Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

VILÁG PRO­L­ETÁRJ­AI. EGYÉSÜ­LJ ETEKJ XXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968 OKTÓBER 19. SZOMBAT IAPU­VK TARTAZUMBÓC Orosz Ferenc felszólalása az országgyűlés pénteki vitájában. (3. oldal.) A rádió és a televízió heti műsora. (4. oldal.) A mexikói nyári olimpiai já­­tékokról jelentjük. (7—8. oldal.) Dr. Horgos Gyula felszólalása Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncep­ciók megvalósítása különö­sen nagymértékben múlik a hazai gépipar felkészültségén és jövőbeni fejlődésén.­­ A közlekedési struktú­ra világszerte tapasztalható fejlődésének irányát elemez­ve már évekkel ezelőtt el­határoztuk — mondta —, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsab­ban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési programot, ame­lyet a kormány az idén köz­ponti programmá nyilvání­tott. Ez megteremti a felté­teleit annak, hogy a közúti szállítás tervei a személy­­gépkocsikat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszkö­zök felhasználásával való­suljanak meg. A miniszter ezután részle­tesen taglalta a közúti jár­műgyártás központi fejlesz­tési programját. Ennek meg­valósítására az álló- és for­góeszközökkel együtt össze­sen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási ösz­­szegből 9,7 milliárd forintot központi forrásból fedeznek. 1965-ben még 2700 autó­busz készült hazánkban, ez 1970-re 7000-re emelkedik, 1975-re pedig már 10 000— 12 000 autóbusz gyártását tervezzük. Nagy gondot for­dítunk arra, hogy jármű­veink kényelmesek legyenek, a program végrehajtásával a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába kerül. — Közúti járműfejlesztési programunkat — mondta a továbbiakban — több­ol­­dalúan segíti a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás. Megálla­podásokat, illetve szerződé­seket kötöttünk mindenek­előtt a Szovjetunióval, to­vább Lengyelországgal, az NDK-val és Jugoszlávia egyes üzemeivel különböző korszerű alkatrészek és rész­egységek fejlesztésére, köl­csönös szállításra. Az együtt­működés eddigi eredményei biztatóak, erőfeszítéseket te­szünk a nemzetközi kooperá­ció további kiszélesítésére is. Az ilyen nemzetközi együtt­működés lehetővé teszi be­ruházási eszközeink haté­konyabb felhasználását és a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő tartalékok hasz­nosítását. A miniszter ezután a szál­lítás gépesítéséről szólt, vé­gül kifejezte, hogy a tör­vényjavaslattal és a közleke­déspolitika irányelveivel egyetért. A vitában felszólalt Ko­vács Antal (Vas megyei), Fo­dor Istvánné (Heves megyei), Szenes Ottó (Szolnok megyei), Imri Gyula (borsodi) képvi­selő, majd ebédszünet kö­vetkezett. Ezt követően dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter részle­tesen válaszolt a vitában el­hangzott javaslatokra, is­mertette a törvényjavaslat egyes pontjainak módosításá­ra tett indítványokat, majd kifejtette a kormánynak az ezekre vonatkozó álláspont­ját. Ezután Nemeslaki Tiva­dar, a törvényjavaslat elő­adója szólalt fel. Bejelentet­te, hogy öt képviselő módosí­tó javaslatokat terjesztett elő a vasútról szóló törvény­­javaslathoz. Ezeket a parla­ment tagjai között írásban szétosztották. Az ipari bi­zottság, valamint a jogi, igaz­­gatgatási és igazságügyi bi­zottság a módosító javasla­tokat megtárgyalta. Az előadó bejelentette, hogy a két bizottság a közle­kedés- és postaügyi minisz­ternek a bizottsági ülésen és a parlamenti zárszavában előterjesztett indoklásával egyetért, s ennek alapján ter­jeszti javaslatait az ország­gyűlés elé. Kállai Gyula elnök részle­tesen ismertette a törvény­­javaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés kü­­lön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Az elnök bejelentette, hogy az elfogadott módosításoknak megfelelően a törvényjavas­lat indoklását értelemszerű­en kiigazítják. Ezután újabb szavazás kö­vetkezett: az országgyűlés a vasutakról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és — a már megszavazott mó­dosításokkal — részleteiben is elfogadta. Az országgyűlés határozat­ban mondotta ki, hogy a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vitájában elhangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jó­váhagyólag tudomásul veszi Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása kö­vetkezet. Dr. Dobrónaki Gyu­la államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­­ke emelkedett szólásra. Új törvény a népi ellenőrzésről Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt 10 óra­kor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munk­á S- paraszt kormány elnöke, va­lamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továb­bá a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. Az ülésen részt vett az or­szággyűlés vendégeként Bu­dapesten tartózkodó urugu­ayi parlamenti küldöttség Luis Ri­on Perrez, képvise­lőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napi­rend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasút­­törvénytervezet és közleke­­déspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emel­kedett szólásra. A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dobró­naki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a né­pi ellenőrzést — Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményeivel sa­játos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az állam­­szervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és ha­táskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a voná­sát erősítették azok a módo­sító jogszabályok is, ame­lyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvény­­javaslat mindezeket az állami és társadalmi jel­leg erősítésére vonat­kozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásban to­vább is fejleszti. Választás 4 évi időtartamra — Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzé­si bizottságok tagjai az ar­ra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan idő­tartamra választották. A jö­vőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyű­lési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtar­tamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabá­lyozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demok­ratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztség­­viselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó taná­csoknak. A törvényjavaslat tovább­fejleszti a választó államha­talmi szervek és a népi el­lenőrzési bizottságok kapcso­latát. Előírja, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke a népi ellenőr­zés munkájáról az ország­­gyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni.­­ A törvényjavaslat a né­pi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelke­zést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával népi el­lenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szí­vesen vállaltak megbizatást a népi ellenőrzésben. Már ,,törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás, vagy tsz-tag, több mint 40 száza­lékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a leg­különbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megta­lálhatók.­­ A törvényjavaslat a ko­rábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelmé­nyeknek megfelelően módo­sítja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. A ko­rábbi jogszabályi rendelkezé­sek a minisztériumi felügye­let alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzésének hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz kon­centrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirá­nyítás mai követelményeinek nem felel meg. Ezért a tör­vényjavaslat olyan rendel­kezést tartalmaz, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság egy új hatásköri jegyzékben szabja meg a te­rületi népi ellenőrzési bizott­ságok hatáskörét. A gazda­ságirányítás rendjében be­következett változás tette in­dokolttá az anyagi eszközök zárolására vonatkozó korábbi jogszabályi felhatalmazás részleges módosítását is.­­ A népi ellenőrzés meg­alakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgaz­daság szinte valamennyi ága­zatát érintették. Arra töre­kedtünk, hogy tevékenysé­günk a kormány útmutatá­sának megfelelően a társa­dalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgál­ja, a fontosabb gazdasági kér­désekre koncentrálódjon. Fo­lyamatosan vizsgáltuk az épí­tőipar fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását. A szervezet társadalmi jellege — A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igé­nyeket támasztott a közleke­déssel szemben. Vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, amelyek kiaknázá­sával minimális anyagi rá­fordítással is jelentősen se­gíteni lehet a szállítási gon­dokon. Vizsgáltuk a terme­lőszövetkezetek anyagi, mű­szaki ellátottságát és rámu­tattunk a géppark strukturá­lis aránytalanságaiból, a já­rulékos és kapcsolódó beru­házások megvalósításának el­maradásából származó prob­lémákra Felhívtuk a figyel­met a melléküzemági tevé­kenységben rejlő tartalékok­ra. Vizsgáltuk a mezőgazda­ság szakemberellátását, s el­lenőrzéseinkkel elősegítettük azt a törekvést, hogy az ön­álló gazdálkodást akadályo­zó adminisztratív korlátokat megszüntessék, a szövetke­zetek belső integrációja meg­erősödjék, s ezzel a közös gazdaságokban kiegyenlítet­tebb, magasabb szintű le­gyen a foglalkoztatás, meg­szilárduljanak a jövedelmi források.­­ A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törek­vésünk, hogy minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglalkozzunk a lakosság élet­­körülményeit közvetlenül be­folyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósu­lásával, így például a 15 éves lakásfejlesztési terv végre­hajtásának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a la­kásépítések zömmel a köz­ségekben történnek, ezért a városok kedvezőtlen lakásel­látottsága lassúbb ütemben javul a távlati tervben elő­irányzottnál. Sok helyütt ki­használatlan még a házgyá­rak kapacitása, s nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsolatos hatósági engedé­lyezési eljárás és az anyag­­ellátás sem. Bejelentés és panasz vizsgálata — Vizsgáljuk a javító-szol­gáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jel­zések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javító-szolgáltató tevékeny­ség bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjá­ból megengedhetetlen. Nem­régen vizsg­átuk a lakosság sütőipari áruval való ellátá­sát, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége.­­ A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizs­gálva például olyan tapaszta­latra jutottunk, hogy a tá­mogatást, a szociális juttatá­sokat sok esetben nem a leg­rászorultabbak kapják. Fel­mérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vet­te igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a té­mákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások kö­rét.­­ Minden vizsgálatunk­ban helyet kaptak a társa­dalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. E mun­kához sok és értékes segít­séget kaptunk azoktól a dolgozóktól, akik közérdekű bejelentéseikkel gyakran hív­ták fel a figyelmünket a be­avatkozást igénylő esetekre . A lakosságtól a bizott­ságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz ér­kezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vé­lekedik egyes állami intéz­­kérdésekről, a közélet tiszta­ságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. A lakosság­tól érkezett közérdekű beje­lentés hívta fel a népi ellen­őrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek kö­zömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől esünk el Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatla­nok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nem egyszer mil­liós jövedelem után azon­ban adót nem fizetnek. Pedig a 3/1981. P.M. számú rendelet szerint a mezőgazdasági in­gatlanok parcellázása után elért jövedelemtöbblet prog­resszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azon­ban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében. — A bejelentések és pana­szok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is vá­laszt ad, hogy az állami szer­vek hogyan intézik a dolgo­zók ügyeit. Évekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgá­latok azonban már az állam­­igazgatási munka erős javu­lásáról adnak számot. Meggyorsult a beadvá­nyok intézése, színvonala­sabb, kulturáltabb lett az ügyintézés. Csökkent a tör­vénysértések és panaszok száma. — összegezve az eddig el­mondottakat , úgy gondolom, hogy a népi ellenőrzés in­tézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és mű­ködött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködje­nek, tapasztalatot szerezze­nek. A szocializmus építésében nem nélkülözhető a dolgo­zó nép közvetlen részvételén alapuló állami ellenőrző szerv, így annak életre hívása hazánkban szükségszerű volt E gondolatok jegyében ké­rem a tisztelt Országgyűlést, hogy a népi ellenőrzés eddigi működéséről adott beszámo­lómat és a népi ellenőrzés­ről szóló törvényjavaslatot­ az előterjesztett módosító javaslattal fogadja el Vita a törvény­­javaslat felett Az elhangzott beszédet vita követte, összesen kilenc fel­szólalás hangzott el, közte dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter is, aki a népi el­lenőrzés jelentőségéről­­ be­szélt A vitában elhangzot­takra dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke válaszolt. A KNEB elnöke köszönetet mondott az országgyűlésnek, hogy napirendjére tűzte és értékelte a népi ellenőrzés munkáját. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságával egyetértésben java­solta, hogy az előterjesztett módosító indítványokkal együtt az országgyűlés a tör-­ vényjavaslatot fogadja el Kállai Gyula elnök ezután ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülé­sén előterjesztett módosító indítványokat, valamint az Országgyűlés vitájában elő­terjesztett módosító javasla­tot, majd szavazást rendelt el. Az Országgyűlés a módo­sításokat elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Dobrónaki Gyula XKEB elnök beszéde

Next