Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
? oldal REUET-MAGYARORSZÁG Külpolitikai összefoglalónk : Ismét sztrájk Franciaországban • Szingli Moszkvában Gromikov Rusk találkozó előtt Napfényes, gyönyörű szeptember járja kontinensünke-t, így automatikusan meghosszabbodott az üdülési évad. Nyugat- és Dél-Európa hagyományos idegenforgalmi területein azonban a politika nem mindig igazodik a naptárhoz és az időjáráshoz. Azok a turisták például, akik mostanában vasúton járják Franciaországot el kell, hogy halasszák útiterveiket, vagy más forgalmi eszközt kénytelenek választani. Hatalmas méretű vasúti sztrájk robbant ki Franciaországban, amely úgyszólván az ország egész vonatforgalmát megbénította. A sztrájk ideje — minthogy a közlekedési miniszterrel folytatott szakszervezeti tárgyalások egyelőre nem hoztak eredményt — meghatározhatatlan. Az is meglehet, hogy a sztrájk más iparágakra és területekre is átterjed, mint ahogy a többi forgalmi dolgozóra máris átterjedt. S ha arra gondolunk, hogy Franciaország most, egy hónappal a frank leértékelése után nem kisebb gazdasági problémákkal küzd, mint amilyenekkel 1968 május-júniusában bajlódott, akkor semmilyen fordulaton nem fogunk csodálkozni. Komoly sztrájk folyik Itáliában is, Európa eme másik fő idegenforgalmi központjában, mégpedig a vasmunkások körében. S hogy egy harmadik napfényes idegenforgalmi centrumot említsünk: Görögországban ugyan nem folyik sztrájk, a fasiszta junta terrorjának körülményei között erre alig is van lehetőség, a letartóztatások viszont továbbra is állandóan napirenden vannak. Csütörtökön például egy nagy kiadóvállalat tulajdonosának és egy újságírónak a letartóztatásáról érkezett hír. Ugyanakkor Európa és a világ szocialista felében nyugodt építőmunka és élénk diplomáciai élet folyik. Megérkezett Moszkvába, hivatalos látogatásra Dines Szingh indiai külügyminiszter, aki kifejezte meggyőződését, hogy e látogatás elősegíti majd a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztését. A szovjet diplomácia rövidesen egy másik fontos találkozóra is készül. Hírügynökségi jelentések szerint — az ENSZ-közgyűléssel párhuzamosan — Gromiko—Rogers találkozó készül. A szovjet és az amerikai külügyminiszter alkalmasint a stratégiai rakétarendszerek korlátozásáról kezd majd tárgyalásokba. Hogy ez mennyire fontos ezer és egy okból, azt mindenki tudja és alátámasztja Szentgyörgyi Albert, magyar származású Nobel-díjas professzor legutóbbi nyilatkozata, amelyben arról panaszkodik, hogy az egészség£ agyi és tudományos kutatásokra fordított összegeket a washingtoni kormány elsősorban a fegyverkezési kiadások növekedése miatt csökkentette. Ezért kellett például Szentgyörgyinek korlátoznia rákkutatói tevékenységét, holott már biztató eredményeket ért el. WASHINGTON Nixon elnök jövő csütörtökön beszédet mond az ENSZ-közgyűlésen. A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy az elnök elődeihez hasonlóan, személyesen mond beszédet a kedden megnyitó 24. közgyűlési ülésszak általános politikai vitájában. KAIRÓ Csütörtökön kora délután az egyiptomi légierő egy harmadik, a korábbinál nagyobb szabású támadást intézett a Sinai-félszigeten kiépített izraeli állások ellen — közölte egy katonai szóvivő Kairóban. Ez utóbbi légitámadás ideje alatt — mondotta a szóvivő — izraeli gépek nem szálltak fel, de a légelhárító tüzérség egy egyiptomi gépet lelőtt. A három légitámadás során viszont az izraeliek vesztesége négy repülőgép volt. POZSONY A pozsonyi Pravda csütörtöki számában beszámol arról, hogy a bíróságok Szlovákiában rövidesen megkezdik 107 rendzavaró ügyének tárgyalását, ötven vádlottat huliganizmusért, 24-et a csehszlovák vezetők, 22-őt pedig a más szocialista államok vezetőinek megsértéséért, a többieket a közrend megzavarásáért vonják felelősségre. BURGASZ A FOOgornij vezette szovjet párt- és kormányküldöttség bulgáriai körutazása során, amelyre Todor Zsivkov is elkísérte , csütörtökön Burgaszba érkezett. A helyi vegyikombinátban a delegáció és Todor Zsivkov nagygyűlésen találkozott a város dolgozóival. NEW YORK A Biztonsági Tanács szerdán este folytatta az arab és ázsiai országok csoportja által benyújtott panasz vitáját a jeruzsálemi Al Aksza mecset felgyújtása ügyében. Abdul Rahim Farah, Szomália küldötte indítványozta, hogy a tanács tegyen erőfeszítéseket közel-keleti határozatainak érvényesítésére, s ne riadjon vissza az ENSZ-alapokmány 41. cikkelyében előírt intézkedésektől, a gazdasági és a diplomáciai kapcsolatok megszakításától, Izraellel. Vietnami harcok salgón (MTI). A Ho Si Minh halála alkalmából meghirdetett háromnapos tűzszünet lejártával, a csütörtökre virradó éjszaka a dél-vietnami szabadságharcosok 31 helyen zúdítottak tüzérségi támadást az amerikaiak és a dél-vietnami kormánycsapatok állásaira — jelentették csütörtökön reggel a nyugati hírügynökségek. Az amerikaiak a maguk részéről B—52-es nehézbombázókat vetettek be a hajnali órákban. A légierődök Da Nang térségében szórták le bombaterhüket. Ezzel, a hírügynökségi jelentések szerint, az ellenségeskedések szintje elérte a fegyverszünet előtti helyzetet. Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) sági nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 százalékát géppel aratták — az előző évben 91 százalékát —, ezen belül a kombájnnal betakarított gabona aránya több mint 90 százalék — az előző évben 88 százaléka volt. A mezőgazdasági dolgozók lelkiismeretes munkával a viszonylag nagyobb arányú megdőlés ellenére jó eredményeket értek el. A gabonafelvásárlást szervezetten, zökkenő nélkül végezték. A soron következő feladat a mezőgazdasági üzemekben mintegy 4 millió hold kapás- és egyéb növény termésének betakarítása, 3,5 millió hold őszi vetésű növény talajelőkészítése és vetése, körülbelül 700 ezer hold istállótrágyázása és csaknem 4 millió hold őszi mélyszántása. Ebben az időszakban kell gondoskodni mintegy 375 ezer hold szőlő szüreteléséről, feldolgozásáról is. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges erő- és munkagépekből valamint alkatrészekből — műtrágyaszórók és silókombájnok kivételével — a forgalmazó vállalatok teljes egészében ki tudják elégíteni a mezőgazdasági üzemek várható igényeit. Vetőmagvakból is elegendő készlet áll rendelkezésre. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. t««» szeptember 12. Gazdasági növekedés és a KGST reformja A szocialista országokat majdnem két évtizedig úgy ismerte a világ, mint igen gyorsan fejlődő országokat. 1950—55 Szocialista országok 13,4 Fejlett tőkés országok 5,9 A számok igazolják, hogy a növekedés ütemében nagy az eltérés a tőkés és a szocialista országok között. Keleten és Nyugaton egyaránt elismerik, hogy a gyors fejlődésben része volt a szocialista országok gazdasági együttműködésének. Ez természetszerű, mivel az együttműködésnek piacbővítő hatása van. Egyszerű az összefüggés: a nagy ütemű gazdasági gyarapodással növekszik a külkereskedelem, ami visszahat a termelés további fejlesztésére, s az ismét bővíti a külkereskedelmet, aminek visszahatása érvényesül ismét a fejlődésben és így tovább. A külkereskedelem bővülése egyértelmű a nagyobb piaci, nagyobb eladási lehetőségekkel. Ha viszont többet lehet eladni, akkor érdemes a termelést még tovább bővíteni. Ez a kölcsönhatás a KGST keretében megszervezett együttműködésben jól érvényesült. A KGST-országok külkereskedelmi forgalma az elmúlt másfél évtizedben átlagosan mintegy 10—12 százalékkal növekedett évente. Ma már egymás közötti forgalmuk eléri a teljes külkereskedelmük 60 százalékát. Különösen lényeges a fenti összefüggés azoknak az országoknak, amelyeknek népgazdaságában a külkereskedelem hányada nagy, így Magyarország nemzetijövedelméből a külkereskedelem részaránya 36—38 százalék. A Szovjetuniót kivéve a többi európai szocialista országban is hasonló ez az arány. Ezek az országok intenzív külkereskedelmi tevékenység nélkül képtelenek lennének fejlődni, de még megélni is. Azt mondják ezekre az országokra, hogy „nyílt gazdaságúak”, vagyis a külföldi piacok sokféle hatása, a külkereskedelmi áruforgalom változása közvetlenül kihat gazdaságukra. Nem elég csupán megállapítani, hogy a fejlődés szervesen összefügg a gazdasági együttműködéssel, a külkereskedelemmel, látni kell azt is, nem mindegy, milyen és mennyire hatékony a nemzetközi gazdasági együttműködés, mennyire felel meg az abban részt vevő országok szükségleteinek és érdekeinek. Közismert, hogy a KGST keretében az együttműködés gyakorlati fő formája a külkereskedelem . S valóban gyors volt gazdasági fejlődésük, amit az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme mutat: másfél-két évtizedig a közvetlen árucsere valóban jó hatással volt a gazdasági növekedésre. Minden KGST- tagországnak szüksége volt a többiek áruira, s meg is vásárolta azokat. A fejlődés egyik sajátossága azonban, hogy a gyors gazdasági növekedés megköveteli az import jelentős bővítését. Hiszen az új vállalatok létesítéséhez gépekre, felszerelésekre van szükség, a korszerűsítés ugyancsak igényli azokat. Emellett az új, vagy a mind többet termelő régi vállalatok, csak akkor képesek növelni termelésüket, ha több nyersanyagot, félkészterméket kapnak, amit általában importból lehet fedezni. Az importtermékekért természetesen fizetni kell, azaz növelni szükséges az exportot is. Ez azonban nem egyszerű feladat. Nyilvánvaló, hogy csak azt lehet külföldön eladni, exportálni, amire a külföldi országnak szüksége van. Vagyis ha el akarunk adni, ismerni kell a külföldi országok szükségleteit és a kívánt árukat kell termelni. A legtöbb KGST-ország azonban igen gyakran lényegében ugyanazokat az iparágakat fejlesztette és mind nagyobb szériában ugyanazokat a termékeket kínálta eladásra. A KGST-országokban tehát ún. párhuzamos kapacitások létesültek, a gazdaság szerkezete, az ipar struktúrája lényegében azonossá vált a tagállamokban. Ezért mind több gondot okozott a megtermelt cikkek egymás országaiban való értékesítése. S világos, hogy ez nemcsak az exportban, hanem az importban is tükröződött. Hiszen ha Magyarország importálni kíván, akkor részben a magyar gazdaság által termelt termékeket ajánlották a szomszédos országok is. Amikor pedig exportálni akarunk, akkor mi is hasonló cikkeket kínálunk eladásra. A többi között ezzel magyarázható — s vessünk ismét egy pillantást a cikk elején lévő táblázatra —, hogy a KGST-országok ipari termelésének növekedési üteme fokozatosan csökkent. Igaz, hogy még mindig nagyobb, mint a tőkés országoké, de a csökkenő irányzat világos. Megfordítani e folyamatot az együttműködés formáinak és hatékonyságának változtatásával lehet. Ha igaz, hogy a gyors fejlődés az importot növeli és ha ezért fizetni kell, akkor olyan cikkekkel szükséges megjelenni a KGST- országok piacain, amelyek eladhatók , s akkor az is igaz, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködést ehhez kelligazítani. Hogyan? Úgy, hogy az együttműködésben részt vevő országok egymás szükségleteinek tökéletesebb kielégítését szem előtt tartva fejlesztik gazdaságukat. Erre szolgál a többi között a tervek egyeztetése. Vagyis a KGST-államok kölcsönösen megismerkednek egymás gazdaságfejlesztési elképzeléseivel és megkísérlik koordinálni a terveket, hogy a fejlődés harmonikus legyen. Azonban ez sem volt egyszerű: az egyeztetésre kerülő tervek, lényegében kialakult, arányos gazdasági fejlesztési irányelvek. Többnyire alig módosíthatók. Ezért arra van szükség, hogy még a tervek elkészülte előtt, a gazdaságpolitikai elképzeléseket egyeztessék és ezek alapján készüljenek a tervek. Ennek előkészítése most folyik a KGST különböző szerveiben. Ennél is tovább kell menni. A gazdasági fejlődés és a külkereskedelem összefüggése és szoros kölcsönhatása megköveteli, hogy ne csak a tervekben, ne csak a közvetlen árucserében legyen összhang és váljék hatékonyabbá az együttműködés, hanem más területeken is. Különösen azért, mert néhány országban — mindenekelőtt Magyarországon és Csehszlovákiában — az új gazdaságirányítási rendszer keretében a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. Nem közvetlen tervutasítások alapján termelnek, hanem önállóan döntenek a termelésről, a piac felvevőképességének ismeretében. A terv a keretet biztosítja és a szükséges gazdaságpolitikai döntéseket irányozza elő. Ha a vállalat dönt, akkor szükség van rá, hogy a vállalatok között nemzetközi méretekben is közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki. Ezen a szinten döntsék el, mit, hova szállítanak és kitől, mit vásárolnak. Mindezen túl a vállalatok között nemzetközi kooperáció is kialakulhat, ami még további lépés az együttműködésben. Az elmondottak csak ízelítőt tudtak adni abból, hogy a gazdasági együttműködés bonyolult dolog és sok szinten kell létrehozni, megszervezni. Főleg azért, mert a korábbi formák ösztönző ereje kimerülőben van és meg kell keresni az új formákat. A fejlődés növekedési ütemének csökkenő irányzata figyelmeztet erre. Gyulai István 1955—1960 1960—65 10,6 9,0 4,2 5,8 ■ .................................... , _______| Szamos Rudolfs 4 híd//fa szigete 5. Allegra vallomásában ha képet fest a maffiáról. „Családokra” tagolódik. A családok élén egy vezető dán áll. Egy-egy család a szomszédos városok és falvak kisebb csoportjaiból tevődik össze. Amennyiben a család túlságosan nagy létszámúvá növekedne, akkor tízes csoportokra osztják szét. A családok szigorúan szabályozott működési körön belül tevékenykednek, és a tartományi főnök irányítása alá tartoznak. A családok alkotják a tiszteletreméltó társaságot, amelynek Észak- és Dél-Amerikában, Tuniszban és Marokkóban is igen erős szervezetei működnek. A testvéri szövetségbe való felvétel szigorú rítus alapján történik. A ceremónia a középkorból öröklődött át napjainkba. Bizonyos értelemben az Egyesült Államokban tevékenykedő Ku-Klux-Klan is a maffia középkori ceremóniái alapján veszi fel tagjait. Ahogy Allegra elmondotta: „Középső ujjamat egy tűvel megbökték és néhány csepp vért egy kis szentképre nyomtak ki belőle. A képet azután elégették és mialatt hamuját a tenyeremre szórták, esküt kellett tennem, amelynek rövid tartalma ez: esküszöm, hogy testvéreimhez hű leszek, őket soha el nem árulom, minden esetben segítek rajtuk és ha ezt nem tenném, vagy mindezt megszegném, úgy égjek el, úgy váljak hamuvá mint ez a kép.” Ezzel a fiatal orvost felvették a „Tiszteletreméltó emberek” rendjébe, amely kivételezett helyzetet jelentett Allegra számára. A maffiához való tartozása csengő aranyérmékben térült meg. Palermo Castelvetrano kerületében kezdett magánpraxist, amely olyan jól jövedelmezett, hogy rövidesen magánklinikát vásárolhatott. A testvéri szövetségbe tömörült barátai gondoskodtak arról, hogy nemcsak a jól fizető páciensekből éljen meg. Magától értetődik, hogy a maffia az orvost „nem zárta ki bizonyos emberbaráti tevékenységének” köréből. Karrierjéért, jólétéért a „testvérek” elvárták szolgálatait. Titokzatos lövésekből eredő sebek kezelését kívánták tőle és együttműködését némely gyilkosságban. Allegra befolyásos maffiatag lett és számos fiatal, kevésbé tekintélyes tagtársa kereste fel, hogy tanácsát kikérje. A tekintélyes polgárok és a lakosság ugyanis mindenfajta maffia uralta helységben nem a rendőrség, vagy más hatóság tanácsát kérték ki, hanem a maffiáét, így a házasságkötéshez is a maffia vezetőinek engedélye kellett. A ,,Tiszteletreméltó férfiak” hozzájárulása nélkül nem lehetett kivándorolnia. A maffia kormányzott és uralkodott, míg a hivatalos olasz hatóságok csak statisztáltak ehhez Szicíliában. Ezzel kapcsolatban Allegra érdekes példát idéz: „Egy napon felkeresett Cammarata Carmeli, egy fiatal palermói maffiatag, azzal, hogy a Madonne kerületből egy báró felkereste és segítségét kérte, hogy egy professzor menyasszonyát szöktesse meg. Én a dőre tervvel nem értettem egyet, ezért a báró kénytelen volt eltekinteni ettől és így a professzor megtarthatta menyasszonyát. A Fekete Kéz A XIX század végén a szicíliaiak többsége az éhhalál szélén vergődött, reménytelenül. A bonyolult és összefonódott kompromisszum a feudális földbirtokosok és az északolasz nagyburzsoázia között konzerválta a szicíliai állapotokat. A lakosság a szűkös megélhetési lehetőségek és a nagyarányú csecsemőhalandóság ellenére gyorsan növekedett. A különböző olasz kormányok tehetetlenek voltak a szicíliai probléma megoldásában. Róma már a múlt század végén a szociális nyomorból egyedett kiüehető utat látott: szorgalmazta Szicília és a délolasz területek lakosságának amerikai kivándorlását. Nagyon sok szicíliai elhagyta mostoha hazáját és egy 1901-ből származó szicíliai statisztika szerint, csak abban az évben, 36 718 szicíliai emigrált A kivándorlók többsége az Amerikai Egyesült Államokat választotta úticéljául, amely akkoriban az ipari kapitalizmus hihetetlen gyors fellendülése miatt olcsó munkaerőre éhezett. A szicíliai kivándorlók első amerikai állomása a louisianai New Orleans volt. Ez a franciák által 1718-ban alapított kikötőváros a Mississippi-deltában a múlt század végén hatalmas fellendülés korszakába lépett. A hosszú és véres polgárháború után az északi nagyburzsoázia megegyezett a déli ültetvényesekkel és Orleansban is hozzákezdett ipari bázisának kiépítéséhez. Kilenc esztendővel korábban 1881-ben James A. Garfield amerikai elnök meggyilkolása után — ez volt a második elnökgyilkosság az USA történetében — Amerika a rohamos fejlődés korszakába lépett. Oplatjuss)