Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ÁRA, 1 FORINT 1969. SZEPTEMBER 21. VASÁRNAP Gromiko levele U Tliantlioz a szovjet kormány béke­kezdeményezéséről New York (TASZSZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere pénteken a következő levelet in­tézte U Thant ENSZ-főtitkárhoz: Tisztelt főtitkár úr! A Szovjetunió kormányának megbízásá­ból kérem, hogy tűzze az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának napirendjére fontos és sürgős kérdésként „A nemzetközi biztonság megszilárdításának” kérdését. A második világháború befejezése utáni időszakban és különösen az utóbbi években a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének alap­vető vonásai, sürgősen megkövetelik az ENSZ-től, hogy aktivizálja erőfeszítéseit köz­ponti feladatának — a béke és biztonság megvédésének — megvalósítására. A szervezet ezen, az alapokmány által előírt feladatának fontosságát különösen alá­húzza az, hogy a békeszerető erők által a vi­lágháború elhárításáért folytatott harcban elért sikerek ellenére még mindig történnek agressziós cselekmények, tovább tart a népi felszabadító mozgalmak elnyomása, emberek ezrei és ezrei pusztulnak el, anyagi értékek mennek veszendőbe. Olyan körülmények kö­zött, amikor államoknak nukleáris és másfajta tömegpusztító fegyverek állnak rendelkezésére, a konfliktu­sok kiszélesedése az emberiséget egyre súlyosabb következményekkel fenye­geti. Mind nyilvánvalóbbá válik annak szükségessége, hogy az államok és a népek maximálisan egyesítsék erőfeszítéseiket a nemzetközi biztonság megszilárdítása érde­kében. Ezen feladat minél gyorsabb és hatéko­nyabb megoldásának elvégzésére törekedve, a Szovjetunió kormánya felhívja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy a közgyűlés 24. ülésszakán kellő figyelemmel vitassa meg a nemzetközi biztonság megszilárdításának problémáját és hozzon megfelelő határozatot a világ sorsáért vállalt nagy felelősségének tudatában. A szovjet kormány véleménye sze­rint a közgyűlésnek képesnek kell lennie ar­ra, hogy e kérdésben határozatot hozzon, s abban kifejtenék azokat a követeléseket, ame­lyeknek megvalósítása hatékonyan elősegíti a béke megerősítését. A nemzetközi feszültség enyhítésének, a népek biztonsága megszilárdításának fontos feltétele kell, hogy legyen: a csapatok hala­déktalan kivonása azon területekről, amelye­ket egyes államok haderői által más olyan államok és népek ellen folytatott akciói kö­vetkeztében foglaltak el, amelyek védelmezik a gyarmati rendszer szétzúzásának eredmé­nyeképpen kivívott függetlenségüket és terü­leti épségüket. A nemzetközi biztonság megszilárdítását elősegítené mindazoknak a lépéseknek a ha­ladéktalan megszüntetése is, amelyek még gyarmati uralom alatt levő népek felszabadí­tó mozgalmainak elnyomására irányulnak, to­vábbá elősegítené az is, ha ezeknek a népek­nek haladéktalanul függetlenséget adnának. Ez azon követelések megvalósítását jelentené, amelyeket a gyarmati országoknak és népek­nek adandó függetlenségéről szóló ENSZ- deklaráció fogalmazott meg. A közgyűlés joggal figyelmezteti azokat, akik nem hajlandók haladéktalanul megszün­tetni az összes agressziós cselekményeket és felszámolni a gyarmati elnyomás valamennyi formáját, hogy ezen felhívásnak a figyelmen kívül hagyása az ENSZ alapokmányának dur­va megsértését jelenti és ebből le kell von­niuk a megfelelő következtetéseket. Nagy jelentősége van azon intézkedések kidolgozásának is, amelynek célja a biztonság hatékony regionális rendszereinek létrehozása mind Európában, mint Ázsiában, vagy a vi­lág más körzeteiben. A közgyűlésnek fel kel­lene szólítania az államokat ilyen intézkedé­sek hozatalára. A nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló, megfelelő intézkedések csak akkor hozhatnak gyümölcsöt és lesznek hatékonyak, ha eközben teljességgel tiszteletben tartják az ENSZ alapokmányát. Tiszteletben tartják el­sősorban a Biztonsági Tanácsnak, mint olyan szervnek a rendelkezéseit, amelyre a fő fele­­lősség hárul a nemzetközi béke és biztonság megvédésében. Ebből kiindulva, a közgyűlés­nek ajánlást kellene tennie a tanácsnak, hogy időszaki ülésein, amelyeket miniszteri szinten vagy más külön kinevezett képviselők szint­jén hívnak össze időszakonként,­­ amint azt az alapokmány 28. cikkelyének 2. szakasza előírja, — vizsgálja meg a nemzetközi bizton­ság általános helyzetét, az annak megszilárdí­tására szolgáló halaszthatatlan intézkedések kidolgozása céljából. A közgyűlés ugyancsak megerősíthetné annak szükségességét, hogy minél előbb ki kellene dolgozni az agresszió fogalmának ál­talánosan elfogadható meghatározását, az ál­lamok baráti kapcsolatainak és együttműkö­désének elveiről szóló megállapodást, szerző­dést az ENSZ tevékenységének kérdéseiről a béke megerősítése érdekében, az ENSZ alapok­mányának szigorú betartása alapján. Amennyiben a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy állást foglaljon a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának kérdésében, akkor határozatát helyes lenne a világ összes álla­maihoz címezni, azokhoz, amelyek az ENSZ tagjai, és azokhoz az államokhoz is, amelyek ilyen vagy olyan okok miatt az ENSZ tevé­kenységében nem vesznek részt, de kötelesek az ENSZ alapokmányának megfelelően, a nemzetközi béke megerősítése követelményei­nek szellemében tevékenykedni. A Szovjetunió kormánya a közgyűlés 24. ülésszaka elé terjeszti megvitatásra javasolt tervezetét, a „felhívást a világ összes államá­hoz” a nemzetközi biztonság megszilárdításá­nak kérdéséről. Kérem önt, főtitkár úr, hogy ezt a levelet tekintse úgy, mint a közgyűlés ügyrendi sza­bályzatának 20. pontja által előirányzott ma­gyarázó feljegyzést, és az ENSZ-közgyűlés hi­vatalos dokumentumaként szíveskedjék ter­jeszteni. Tisztelettel: A. A Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A gazdálkodásról tárgyalt első munkaülésén a Mátészalkai Városi Tanács Megalakulása utáni első munkaülését szombaton tar­totta a Mátészalkai Városi Tanács. Az ülésen az első félévi gazdálkodást tárgyal­ták meg és augusztus elejé­től decemberig terjedő időre szóló költségvetést, va­lamint a városi tanács és a végrehajtó bizott­ság munkater­zét hagyták jó­­va. A tárgyalás során meg­állapították, hogy a költség­­■­etés és fejlesztési terv cél­kitűzéseit időarányosan meg­valósították. Nagyobb gondo kell azonban fordítani a tár­sadalmi munka szervezését, a helyi építési anyagok fel­kutatására és felhasználásé­r■a. A városi tanács a munka­­program szerint még ebben az évben foglalkozni kíván a népművelés helyzetével, fel­adataival, a jövő évi költség­­vetés és fejlesztési terv elké­szítésével. A végrehajtó bi­zottság a tanácsülések előké­szítésén kívül megvizsgálja a könyvtárak tevékenységét, a szociális gondozást, az isko­lai gazdálkodást, a városban folyó beruházásokat, a helyi közlekedést valamint a gyer­mek- és ifjúságvédelem kér­déseik VILÁG PROLETÁRJA­. tCfi SulflistK) ­­APÜNK TARTAL­MABÓK! Olcsvaapáti jegyzetek Boltok keringője (3. oldal) A hét vége sportese­ményeiről jelentjük (11. oldal) Mit fizet a négyes lottó? (12. oldal) (5. oldal) Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az országgyűlést 1969. szeptember 24-én, szerdán 11 órára ösz­­szehívta. A földekről jelentik: 90000 hold Augusztus közepe óta, ahogy elérkezett a vetőszán­tások ideje, s megkezdődött a korai őszi vetések talajelőké­­sítése, erre a munkára olyan az időjárás, mintha rendel­nék. Egy-egy eső után újra kisüt az "érlelő szeptemberi nap, igazi „vénasszonyok nyara” van. Ez kedvez a be­takarításnak, de olyan a ve­tőágy is, mintha kiskert len­ne. A kedvező időjárást majd csak minden község határában zöldellő őszi árpa és bújkáló rozstáblák hirdetik. A héten érkezett jelentések szerint — a jó időt kihasz­nálva — nagyot léptek előre az őszi munkában a termelő­­szövetkezetek és a szakszövet­kezetek is. A betakarításban jelenleg fő munka a burgo­nyaszedés, aminek több mint a felét már felszedték. Meg­kezdték a cukorrépaásást, szórványosan a napraforgó­szedést és a kukoricatörést is, őszi vetést megyénkben 192 500 holdon végeznek az idén. Eddig mintegy 90 ezer holdon készítették elő vetés alá a talajt. Különösen jól halad ez a munka a nagy­­kállói és vásárosnaményi já­rásokban. Ezzel egy időben a megyében több, mint 25 ezer hold mélyszántást is elvégez­tek a tavaszi kapások alá. A korai vetések közül be­fejezettnek mondható a lu­cerna vetése. Az őszi takar­mánykeveréknek több, mint fele került a földbe. Nem ilyen kedvező a helyzet az őszi árpánál, ahol mintegy negyedénél tartanak a mun­kával. Rozsot 15 ezer holdon vetettek és néhány község­ben megkezdték a búza ve­­tését. A búzavetést elsőként a fehérgyarmati, kisvárdai, mátészalkai, nyíregyházi já­rások szövetkezetei kezdték el. Az új alapszabályról, a szövetség feladatairól tartott sajtótájékoztatót Acél Béla a MÉSZÖV elnöke Az új alapszabályról, a szövetség és szövetkezetek kapcsolatáról, valamint az ÁFÉSZ-ek idei munkájáról tá­jékoztatta a sajtó képviselőit szombaton Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek most is érvényben lévő alapszabá­lyát 1902-ben alkották. Ez azonban már nem felel meg az új gazdasági mechanizmus szellemének. A reform lehe­tővé tette a szövetkezetek ön­álló vállalati jellegű gazdál­kodásának kifejlesztését, a belső önkormányzatok ki­­szélesítését, a tagok társadal­mi, kulturális, szociális igé­nyeinek jobb kielégítését, s mindez szükségessé teszi új alapszabály készítését. Az 1003-as kormányrende­let felhatalmazása alapján az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács alapszabály­mintát és irányelveket dolgo­zott ki és azt megküldte a szövetkezetnek azzal, hogy széles körben vitassák meg és a helyi adottságok figyelem­be vételével készítsék el sa­ját alapszabályaikat. A szö­vetkezetek többségében az alapszabálymintát megismer­tették a párt­ állami és tár­sadalmi szervekkel, társszö­vetkezetekkel, s kikérték vé­leményüket, javaslataikat. Ez igen hasznos módszernek bi­zonyult, mert sok száz észre­vétellel javaslattal egészítet­ték ki. A szövetkezetben lét­rehozott szerkesztő bizottságok most dolgozzák fel, s még e hónap második felében és október elején az igazgatósá­goknak átadják és november 30-ig a részközgyűlések elé terjesztik. Az ott elfogadott tervezetet ezután a járási ta­nácsok végrehajtó bizottságai törvényességi szempontból fe­lülvizsgálják. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az alapszabály­­t­ervezet készítésénél a sok helyes elgondolás megfogal­mazása mellett egyes szövet­kezetben nem rögzítették megfelelően a tagok érdekeit és jogait biztosító tételeket, vagy nem kívánt és szüksé­ges mértékben akarták nö­velni a helyi szövetkezeti szervek hatáskörét, másutt nem körvonalazták pontosan a szövetkezetek tevékenysé­gét. A szövetség képviselői ezeket még időben észrevet­ték, felhívták rá a szerkesz­tő bizottságok figyelmét és se­gítséget nyújtottak azok kija­vításához. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével válto­zott a szövetség és a szövet­kezetek kapcsolata is. Meg­szűnt a szövetség irányító és félti­gveleti szerepe. Helyette az érdekképviseleti, szolgálta­tói és tömegmozgalmi tevé­kenységet látja el. Ennek megfelelően épül fel a szö­vetség és készül el alapsza­bálya, amin már ugyancsak dolgoznak. A takarék- és lakásszövet­kezeteknek szintén növekedett az önállósága. Alapszabá­lyuk elkészítésére azonban csak a későbbiekben kerül sor. A szövetséggel való kapcsolatunk azonos az Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezetekével. A megyé­ben működő 10 lakásszövet­kezet közül eddig 6 tagja a szövetségnek, munkájuk azon­ban még nagyon kezdetleges, pedig szerepük a jövőben nö­vekedni fog. A szövetség szakemberei szívesen nyújta­nak segítséget tevékenységük kibontakoztatásához. Ami a szövetkezetek gazda­sági tevékenységét illeti, az elmúlt másfél év tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy él­tek az új gazdasági mecha­nizmusból adódó lehetőségek­kel. Növelték a forgalmat, fejlesztették, korszerűsítették az üzlethálózatot. Az idén több áruházat, köztük a nyír­egyházit a mátészalkait, a csengerit, a baktalórántházit adták át rendeltetésének, új vendéglátó egységek kezdték meg működésüket. A kiske­reskedelmi forgalom a múlt évihez képest 13,4 százalék­­kal, a vendéglátói 14,6 szá­zalékkal emelkedett. Ez kü­lönösen azért jelentős, mert amíg országosan — Buda­pestet is beleszámítva — az összkiskereskedelmi for­galomnak csak egyharmadát, Szabolcs-Szatmárban kéthar­madát az ÁFÉSZ-ek bonyo­lítják le. Ezt az arányt a jö­vőben még tovább növelik, vállalva az egészséges ver­sengést az állami kiskereske­delmi vállalatokkal. A forga­lom ilyen nagymértékű nö­vekedéséhez hozzájárult, hogy a szövetkezetek ez év­ben mintegy 60 millió forint értékű árut — köztük ruhá­zati, tartós fogyasztási cikke­ket — szereztek be közvet­len termelő vállalatoktól, me­gyén belüli és kívüli forrá­sokból. Az igényeket azonban még így sem sikerült minden területen és áruféleségből ki­elégíteni. Az árualapok t­­­vábbi növeléséhez, a vála­­sz-­­ték bővítéséhez a hiánycik­kek számának csökkentésé­hez az eddiginél is dinamiku­sabb cselekvésre, a több csator­nás értékesítés és beszerzés jobb kihasználására van szükség a szövetkezet vezetői részéről. Megfelelően alakult a szö­vetkezetek gazdálkodási ered­ménye. Az év első hat hónap­jában lényegesen magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a többlet el­sősorban a forgalom növeke­déséből és a költségek csök­kentéséből származik. Várha­tóan a szövetkezetek dolgozói hazánk felszabadulásának 25. jubileumára tett vállalásaik teljesítésével újabb sikereket érnek el, aminek végső fokon a lakosság látja majd hajlam­­­át.

Next