Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYÉSÜLJ ETEKJ XXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968 OKTÓBER 19. SZOMBAT IAPUVK TARTAZUMBÓC Orosz Ferenc felszólalása az országgyűlés pénteki vitájában. (3. oldal.) A rádió és a televízió heti műsora. (4. oldal.) A mexikói nyári olimpiai játékokról jelentjük. (7—8. oldal.) Dr. Horgos Gyula felszólalása Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncepciók megvalósítása különösen nagymértékben múlik a hazai gépipar felkészültségén és jövőbeni fejlődésén. A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fejlődésének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároztuk — mondta —, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsabban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén központi programmá nyilvánított. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy a közúti szállítás tervei a személygépkocsikat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszközök felhasználásával valósuljanak meg. A miniszter ezután részletesen taglalta a közúti járműgyártás központi fejlesztési programját. Ennek megvalósítására az álló- és forgóeszközökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási öszszegből 9,7 milliárd forintot központi forrásból fedeznek. 1965-ben még 2700 autóbusz készült hazánkban, ez 1970-re 7000-re emelkedik, 1975-re pedig már 10 000— 12 000 autóbusz gyártását tervezzük. Nagy gondot fordítunk arra, hogy járműveink kényelmesek legyenek, a program végrehajtásával a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába kerül. — Közúti járműfejlesztési programunkat — mondta a továbbiakban — többoldalúan segíti a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötöttünk mindenekelőtt a Szovjetunióval, tovább Lengyelországgal, az NDK-val és Jugoszlávia egyes üzemeivel különböző korszerű alkatrészek és részegységek fejlesztésére, kölcsönös szállításra. Az együttműködés eddigi eredményei biztatóak, erőfeszítéseket teszünk a nemzetközi kooperáció további kiszélesítésére is. Az ilyen nemzetközi együttműködés lehetővé teszi beruházási eszközeink hatékonyabb felhasználását és a nemzetközi munkamegosztásban rejlő tartalékok hasznosítását. A miniszter ezután a szállítás gépesítéséről szólt, végül kifejezte, hogy a törvényjavaslattal és a közlekedéspolitika irányelveivel egyetért. A vitában felszólalt Kovács Antal (Vas megyei), Fodor Istvánné (Heves megyei), Szenes Ottó (Szolnok megyei), Imri Gyula (borsodi) képviselő, majd ebédszünet következett. Ezt követően dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter részletesen válaszolt a vitában elhangzott javaslatokra, ismertette a törvényjavaslat egyes pontjainak módosítására tett indítványokat, majd kifejtette a kormánynak az ezekre vonatkozó álláspontját. Ezután Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy öt képviselő módosító javaslatokat terjesztett elő a vasútról szóló törvényjavaslathoz. Ezeket a parlament tagjai között írásban szétosztották. Az ipari bizottság, valamint a jogi, igazgatgatási és igazságügyi bizottság a módosító javaslatokat megtárgyalta. Az előadó bejelentette, hogy a két bizottság a közlekedés- és postaügyi miniszternek a bizottsági ülésen és a parlamenti zárszavában előterjesztett indoklásával egyetért, s ennek alapján terjeszti javaslatait az országgyűlés elé. Kállai Gyula elnök részletesen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés külön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Az elnök bejelentette, hogy az elfogadott módosításoknak megfelelően a törvényjavaslat indoklását értelemszerűen kiigazítják. Ezután újabb szavazás következett: az országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Az országgyűlés határozatban mondotta ki, hogy a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vitájában elhangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul veszi Ezután a napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következet. Dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elke emelkedett szólásra. Új törvény a népi ellenőrzésről Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munká S- paraszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rion Perrez, képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvénytervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé. — Tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést — Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményeivel sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonását erősítették azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásban tovább is fejleszti. Választás 4 évi időtartamra — Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbizatást a népi ellenőrzésben. Már ,,törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás, vagy tsz-tag, több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat csak a gazdaságirányítás új rendjéből adódó követelményeknek megfelelően módosítja, a korábban rögzített hatásköri szabályok fő elveit érintetlenül hagyja. A korábbi jogszabályi rendelkezések a minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzésének hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz koncentrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a gazdaságirányítás mai követelményeinek nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egy új hatásköri jegyzékben szabja meg a területi népi ellenőrzési bizottságok hatáskörét. A gazdaságirányítás rendjében bekövetkezett változás tette indokolttá az anyagi eszközök zárolására vonatkozó korábbi jogszabályi felhatalmazás részleges módosítását is. A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy tevékenységünk a kormány útmutatásának megfelelően a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgálja, a fontosabb gazdasági kérdésekre koncentrálódjon. Folyamatosan vizsgáltuk az építőipar fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását. A szervezet társadalmi jellege — A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igényeket támasztott a közlekedéssel szemben. Vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, amelyek kiaknázásával minimális anyagi ráfordítással is jelentősen segíteni lehet a szállítási gondokon. Vizsgáltuk a termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátottságát és rámutattunk a géppark strukturális aránytalanságaiból, a járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósításának elmaradásából származó problémákra Felhívtuk a figyelmet a melléküzemági tevékenységben rejlő tartalékokra. Vizsgáltuk a mezőgazdaság szakemberellátását, s ellenőrzéseinkkel elősegítettük azt a törekvést, hogy az önálló gazdálkodást akadályozó adminisztratív korlátokat megszüntessék, a szövetkezetek belső integrációja megerősödjék, s ezzel a közös gazdaságokban kiegyenlítettebb, magasabb szintű legyen a foglalkoztatás, megszilárduljanak a jövedelmi források. A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglalkozzunk a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósulásával, így például a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lakásépítések zömmel a községekben történnek, ezért a városok kedvezőtlen lakásellátottsága lassúbb ütemben javul a távlati tervben előirányzottnál. Sok helyütt kihasználatlan még a házgyárak kapacitása, s nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás és az anyagellátás sem. Bejelentés és panasz vizsgálata — Vizsgáljuk a javító-szolgáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jelzések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javító-szolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen. Nemrégen vizsgátuk a lakosság sütőipari áruval való ellátását, s vizsgálati témánk volt a cipők minősége. A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét. Minden vizsgálatunkban helyet kaptak a társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. E munkához sok és értékes segítséget kaptunk azoktól a dolgozóktól, akik közérdekű bejelentéseikkel gyakran hívták fel a figyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre . A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vélekedik egyes állami intézkérdésekről, a közélet tisztaságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelentés hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől esünk el Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nem egyszer milliós jövedelem után azonban adót nem fizetnek. Pedig a 3/1981. P.M. számú rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázása után elért jövedelemtöbblet progresszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azonban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében. — A bejelentések és panaszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Évekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgálatok azonban már az államigazgatási munka erős javulásáról adnak számot. Meggyorsult a beadványok intézése, színvonalasabb, kulturáltabb lett az ügyintézés. Csökkent a törvénysértések és panaszok száma. — összegezve az eddig elmondottakat , úgy gondolom, hogy a népi ellenőrzés intézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és működött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatot szerezzenek. A szocializmus építésében nem nélkülözhető a dolgozó nép közvetlen részvételén alapuló állami ellenőrző szerv, így annak életre hívása hazánkban szükségszerű volt E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a népi ellenőrzés eddigi működéséről adott beszámolómat és a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot az előterjesztett módosító javaslattal fogadja el Vita a törvényjavaslat felett Az elhangzott beszédet vita követte, összesen kilenc felszólalás hangzott el, közte dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter is, aki a népi ellenőrzés jelentőségéről beszélt A vitában elhangzottakra dr. Dobrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke válaszolt. A KNEB elnöke köszönetet mondott az országgyűlésnek, hogy napirendjére tűzte és értékelte a népi ellenőrzés munkáját. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben javasolta, hogy az előterjesztett módosító indítványokkal együtt az országgyűlés a tör- vényjavaslatot fogadja el Kállai Gyula elnök ezután ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén előterjesztett módosító indítványokat, valamint az Országgyűlés vitájában előterjesztett módosító javaslatot, majd szavazást rendelt el. Az Országgyűlés a módosításokat elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Dobrónaki Gyula XKEB elnök beszéde