Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM ARA 80 FOXER VILÁGS PROLETÁRJÁT,EGYESÜLJETEK! 1969. NOVEMBER 22. SZOMBAT Losonczi Pál hazaérkezett indiai és iráni útjáról Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata a magyar küldöttség útjáról Teherán (MTI). Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken befejezte iráni látogatását. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki felesége társaságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni Császárságban, a kíséretében volt személyiségekkel — Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettessel, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettessel — együtt pénteken délután a MALÉV különrepülőgépével hazaérkezett Budapestre. A fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy Józsefné könynyűipari miniszter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál indiai és iráni látogatásáról visszatérőben a különrepülőgép fedélzetén tartózkodó újságírók kérdéseire válaszolt. Az Elnöki Tanács elnöke a két utazással kapcsolatban elmondotta: ez az utazás az indiai és az iráni államfő látogatásának viszonzása volt. Ugyanakkor célunk volt az is, hogy kinyilvánítsuk együttműködési szándékunkat ezekkel az országokkal, minden területen. Elmondottuk, hogy nem rövid távú, csupán egyegy kérdésre korlátozódó megállapodásokra törekszünk velük, hanem mindkét országot hosszú távra is nagyon fontos gazdasági partnerünknek tekintjük. Ez az álláspontunk kedvező visszhangra talált Elmondhatom, hogy útunk a vártnál jobban sikerült. — Majd így folytatta: — Bár India és Magyarország között területük nagyságát, a lakosság számát és az életkörülményeket tekintve — igen nagy különbségek vannak a tárgyalások szempontjából —, határozottan mondhatom, hogy ez nem jelentett akadályt. Ők teljes mértékben egyenrangú félnek tekintenek bennünket, hogy ez nem volt puszta szó, azt bizonyította az a fogadtatás is, amelyben részesítettek bennünket és az a figyelem, amellyel foglalkoztak velünk. A tárgyalások fő légkörét elősegítette, hogy India és Magyarország között hagyományos baráti kapcsolatok vannak, állandó magas szintű érintkezés volt a két ország gazdasági és kulturális vezetői között. — India minden országgal békében akar élni, hogy nagyszámú és gyorsan szaporodó lakosságát elláthassa, állampolgárainak munkát biztosíthasson. Indiának létérdeke ez a békepolitika, s az ország mindenre érzékenyen reagál, ami ezt zavarja, ami békés céljainak útjában áll. Ugyanakkor pozitívan reagál minden jó szándékú kezdeményezésre és ilyennek mondták el a mi együttműködési készségünk kinyilvánítását is. Iránnal kapcsolatban Losonczi Pál kijelentette: " Iránnal való kapcsolataink fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködésének bizonyítéka lehet. Figyelembe kell venni, hogy ebben az országban az utóbbi esztendőkben jelentős reformokat valósítottak meg, például hozzákezdtek a földreformhoz, államosították az erdőket és az Iránban kincset érő vizet. Irán nagyszabású fejlesztési terveket tűzött maga elé és ezek megvalósításához külföldi együttműködésre van szüksége, mi pedig hajlandók vagyunk ezekben közreműködni. Ők elfogadták és üdvözölték ezt a szándékunkat. (Folytatás a 2. oldalon) TELEFOTÓN ÉRKEZETT: Az Elnöki Tanács elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a Ferihegyi repülőtéren. LAPUNK TARTALMÁBÓL» A beregi iskolagondokra 10. oldal) Emberséggel egy családért Mátészalkán (5. oldal) Hét végi sportműsor (7. oldal) A lottó e heti nyerőszámai (8 oldal) Kategóriák nélkül Mint ismeretes, a kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a részesedési alap kategóriák szerinti felosztásának megszüntetéséről, s az alap felosztását, felhasználásának módját vállalati hatáskörbe utalta. A részesedési alap kategóriák szerinti felosztását 1968. január 1-én az új mechanizmus indulásakor vezették be, s célja az volt, hogy mintegy biztosítékot nyújtson az elosztás differenciálására, vagyis arra, hogy anyagilag jobban ösztönözzék, jutalmazzák azokat, akik felelősebb munkát végeznek, s akiktől nagyobb mértékben függ a vállalat gazdálkodása, valamennyi dolgozó jövedelmének alakulása. Az ösztönzés központosításának módszere lényegében kényszerű intézkedés volt, s csupán a reform kezdeti időszakában, a gazdasági tendenciák tapasztalatainak megismeréséig volt indokolt, mert az ilyenfajta központosítás fenntartása ellentétes lenne az új mechanizmus elveivel. A közvélemény nagy része az eddigi módszer megváltoztatását kívánta. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése is szükségessé teszi, hogy a vállalat saját anyagi eszközeivel maga gazdálkodjék. Egyetlen megkötöttség, hogy a vállalati átlagban a részesedés a jutalmazás és a prémium öszszege nem haladhatja meg a bértömeg 25 százalékát. A részesedési alap elosztása mechanikus vonásainak kikapcsolásával, a vállalati önállóság bővítésével a kormányzat még szabadabb teret ad a differenciálásra, a hatékonyabb munka anyagi ösztönzésére. Nagyobb lesz a jelentőségük a kollektív szerződésekben foglalt elosztási módszereknek, amelyeket maguk a vállalati kollektívák dolgoznak ki. Egészséges eltérést jelent az eddigiektől az az elv is, hogy nem csak az év végi részesedést, hanem az alapbért is fokozottan differenciálni kell, ily módon is ösztönözve a nagyobb felelősségvállalásra jobb munkára A vezetők prémiumátalánya megszűnik, s az e célra eddig felhasznált összeget is differenciáltan alapbéresítik. Erre azonban nem a vezetői beosztás, hanem a vezetők végzett munkája szolgáltatja a jogcímet. Az a vezető, aki többet tesz vállalatáért, a dolgozók nagyobb jövedelméért, az eddigi prémiumnál nagyobb összeget is kaphat alapbéremelésként, mások alapbéremelése viszont kisebb lesz az eddigi prémiumnál. Ennek a fontos elvnek az érvényesítése a tárcák vezetőinek feladata. Magát az év végi részesedést vezetők és beosztottaik számára azonos elvek alapján osztják el. Megszűnik a kategorizálás, így az az eddigi szabály is, amely szerint egy-egy kategóriába sorolt dolgozók fizetésüknek maximálisan 80—50, illetve 15 százalékát kaphatták év végi részesedés címén. Mivel a differenciálásnak egyre nagyobb a jelentősége, a felelősségteljes és jobb munka jutalmazására bevezetik az úgynevezett nyereség-prémiumrendszert. Ebből a prémiumból nem csak a vezetők részesülhetnek, hanem azok a beosztottak is, akik jelentősebb feladatokat hajtanak végre. A vezetők nyereségprémiuma a vállalat gazdálkodásától és a dolgozók személyi jövedelmének alakulásától függ, tehát a vezetők anyagilag érdekeltek lesznek abban, hogy nagyobb len a vállalat nyeresége ...s a dolgozók minél többet keressenek. A veszteséges gazdálkodás anyagilag is erősen érinti a vezetőket, mert alapbérüket veszteség esetén 25 százalékkal kell csökkenteni. Azoknak a további fontos beosátású vezető alkalmazottaknak az alapbére, akiket a kollektív szerződésben a vállalat külön megjelöl, veszteséges gazdálkodás esetén 15 százalékkal csökken. Viszont valamennyi munkás és az összes többi dolgozó teljes, 100 százalékos keresetét garantálják arra az esetre is, ha a vállalatnak vesztesége van. Az 1969-re megkötött kollektív szerződések még a régi kategorizálási rendszer szerint intézkednek a részesedési alapok felosztásáról, mivel azonban a kormány a kategorizálást 1969 január 1-től, tehát visszamenőleges hatállyal szüntette meg, az idei eredmények után járó részesedést már az új rendelkezések szerint osztják a vállalatok. Rövidesen megjelenik a munkaügyi miniszter végrehajtási utasítása, amely a többi között ezt a kérdést jogilag is tisztázza, mert kimondja majd, hogy az új rendelkezéseknek megfelelően kell módosítani a kollektív szerződéseket. Mindenesetre a jövő év eleji nyereségrészesedés kifizetésekor egyetlen munkás sem járhat rosszabbul, mintha az idén még érvényes lenne a kategóriába sorolás. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket is kibocsát, amelyek a részesedési alap felosztásának új módjával kapcsolatos számos gyakorlati kérdésre adnak választ. A részesedési alap felosztásának új módszere a vállalati önállóság bővítésével, a mechanikus központi szabályok megszüntetésével fokozott lehetőséget teremt a vállalatok jobb gazdálkodásának ösztönzésére, így a jövedelem, a nyereség fokozására is, ami egyetlen módja annak, hogy a dolgozók bére és részesedése tovább növekedjék. Az SZDSZ-kongresszus tapasztalatai a SZOT ülése elő» Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a Budapesten október 17 és 26 között megrendezett VII. szakszervezeti világkongresszus munkájáról, tapasztalatairól. Megállapította, hogy a kongresszus kiemelkedő eseménye volt a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak, mert minden eddiginél sokoldalúbban, elmélyültebben elemezte a munkásságot érintő időszerű kérdéseket. A tanácskozásokat áthatotta az a törekvés, hogy közelebb kerüljenek a szakszervezeti egység megteremtéséhez. Timmer József hangsúlyozta a kongresszus imperialistaellenes jellegét, a részvevők állásfoglalását, amelyben egyértelműen elítélték az amerikaiak vietnami háborúját, támogatták az arab népek harcát, s határozottan szót emeltek az európai biztonság megteremtéséért. A kongresszus is szükségesnek tartotta a szakszervezetek csatlakozását a hét szocialista ország külügyminisztereinek prágai tanácskozásán megfogalmazott felhíváshoz. A kezdeményezés támogatására már levélváltás folyik a szocialista országok és más európai államok szakszervezetei között és számosan máris kedvezően reagáltak a felhívásra. A magyar szakszervezetek a kongresszus határozatai, állásfoglalásai alapján most mindenekelőtt azon dolgoznak, hogy a kongresszusi vitában felmerült elvi-elméleti problémákat tovább elemezzék. A kongresszus felhívásának is megfelel, hogy programot dolgoznak ki a magyar szakszervezetek a Lenin-centenárium méltó megünneplésére. Ünnepi megemlékezést tartanak, magyar munkások szovjetunióbeli látogatását szervezik. A magyar szakszervezetek mélységes szolidaritásuk kifejezéseként a kongresszuson meghirdetett időpontra, december 20-ra programot készítenek elő a vietnami testvéreink iránti együttérzés jegyében. — Részt kívánunk venni — mondotta — az európai országok szakszervezeti konferenciájának előkészítésében, vagyis abban a nagy jelentőségű munkában, amely Európa biztonságának megteremtéséhez járul hozzá. A magyar szakszervezetek jövő évi nemzetközi programjukat is a népek testvéri együttműködésének, a közös ügyek iránti szolidaritás jegyében dolgozzák ki. Második napirendi pontként személyi kérdésekről tárgyalt a Szakszervezetek Ország Tanácsa. Ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága november 20- án ülést tartott, amelyen Rapai Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát érdemei elismerésével — más, fontos megbízatása miatt — felmentette tisztsége és a pártbizottsági tagsága alól, s Egri Gyulát választotta meg az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az MTS Országos Tanácsának ülése A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa november 21-én ülést tartott, amelyen Egri Gyulát — érdemei elismerésével — felmentette elnöki funkciójából és az MTS Országos Tanácsa elnökségének tagsága alól. Az MTS Országos Tanácsa elnökévé dr. Beckl Sándort választotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ••ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának elnökletével csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az Országos Tanács dr. Beckl Sándort , a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnökévé történt megválasztása miatt, érdemei elismerésével — felmentette a SZOT elnökségi tagsága és titkári funkciója alól.