­­művészeti Főiskola KISZ- szervezetének kamarakóru­sa és kamarazenekara ad hangversenyt Palestrina, Josquin, Lechner, Schütz, Caldara, Pepping, Farkas Ferenc, Kodály, Eben, Hän­del és Bach műveiből. Ve­zényel : Párkai István. Az alkotmány ünnepén munkás-paraszt találkozó és ünnepi nagygyűlés lesz a község főterén. Ünnepi be­szédet Kállai Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára mond délelőtt 10 óra­,­kor. A középkori zene napjai­nak művészeti eseményeit ezen a napon 16 órakor nyolc kórus dalostalálkozó­ja folytatja a múzeum ud­varán. A műsorban fellép a mátészalkai ÉRDÉRT ve­gyeskara, a nyírcsaholyi fmsz parasztk­órusa, a nyíregyházi megyei művelő­dési ház pedagógus ének­kara, a nyírkátai fmsz ve­gyeskara, az ózdi „Liszt Ferenc” művelődési ház vegyeskara, a nyírbátori szövetkezeti kórus és a mérki frisz-kórus. Augusztus 26-án, 19 óra­kor is­mét toronyzene hang­zik a református templom harangtornyából, majd a Magyar Rádió és Televízió énekkara ad hangversenyt Sapszon Ferenc vezényleté­­vel Műsoron: Viadana, Las­sus, Lotti, Palestrina, Ma­­renzio, Monteverdi, Bach és Kodály kórusművei, va­lamint — a zenei napok reprezentatív zárófellépése­ként — a kórus előadja Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricusát. A kórusművészeti ese­ményekben gazdag progra­mot egyéb kulturális ren­dezvények teszik teljessé. A Báthori István Múzeum négy kiállítást nyit ma, augusztus 19-én. Meg­nyílik Koffán Károly mű­vészportréinak tárlata, a XX. század festészete és az Ámos Imre emlékkiállítás, valamint a díszgyertya-be­­mutató. Augusztus 20-án délelőtt mezőgazdasági termékbemu­tató nyílik az 1. számú is­kolában. A hét többi nap­jain további sport- és ke­reskedelmi rendezvények, áru- és termékbemutatók lesznek. (Sz) A dohányfermentálóba na­ponta sok tehergépkocsi szál­lítja az új dohányt. Fotó: Hammel József A szovjet tudomány és technika 50 éve •Jub­ileum­i kiállítás a BiV területen Szeptember 1. és 24. kö­zött a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár területén a Város­ligetben rendezik meg a „Szovjet tudomány és tech­nika 50 éve” című jubileu­mi kiállítást, melyre joggal figyel nagy érdeklődéssel a hazai és nemzetközi műsza­ki és tudományos élet. 8 kiállítási pavilon 30 000 négyzetméter összterületére költözik 24 napra a szovjet tudomány. Különös érdeklődésre tart­hat majd számot a látoga­tók körében, az atommagfizikai kvantumelektronika pavilonja, ahol a különböző atomerő­­művek modelljeiből az atommagfizikai kutatásokig rengeteg újdonságot látha­tunk, így például az U—300 típusjelű soktöltéses ion­gyorsító berendezést, amely nehéz atommagok gyorsítá­sára, transzurán elemek elő­állítására és vizsgálatára, valamint egyéb kutatásokra szolgál. Ezzel a gyorsítóval szintetizálták a 102 és 101 elem egy-egy új izotópját, iongyorsító révén fedezték fel és vizsgálták a proton radioaktivitását, valamint transzuránelemek spontán hasadását. Ebben a pavilon­ban kerül bemutatásra a novovoronyezsi atomerőmű modellje is, melynek villa­­mos teljesítménye 210 ezer kW. Az erőmű víz-víz reak­torral rendelkezik és hatás­foka 27,5 százalékos. A ma­gyar közönség eddig csak fényképen találkozhatott a TESZ—3 típusú szállítható atomerőművel. A kiállítá­son szereplő modell a világ első kis teljesítményű atom­erőművének hű mását mu­tatja be. Az 1500 kW-os erőmű nehezen megközelít­hető földrajzi körzetek vil­lamos energiával való ellátá­sára szolgál. A Szovjetunió természeti kincsekben a világ egyik leggazdagabb állama. A tu­dományok tették lehetővé a hatalmas energiahordozó készletek feltárását, de az új természeti kincsek felfe­dezése­­ sok esetben gyor­sította a tudományok fej­lődését is. A Szovjetunió­ban jelenleg is­ több mint tízezer geológiai kutató expedíció járja az ország hatalmas te­rületét. Munkájukat nagy­mértékben megkönnyítik a különböző geodéziai műsze­rek, így például a kiállítás­ra kerülő KDG3 jelzésű kvantum-távmérő, amely tá­volságok mérésére térképé­szeti felvételeknél, valamint a mérnöki geodéziában hasz­nálatos. Korunk egyik új felfede­zése a lasersugár. A kiállí­táson bemutatnak laseres mikroszkóp berendezéseket, gázlasereket, koaxiális megvilágító lámpákat, fel­vezető lasereket, s valamint a Malachit lasert is, mely a távbeszélő és televíziótech­nikában, a fizikai optika te­rületén folyó vizsgálatokban jelent komoly segítséget a kutatóknak. A pavilonokban kiállított sok száz modell és eredeti berendezés közül kiemelni valamit nagyon nehéz, hi­szen minden egyes bemu­tatott tárgy a szovjet tudo­mány, — sok esetben a vi­lágszínvonallal azonos — csúcsát jelenti. A kiállításon bemutatásra kerülnek azok az új ötvözetek, építészeti és vegyészeti kötőanyagok, amelyek a legújabb és leg­gazdaságosabb technológiát biztosítják a különböző szakágak területén folyó munkáknak. Többek között találkozhatunk az űrhajók alapanyagát adó titánacél­lal, a szovjet tudósok által felfedezett új elemekkel, és műanyagokkal. A kiállítás egyik pavilonja a szovjet energetika fejlődését hivatott bemutatni. Találkozhatunk itt a szovjet árapály erőmű­vek, naperőművek,­­atorri és vízi erőművek modelljeivel, s azok legkorszerűbb be­rendezéseivel. A két alumíniumcsarnok­ban megelevenedik a csak­nem teljes szovjet űrprog­ram. A főszereplő természe­tesen a Vosztok I., Gagarin űrhajója valamint a Molnyija távköz­lési műhold, és sok, űrben járt műszer lesz. A szakem­berek és a látogatók sok más érdekességgel is találkozhat­nak a rengeteg látnivaló kö­zött. Szeptember 1. és 24­. között a budapesti Városli­get a műszaki és tudomá­nyos szakemberek nagy nemzetközi randevúhelyének ígérkezik. Nem okozott 6-11 milliméteres A nyugati országrészen kialakult viharzóna csütör­tökön este 7 óra tájban ér­kezett a keleti területekre és Nyíregyháza térségébe. Itt már lényegesen kisebb erővel jelentkezett, s a mért adatok szerint a szél erős­sége alig haladta meg a 40 kilométert óránként. A vihar érdekessége főleg ab­ban volt, hogy a zivatar szokatlanul hosszú ideig tartott, s úgy hajnali 4 kö­rül hagyott alább. Három óra hosszat esett Nyíregyházán, s a mérőmű­szerek 6 milliméter csapa­dékot mutattak. A megyé­ben ennél többet két he­lyen, Ti­szabercelen és Olcs­­ván mértek. Itt 11,3 milli­méter eső volt. A többi te­rületen átlagosan a 4,5 milliméter volt a jellemző A széllel együtt lehűlés is érkezett. Igaz, hajnali né­gyig a hőmérő higanyszála nem ment 20 fok alá, de reggel 6-kor már csak 18 kárt a vihar csapadék hullott illetve 19 fok Celsiust mér­tek.­­Lassúbb lett ezzel szemben a nappali felme­legedés, s az előző naphoz viszonyítva 5—6 fokos süly­­lyedés volt tapasztalható. A szakemberek vélemé­nye szerint az következett be, ami általában erre a területre a jellemző: az erős nyugat-magyarországi vi­har és zivatarfront mire megyénkbe érkezik, elveszí­ti erejét Ennek köszönhető, hogy nagyobb károkról nem is érkezett jelentés. A tűz­oltókat se villámcsapáshoz, se szivattyúzáshoz nem hív­ták. A posta műszakijai, és a U­TÁSZ egyaránt azt közölte, hogy az éjjeli szél miatt sehol nem volt üzem­zavar. A nagy szárazság miatt szomjas földek a le­hullott esőt azonnal elnyel­ték, a víz sehol nem sza­ladt le, így a folyók és álló­vizek szintjét a legkisebb mértékben se befolyásolta az eső.

Next