Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

xxvi. Évfolyam, iso. szám ARA 80 FILLÉR »69. augusztus 6. szerda Koszigin Magyarországon Fock­ Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására magyarországi üdü­lésre kedden Budapestre ér­kezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke és Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai fogadták. Az ér­kezésnél jelen volt F. J. Tyi­tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Elutazott a szovjet parlamenti küldöttség Pjotr M. Maserov nyilatkozata Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely a magyar országgyű­lés meghívására hivatalos, baráti látogatáson egy hetet töltött hazánkban. Búcsúzta­tásukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak helyettes elnöke, Vass Istvánné, az országgyűlés al­­elnöke, Pap János, az orszá­gos honvédelmi állandó bi­zottság elnöke, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt az országgyűlés több tisztségviselője, számos kép­viselő, valamint a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok parancsnok­ságának magas rangú képvi­selői is. Az elutazás napján közös közleményt hoztak nyilvános­ságra a szovjet parlamenti küldöttség magyarországi lá­togatásáról. Pjotr Mironovics Maserov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Be­lorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője elutazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának­: — A látogatásunkról ki­adott közös közlemény össze­foglalja utunk „hivatalos" részét, a magyar országgyű­lés képviselőivel folytatott tárgyalásaink eredményeit. Ezért most azokról a benyo­másokról, tapasztalatokról szeretnék szólni, amelyeket küldöttségünk üzemekben, ál­lami gazdaságokban, terme­lőszövetkezetekben, Budapes­ten és vidéken szerzett. Elöl­járóban ki kell emelnem, hogy rendkívül elégedettek vagyunk mind látogatásunk programjával, mind pedig e program nagyszerű lebonyo­lításával Utunk során talál­koztunk munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, s bárhol jártunk is, mindenütt éreztük az igazi magyar ven­dégszeretetet, a küldöttsé­günk iránti megkülönbözte­tett figyelmet. A barátságnak ezeket a megnyilvánulásait annak a testvéri, felhőtlen kapcsolatnak tulajdonítjuk, amely a marxizmus—leniniz­­mus és a proletár nemzetkö­ziség elveinek következetes megvalósítása alapján a Szov­jetunió és Magyarország, az SZKP és az MSZMP, a szovjet és a magyar nép kö­zött kialakult.­­ Szeretném hangsúlyozni, mennyire megragadott ben­nünket az a lendület, amely a szocialista Magyarország fejlődését jellemzi. Megerő­sítette ezt a benyomásunkat például a Győri Magyar Va­gon- és Gépgyárban és a Kő­bányai Gyógyszerárugyárban tett látogatásunk is. A lá­tottak alapján meggyőződ­hettünk arról, hogy e korsze­rű üzemekben igen magas a termelés műszaki színvonala. De ugyanezt tapasztalhattuk a meglátogatott termelőszö­vetkezetekben is, amelyek jól példázzák a magyar mező­­gazdaság utóbbi években el­ért fejlődését. Látogatásaink ismételten meggyőztek ben­nünket, hogy széles körű le­hetőségek rejlenek országaink további, gyümölcsöző, köl­csönösen előnyös gazdasági, tudományos és technikai együttműködésében. — Rendkívül nagy hatást tettek ránk­ találkozásaink az emberekkel, az ipari és me­zőgazdasági dolgozókkal, a párt- és tanácsi vezetőkkel. Meggyőződtünk arról, hogy a helyi vezetők alapos isme­rői feladataiknak, s követke­zetesen megvalósítják a párt és a kormány politikáját. A beszélgetések, eszmecserék után az az összkép alakult ki bennünk, hogy a magyar nép bízik erejében, s derűlá­tóan néz a jövő elé. Mély be­nyomást tett küldöttségünk tagjaira a magyar dolgozók­nak a Szovjetunió népei iránt érzett őszinte, baráti szerete­­te, ám ennek ezernyi jelét nap mint nap tapasztalhat­tuk. — Nagy érdeklődéssel ta­nulmányoztuk azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket önök szereztek az országgyűlés a tanácsok tevékenységének to­vábbfejlesztésében, tökélete­sítésében. Ennek azért is szenteltünk nagy figyelmet, mert tudjuk, Magyarorszá­gon sokat tesznek azért, hogy növekedjék az országgyűlés szerepe, bővüljön törvényho­zó és ellenőrző tevékenysége, megélénküljön állandó bizott­ságainak, képviselőcsoport­jainak munkája, fokozódjék az államhatalom helyi szer­veinek tevékenysége.­­ Az önök hazáját olyan országként ismertük meg, ahol a haladás meggyorsítását célzó­ erőfeszítések mellett megőrzik a legjobb nemzeti hagyományokat, becsülik év­százados történelmi emlékeit. Befejezésül még annyit: kül­döttségünket magyarországi látogatása alatt az a szándék vezérelte, hogy előmozdítsuk a két állam parlamentjei kö­zötti kapcsolatok fejlődését, kicseréljük e törvényhozó tes­tületek munkájának tapasz­talatait, elősegítsük a szovjet és a magyar nép barátságá­nak további erősödését. * Kedden hazaérkezett Moszk­vába a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Pjotr Maserovnak, a Legfelsőbb Tanács elnöksége tagjának, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága póttagjának, a Belorusz KP KB első tit­kárának vezetésével július 28-a és augusztus 5-e között hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Delegáció utazott a román pártkongresszusra A Román Kommunis­ta Párt Központi Bizott­ságának meghívására ked­den elutazott a Magyar Szocialista Munkáspárt, kül­döttsége a Román Kommu­nista Pár­t. kongresszusára A küldöttséget Pallai Árpád az MSZMP KB titkára veze­ti, tagjai: Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője és Vincze József, a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövete. A küldöttséget a Ferihegy­i repülőtéren Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, az agitáció-, és propaganda osztály veze­tője és Perjési László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. SZKP-küldöttség Bukarestben Moszkva (TASZSZ) : Kedden repülőgépen Buka­restbe utazott az SZKP kül­döttsége, hogy a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának meghívása alap­ján részt vegyen az RKP X. kongresszusán. Az SZKP kül­döttségét Konsztantyin Katu­­sev, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. Vff/ff ffRÖL£TÁ*JA!t ian SÜLJSUK| r,A?*T'a íK f AaYaloAbaL* — 's Forint, vagy hivatástudat? (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) A jogról mindenkinek Sport jelentéseink (4. oldal) (7. oldal) A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Magyarország tagja lett a genfi leszerelési bizottságnak Kormánynyilatkozat tagságunkkal kapcsolatban A Magyar Népköztársasá­got a genfi leszerelési bizott­ság két társelnöke, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok — a bizottsággal egyet­értésben — meghívta, hogy A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy a genfi leszerelési bizottság megalakulásától fogva rend­kívül nagy felelősséget hor­doz. Napirendjén az emberi­ség jövőjét közvetlenül érin­tő kérdések szerepelnek. A bizottságot az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésé­nek egyetértésével a két nuk­leáris nagyhatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok hozta létre 1961-ben. A Szovjetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése az álta­lános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a háborús veszély elhárítására irányuló kezde­ményezések sorát utalta a bi­zottság elé. A leszerelési bi­zottság zártkörű tárgyalásai­val és a nyilvánosság számá­ra tett megnyilatkozásaival egyrészt megoldásra érleli a fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos a bizottság munkájában tag­ként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfo­gadta. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a bizottságba a igen bonyolult kérdéseket, másrészt segíti éleszteni a nemzetközi közvélemény éber­ségét a fegyverkezési hajsza veszélyeivel szemben. Mind­ezek mellett elősegíti, hogy a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásra jus­son a leszerelést előmozdító intézkedések megtételében. A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizottság tagjaival és az ENSZ-tagál­­lamok széles közvéleményével egyetértésben — tekintettel a független államok szá­mának az elmúlt évek során bekövetkezett nagyarányú megnövekedésére, megállapo­dott a bizottság jelentős ki­bővítésében, az államcsopor­­tok és földrajzi tájegységek arányos képviseletében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére író­Magyar Népköztársaság kép­viselőjéül dr. Kőmives Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet kinevezte. A kül­döttség tagjait a külügymi­niszter jelöli ki, nyúló törekvéseinek megfele­lően, készségesen részt vesz minden olyan kezdeményezés­ben, amely a nemzetközi fe­szültségek csökkentését, a há­borús veszély elhárítását, az általános és teljes leszerelés előmozdítását szolgálja. Az elsők között írta alá és rati­fikálta a moszkvai részleges atomcsendegyezményt, az atomsorompó-szerződést és más, a leszerelést elősegítő megállapodásokat, sőt kezde­ményezéseivel maga is hoz­zájárult ezek kidolgozásához. A leszerelési bizottság ed­digi tevékenysége iránti meg­becsülése kifejezésével egy­­időben a Magyar Népköztár­saság kormánya várakozással tekint a bizottság további munkája elé, melynek során a Magyar Népköztársaság a többi tagállammal szorosan együttműködve kíván hozzá­járulni az emberiség békéjé­nek és biztonságának erősíté­séhez. 620 milliós mezőgazdaságai beruházás Modern tenyésztelepek, hűtőházak Fejlődő mezőgazdaságunk egyik gondja, az új létesítmé­nyek határidőre történő el­készítése. Fő cél, hogy ezek korszerűek legyenek, megfe­leljenek nemcsak a jelen, ha­nem a jövő követelményei­nek is. A tervek jó elkészí­tése az építőipar és a mező­­gazdaság alapos ismeretét egyaránt feltételezi. Ezeket a terveket szakosított szerv, a megyei Mezőgazdasági Beru­házási Vállalat készíti. Jelenleg 620 millió forint értékű munka tervezését, műszaki ellenőrzését és más speciális tennivalóját végzik. 6500 szarvasmarha-férőhely 2050 vagon termést befogadó hűtőtér és az ehhez szüksé­ges létesítmények építési szervezését is végzik. A Nyírmadai Állami Gaz­daságban épülő nagy tehené­szeti telep technológiai elvei­ben megegyezik azzal a mo­dern elképzeléssel, ami a vi­lág élvonalbeli mezőgazdasá­gában található: az állatte­nyésztésben csökkentik az élőmunka-ráfordítást. A ko­rábbiaktól abban tér el a te­lep, hogy egy nagy csarnok­ban helyeznek el 400 szarvas­­marhát, s így a leggazdaságo­sabban, legkevesebb közvetett szállítással tudják megoldani a gondozást. Építéséhez elő­re gyártott, vasbetonszerkeze­teket használnak fel. A Kör­­nyei Állami Gazdaság tehe­nészeti jelepe után második '■»«' az országban. A korszerű építési módok másik irányát valósítják meg a kísérleti intézet gyulata­nyai gazdaságában épülő ugyancsak 40® férőhelyes te­henészeti telep tervezésénél. Ezt pavilonos rendszerű acél­vázas könnyű szerkezetekből készítik. Mindkét telep építé­sét a jövő évben fejezik be. Kedvező, hogy újabb tervezé­sek előtt megyén belül lehet bírálni és tanulmányozni az állattartó épületek építésének mind a két fő irányát. A termelőszövetkezeti be­ruházások közül kiemelkedő a rakamazi Győzelem Tsz be­ruházása. A Tisza II.-prog­­ram során megvalósuló nagy öntözésfejlesztés egyik be­mutató üzeme lesz Mire a kiskörei vízlépcsőből vizet kapnak, korszerű állatte­nyésztést alakítanak ki. A MEZŐBER most 600 férőhe­lyes szakosított tehenészeti telepet tervez a közös gazda­ság számára 25 millió forintos költséggel. 1971 végére helye­zik üzembe. A tehenészeti te­leppel párhuzamosan a tsz­­ben 14 milliós költséggel nö­­vendék szarvasmarha-telepet építenek. A sertésprogram beruházá­sai közül már megkezdték a nyíregyházi Ságvári Tsz 360 kocás, évi 7000 hízót előállító bábolnai rendszerű sertéstele­pének építését. A Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalat a terv szerint 1970 júliusára fe­jezi be az építést. A Bábol­nai Állami Gazdaság a nyu­gati Lóman-céggel együtt­működve 1967-ben alakította ki ezt a sertésfiaztatási tech­nológiáját. Sok időbe és nagy munkába telt­, amíg a Ságvá­ri Tsz meg tudta szerezni a rendszer alkalmazásának jo­gát. A MEZŐBER egy másik hasonló tervet is kért. • Szabolcsban Mátészalkai Állami Gazda­ság 360 kocás bábolnai rend­szerű sertéskombinátot épít. Hosszú ideig tartó töprengés után hozták meg a döntést a vásárosnaményi járásban, 12 tsz megszünteti eddigi szétap­rózott sertéstenyésztését és a Ságvári Tsz-éhez hasonló kombinátot épít. Négy tsz társulásában — a három dombrádi és a tiszaka­­nyari Havasi Gyopár — Cleg­­rendszerű sertéskombinát épül. A tsz eddig egy kiló sertéshúst 35 forintos önkölt­séggel állított elő. A kombi­nát elkészülte után az ön­költség a felére csökkent­hető és egy kiló hús 3,30— 3,50 kiló abrakkal állítható elő. A Magyar Nemzeti Bank és a MEZŐBER együtt vég­zett gazdaságossági számítá­sai azt mutatják, hogy a 35 milliós beruházási költség 3—4 év alatt megtérül. További 12 tsz bízta meg a vállalatot szakosított tehe­nészeti telep beruházásainak előkészítésével. Legnagyobb gond: késnek a tsz-ek megbí­zásai. A hitelelbírálások ér­dekében a Magyar Nemzeti Bank a versenytárgyalásokat augusztusban megkezdi. A MEZŐBER csakis abban az esetben tud komoly kivitele­zői kapacitást lekötni, ha a mezőgazdasági üzemek idő­ben jelzik igényeiket A be­ruházási döntések elhúzódása nem csak az üzembe helyezés időpontját tolja el, hanem az esetek többségében drágáb­bá teszik az építkezést és nö­veli a határidőket. A bala0!

Next