Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

XXV. ÉVFOLYAM. 85. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1968. MÁRCIUS 17. VASÁRNAP Eszmecsere Aligha volt az ertóbbi idő­ben nemzetközi kommunista mozgalomnak még egy olyan eseménye, amely annyira az általános és széles körű ér­deklődés reflektorfényébe került, mint a konzultatív találkozó. Már hetekkel a találkozó előtt megkezdődtek a találgatások a nyugati saj­tóban: sikerül-e a Budapes­ten tanácskozó pártoknak megegyezniük a kommunista világmozgalom értekezleté­nek témájáról és időpontjá­ról? Az általános vélemény az volt, hogy nem sikerülhet, a konmi­tatív találkozó, leg­feljebb valamiféle elvi jelen­tőségű megállapodást rögzít majd ebben a kérdésben. Mint ismeretes, nem így tör­tént. A konzultatív találkozó résztvevői állást foglaltak amellett, hogy 1968 novem­ber—decemberre hívják ösz­­sze a kommunista és mun­káspártok nagy tanácskozá­sát Moszkvába. A sorra ke­rülő tanácskozásra vonatko­zóan olyan döntés született, hogy ott egyetlen kérdést kell napirendre tűzni: „az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakasz­ban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége.” A megállapo­dás értelmében előkészítő bi­zottságot is létrehoztak, mindazoknak a pártoknak képviselőiből, amelyek részt kívánnak venni az előkészí­tés munkájában. Április 24-ére összehívták az előké­szítő bizottságot Budapestre. A nyugati polgári sajtó, a politikai megfigyelők túl­nyomó nagy többsége tehát elhamarkodottan mérte fel a helyzetet, amikor a konzul­tatív találkozó balsikerére — vagy fél sikerére — speku­lált. Kiindulási pontjuk az volt, hogy a kommunista mozgalom soraiban viták folynak több kérdésről, s ha egyszer ilyen disputák van­nak, akkor lehetetlen a meg­egyezés. Valóban számos olyan probléma van a nemzetközi kommunista mozgalomban, amelyről volt, van s — min­den valószínűség szerint — lesz is még vita. Maga az a tény, hogy 67 párt találko­zott Budapesten, már önma­gában is bizonyítja az egy­ségtörekvéseket. Az, hogy számos kérdésben ma eltérő nézetek találhatók a kom­munista mozgalom soraiban, semmi esetre sem természet­ellenes — ellenkezőleg: a mozgalom sorainak gyors ütemű és dinamikus növeke­désével függnek össze. Ma már alig van olyan ország, ahol ne működnének kom­munista pártok. E pártok egy része a gyarmati uralom, a neokolonializmus ellen küzd, a nemzeti függetlenség,­­ az önálló fejlődés alapjainak kivívásáért Más pártok a monopóliumok hatalmának korlátozásáért harcolnak, a társadalom demokratizálá­sáért, a szocialista forrada­lom, a társadalmi fordulat feltételeinek megteremté­séért A tőkés világban van­ és egység­ nak olyan pártok, amelyek jelentős legális pozíciókat vívtak ki, erős parlamenti frakciókkal rendelkeznek. Megint mások súlyos és bru­tális rendőri elnyomás, az il­legalitás nehéz körülményei között harcolnak. A testvér­pártok egy része szocialista országban működik, s e pár­tok a hatalom gyakorlásáért, az új társadalom építéséért felelősek, s társadalmi, gaz­dasági adottságainak megfe­lelően bizonyos kérdésekről eltérően vélekednek. A moz­galmon belüli nézeteltérések, azok megvitatása csak elő­segítheti az egység további megszilárdítását. Kádár Já­nos ezt a budapesti konzul­tatív találkozó megnyitó be­szédében így fogalmazta: „Ez a sokféleség természetes és a világ jelenlegi állapotát, a nemzetközi helyzet egészé­nek sokrétűségét és bonyo­lultságát tükörzi.” A budapesti konzultatív találkozó teljes mértékben azokat igazolta, akik meg­győződéssel állították: a kommunista mozgalom so­raiban az egység igénye az elmúlt esztendőkben nem ta­pasztalt erővel jelentkezett, az egységtörekvések ereje növekszik és van lehetőség az imperializmus elleni kö­zös akciókra. Ez lehetővé tette az eredményes munkát. A budapesti találkozón meg­határozónak bizonyult az, ami a kommunista- és mun­káspártokat összefűzi. Abban, hogy a találkozó lépést tehetett előre, az egy­ség felé, nagy szerepe volt az előkészítés, s a Budapesten folyó munka messzemenően demokratikus jellegének. Itt nem voltak „kis” és „nagy” pártok, mindenki szabadon fejthette ki állás­pontját. (Ez jellemezte azt a türelmes vitát is, amely a román delegációval folyt, mielőtt a küldöttség elhagy­ta a találkozót.) A találkozó légkörére a nyugodt, higgadt érvelés volt jellemző, tiszte­letben tartva a többi testvér­párt véleményét. A Gellért­­szálló tárgyalótermének hangvételét alapjában a mélységes internacionalista felelősségérzet határozta meg. A delegációk úgy fogal­mazták meg álláspontjukat, hogy messzemenően figye­lembe vették a nemzetközi munkásmozgalom közös cél­jait, szükségleteit és érdekeit is, így válhatott az egységre törekvő célkitűzésből és jel­szóból politikai realitás a budapesti találkozón. Ebből a szellemből követ­kezik, hogy nem húztak sem­miféle határvonalat a jelen­lévő és a jelen nem lévő pártok között. Ellenkezőleg: szélesre tárták az év végi moszkvai tanácskozás kapuit minden testvérpárt előtt. Nem kétséges, hogy a buda­pesti konzultatív találkozó mélységes demokratizmusá­val nyílt, szabad alkotó lég­körével növeli majd a moszkvai tanácskozáson tör­ténő részvétel vonzó erejét minden testvérpárt számára. Vajda Péter / fii áG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Benépesült a határ Vetnek, metszik a gyümölcsfákat, trágyáznak a Nyírségtől Beregig Az enyhe időjárás nem engedi tovább halogatni a mezőgazdaságban a fontos, kora tavaszi munkák vég­zését. Különösen jól hasz­nálták ki eddig is az alkal­mat a nyíregyházi járás közös gazdaságai. A járás tsz­ ei a legújabb értékelés szerint 4870 holdat istállótrágyáztak, 18 250 hold őszi vetésen végeztek fej­trágyázást. A több, mint 2 ezer hold gyümölcsös­ből már csak 25 holdon kell elvégezni a met­szést. 1670 hold do­hány és 525 hold zöldségfé­le termesztéséhez készítették el a palántanevelő melegá­gyakat, melyek nagy részét már be is vetették. A télen tárolt burgonya válogatását a járás vala­mennyi tsz­ében megkezdték és jó ütemben végzik. Ked­vezően halad az élőhajtatá­­sos ültetésre szánt, korai termésű vetőburgonya lá­­dázása, csiráztatási beraká­sa. A kótaji és a rakamazi szövetkezeti gazdaságokban be is fejezték 2250, illetve 1900 mázsa tárolt burgo­nya átválogatását, s az elő­­csíráztatási berakást. Idén vetett magvak ke­rültek előkészített talajba. A nyírteleki Dózsa Tsz, a tiszaberceli Bessenyei 20— 20, a besztereci Uj Barázda 15 hold mákot vetett el. Vö­röshere felülvetés eddigi eredménye 220 hold, lucer­­namagot 120 holdon tettek a földbe a járás tiz­ed, ta­vaszárpából 156, borsóból 250 hold a vetett terület A tiszaberceli közös határban 60 holdon került földbe a zabvetőmag. A nyírségi, magasabb fek­­vési területen kívül más tájegységeken is megindult a tavaszi munka, amit ez­úttal — szerencsére — nem hátráltat komolyabban bel­víz, mint több korábbi év hasonló időszakában. A be­regi részen, az erősen kö­tött talajú határokon is mind több embert, gépet, fogatot látni a határban. A tiszaszalkai Búzakalász Tsz birtokán 100 holdon tették földbe a szarvaskerep ma­got ugyanannyi területen lóherefelülvetést végeztek már március 13-ig. Azóta zab és tavaszárpa magot is vetettek a határba irá­nyított vetőgépekkel, ki­szórták a magot az elkészí­tett melegágyakba. De még a megye láptájá­ról is serény tavaszi moz­golódásról érkezett jelentés. Nagyecseden — mint már közöltük, — csaknem húsz erőgép látott egyszerre munkához a közös határban. Első eredményeként 100 hold zab vetését fejezték be, hozzákezdtek a pillangósok vetéséhez, amiből 700 hold a tsz vetési terve. Félezer hold zabosbükköny vetéséhez is hozzákezdtek * héten. te. b.) A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben vetik a dohányt. Idén 70 holdon termel­nek dohányt, amelyhez 75 melegágyat készítenek el Rammel József leht. 80 milliós bevételnövelési lehetőség a tsz-eknek A Magyar Dohányipar Nyíregyházi Fermentáló Gyárhoz tartozó­­ Szabolcs, Hajdú, Borsod és Békés me­gyék területén 24 000 hold dohány összes termését át­vették a termelőktől, be­szállították a raktárakba. A beváltással párhuzamosan történt a fermentálás, s így ez a munka is a befejezéshez közeledik. Most már inkább csak az exportcélokat szol­gáló, különleges igényeknek megfelelő természetes fer­mentálás van hátra. Tavaly minden tekintetben kedvezőbb volt a dohányter­més, mint a korábbi évek­ben. Peronoszpóra kártételt nem észleltek, közepes ter­mést takarítottak be, s ennek megfelelően a holdankénti hozamok levélfa­j­tán­kén­t 6—7 mázsa között váltakoztak. A Virginia dohányból viszont a liftenk­énti tWA1' Ukegh fe­ladta a 7 mázsát, míg az újonnan bevezetett kerti faj­ta termése megközelítette a 8 mázsát. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy a termelőktől az előző évinél lényegesen többet vettek át. Mivel a minőség is jó volt, és közben a dohány beváltá­si árát emelték, a termelők csupán utóbbiból — áreme­lésből — körülbelül 70 millió forint többletbevételhez ju­tottak. Az 1968-ban történt újabb áremelés következtében a do­hánytermelés még kedvezőb­bé vált, mert egy mázsa le­vélért átlagban 400 forinttal többet kapnak a gazdaságok. Ezek szerint az idén a múlt évhez hasonló termésmen­­­­nyiség és minőség esetén újabb 70—80 millió forinttal növelhetik bevételüket a ter­melők. . . W'' ’—a t Illési tartott a megyei képviselőcsopart Az országgyűlési képvise­lők Szabolcs-Szatmár me­gyei csoportja — dr. Fekszi István elnökletével — szom­baton délelőtt ülést tartott Nyíregyházán. Az ülésen dr. Alexa Miklós megyei fő­ügyész az ügyészségek mun­kájáról, dr. Bálint Károly, a megyei bíróság elnöke a bí­róságok tevékenységéről, An­tal Pál rendőrezredes, a me­gyei rendőrfőkapitányság vezetője a közrend és köz­­biztonság helyzetéről tájé­koztatta a képviselőket. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a képviselőcso­port 1968. évi munkatervét. „Vietnami persely“ Mátészalkán Folytatódik a KISZ „Tran­zisztorakciója.” Az első na­pok tiltakozó táviratai, majd befizetései után az alapszer­vezeteknél átgondolt, előké­szített akciókat szerveznek. Mátészalkán, a Mü M. 138-as számú Iparitanuló-is­­kolában ifjúsági hetet ren­deztek. Ennek során tartot­ták meg az ipari tanuló diák­parlamentet. A fiatalok „vi­etnami perselyt” létesítettek. Az eddig befolyt összegből több mint négyezer forintot fizettek be a KISZ szolidari­tási számlájára. A járásbeli fiatalok szombati kulturális rendezvényük bevételét is felajánlották, a vietnami if­júság segítésére. Almatermesztés világszínvonalon Az ország legnagyobb al­matermő üzeme a Nyírmadai Állami Gazdaság. Jelenleg 1111 holdból 1000 hold a ter­mő gyümölcsösük. Az elmúlt, öt év átlagában holdanként 100 mázsa almát szüreteltek. 70 százalékát szállították ex­portra, mintegy 3300 vagon almát értékesítettek. A korszerű és gazdaságos termelés megköveteli a rend­szeres nagyüzemi kísérlete­zést. Ezzel évek óta foglal­koznak a madarak. Az elmúlt évben 20 féle kísérletet vé­geztek, melyek közül öt az alma termesztéstechnológiá­jával és gépesítésével volt kapcsolatban.­­ Világviszonylatban is elő­kelő helyen áll a gazdaság a gépesítést tekintve, hiszen a gépkísérletekkel biztosítják, hogy mindig a legkorszerűbb technológiai eljárást alkal­mazzák. Ezt fémjelzi az is, hogy tavaly itt rendezték meg a II. nemzetközi kerté­szeti gépesítési bemutatót is. A napokban a svájci Bayer cég képviselője látogatott el a gazdaságba. Tárgyaltak újabb biztonságosabb és ha­tékonyabb növényvédősze­rek kipróbálásáról. Ebben az évben már ezekkel is vé­geznek kísérleteket. Hamaro­san angol szakemberek is megkeresik a gazdaságot. Újabb, az alma termesztését biztonságossá tevő nagy ha­tású növényvédőszerekkel végeznek kísérleteket

Next