Kelet-Magyarország, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZA­TMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Megnyílt a BMV Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott beszédet Pénteken reggel ün­nepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. A megnyitón részt vett Fecsó Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, valamint a politikai, gazdasági, a tár­sadalmi élet sok vezető kép­viselője. Ott voltak a BMV alkalmából Budapestre érke­zett külföldi kormányküldött­ségek és kereskedelmi dele­gációk. Részt vett a megnyi­tón a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tag­ja. Jelen voltak a külföldi pa­vilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. A miniszter bevezető szav­í­vaiban üdvözölte a vásárnyi­tó ünnepség részvevőit, a megjelent vendégeket, a kiál­lítókat, majd hangsúlyozta: az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt a jubileum évében rendeztük. A múlt huszonöt évben Magyarország társa­dalmi, gazdasági arculata át­alakult, gazdasági életünk gyorsan fejlődött. Több jel mutatja: eredmé­­nyesen befejezzük az idén a harmadik ötéves tervet. Az új ötéves tervben az iparra, a mezőgazdaságra és a külke­reskedelemre egyaránt sokré­tű feladatok várnak. A cél: többet, jobbat termelni és jól elhelyezni áruinkat a külföldi piacokon. Dr. Bíró József bejelentet­te: bővíteni akarjuk az együtt­működést mindazokkal, akik a velünk való gazdasági kooperációban a kölcsönös előnyök alapján érdekeltek. A vásár szervezői olyan új kereskedelmi módszereket vezettek be, —­ mondotta egyebek közt —, amelyek elő­segítik, hogy a hazai export­őr—importőr vállalatok, ter­melő vállalatok és külföldi szállítóik, vásárlóik jobban megismerjék egymás igényeit. k­­~ Ahhoz, hogy a Budapes­ti Nemzetközi Vásár a jövő­ben még jobban szolgálja ezt a célt — mondta a miniszter —, olyan irányú fejlesztésre kell felkészülnünk, amellyel tovább szakosítható a vásár, javítható az áruk áttekinthe­tősége összehasonlíthatósága. Beszéde további részében kiemelte, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron már sok olyan gyümölcsöző üzleti kap­csolat alakult ki, amely az el­múlt években széles körű üz­leti barátsággá fejlődött. Bíró József beszéde után a vendégek városnéző sétára indultak. A vásár délután 2 órakor megnyitotta kapuit a nagykö­zönség előtt. Délután 3 óra­kor Szalai Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes, a vásárbizottság elnöke tartott sajtótájékoztatót a külföldi újságíróknak. Képünkön, a megnyitót követően a vásár megtekintésére indulnak a vendégek. (Wormser Antal felvétele — RS) Timár Mátyás A körséta után Tímár Má­tyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese a következők­ben foglalta össze tapasztala­tait az MTI munkatársának adott nyilatkozatában: " Egy ilyen kis ország számára, mint hazánk, kü­lönösen fontos fórum a nemzetközi vásár, mert szak­embereink értékes informá­ciókat cserélhetnek a ter­melés, a műszaki színvonal nemzetközi helyzetéről, mód nyílik a kereskedelmi és nem utolsósorban a termelési kapcsolatok kiépítésére, el­mélyítésére.­­ Idei vásárunk jól szol­gálja e célokat, mert a ta­valyinál is nagyobb a kiál­lítók száma, több árut mu­tatnak be, ösztönzőbben ki­bontakozott a verseny. A 34 ország e jelentős gazdasá­gi fóruma jó lehetőségeket kí­nál kereskedelmi és koope­rációs tárgyalásokra. Az utóbbit különösen hangsú­lyoznám, mert hazánk szá­mára a szükségesség a termelési együttműködés el­mélyítésének irányába mu­tat. A kooperáció segít ugyanis a leghatékonyabban javítani a termékek korsze­rűségét, gazdaságosságát, ér­tékesítési lehetőségeit. A tapasztalatok szerint a koo­perációk eredményesek. A legnagyobb jelentőségű együttműködési megállapo­dásokat a szocialista orszá­gokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kötöttük, de az utóbbi években örvende­tesen kialakul, bővül a koor nyilatkozat o peráció nyugati országokkal, illetve tőkés cégekkel is.­­ A Budapesti Nemzet­közi Vásár is kifejezi, hogy éppen az új lehetőségeket felhasználva jelentős ered­ményeket ért el népgazdasá­gunk. Utalnék a BNV-n ki­állított sokfajta új, korszerű gépre, egyéb beruházási ja­vakra, de a közszükségleti cikkek bővülő választékára is. Hozzáfűzhetem, hogy a legutóbbi időkben is to­vább javultak a népgazda­ság eredményei. Mint isme­retes, a kormány éppen teg­nap tárgyalt az év első ne­gyedének gazdasági eredmé­nyeiről, ezek pozitívak. 1970. első négy hónapjában ör­vendetesen gyorsult az ipari fejlődés üteme, s úgy lát­juk, hogy ez a fejlődés egészséges irányban történt. A termelékenység, amellyel tavaly olyan sok probléma volt. 1970. első harmadában szintén javult, körülbelül 5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ez azt igazolja, hogy az időköz­ben hozott intézkedések he­lyesek voltak.­­ Természetesen gondja­ink is vannak. Például a beruházások iránti igények sok milliárddal nagyobbak a negyedik ötéves terv idő­szakára, mint amennyit az építőipari kapacitások és egyéb források ki tudnak elégíteni. De a beruházási piacon is rendet, egyensúlyt kell teremtenünk. (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜ­­ETEK. 1970. MÁJUS 23. SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL« Segít az ország (3. oldal) „Krimi” az óvodában (4. oldal)' Ki számít hivatalos személynek? Sport jelentéseink (5. oldal) '­­ (7. oldal) Helyzetkép a Lónyai-csatorn­a mentén Nagy erővel folyik a védekezés Amikor megkapták az uta­sítást Nagyhalász kiürítésére, a párt, tanács vezetői a kar­­hatalmistákkal, munkásőrök­kel, honvédekkel együtt ut­cánként szervezték meg a munkát, melyet május 22-e hajnal fél négy órára be is fejeztek. Példás módon, nyu­godtan viselkedett a lakos­ság. Mintegy 3700 nőt, gyer­meket, öregeket és beteget szállítottak Kemecsére, Deme­­cserbe és Nyírbogdányba. Áll a munka a kender­­gyárban, de a sütőüzem ter­mel. Az ÁFÉSZ a húsellátás­ról gondoskodik, így a köz­ségben maradtak, s a „védők" ellátása biztosítva van. Az otthon maradt felnőtt férfi­­lakosság gondoskodik a ház­táji jószágok ellátásáról. A Petőfi Tsz II-es üzemegységé­ben készenlétben állnak az emberek. Paszabon a tanácsházán fá­radt a „vezérkar". Május 21- én este tíz órától hajnali fél 1-re befejezték mintegy 600 személy áttelepítését Balsára. A paszabi asszonyok homok­zsákokat hordtak a megduz­zadt Lónyai megfékezésére. Túri Sándor, az iskola igaz­gatója, a tanács elnökhelyet­tese reméli, nekik a „védők­nek” nem kell elmenni a fa­luból. Járják sorra az elnép­telenedett otthonokat. Minden férfi talpon van éjjel-nappal. A háztáji szarvasmarha-állo­mányt kihajtották a legelőre. Az úton tehergépkocsik, dömperek, földmarógépek so­­ra. A Lónyai-csatorna hídja előtt egy rendőr őrmester ar­ról tájékoztat, hogy a most 8 méter 60 centis folyóvá da­gadt csatorna már 10 centit apadt. A gátakon emberek, gépek. A falu alatt gépek zúg­nak, építik a védőgátat. Odébb készenlétben a lánctal­pas kétéltűek, mellettük kato­nák. Vannak itt AKÖV-gép­­kocsik Nyíregyházáról, Buda­pestről, Székesfehérvárról, az ország csaknem minden részé­ből. Szünet nélkül történik a földhordás, a védekezésre va­ló szervezett felkészülés. Nagy erő áll őrt, minden veszélyre felkészülve. Bercelen a tanácsházán el­mondják, hogy példás rend­ben történt mintegy 1300 em­ber Rakamazra való áttelepí­tése. A tsz-ben az állatok el­látásáról gondoskodnak. A szakiskola hallgatóit Nagy­­kállóba telepítették át. Balsán a kultúrházat­ és a párthelyiséget rendezték be étkezőnek. A csecsemők és a kismamák részére az öregek napközi otthonát rendezték be. Balsán a kertekbe benyo­mult a víz. Felkészültek a veszélyre. A honvédség, a munkásőrség, a vízügyiek, gépkocsivezetők, dömperesek, kétéltűek készen­létben. Mindenki talpon van, hogy ha szükséges, megküzd­­jenek a pusztító árral. Farkas Kálmán Jelentés a csatorna gátjáról Balsán mindenki védekivHV­Hammel József felvételei Az árvíz sújtotta tsz-ek szervezett segítése Megyénkben járt Szabó István a TOT elnöke Szabó István, a Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke megyénk­ben járt és meglátogatta az árvíz sújtotta területet. A megyei párt-, tanácsi és tsz­­szövetségi vezetőkkel tanács­kozva elmondta, hogy a TOT a jövő hét elejére összehív­ja a tsz-szövetségek vezetőit. Ezen a tanácskozáson vitat­ják meg a segítés szervezett formáját. A károsult termelőszövet­kezetekben — ahol az ille­tékes hatóságok a munkát végző férfiak visszatérésének feltételeit biztosították — na­gyon sok és gyors teendőre van szükség. Ezért az orszá­gos segítség megérkezése előtt már szervezett támoga­tást fognak nyújtani a nyír­ségi rész termelőszövetkeze­tei és állami gazdaságai. Egy-egy erősebb szövetkezet elvállalta egy károsult tsz patronálását. Gyorsan fel kell mérni van-e takarmány a megmaradt állatoknak, nincs-e szükség a raktárak­ban maradt termények men­tésére, szárítására, szerelők megvizsgálják, lehet-e már a gépeket üzemképessé tenni, gyümölcsösben permetezni és így tovább. E munkák vég­zéséhez a helyi erők mellett külső segítségre is szükség van. A patronáló szövetkeze­tek az élet újraindításában igen nagy segítséget nyújt­hatnak. A nyíregyházi Ság­­vári Termelőszövetkezet ve­zetősége már ilyen célból fel is vette a kapcsolatot a tu­­nyogmatolcsi tsz vezetőivel. Ha valamikor érvényes volt az a mondás: „Aki gyorsan ad, kétszeresen ad’’ — most többszörösen érvel rom­a "

Next