Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ÁRA, 1 FORINT 1969. SZEPTEMBER 21. VASÁRNAP Gromiko levele U Tliantlioz a szovjet kormány békekezdeményezéséről New York (TASZSZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken a következő levelet intézte U Thant ENSZ-főtitkárhoz: Tisztelt főtitkár úr! A Szovjetunió kormányának megbízásából kérem, hogy tűzze az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának napirendjére fontos és sürgős kérdésként „A nemzetközi biztonság megszilárdításának” kérdését. A második világháború befejezése utáni időszakban és különösen az utóbbi években a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének alapvető vonásai, sürgősen megkövetelik az ENSZ-től, hogy aktivizálja erőfeszítéseit központi feladatának — a béke és biztonság megvédésének — megvalósítására. A szervezet ezen, az alapokmány által előírt feladatának fontosságát különösen aláhúzza az, hogy a békeszerető erők által a világháború elhárításáért folytatott harcban elért sikerek ellenére még mindig történnek agressziós cselekmények, tovább tart a népi felszabadító mozgalmak elnyomása, emberek ezrei és ezrei pusztulnak el, anyagi értékek mennek veszendőbe. Olyan körülmények között, amikor államoknak nukleáris és másfajta tömegpusztító fegyverek állnak rendelkezésére, a konfliktusok kiszélesedése az emberiséget egyre súlyosabb következményekkel fenyegeti. Mind nyilvánvalóbbá válik annak szükségessége, hogy az államok és a népek maximálisan egyesítsék erőfeszítéseiket a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Ezen feladat minél gyorsabb és hatékonyabb megoldásának elvégzésére törekedve, a Szovjetunió kormánya felhívja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy a közgyűlés 24. ülésszakán kellő figyelemmel vitassa meg a nemzetközi biztonság megszilárdításának problémáját és hozzon megfelelő határozatot a világ sorsáért vállalt nagy felelősségének tudatában. A szovjet kormány véleménye szerint a közgyűlésnek képesnek kell lennie arra, hogy e kérdésben határozatot hozzon, s abban kifejtenék azokat a követeléseket, amelyeknek megvalósítása hatékonyan elősegíti a béke megerősítését. A nemzetközi feszültség enyhítésének, a népek biztonsága megszilárdításának fontos feltétele kell, hogy legyen: a csapatok haladéktalan kivonása azon területekről, amelyeket egyes államok haderői által más olyan államok és népek ellen folytatott akciói következtében foglaltak el, amelyek védelmezik a gyarmati rendszer szétzúzásának eredményeképpen kivívott függetlenségüket és területi épségüket. A nemzetközi biztonság megszilárdítását elősegítené mindazoknak a lépéseknek a haladéktalan megszüntetése is, amelyek még gyarmati uralom alatt levő népek felszabadító mozgalmainak elnyomására irányulnak, továbbá elősegítené az is, ha ezeknek a népeknek haladéktalanul függetlenséget adnának. Ez azon követelések megvalósítását jelentené, amelyeket a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségéről szóló ENSZ- deklaráció fogalmazott meg. A közgyűlés joggal figyelmezteti azokat, akik nem hajlandók haladéktalanul megszüntetni az összes agressziós cselekményeket és felszámolni a gyarmati elnyomás valamennyi formáját, hogy ezen felhívásnak a figyelmen kívül hagyása az ENSZ alapokmányának durva megsértését jelenti és ebből le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket. Nagy jelentősége van azon intézkedések kidolgozásának is, amelynek célja a biztonság hatékony regionális rendszereinek létrehozása mind Európában, mint Ázsiában, vagy a világ más körzeteiben. A közgyűlésnek fel kellene szólítania az államokat ilyen intézkedések hozatalára. A nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló, megfelelő intézkedések csak akkor hozhatnak gyümölcsöt és lesznek hatékonyak, ha eközben teljességgel tiszteletben tartják az ENSZ alapokmányát. Tiszteletben tartják elsősorban a Biztonsági Tanácsnak, mint olyan szervnek a rendelkezéseit, amelyre a fő felelősség hárul a nemzetközi béke és biztonság megvédésében. Ebből kiindulva, a közgyűlésnek ajánlást kellene tennie a tanácsnak, hogy időszaki ülésein, amelyeket miniszteri szinten vagy más külön kinevezett képviselők szintjén hívnak össze időszakonként, amint azt az alapokmány 28. cikkelyének 2. szakasza előírja, — vizsgálja meg a nemzetközi biztonság általános helyzetét, az annak megszilárdítására szolgáló halaszthatatlan intézkedések kidolgozása céljából. A közgyűlés ugyancsak megerősíthetné annak szükségességét, hogy minél előbb ki kellene dolgozni az agresszió fogalmának általánosan elfogadható meghatározását, az államok baráti kapcsolatainak és együttműködésének elveiről szóló megállapodást, szerződést az ENSZ tevékenységének kérdéseiről a béke megerősítése érdekében, az ENSZ alapokmányának szigorú betartása alapján. Amennyiben a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy állást foglaljon a nemzetközi biztonság megszilárdításának kérdésében, akkor határozatát helyes lenne a világ összes államaihoz címezni, azokhoz, amelyek az ENSZ tagjai, és azokhoz az államokhoz is, amelyek ilyen vagy olyan okok miatt az ENSZ tevékenységében nem vesznek részt, de kötelesek az ENSZ alapokmányának megfelelően, a nemzetközi béke megerősítése követelményeinek szellemében tevékenykedni. A Szovjetunió kormánya a közgyűlés 24. ülésszaka elé terjeszti megvitatásra javasolt tervezetét, a „felhívást a világ összes államához” a nemzetközi biztonság megszilárdításának kérdéséről. Kérem önt, főtitkár úr, hogy ezt a levelet tekintse úgy, mint a közgyűlés ügyrendi szabályzatának 20. pontja által előirányzott magyarázó feljegyzést, és az ENSZ-közgyűlés hivatalos dokumentumaként szíveskedjék terjeszteni. Tisztelettel: A. A Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A gazdálkodásról tárgyalt első munkaülésén a Mátészalkai Városi Tanács Megalakulása utáni első munkaülését szombaton tartotta a Mátészalkai Városi Tanács. Az ülésen az első félévi gazdálkodást tárgyalták meg és augusztus elejétől decemberig terjedő időre szóló költségvetést, valamint a városi tanács és a végrehajtó bizottság munkaterzét hagyták jóva. A tárgyalás során megállapították, hogy a költség■etés és fejlesztési terv célkitűzéseit időarányosan megvalósították. Nagyobb gondo kell azonban fordítani a társadalmi munka szervezését, a helyi építési anyagok felkutatására és felhasználásér■a. A városi tanács a munkaprogram szerint még ebben az évben foglalkozni kíván a népművelés helyzetével, feladataival, a jövő évi költségvetés és fejlesztési terv elkészítésével. A végrehajtó bizottság a tanácsülések előkészítésén kívül megvizsgálja a könyvtárak tevékenységét, a szociális gondozást, az iskolai gazdálkodást, a városban folyó beruházásokat, a helyi közlekedést valamint a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseik VILÁG PROLETÁRJA. tCfi SulflistK) APÜNK TARTALMABÓK! Olcsvaapáti jegyzetek Boltok keringője (3. oldal) A hét vége sporteseményeiről jelentjük (11. oldal) Mit fizet a négyes lottó? (12. oldal) (5. oldal) Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. szeptember 24-én, szerdán 11 órára öszszehívta. A földekről jelentik: 90000 hold Augusztus közepe óta, ahogy elérkezett a vetőszántások ideje, s megkezdődött a korai őszi vetések talajelőkésítése, erre a munkára olyan az időjárás, mintha rendelnék. Egy-egy eső után újra kisüt az "érlelő szeptemberi nap, igazi „vénasszonyok nyara” van. Ez kedvez a betakarításnak, de olyan a vetőágy is, mintha kiskert lenne. A kedvező időjárást majd csak minden község határában zöldellő őszi árpa és bújkáló rozstáblák hirdetik. A héten érkezett jelentések szerint — a jó időt kihasználva — nagyot léptek előre az őszi munkában a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek is. A betakarításban jelenleg fő munka a burgonyaszedés, aminek több mint a felét már felszedték. Megkezdték a cukorrépaásást, szórványosan a napraforgószedést és a kukoricatörést is, őszi vetést megyénkben 192 500 holdon végeznek az idén. Eddig mintegy 90 ezer holdon készítették elő vetés alá a talajt. Különösen jól halad ez a munka a nagykállói és vásárosnaményi járásokban. Ezzel egy időben a megyében több, mint 25 ezer hold mélyszántást is elvégeztek a tavaszi kapások alá. A korai vetések közül befejezettnek mondható a lucerna vetése. Az őszi takarmánykeveréknek több, mint fele került a földbe. Nem ilyen kedvező a helyzet az őszi árpánál, ahol mintegy negyedénél tartanak a munkával. Rozsot 15 ezer holdon vetettek és néhány községben megkezdték a búza vetését. A búzavetést elsőként a fehérgyarmati, kisvárdai, mátészalkai, nyíregyházi járások szövetkezetei kezdték el. Az új alapszabályról, a szövetség feladatairól tartott sajtótájékoztatót Acél Béla a MÉSZÖV elnöke Az új alapszabályról, a szövetség és szövetkezetek kapcsolatáról, valamint az ÁFÉSZ-ek idei munkájáról tájékoztatta a sajtó képviselőit szombaton Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek most is érvényben lévő alapszabályát 1902-ben alkották. Ez azonban már nem felel meg az új gazdasági mechanizmus szellemének. A reform lehetővé tette a szövetkezetek önálló vállalati jellegű gazdálkodásának kifejlesztését, a belső önkormányzatok kiszélesítését, a tagok társadalmi, kulturális, szociális igényeinek jobb kielégítését, s mindez szükségessé teszi új alapszabály készítését. Az 1003-as kormányrendelet felhatalmazása alapján az Országos Földművesszövetkezeti Tanács alapszabálymintát és irányelveket dolgozott ki és azt megküldte a szövetkezetnek azzal, hogy széles körben vitassák meg és a helyi adottságok figyelembe vételével készítsék el saját alapszabályaikat. A szövetkezetek többségében az alapszabálymintát megismertették a párt állami és társadalmi szervekkel, társszövetkezetekkel, s kikérték véleményüket, javaslataikat. Ez igen hasznos módszernek bizonyult, mert sok száz észrevétellel javaslattal egészítették ki. A szövetkezetben létrehozott szerkesztő bizottságok most dolgozzák fel, s még e hónap második felében és október elején az igazgatóságoknak átadják és november 30-ig a részközgyűlések elé terjesztik. Az ott elfogadott tervezetet ezután a járási tanácsok végrehajtó bizottságai törvényességi szempontból felülvizsgálják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapszabálytervezet készítésénél a sok helyes elgondolás megfogalmazása mellett egyes szövetkezetben nem rögzítették megfelelően a tagok érdekeit és jogait biztosító tételeket, vagy nem kívánt és szükséges mértékben akarták növelni a helyi szövetkezeti szervek hatáskörét, másutt nem körvonalazták pontosan a szövetkezetek tevékenységét. A szövetség képviselői ezeket még időben észrevették, felhívták rá a szerkesztő bizottságok figyelmét és segítséget nyújtottak azok kijavításához. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével változott a szövetség és a szövetkezetek kapcsolata is. Megszűnt a szövetség irányító és féltigveleti szerepe. Helyette az érdekképviseleti, szolgáltatói és tömegmozgalmi tevékenységet látja el. Ennek megfelelően épül fel a szövetség és készül el alapszabálya, amin már ugyancsak dolgoznak. A takarék- és lakásszövetkezeteknek szintén növekedett az önállósága. Alapszabályuk elkészítésére azonban csak a későbbiekben kerül sor. A szövetséggel való kapcsolatunk azonos az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetekével. A megyében működő 10 lakásszövetkezet közül eddig 6 tagja a szövetségnek, munkájuk azonban még nagyon kezdetleges, pedig szerepük a jövőben növekedni fog. A szövetség szakemberei szívesen nyújtanak segítséget tevékenységük kibontakoztatásához. Ami a szövetkezetek gazdasági tevékenységét illeti, az elmúlt másfél év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy éltek az új gazdasági mechanizmusból adódó lehetőségekkel. Növelték a forgalmat, fejlesztették, korszerűsítették az üzlethálózatot. Az idén több áruházat, köztük a nyíregyházit a mátészalkait, a csengerit, a baktalórántházit adták át rendeltetésének, új vendéglátó egységek kezdték meg működésüket. A kiskereskedelmi forgalom a múlt évihez képest 13,4 százalékkal, a vendéglátói 14,6 százalékkal emelkedett. Ez különösen azért jelentős, mert amíg országosan — Budapestet is beleszámítva — az összkiskereskedelmi forgalomnak csak egyharmadát, Szabolcs-Szatmárban kétharmadát az ÁFÉSZ-ek bonyolítják le. Ezt az arányt a jövőben még tovább növelik, vállalva az egészséges versengést az állami kiskereskedelmi vállalatokkal. A forgalom ilyen nagymértékű növekedéséhez hozzájárult, hogy a szövetkezetek ez évben mintegy 60 millió forint értékű árut — köztük ruházati, tartós fogyasztási cikkeket — szereztek be közvetlen termelő vállalatoktól, megyén belüli és kívüli forrásokból. Az igényeket azonban még így sem sikerült minden területen és áruféleségből kielégíteni. Az árualapok tvábbi növeléséhez, a válasz-ték bővítéséhez a hiánycikkek számának csökkentéséhez az eddiginél is dinamikusabb cselekvésre, a több csatornás értékesítés és beszerzés jobb kihasználására van szükség a szövetkezet vezetői részéről. Megfelelően alakult a szövetkezetek gazdálkodási eredménye. Az év első hat hónapjában lényegesen magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a többlet elsősorban a forgalom növekedéséből és a költségek csökkentéséből származik. Várhatóan a szövetkezetek dolgozói hazánk felszabadulásának 25. jubileumára tett vállalásaik teljesítésével újabb sikereket érnek el, aminek végső fokon a lakosság látja majd hajlamát.