Kelet-Magyarország, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
s oldal CELET-MAGYARORSZÁG külpolitikai összefoglaló eli Dobriimulloreivű tanácskozás a Közel-keletcni A Közel-Kelet körül változatlanul élénk a diplomáciai aktivitás. A négy nagyhatalom megbeszéléssorozatát felfüggesztették és a csütörtökre tervezett találkozót március 31-re halasztották Indoklásul a szóvivők különböző technikai okokra hivatkoztak, csaknem bizonyos azonban, hogy az intézkedés összefüggésben áll egy másik fontos bejelentéssel. Eszerint folytatódnak azok a kétoldalú szovjet—amerikai megbeszélések, amelyek az elmúlt év novemberében megszakadtak és amelyek témája ugyancsak a Közel- Kelet. A megbeszéléseken szovjet részről most is Dobrinyin nagykövet vesz részt, amerikai részről azonban ezúttal nevrt a novemberi partner Sisco külügyminiszterhelyettes hanem maga Rogers külügyminiszter ül tárgyalóasztalhoz a State Department épületében. Aligha férhet kétség ahhoz hogy a négyhatalmi megbeszélések elhalasztása és a szovjet—amerikai párbeszéd felújítása között ok-okozati összefüggés van. A Közel- Keleten az utóbbi időben nemcsak a rendezést nem lehetettelérni, de a helyzet gyors romlását sem sikerült megakadályozni. Egyszerűen nem maradt más alternatíva, mint az, hogy a nemzetközi békéért leginkább felelős nagyhatalmak megpróbáljanak közös kezdeményezést kidolgozni. Ezenbelül is a legfontosabb a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok esetleges közös fellépése lenne. Erre természetesen nincs sok esély, hiszen az álláspontok közismert különbsége túlságosan is nagy. Maga az atény azonban, hogy a megszakadt dialógus ebben a kulcsfontosságú kérdésben folytatódik, feltétlenül örvendetes Az MTI jelenti Ülést tartott a KISZ Központ Bizottsága Szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — két téma került napirendre: megvitatták az ifjúsággal foglalkozó párthatározatból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójáról. Megkezdődött a magyar—bolgár együttműködési bizottság ülésszaka Szerdán délelőtt a Parlament épületében megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó ülésen részt vesz Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. Első napirendként a gépipari, vegyipari és a könnyűipari szakbizottság jelentése alapján megvizsgálják a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát Népfront-küldöttség utazott Mongóliába Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja vezetésével szerdán népfrontküldöttség utazott Mongóliába. Tagja a delegációnak Nagy Antal országgyűlési képviselő, a Komárom megyei népfrontbizottság elnöke és Bedő Ottó, az MSZMP Győr megyei Bizottságának osztályvezetője. A látogatásra a mongol béke és barátság társaságok szövetsége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közötti együttműködési munkaterv alapján kerül sor. Laktanyát neveztek el Szalvai Mihály altábornagyról A felszabadulás közelgő 25. évfordulója alkalmából a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről, Szalvai Mihály altábornagyról nevezték el néphadseregünk egyik budapesti laktanyáját. A szerdán tartott bensőséges névadó ünnepségen részt vett a néphadsereg tábornoki karának több tagja, képviseltették magukat a társ fegyveres testületek, ott voltak többen a névadó egykori harcostársai közül, s elment az ünnepségre az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok küldöttsége is. Péter János látogatása Potsdamban Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdándélelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Pucherl, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a cecilienhoff emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi jelentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista országok a Német Demokratikus Köztársasággal együtt.” Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci-kastélyt. Délben a megyeitanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr Nagy Lajos berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. Itulamon a magyar békemozgalom küldöttsége Stockholmba, a nemzetközi Vietnam-konferenciára Budapestről Stockholmba utazott szerda délelőtt a magyar békemozgalom nyolctagú küldöttsége, amely dr. Héczei László professzornak, az Országos Béketanács elnökhelyettesének vezetésével részt vesz a nemzetközi Vietnam-konferencia sorrendben ötödik tanácskozásán. Búcsúztatókként a Ferihegyi repülőtéren ott voltak az Országos Béktanács részéről: dr. Káldy Zoltán püspök, a Béke-világtanács tagja, Sebestyén Nándorné, az OBT titkára. Megjelent a Stockholmba utazott magyar delegáció búcsúztatásán Lé Hun Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Chau Tho Thong, a VDK magyarországi nagykövetségének első titkára is. W 10. március 0 Külpolitikai széljegyzet: Huszonkét év múltán... Tavaly júliusban Gromiko külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakezdésére, mert az összes európai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat elhangzott, a nyugat-berlini Szövetségi Ellenőrző Bizottság már mintegy 22 esztendeje csak papíron létezett. A három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a SZEB munkáját azáltal, hogy a városrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jogtalanul — átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ezáltal olyan válsággócot hoztak létre Európa közepén, amelynek segítségével bármikor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű,mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „korszerűtlenné” válik, hiszen a rosszemlékű hidegháború terméke. Feltehető tehát, hogy a három nyugati partner is hajlandó változtatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról Végül is megegyeztek abban, hogy március 26-án, ma, csütörtökön a Szövetségi Ellenőrző Bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett” nyugat-berlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státusza annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati hatalomhoz tartozó zónák egyesítéséből született, s megmaradt a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körülötte létrejött a szocialista Német Demokratikus Köztársaság? Nyugat-Berlin tulajdonképpen sziget, amelyet csaka Német Demokratikus Köztársaságon keresztül vezető útvonalakon vagy légi úton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben született koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indul ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életképes, és az adenaueri bonni állam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Nyugat- Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrsként kezelte, óriási pénzeket áldozott gazdasági fellendítésére, a bonni vezetők pedig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t és hangsúlyozzák: igényt tartanak Nyugat-Berlinre Ez a koncepció nyilvánvalóan megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság megerősödött, a világ kilencedik legfejlettebb ipari hatalmává nőtt és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztalhoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt országgal. Ebből következik, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie- Nyugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusza van, semmiképpen sem tartozik az NSZK- hoz, s a hozzá vezető utakon az NDK teljes mértékbengyakorolhatja felségjogait.. Ennek elismertetése a tárgyalásokat kezdeményező szovjet fél első számú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „közlekedési problémákra”; olyan megállapodást szeretnének kötni, amely feltétel nélkül biztosítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető ISO kilométeres útvonalon, s korlátozná a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzési jogát. A kezdet a tárgyalásokon bizonyára csakaz ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis bíztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó ,,jegyzékháború” helyett végre ismét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugat-berlini kérdésben. Olyan időben történik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyel—nyugatnémet, sőt szovjet—nyugatnémet megbeszélések is folynak. Nyugat- Berlin státusza kétségtelenül része az általános európai rendezésnek, az európai biztonság széles problémakörének; az előrehaladás ebben az ügyben, feltétlenül visszahat a kontinensünket érintő más, fontos sorskérdésekre. Szabó L. István A NYUGAT-BERLINI NÉGYHATALMI TÁRGYALÁSOK RÉSZTVEVŐI. (balról jobbra): Roger William Jackling Anglia, Francois Seydoux Franciaország, Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövetei és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete. (Kelet-Magyarország — telefoto) Gerencsér Miklós: 20. — A többivel együtt kell vállalnom afelelősséget — jegyezte meg Stelczer Lajos. Oldalról, ferde fejhajtással sandított rá a csendőrtiszt, de érdeklődésében nem volt semmi fenyegető. — Őszintesége nem lesz ártalmas a többiekre. Számunkra a megbánás a fontos. Ezt kell bizonyítania. Roppant egyszerű az egész. Mindössze választ ad néhány kérdésemre. Még hangsúlyozni is felesleges, hogy korrektségét lovagiassággal fogjuk viszonozni. Nos?... — Megpróbálhatjuk. . Demeter vette legkevésbé tudomásul puhítása eredményét. Az unottság határát súroló nyugalma semmit nem változott. — Már-már nevetséges, olyan egyszerű. Két nevet kérek öntől. Azét, aki a röplapok kliséjét véste el azét, aki a röplapokat készítette. Ez a két név a szabadságát jelentheti. Abbahagyta ujjai tördelését Stelczer Lajos. Két kezét összekulcsolva az ölébe tette és fölfelé fordított tenyerébe figyelt. — Sajnálom, főhadnagy úr Nem tudom a választ, fekete tét — Ez önre nézve határozott pech. .Mi ugyanis tudjuk a neveket, csak éppen a maga lojalitásáról akartam meggyőződni. De hát annyi baj legyen. Most akkor egy komikusan könnyű kérdést teszek fel magának. Kitől szokta kapni a röplapokat? — Senkitől — jelentette ki egyszerűen a fogoly. Mintha oda se figyelt volna a válaszra Demeter. Annál jobban érdekelték a fali fogason függő gumibotok. Sorra megvizsgálta mindegyiket, majd gumibot helyett olyan korbácsot választott, amit különböző színű villanyhuzalból fontak. Faragó azt hitte, végre erélyesebb fellépésre határozza el magát halvérű felettese, de a csendőrtisztnek csak ezért kellett a korbács, hogy játszadozva hajlítgassa és elnézegesse, milyen tarka színekből illeszkedik össze a fonat. — Jól van, Stelczer. Tudatosan idegenkedik az úri megoldástól. Elcsüggeszt a konoksága, dehát maga tudja. Talán még van remény. Arra kérem, gondolkodjon a kérdéseimen. Nem szabad az ilyesmit elhamarkodni. Se nekünk, se magának. Ha esetleg eszébe jutna valami fontos, jelentkezzen a zárkaőrnél. Soron kívül állok rendelkezésére. — Aztán a lényére jellemző kényes komótossággal sétált az ajtóhoz, kiszólt az őrnek a folyosóra: — Kísérjék vissza a foglyot a cellájába! Oda se nézett, hogyan vezetik el Stelczer Lajost. Remélte Faragó, most hallani fog valami érdemlegeset a főhadnagytól, elmondja neki, milyen céllal igényelte jelenlétét a kihallgatásnál. — Szörnyen éhezem. Átugranál velem a Sárkánylyukba? — Legyen meg az akaratod — állt fel fürgén Faragó a cserépkályha mellől. Már a Sárkánylyuk étterem boltívei alatt érezte magát Demeter, amikor a szobába lihegett Bede Antal csendőr zászlós. Ő is civilben volt, szörnyű rosszul állt rajta a szélesen csíkozott zakó. Mint akit örök mozgáskényszer gyötör, minden tagja vibrált. — Főhadnagy úr, elkészült az áramfejlesztő! — Hol van? — kérdezte Demeter anélkül, hogy félbeszakította volna kalapja igazgatását. — Itt a folyósón a mérnökkel együtt. — Hát akkor lássuk a művet és alkotóját. Gyűrötten, nehéz szagot cipelve jelent meg a nyilasok között Geiger Aladár munkaszolgálatos elektromérnök. Készítményét az íróasztalra állította és ügyefogyottan várakozott. Tömör kis szerkezet volt az áramfejlesztő, autómágnesből fabrikálva. Geiger Aladár kényelmesen kezelhető tekerőkart szerelt a forgórészre, a dinamótestből pedig két huzat ágazott ki. A huzalok csipeszekben végződtek. — Nagyon csinos — szemlélte meg Demeter a masinát. — De arra is kiváncsi lennék, hogy működik-e. — Hozok valakit az alagsorból! — rohant volna el rögvest Bede Antal zászlós. — Minek — fintorított unottan a főhadnagy. — Elég nekünk az Aladár is. Amióta megbízták Geiger mérnököt az áramfejlesztő elkészítésével, szerette volna tudni, mire kell a csendőröknek a szokatlan szerkezet Amit gyanított, most egyszerre bizonyossá lett előtte. Rémülten mosolygott, nem akarta elhinni, hogy rajta akarják kipróbálni a szerkezetet. De a zászlós nem sok időt hagyott a kételkedésre. — Nyelvet kinyújtani. Aladár. » — Nem úgy — helyesbített a főhadnagy. — Ne kínozzuk fölöslegesen. Az egyik csipeszt a nyakára, a másikat a füle mögötti ideggócra. Mohó buzgalommal teljesítette Bede Antal a parancsot. A csipeszek felillesztése után még mohóbban vetette magát a hajtókarra — Majd Faragó testvér megforgatja — intette le a főhadnagy. — Béla, próbáld ki. ■ Geiger Aladár rongyai máris rázódtak a test didergésétől, pedig a kísérlet el sem kezdődött. Lehullott a fültőre erősített csipesz, Bede Antal gyorsan visszaerősítette. Közben forgatni kezdte Faragó a hajtókart. Szemrebbenés nélkül, majdnem unatkozva tanulmányozta Demeter a hatást. Sebes vibrálás torzította el a mérnök arcát, szája szederjesen remegett, szeme kancsalra torzult, lábujjhegyre állt, teste hullámzóan vonaglott, majd ordítva letépte magáról a huzalokat. " — Kitűnő a masinája, Aladár — igazította meg végképp a kalapját Demeter. — Mára két adag ebédet engedélyezek. De mi is menjünk már a Sárkánylyukba, mert éhen halok. Hagyta, hogy Faragó rásegítse tagján ujjú felöltőjét. Újabb fordulat, ami növelte a szökött SS-katona zavarát. Nem tudott eligazodni felettese ellentmondásos viselkedésén Eszes fickónak, remek helyzetfelismerőnek tartotta magát és most egyre jobban meggyőződött, hogy nincs eléggé tisztában értelmi adottságaival. Valósággal pánikba ejtette, mennyi modorbeli finomság takarja el a főhadnagy alattomos kegyetlenségeit. Vonzotta és rettegésben tartotta ez az ember, képes lett volna arra is, hogy megölje, s arra is, hogy minden parancsát telesítse. (Folytatjuk