Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Építkezés Tiszavasváriban Jó ütemben halad a Tiszavasvári Alkaloida Gyár építkezése. A 160 mázsás főpillérek beemelését nagy daruk segítsé­gével végzik az építők. Fotó: Hammel József Ahol a legjobb téli alma terem ■i^" n­ ■■■■■.. ' i m Három nagy díj f Nyírkátán trondos munka a termeléstől a csomagolásig (Munkatársunktól) Ahol a nagy díj és arany­érem „terem", Nyírkáta. A határa homok, megkötője az akác, az almáskertek vi­szont dús termést adnak. A nyírkátai alma az ott élő emberek szorgalmának or­szághatárokon túlra is hír­vivője. A Rákóczi Termelő­­szövetkezet ízes, zamatos gyümölcsével, amely kül­alakra is szép, 1959-ben vett először részt kiállításon. Ez az első bemutatkozás mind­járt a lehető legnagyobb si­kert hozta.. A bemutatott téli alma nagydíjat nyert. Azóta nincs kiállítás kátai alma nélkül. A tsz ma már három nagydíjjal és két aranyéremmel dicsekedhet. A legfrissebb siker: most a mezőgazdasági kiállítás­ra és vásárra 18 fajta al­mát küldtek, s az őszi éré­­snek aranyérmet, a téliek nagydíjat kaptak. Hogy mi a titka az ismétlődően jó eredményeknek, Ardai László tsz-elnök és Cseh Sándor főkertész szerint ne­héz meghatározni. A tsz gyümölcsöskertje 450 hold, abból 82 hold termő. A kertet állandó jelleggel 40 ember gondozza, a gépesítés foka közepes, hét erőgép, hét permetező. A gyümöl­csösre, mert a gazdaság jö­vedelmének legfőbb forrása, nagy gondot fordítanak. Az egyenletes hozam érdeké­ben alkalmazzák a termést­­szabályozó metszést, s nyár folyamán nem történhet meg, hogy ne optimális idő­ben permetezzenek. A gon­dos munka számokkal érzé­keltethető. Az elmúlt évben értékesí­tésnél­­négy forintos átlag­árat határoztak meg, 55 vagonos termésre számítva. 93 vagon almát szedtek és átlag­­5,00 forinttal értéke­sítették, így a tervezett 2 millió 200 ezer forint he­lyett 4 millió 880 ezer forintra alakult a bevétel. A terület ugyanaz, 82 hold. Az értékesítési átlagárat most is négy forintba hatá­rozták meg, de már 80 va­gonos terméssel. Ahogy a termés mutatta, a mennyi­ség 100 vagonon is felül lesz, s a jó minőség után az értékesítési átlagár 5 forint. Ez ebben az évben 1 millió 200 ezer forint pluszt hoz a tervezetten felül. És ami még a nyírkátai Rá­kóczi Termelőszövetkezet almájánál nagy szó, 90 százalékában exportminő­­ségű. Nem érdemtelen megemlíteni, hogy a jó eredményt jóval országos, megyei önköltség átlaga alatt érik el. Egy mázsa alma előállításának költsé­ge 155 forint, míg a megyei átlag 200—250 forint között van, sőt a környező gazda­ságok átlagosan 230 forin­tos önköltséggel dolgoznak. A nyírkátaiak, csak úgy mint a megyében minde­nütt, almát szüretelnek. Ebben a szüretben is van egyéni, sajátos, ami a si­kernek szintén forrása. Másutt is alkalmazzák a közszedést, de hátán egy fa termését ha kell, hat szakaszban is szedik. A többszakos szedés minőség­­javító, az exportarányt nö­veli. A magas átlagértéke­sítési árnak ez a magyará­zata, valamint az, hogy a válogatásra, csomagolásra legalább olyan gondot for­dítanak, mint az alma ter­melésére. Szabolcs-Szatmár megye szép sikerrel szerepelt az idei mezőgazdasági kiállítá­son és vásáron. Ezt több aranyérem jelzi, nagydíjat azonban a nyírkátaiak sze­reztek. A termelőszövetke­zet tagjai ennek nem csupán azért örülnek, mert munká­juk legnagyobb fokú elis­merése, hanem azért is, mert a nagydíjjal egy szu­per permetezőt kaptak. A jövő évi termelésnél már ez a gép komoly segítséget je­lent majd. Ugyanis a ter­melőszövetkezet tagságának komoly elhatározása, hogy jövőre tovább növelik a minőséget, az exportarányt, csökkentik az önköltséget. Ez minden bizonnyal sike­rül, mert Nyírkátán a jó eredmény nagymértékben az emberekre és nem a véletlenre van bízva. Megkezdték a rizs aratását Megkezdték a rizs aratá­sát a fehérgyarmati járás­ban, ahol a termelőszövet­kezetek 1200 holdon terme­lik a sok munkát igénylő, fontos növényt. Az idő most kedvezett, így a sonkádi Új Élet Termelőszövetkezetben már be is fejezték az ara­tást, végzik a cséplést. A tiszabecsi Új Élet Tsz-ben hét végére 80 holdon végez­tek az aratással. Hétfőtől valamennyi termelőszövet­kezetben általánossá válik az aratás, s a korábbi évek­től eltérően a munka gyors lesz, mert a betakarítást mindenütt gépek végzik. Jó a termés is. Járási át­lagban 14—17 mázsás átlag­termést várnak. mié »otrri*/it ternQirm« • XXIV. ÉVFOLYAM 220. SZÁM­ÁRA: 80 fillér 1967. SZEPTEMBER 17. VASÁRNAP Péter János vezetésével elutazott a magyar ENSZ-küldöttség A Magyar­ Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa jóvá­hagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összeté­telét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminisz­ter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyet­tese, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Nép­köztársaság állandó ENSZ- képviselője, Beck János nagykövet, Bakonyi-Sebes­­tyén Endre nagykövet, ha­zánk állandó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztály­­vezető. A küldöttség tagjainak első csoportja Péter János külügyminiszter vezetésével szombaton reggel elutazott New Yorkba. Búcsúztatá­sukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első he­lyettese, Szilágyi Béla kül­­ügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Hírmagyarázónk írja: " Különleges körülmények között nyílik meg az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek híressé vált és sok vi­hart látott üvegpalotájában az ENSZ XXII. rendes köz­gyűlése. Különlegesnek le­het tekinteni e helyzetet mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi életben a meg­szokottnál is több súlyos probléma zsúfolódott össze. Az ENSZ XXI. közgyűlését elsősorban a leszerelés az európai biztonság és a né­met kérdés, valamint a vi­lágszervezet belső kérdései foglalkoztatták. Mindezt pe­dig beárnyékolta a vietna­mi háború. A XXI. ülésszak befeje­zése óta az óhajok és illú­ziók nem vitték közelebb a világot a megoldáshoz. Mindenekelőtt azért nem mert az amerikai politiká­ban egyre inkább a katonai ultrák, a „héják"* akarata érvényesül. A XXI. ülésszak után az izraeli támadás már egy rendkívüli ENSZ- ülésszak témája volt. Ez a rendkívüli ülésszak lényegé­ben eredménytelenül zárult. Közben az arab országok számos értekezleten egyez­tették álláspontjukat, s követelésükre egy nappal a mostani rendes ülésszak megnyitása előtt ismét egy rendkívüli ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték a kö­zel-keleti kérdést. Miután ebben az esetben az ENSZ-et elsődlegesen érintő kérdésről van szó, a rendkívüli ülésszak 24 órás tanácskozás után „átalakul” az Egyesült Nemzetek XXII. rendes közgyűlésévé. A kö­zel-keleti helyzet ily módon magának a XXII. közgyű­lésnek lesz egyik legfonto­sabb napirendi pontja. Ter­mészetesen még vázlatos jóslatokba sem lehet bocsát­kozni a várhatóan éles kö­zel-keleti vita kimenetelé­vel kapcsolatban. A szocialista országok ál­láspontja világos: minden rendezés elengedhetetlen kezdő lépése csakis az arab területeket megszállva tartó izraeli erők visszavonása le­het. Ehhez még azt lehet hozzáfűzni, hogy a khartou­­mi arab csúcsértekezlet ha­tározatainak tanúsága sze­rint — Algéria és Szíria kivételével — az összes arab országok a válság politikai megoldására összpontosítják erőfeszítéseiket. Ilyen kö­rülmények között feltételez­hető, hogy az ENSZ üléssza­kon legalább egy későbbi megoldás elvi alapjait sike­rül felvázolni. Az előző ülésszakhoz ha­sonlóan az ENSZ belső szer­vezeti kérdései a XXII. köz­gyűlésen is jelentős szere­pet kapnak. Ezek a belső problémák (elsősorban az úgynevezett ENSZ béke­­fenntartó erők kérdése) ugyancsak rövid rendkívüli ülésszak napirendjén szere­peltek 1987 tavaszán. E rendkívüli ülésszak világos­sá tette, hogy csak látszó­lag szervezeti , valójában elsőrendű politikai kérdé­sekről van szó. A vita lényege: a szocia­lista országok azt követe­lik, hogy csakis a Bizton­sági Tanács határozatai alapján, tehát a nagyhatal­mak egyhangú döntésével lehessen megbízást adni a világszervezet békefenntartó erőinek bevetésére. Ezzel a szocialista diplomácia a har­madik világ bonyolult és nehéz helyzetben lévő álla­mainak elemi érdekeit vé­di. A Biztonsági Tanács jog­körének megóvása lehetet­lenné teszi ugyanis, hogy az újgyarmatosítás különbö­ző akcióit a világszervezet lobogójával álcázzák. A jelek szerint az oly nehéz helyzetben tanácsko­zó XXII. ülésszak a lesze­relés és az ezzel összefüggő nemzetközi biztonsági prob­lémák területén érhet el leginkább értékes és közvet­len gyakorlati jelentőségű előrehaladást. Már a XXI. ülésszak egyik számottevő eredménye volt a világűr békés felhasználásáról szóló határozat elfogadása. Azóta a genfi leszerelési konfe­rencián az ellenőrzés kérdé­seivel foglalkozó 3. cikkely kivételével sikerült közös szovjet—amerikai szövege­zést beterjeszteni az atom­fegyverek továbbterjedését akadályozó nemzetközi meg­egyezéssel kapcsolatban. Az atomsorompó-egyezmény te­hát egyetlen, bár lényeges cikkely kivételével készen áll. Remélhető, hogy az ENSZ-közgyűlés vitái során az egyezmény ügye tovább halad előre a teljes megva­lósulás felé. Az ellenőrzéssel foglalko­zó 3. cikkely vitája minde­nekelőtt Nyugat-Németor­­szág atométvágyát tükrözi. Bonni állt ugyanis azoknak az államoknak élére, ame­lyek nem akarják elfogadni a Bécsiben székelő, atom­energia-ügynökség ellenőrző szerepét az atomsorompó­­egyezmény végrehajtásában. A XXII. ülésszaknak nagy szerep juthat abban, hogy ezt a bonni ellenállást le­törje. A szocialista orszá­gok diplomáciája minden­esetre arra hívja majd fel a világ figyelmét, hogy a le­szerelés és az európai biz­tonság problémáinak még részleges megoldása is el­képzelhetetlen, ha Bonnt nem kényszerítik reváns- és atomigényeinek nyílt feladá­sára. Amer marsall öngyilkos lett Kairó (MTI)­ Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Arab Köztársaságban megdöbben­­tést keltett Amer marsall, volt egyiptomi alelnök ha­lálhíre. Az egyiptomi lapok szombaton a szokásos vörös helyett fekete címbetűkkel jelentek meg és valamennyi közli Amer marsall fekete gyászkeretes fényképét. Az AFP szerint az egész egyiptomi fővárosban nyu­galom uralkodik. Csupán a város központjában történt, egy kisebb incidens, ahol mintegy kétszáz főnyi tömeg gyűlt össze, tüntetve az Amer vezette meghiúsított államcsíny-kísérlet ellen. A legújabb jelentések ar­ról számolnak be, hogy Amer marsall halála előtt már három ízben kísérelt meg öngyilkosságot. A félhivata­losnak számító Al Ahram cí­mű kairói lap a következők­ben rekonstruálja Amer mar­sall halálának körülményeit: Amer marsall már június 8-án, az izraeli válság ki­robbanása után néhány nap­pal kísérletet tett arra, hogy önkezével véget vessen éle­tének. Nasszer elnök erről értesülve azonnal a marsall rezidenciájára sietett és az egész éjszakát mellette töl­tötte. Amer marsallt, a meghiú­sított államcsíny-kísérletet követően, a hónap elején he­lyezték háziőrizetbe. Szerdán lakhelyén Favzi tábornok, az egyiptomi haderők új pa­rancsnoka és Riad tábornok vezérkari főnök kereste fel, idézést hozva magukkal, amely felszólítja Amer mar­sallt, hogy a meghiúsított államcsíny-kísérlettel kap­csolatban kihallgatáson je­lenjék meg. Az Al Ahram szerint a két tábornok Amer marsallt fel­dúlt állapotban találta. Az idézés átvétele után a fürdő­szobájába sietett, ahonnan néhány perc múlva tért vis­­­sza. Rövid idő múlva arcki­fejezése megváltozott és lá­togatóinak a következőket mondotta: „megmérgeztem magam, hogy véget vessek mindennek”. Rövid rábeszélés után bele­egyezett, hogy orvosi kezelés alá vesse magát. Mihelyt ál­lapota valamelyest jobbra fordult, a marsallt egy Kairó környéki villába szállították. A villában találták meg csü­törtökön este önkívületi ál­lapotban. Röviddel ezt kö­vetően meghalt. Az Al Ahram azt is közli, hogy Amer több méregtab­lettát, valószínűleg Cianidot hordott magánál. Hírügynökségi jelentések­ arról adnak hírt, hogy Amer marsallt szülővárosában, a felső-egyiptomi Isztal város­sában temették el. A teme­­tésen jelen volt Anvar Szaa­dat, az egyiptomi nemzeti gyűlés elnöke is. Folytatás a 2. oldalról

Next