Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM ARA 80 FO­XER VILÁGS PROLETÁRJÁT,EGYESÜLJETEK! 1969. NOVEMBER 22. SZOMBAT Losoncz­i Pál hazaérkezett indiai és iráni útjáról Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata a magyar küldöttség útjáról­ ­ Teherán (MTI). Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke pénteken befe­jezte iráni látogatását. A lá­togatásról közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki felesége tár­saságában hivatalos látoga­tást tett az Indiai Köztársa­ságban és az Iráni Császár­ságban, a kíséretében volt személyiségekkel — Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével, dr. Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettessel, Asztalos Lajos ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettessel — együtt pénteken délután a MALÉV különrepü­­lőgépével hazaérkezett Buda­pestre. A fogadtatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Péter János külügymi­niszter, Nagy Józsefné köny­­nyűipari miniszter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete, F. J. Tyitov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője. Losonczi Pál indiai és iráni látogatásáról visszatérőben a különrepülőgép fedélzetén tartózkodó újságírók kérdései­re válaszolt. Az Elnöki Tanács elnöke a két utazással kapcsolatban el­mondotta: ez az utazás az indiai és az iráni államfő lá­togatásának viszonzása volt. Ugyanakkor célunk volt az is, hogy kinyilvánítsuk együtt­működési szándékunkat ezek­kel az országokkal, minden területen. Elmondottuk, hogy nem rövid távú, csupán egy­­egy kérdésre korlátozódó megállapodásokra törekszünk velük, hanem mindkét or­szágot hosszú távra is nagyon fontos gazdasági partnerünk­nek tekintjük. Ez az állás­pontunk kedvező visszhangra talált Elmondhatom, hogy útunk a vártnál jobban sike­rült. — Majd így folytatta: — Bár India és Magyaror­szág között területük nagysá­gát, a lakosság számát és az életkörülményeket tekintve — igen nagy különbségek van­nak a tárgyalások szempont­jából —, határozottan mond­hatom, hogy ez nem jelentett akadályt. Ők teljes mértékben egyenrangú félnek tekintenek bennünket, hogy ez nem volt puszta szó, azt bizonyította az a fogadtatás is, amelyben ré­szesítettek bennünket és az a figyelem, amellyel foglalkoz­tak velünk. A tárgyalások fő légkörét elősegítette, hogy India és Magyarország között hagyományos baráti kapcsola­tok vannak, állandó magas szintű érintkezés volt a két ország gazdasági és kulturális vezetői között. — India min­den országgal békében akar élni, hogy nagyszámú és gyorsan szaporodó lakosságát elláthassa, állampolgárainak munkát biztosíthasson. Indiá­nak létérdeke ez a békepoli­­tika, s az ország mindenre érzékenyen reagál, ami ezt zavarja, ami békés céljainak útjában áll. Ugyanakkor pozití­van reagál minden jó szándé­kú kezdeményezésre és ilyen­nek mondták el a mi együtt­működési készségünk kinyil­vánítását is. Iránnal kapcsolatban Lo­sonczi Pál kijelentette: " Iránnal való kapcsolata­ink fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együtt­működésének bizonyítéka le­het. Figyelembe kell venni, hogy ebben az országban az utóbbi esztendőkben jelentős reformokat valósítottak meg, például hozzákezdtek a föld­reformhoz, államosították az erdőket és az Iránban kin­cset érő vizet. Irán nagysza­bású fejlesztési terveket tű­zött maga elé és ezek megva­lósításához külföldi együtt­működésre van szüksége, mi pedig hajlandók vagyunk ezekben közreműködni. Ők elfogadták és üdvözölték ezt a szándékunkat. (Folytatás a 2. oldalon) TELEFOTÓN ÉRKEZETT: Az Elnöki Tanács elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a Ferihegyi repülőtéren. LAPUNK TARTALMÁBÓL» A beregi iskolagondokra 1­0. oldal) Emberséggel egy családért Mátészalkán (5. oldal) Hét végi sportműsor (7. oldal) A lottó e heti nyerőszámai (8 oldal) Kategóriák nélkül Mint ismeretes, a kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a részesedési alap ka­tegóriák szerinti felosztásá­nak megszüntetéséről, s az alap felosztását, felhasználá­sának módját vállalati ha­táskörbe utalta. A részesedési alap kategó­riák­ szerinti felosztását 1968. január 1-én az új­ mechaniz­mus indulásakor vezették be, s célja az volt, hogy mintegy biztosítékot nyújt­son az elosztás differenciálá­sára, vagyis arra, hogy anya­gilag jobban ösztönözzék, jutalmazzák azokat, akik fe­­lelősebb munkát végeznek, s akiktől nagyobb mértékben függ a vállalat gazdálkodá­sa, valamennyi dolgozó jöve­delmének alakulása. Az ösz­tönzés központosításának módszere lényegében kény­szerű intézkedés volt, s csu­pán a reform kezdeti idő­szakában, a gazdasági ten­denciák tapasztalatainak megismeréséig volt indokolt, mert az ilyenfajta központo­sítás fenntartása ellentétes lenne az új mechanizmus el­veivel. A közvélemény nagy része az eddigi módszer megváltoztatását kívánta. Az üzemi demokrácia továbbfej­lesztése is szükségessé te­szi, hogy a vállalat saját anyagi eszközeivel maga gazdálkodjék. Egyetlen meg­kötöttség, hogy a vállalati átlagban a részesedés a ju­talmazás és a prémium ösz­­szege nem haladhatja meg a bértömeg 25 százalékát. A részesedési alap elosztá­sa mechanikus vonásainak kikapcsolásával, a vállalati önállóság bővítésével a kor­mányzat még szabadabb te­ret ad a differenciálásra, a hatékonyabb munka anyagi ösztönzésére. Nagyobb lesz a jelentőségük a kollektív szer­ződésekben foglalt elosztási módszereknek, amelyeket maguk a vállalati kollektí­vák dolgoznak ki. Egészsé­ges eltérést jelent az eddi­giektől az az elv is, hogy nem csak az év végi része­sedést, hanem az alapbért is fokozottan differenciálni kell, ily módon is ösztönöz­ve a nagyobb felelősségvál­lalásra jobb munkára A vezetők prémiumátalá­nya megszűnik, s az e célra eddig felhasznált összeget is differenciáltan alapbéresítik. Erre azonban nem a vezetői beosztás, hanem a vezetők végzett munkája szolgáltatja a jogcímet. Az a vezető, aki többet tesz vállalatáért, a dolgozók nagyobb jövedel­méért, az eddigi prémiumnál nagyobb összeget is kaphat alapbéremelésként, mások alapbéremelése viszont ki­sebb lesz az eddigi prémium­nál. Ennek a fontos elvnek az érvényesítése a tárcák vezetőinek feladata. Magát az év végi részese­dést vezetők és beosztottaik számára azonos elvek alap­ján osztják­­ el. Megszűnik a kategorizálás, így az az eddi­gi szabály is, amely szerint egy-egy kategóriába sorolt dolgozók fizetésüknek maxi­málisan 80—50, illetve 15 százalékát kaphatták év vé­gi részesedés címén. Mivel a differenciálásnak egyre nagyobb a jelentősége, a fe­lelősségteljes és jobb munka jutalmazására bevezetik az úgynevezett nyereség-pré­miumrendszert. Ebből a pré­miumból nem csak a veze­tők részesülhetnek, hanem azok a beosztottak is, akik jelentősebb feladatokat haj­tanak végre. A vezetők nye­reségprémiuma­­ a vállalat gazdálkodásától és a dolgo­zók személyi jövedelmének alakulásától függ, tehát a vezetők anyagilag érdekeltek lesznek abban, hogy na­gyobb l­­en a vállalat nye­resége ...s a dolgozók minél többet keressenek. A veszteséges gazdálkodás anyagilag is erősen érinti a vezetőket, mert alapbérüket veszteség esetén 25 száza­lékkal kell csökkenteni. Azok­nak a további fontos beosá­tású vezető alkalmazottak­nak az alapbére, akiket a kollektív szerződésben a vál­lalat külön megjelöl, veszte­séges gazdálkodás esetén 15 százalékkal csökken. Vi­szont valamennyi munkás és az összes többi dolgozó tel­jes, 100 százalékos keresetét garantálják arra az esetre is, ha a vállalatnak veszte­sége van. Az 1969-re megkötött kol­lektív szerződések még a ré­gi kategorizál­ási rendszer szerint intézkednek a része­sedési alapok felosztásáról, mivel azonban a kormány a kategorizálást 1969 január 1-től, tehát visszamenőleges hatállyal szüntette meg, az idei eredmények után járó részesedést már az új ren­delkezések szerint osztják a vállalatok. Rövidesen meg­jelenik a munkaügyi minisz­ter végrehajtási utasítása, amely a többi között ezt a kérdést jogilag is tisztázza, mert kimondja majd, hogy az új rendelkezéseknek meg­felelően kell módosítani a kollektív szerződéseket. Min­denesetre a jövő év eleji nyereségrészesedés kifizeté­sekor egyetlen munkás sem járhat rosszabbul, mintha az idén még érvényes lenne a kategóriába sorolás. A Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT irányelve­ket is kibocsát, amelyek a részesedési alap felosztásá­nak új módjával kapcsolatos számos gyakorlati kérdésre adnak választ. A részesedési alap felosz­tásának új módszere a vál­lalati önállóság bővítésével, a mechanikus központi sza­bályok megszüntetésével fo­kozott lehetőséget teremt a vállalatok jobb gazdálkodá­sának ösztönzésére, így a jö­vedelem, a nyereség fokozá­sára is, ami egyetlen módja annak, hogy a dolgozók bé­re és részesedése tovább nö­vekedjék. Az SZDSZ-kongresszus tapasztalatai a SZOT ülése elő» Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a Budapesten október 17 és 26 között megrendezett VII. szakszervezeti világkong­resszus munkájáról, tapaszta­latairól. Megállapította, hogy a kongresszus kiemelkedő ese­ménye volt a nemzetközi szakszervezeti mozgalom­nak, mert minden eddiginél sokoldalúbban, elmélyülteb­ben elemezte a munkásságot érintő időszerű kérdéseket. A tanácskozásokat áthatotta az a törekvés, hogy köze­lebb kerüljenek a szakszerve­zeti egység megteremtéséhez. Timmer József hangsúlyozta a kongresszus imperialista­ellenes jellegét, a részvevők állásfoglalását, amelyben egyértelműen elítélték az amerikaiak vietnami háború­ját, támogatták az arab né­pek harcát, s határozottan szót emeltek az európai biz­tonság megteremtéséért. A kongresszus is szükségesnek tartotta a szakszervezetek csatlakozását a hét szocialis­ta ország külügyminiszterei­nek prágai tanácskozásán megfogalmazott felhívás­hoz. A kezdeményezés támo­gatására már levélváltás fo­lyik a szocialista országok és más európai államok szak­­szervezetei között és számo­san máris kedvezően reagál­­tak a felhívásra. A magyar szakszervezetek a kongresszus határozatai, állásfoglalásai alapján most mindenekelőtt azon dolgoz­nak, hogy a kongresszusi vi­tában felmerült elvi-elméleti problémákat tovább elemez­zék. A kongresszus felhívá­sának is megfelel, hogy programot dolgoznak ki a magyar szakszervezetek a Lenin-centenárium méltó megünneplésére. Ünnepi meg­emlékezést tartanak, magyar munkások szovjetunióbeli látogatását szervezik. A magyar szakszervezetek mélységes szolidaritásuk ki­fejezéseként a kongresszu­son meghirdetett időpontra, december 20-ra programot készítenek elő a vietnami testvéreink iránti együttérzés jegyében. — Részt kívánunk venni — mondotta — az európai országok szakszervezeti kon­ferenciájának előkészítésé­ben, vagyis abban a nagy jelentőségű munkában, amely Európa biztonságának megte­remtéséhez járul hozzá. A magyar szakszervezetek jö­vő évi nemzetközi program­jukat is a népek testvéri együttműködésének, a közös ügyek iránti szolidaritás je­gyében dolgozzák ki. Második napirendi pont­ként személyi kérdésekről tárgyalt a Szakszervezetek Ország­­ Tanácsa. Ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága november 20- án ülést tartott, amelyen Ra­pa­i Gyulát, a megyei pártbi­zottság első titkárát érdemei elismerésével — más, fontos megbízatása miatt — felmen­tette tisztsége és a párt­bizottsági tagsága alól, s Eg­ri Gyulát választotta meg az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága első titkárának Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az MTS Országos Tanácsának ülése A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Ta­nácsa november 21-én ülést tartott, amelyen Egri Gyulát — érdemei elismerésével — felmentette elnöki funkciójá­ból és az MTS Országos Taná­csa elnökségének tagsága alól. Az MTS Országos Taná­csa elnökévé dr. Beckl Sán­dort választotta meg. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ••ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak elnökletével csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az Orszá­gos Tanács dr. Beckl Sándort , a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Ta­nácsának elnökévé történt megválasztása miatt, érdemei elismerésével — felmentette a SZOT elnökségi tagsága és titkári funkciója alól.

Next