Kelet-Magyarország, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIVIL ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 19­70. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK II kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány ve­zetői és a SZOT titkársága Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével megtartották szokásos ta­nácskozásukat az Országház­­ban. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány vezetői és a SZOT elnöksége közötti 1969. december 16-i megbeszélésén tárgyalt kér­dések megoldása. Megállapí­tották, hogy a tárgyalt kér­désekben a megfelelő intéz­kedések megtörténtek. Javult a termelékenység A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott ab­ban, hogy növekedett a munka termelékenysége, a vállalatok érdekeltsége az ésszerűbb munkaerő-gazdál­kodásban és a nagyobb tel­jesítményekre ösztönző bé­rezési gyakorlat kialakításá­ban. Intenzívebbé vált a mi­nisztériumok irányító tevé­kenysége. A vállalatok nagy része korábbi elképzeléseit módosítva, konkrét intézke­déseket tett a létszámnöve­lés mérsékelésére, a termelé­kenység emelésének jobb megalapozására. Mindezek hatására a termelés és a­­ termelékenység növekedése is meggyorsult A kormány és a SZOT vezetői egyetér­tettek abban, hogy ez csak kezdeti eredménynek tekint­hető. Egyetértettek ab­ban, hogy úgy kell továbbfejleszteni a közgazda­sági szabályozó rendszert, hogy az az eddiginél jobban ösztönözze a vállalatokat a hatékonyabb, gazdaságosabb, termelékenyebb munkára Mindezek eredményeként szükséges, hogy tovább ja­vuljon a lakosság áruellátá­sa, jó minőségű és nagyobb választékú termékek előállí­tása és forgalmazása útján. Megállapították, hogy to­vább kell folytatni és tartós­sá kell tenni az alacsonyabb jövedelmű dolgozók igényei­nek megfelelő olcsóbb áru­cikkek gyártását és értékesí­tését. A felesleges munkahely­­változtatás csökkentése, a bér­licitálás megszüntetése te­rén, a nemkívánatos ten­denciák mérséklésében is si­került kezdeti eredményeket elérni. Ez részben a már említett intézkedések hatásá­nak tudható be, másrészt a helyzet javítására további konkrét lépésekre is sor került. A nők helyzetének javítása Az egyenlősdi mérséklése, differenciált vállalati bérpo­litika terén több intézkedés született, mint a részesedési alapok új felosztási rendje, a korábbi prémiumalapok alapbéresítése, egyes sza­bályozók módosítása. Na­gyobb mértékben növeke­dett a bérszínvonal is, amit a vállalatok igyekeztek dif­ferenciálásra felhasználni. Ez irányban hat a vállalati belső mechanizmus fejleszté­sére irányuló törekvés is. Az új kollektív szerződések szintén segítik e kérdésben az előrejutást. A kormány vezetői tájé­koztatták a SZOT titkárságát a következő évekre terve­zett munkaügyi, szociálpoli­tikai és bérpolitikai intéz­kedésekről. „ Áttekintették a nők hely­zetének javítása, az ifjúság­­politika és a lakásgazdálko­dás terén az MSZMP KB ha­tározatai nyomán adódó kö­zös feladatokat és megálla­podtak a határozat végrehaj­tása érdekében szükséges to­vábbi intézkedésekben. Egyúttal felhívják a vállala­tok vezetői és szakszervezeti szerveinek figyelmét, körül­tekintően tárják fel a helyi lehetőségeket és tegyenek intézkedéseket a jelenleg éjszakai műszakban dolgozó nők munkakörülményeinek javítására, különös tekintet­tel a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a többgyer­mekes anyák helyzetére. A bérpolitika továbbfejlesztése A SZOT vezetői hangsú­lyozták, hogy az általános eredményeken belül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakosság minden ré­tegének tovább növekedjék az életszínvonala. Ennek ér­dekében szükségesnek tart­ják, hogy az elkövetkezendő évek során az előirányzott életszínvonal-növekedés meg­valósítása mellett intézkedé­sek történjenek a személyi jövedelmek, valamint a dol­gozók szociális, kulturális el­látottsága terén jelentkező társadalmi feszültségek és igazságtalanságok felszámo­lására. Mindezeket, figyelembe véve a SZOT vezetői egyetértenek azzal, hogy a termelési szfé­rában a bérpolitikai intézkedé­sek fő módszere a vállalati eredményekhez kapcsolód­jon, a hatékonyabb, terme­lékenyebb munka függvé­nye legyen. De emellett po­litikailag szükségesnek tar­tanak — éppen a keletkező feszültségek enyhítése érde­kében — központi bérpoliti­kai intézkedéseket is. Ugyancsak helyesnek tart­ják a nyereségérdekeltségi rendszer további fejlesztését. Ezzel együtt azonban felhív­ták a figyelmet arra is, hogy a már ma is meglévő arány­talanságok, a vállalatok to­vábbi differenciálódása kö­vetkeztében fokozódhatnak. A SZOT vezetői hangsú­lyozták, hogy amennyiben sor kerül a népgazdasági­lag szükséges ármozgásokra, úgy azok kiegyenlítés© bér- és szociális intézkedésekkel tör­ténjen. A kormány és a SZOT vezetői az elért eredmények tartóssá tétele, az életszín­vonal további növelésének megalapozása érdekében szükségesnek tartják, hogy tovább javuljon a munka szervezettsége, az állampol­gári és a munkafegyelem, a vezetés színvonala. Felhívják a vállalatok ve­zetőinek, dolgozóinak, a szo­cialista brigádoknak a fi­gyelmét, hogy az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére folyó szocialista munka­ver­seny mindezen célok sikeres megvalósítását hathatósan segítse elő. A kormány és a SZOT vezetői megtárgyalták a Tisza menti árvíz okozta helyzetet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az árvíz súj­totta lakosság megsegítésére kibontakozó országos mozga­lomnak, melynek keretében az egész társadalom, válla­latok, szövetkezetek juttat­nak pénzbeli és természet­beni segélyt az árvízkárosul­taknak. Megállapították, hogy a nagy károk helyreállításá­ban­ a legnagyobb segítséget mind a károsultaknak, mind az egész országnak az je­lenti, ha a dolgozók össze­fogásával a termelőüzemek, vállalatok, szövetkezetek munkájuk javításával a nemzeti jövedelem tervezett­nél nagyobb növelését érnék el. A kormány és a SZOT vezetői felhívják a vállala­tok, üzemeik, szövetkezetek vezetőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigádokat és minden dolgozót, hogy erői­ket összpontosítsák e cél el­érésére. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szerda Nyíregyházán ülést tartott a Szakszervezetek Megye Tanácsa. Az ülésen megt­ilták és jóváhagy­ták a nagycsaládosok hely­zetéről és a kollektív szer­ződések tapasztalatairól ké­szített jelentést, majd Kanda Pál, az SZMT vezető titkára tartott tájékoztatót az árvíz okozta károk helyreállításá­nak szakszervezeti feladatai­ról. Elmondta: az árvízveszély elmúltával egyéb tenniva­lóik mellett fontos feladatuk lesz a szakszervezeteknek az újjáépítés minden lehetséges módon való támogatása, a társadalmi segítség, a gyer­meküdültetés szervezése, ár­vízkárosult családok patro­­nálása, olyan kezdeményezé­sek elindítása, hogy az ár­vízkárosult dolgozót enged­jék el 2-3 hónapi fizetett szabadságra, a reá eső ter­melést pedig­ vállalják el az ott maradt brigádtagok. A feladatok között szerepel a kereskedelmi ellátás javítá­sának, a társadalmi munka­felajánlások felmérésének tá­mogatása, az üzemen belül nélkülözhető, de az építke­zéseknél felhasználható anyagok felkutatása és eljut­tatása a szatmári községek­be, a ruhaneműek és egyéb adományok eloltásában való részvétel. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! LAPUNK TARTALMÁBÓL» Országos mozgalom Szamosközért (3. oldal» Hogyan juthatnak építési kölcsönhöz az árvíz­­károsultak? (5. oldal» Sportjelentéseink CT. oldal) A Szovjetunió kormányának segítsége a magyar árvízkárosultaknak Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének Fock Jenőhöz küldött levelét, amely így szól: „A Magyar Népköztársasá­got ért elemi csapással, az ország népgazdaságát és az északkeelet-magyarországi lakosságot ért jelentős csa­pással kapcsolatban a Szov­jetunió kormánya és a ma­gam nevében őszinte együtt­érzésemről biztosítom a Magyar Népköztársaság kor­mányát és az egész baráti magyar népet. Értesítem Önt, hogy a szovjet kormány határozatot hozott, melynek értelmében térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmiszert és egyéb elsődleges szükség­leti cikkeket bocsát az önök rendelkezésére. Egyidejűleg a Szovjet Vö­röskereszt és a Vörös Fél­hold Társaságok Szövetségé­nek Végrehajtó Bizottsága élelmiszert és egyéb cikkeket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kívánok a testvéri magyar népnek az elemi csapással ví­vott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását.” AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE: Felmérik a károkat, kulturált lakások építését javasolják A megye párt- és tanácsi vezetői az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterrel megállapodtak, hogy a mi­nisztérium irányításával és segítségével az árvíz sújtot­ta területen a 16 ezer la­kásból mintegy 5—6 ezer la­kás teljes újjáépítésével, to­vábbá közel 4 ezer erősen megrongálódott lakás helyre­­állításával kell számolni. A lakások újjáépítési feltételei­nek megteremtése kezdetét vette. A megállapodások ér­telmében szervezettevi nagy mennyiségű építőanyag érke­zik a területre. A műszaki megfontolások alapján min­den újjáépítendő lakás alap­jait úsztatott kőbetonból kell készíteni. Az újjáépítés elvei szerint a betonalapokra legalább 1 méter magasságban — de le­­hetőleg az összes felmenő, és válaszfalakat — téglából ajánlatos újjáépíteni. Nagy erő és szervezettség kell az 5—6 ezer lakás gyors és műszakilag is megalapozott újjáépítéséhez. Ennek érdekében május 30-ig minden kárt szenvedett községben megjelennek a minisztérium által ráküldött városrendező, telekfelmérő és lakásépítést segítő mérnökök. Minden település felülvizs­gálatra kerül. A vízfolyás járta mély fekvésű területe­ken lévő lakástulajdonosok­nak javasolni fogjuk, hogy a mély fekvésű területek he­lyett a település más maga­sabb területein fekvő új tel­kekre építsék a lakásaikat. Lehetővé tesszük a lakosság igényeinek messzemenő fi­gyelembevételével, hogy kí­vánságuk szerint a leendő nagyobb településeken, kul­turált nagyközségekben épít­tessék újjá lakásaikat, vagy teljesen új települést hozza­nak létre. A romlakások területeinek mentesítése az elsőrendű fe­ladat. Óvatosan, vigyázva menteni kell minden anya­got, megmaradt személyi tu­lajdonú értékeket, ruházatot, st­b. A polgári védelem ka­tonai erői szívesen támogat­ják a lakosságot gépi eszkö­zökkel, hogy a romhalmazt elegyengessék, amelyek kö­vetkeztében megteremtődik az új épület elhelyezésének feltétele. A kárfelmérő bizottságok tagjai és a községi tanácsok minden lakost felkeresnek és az újjáépítéshez szükséges adatfelvételi lapot a kárt szenvedett tulajdonos jelen­létében kitöltik. A kisebb kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosai esetében is adatfelvételi lap kiállítása megtörténik. A hivatalosan kiállított adatfelvételi lapok alapokmányai az építési en­gedélyek és OTP-hitel meg­adásának. A kiválasztott típusterv is­­meretében építésügyi hatósá­gaink gyorsított eljárással adják rá az építési engedé­lyeket, az OTP a hitelt. Minden kárt szenvedett csa­lád segítséget kap. A lakos­ság türelemmel várja be az odaérkező műszaki, hitelügyi szakembereket, mivel minden ügyintézést helyben, a községekben fognak elvégez­ni. A lakosságot meg akar­juk kímélni attól, hogy bár­hova utazgasson, kérelmeket írjon, ügyét tehát saját köz­ségi tanácsainál intézzük. Az Állami Biztosító dol­gozói megkezdték a biztosí­tásban szereplő károk fel­becsülését, illetőleg annak folyamatos megtérítését. Az újjáépítéshez és helyreállí­táshoz szükséges hitelek korlátlanul állnak a megye rendelkezésére, családonként újjáépítésre 130 ezer forint, helyreállításhoz 25—30 ezer forint gyorsított eljárású hi­telt lehet az OTP-től igé­nyelni. Szükség szerint az egyedül élő idősebb csalá­­dok, özvegyek és más rászo­rultak a társadalomtól na­gyobb segítséget kapnak la­kásuk újjáépítéséhez, illetve otthonuk megteremtéséhez. Társadalmi segítséggel, munkával olcsóbb árakon fogják lakásaikat megépíte­ni. A szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lepeken élő, kárt szenvedett lakosság lakásépítését is a te­lepülések lakásépítésével egyidőben fogjuk elősegíteni, illetőleg megoldani. Nagyon sok épületnél je­lentős mennyiségű tetőszer­kezeti anyagot állapotuk fi­gyelembevételével vissza lehet — és kell — építeni. Javasolni tudjuk — és kez­deményezzük —, hogy a melléképületek, nyári kony­hák, színek, istállók, pajták megmentett anyagaiból min­den család a portáján fel­építendő új épület mögött, az építési oldalon építsen magának átmenetileg a nyá­ri időszakra tartózkodásra alkalmas félereszes fészere­ket. Ahol erre lehetőség nincs — családi munkaerő és anyaghiány esetén —, ott igyekszik az újjáépítési bi­zottság barakkokat, faháza­kat, sátrakat rendelkezésre bocsátani az átmeneti lakás és anyagi javak védelme céljára. Megkezdik a gyorssegélyek kifizetését A Vöröskereszt tájékoztatója A Minisztertanács május 21-i határozatában a Magyar Vöröskeresztet bízta meg az­­ árvízkárosultak megsegítésé­re gyűjtőíven indítandó pénz­segélyezési akció országos szervezésével, lebonyolításá­val. A határozat végrehajtá­sáról tájékoztatást kértünk a Vöröskereszt megyei szerve­zetétől. Elmondták: az árvízkárt szenvedett személyeket, illet­ve családokat kivétel nélkül gyorssegélyben kell részesí­teni. A gyorssegély összege személyenként ötszáz forint­­családonként legfeljebb há­rom­ezer forint lehet A Pénzügyminisztérium és a Magyar Vöröskereszt fő­titkárának megállapodása alapján megyénkben az alábbi rendelkezést adták ki: Az akciók gyors lebonyo­lítására, az árvízkárosult községekben öttagú akcióbi­zottságot kell alakítani. Tag­jai a helyi Vöröskereszt ta­nács, Hazafias Népfront, nő­tanács és a KISZ küldöttei. Az akcióbizottság feladata — szakemberek bevonásá­val — a károsodást szenve­dett személyek lakhely és név szerinti nyilvántartásba (Folytatás a 7. oldalon)

Next