Kelet-Magyarország, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
1. írraw IC«|«TWA OYARORS 2X» HÉTFŐ: KED: SZERDA: PÉNTEK: Változások a Szíriai vezetésben. Négyhatalmi tárgyalás Nyugat-Berlinről. A Lunohod—1, az első holdjáró megkezdi munkáját. A török külügyminiszter Budapestre érkezik. A lengyel—nyugatnémet szerződés parafálása. CSÜTÖRTÖK: Szadat programnyilatkozata az egyiptom nemzetgyűlés előtt. Az NDK—NSZK eszmecsere folytatásának bejelentése. Szavazás az ENSZ kínai vitájában. A Nixonkormány növelni akarja a hadiköltségvetést és a katonai segélyprogramot. SZOMBAT: Harci cselekmények Kambodzsában. A Brezsnyev vezette szovjet pártküldöttség úton Budapest felé. A holdjáró és a földi járművek Ritka az a hét, amelynek olyan szenzációja van, mint a nyolckerekű Lunohodo 1, az első holdjáró munkába állása. A külpolitikai kommentátor természetesen nem akarja elvenni a szakkérdések elemzésére hivatottabb tudományos hírmagyarázók területét — inkább a nagyszerű kísérlet földi vonatkozásaira utal. Az a tény ugyanis, hogy a Szovjetunió két hónap alatt huszonkét kozmikus vállalkozást hajtott végre, s ezekre a holdjáróval tette fel a koronát, ismét bizonyíthatta tudományának és népgazdaságának magas színvonalát, átgondolt, s megalapozott kozmikus kutatási programjának végrehajtását. (,,Szürke” hír közölte a hét derekán, hogy a szovjet ipar az év első tíz hónapjában 8,2 százalékkal növelte össztermelését és 7 százalékkal termelékenységét. E tíz hónap alatt több acélt és hengerelt árut gyártott, mint amennyit annak idején az első két ötéves terv idején tíz esztendőre irányoztak elő...) Képletesen szólva: azért ezen a héten valamennyire előrehaladtak a békés egymás mellett élés megvalósításának irányába kormányozott földi járműveink is. Varsóban beérett egy hosszú politikai küzdelem gyümölcse: parafálták a lengyel—nyugatnémet szerződést, Bonn rákényszerült az Odera—Neisse-határ realitásának tudomásulvételére. A jármű hasonlat annál inkább helytálló, mert a szóvivők autós kifejezéssel számoltak be az eszmecsere alakulásáról: magasabb sebességbe kapcsoltak-e vagy visszaváltották. A tervek szerint jó két hét múlva maga Brandt kancellár utazik az aláírásra a lengyel fővárosba. A jelek szerint a nyugatnémet kormány helyzete megszilárdult, különösen a Geldner-ügy kipattanása. Straussék balul sikerült képviselő-vásárlási botránya nyomán. Természetesen a nyugatnémet reakció aligha fogja letenni a fegyvert, de ma kétségkívül a realitások elfogadásának hívei kerültek jobb helyzetbe a bonni államban is. Begyújtották a motort a két német állam párbeszédének vonatkozásában is, de a fordulatszám egyelőre még alacsony. A hónap végén államtitkári szinten találkoznak Berlinben az NDK és az NSZK képviselői, hogy Kassel óta érvényben lévő gondolkodási szünet leteltével megvizsgálják a továbblépés lehetőségeit. Az eredményesség a bonni fálén múlik vajon hajlandó lesz-e a realitásokat a Német Demokratikus Köztársaság vonatkozásában is elfogadni. Tárgyalnak úgyszintén Nyugat-Berlinben is a négy nagyhatalom nagykövetei. A sebesség némileg felgyorsult: a korábbi 1-2 hónapos szünet helyett szinte rendszeressé váltak a hétfőnkénti öszszejövetelek. (Holnap lesz egyébként a tizenegyedik találkozó.) Háromdiplomáciai hír ugyancsak osztatlan érdeklődést keltett a szocialista fővárosokból. Az új pekingi szovjet nagykövetet fogadta Csou En-laj, s a megbeszélésen a Moszkvában akkreditált új kínai nagykövet is részt vett. Szovjet—kínai érintkezés felvétel történt a kétoldalú kereskedelem növelése érdekében is. Ezek a jelentéseit arra mutatnak, hogy az államközi viszonyban bizonyos normalizálódás ment végbe, ami különben szovjet részről régen kifejtett óhaj volt.A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok határozottan szót emeltek az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogaival kapcsolatos vitában is. Itt kell megemlékeznünk arról a jelentős tényről, hogy a világszervezet közgyűlésében először kapott többséget az a határozati javaslat, amely a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását és a tajvani rezsim küldötteinek kizárását irányozta elő. A múlt heti lengyel—román eszmecsere után ezen a hétei a bolgár—román barátsági szerződést írták alá. Budapesten a világpolitikai és európai kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról esett szó a magyar—török külügyminiszteri tárgyalásokon, s a magyar kormányfő törökországi meghívása a párbeszéd folytatását jelzi. A soron következő hét természetesen rendkívüli eseményt tartogat fővárosunkban, hiszen a pártkongresszus tanácskozása, a várható külföldi részvétel az érdeklődés homlokterébe állítja Budapestet. A Közel-Keleten a helyzet változatlan, legalábbis ami a tárgyalások huzavonáját illeti. Az ENSZ-közvetítő Jarring svéd nagykövet a hagyományokhoz hívein továbbra sem nyilatkozik, de elhatározása, hogy visszatér moszkvai állomáshelyére, felért az eredménytelenség bejelentésével. Igen fontos fejlemények történtek viszont az arab országok belső életében. Az új egyiptomi kormány, valamint a 11 tagú nemzetvédelmi tanács kialakítása arra utal, hogy a Nasszer utáni EAK új szervezeti, személyi feltételeket teremtett a nasszeri politika folytatására. Ennek a vezetési stílusnak lényege, hogy az elhunyt elnök távoztával keletkezett űrt a fokozott kollektivitással és a munka megosztásával töltse be. A konszolidáció első jelei mutatkoznak a szíriai katonai hatalomátvételt követően is, amelyet ugyancsak korai lenne még véglegesen értékelni. Miközben a Baath-párt különböző csoportjai éles hadjáratot folytatnak egymás ellen. Asszad tábornok a korábbi vezetőknél nagyobb érdeklődést látszik tanúsítani a politikai rendezés ügye iránt, amelyért a többi haladó arab rendszerekkel együtt lépnének fel. Személyi változásokról, s bizonyos nyugtalanságról érkeztek hírek Irakból, Szudánból, s különösképpen Jordániából, ahol két alkalommal a héten fellángoltak a harcok. Ezek a körülmények aláhúzzák viszont annak fontosságát, hogy Kairóban határozottan és gyorsan megszilárdult a helyzet. Az EAK kedvező fejlődése ily módon alapvető kihatással lehet az egész arab világ belső viszonyainak megszilárdulására. Réti Ervin Caglayangil sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) vására tett erőfeszítései, s kijelenthetem, hogy a Török Köztársaság is pártolja a konferencia gondolatát. De nem bízhatjuk a véletlenre e fontos tanácskozás eredményét, kimenetelét, célunk, hogy az utóbbi időben ez irányban tett lépések, elért eredmények tartósak legyenek. Helyesnek tartanám, hogy a földrészünk biztonságával összefüggő kérdéseket konferenciákon vagy konferenciasorozaton vitassuk meg. Meggyőződésem, hogy ezen közösen kell munkálkodnunk. Azok a fejlemények, amelyekre az utóbbi időben Európában sor került, biztatók és bátorítást jelentenek a konferencia megvalósítására. A külügyminiszter végül köszönetet mondott mind a magyar kormány képviselőinek, mind a magyar népnek azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben megérkezése első percétől fogva részesítették. A sajtótájékoztatóin Péter János külügyminiszter török kollégája szavaihoz kapcsolódva kijelentette: véleménye szerint mind a magyar, mind a török kormány őszintén és tudatosan arra törekszik, hogy múltbeli kapcsolataikat, azok tapasztalatait felhasználva a mai nemzetközi és társadalmi viszonyoknak megfelelő módon ápolják barátságukat, szélesítsék a feszültség enyhítését célzó nemzetközi együttműködésüket. Hozzátette: török kollégájának magyarországi látogatása jó alkalmat nyújtott arra, hogy tanulmányozzák milyen területeken lehet bővíteni a kétoldalú kapcsolatokat, hogyan lehet fejleszteni az együttműködést a nemzetközi életben. — Örülök mindannak, ami itt a török külügyminiszter részéről — főleg ami az európai biztonságot szolgáló együttműködésünkről — elhangzott. A magam részéről nagy várakozással tekintek az ilyen irányú közös munkánk elé — mondotta. 1978. november 11. Újabb külföldi delegációk érkeztek az MSZMP X. kongresszusára Szombaton újabb külföldi küldöttségek érkeztek Budapestre az MSZMP X. kongresszusára. Megérkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsége Hoang Van Hoannak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével, tagjai : Nguyen Tho Chan, a Központi Bizottság póttagja, Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete, aki itt csatlakozik a delegációhoz. Max Reimann, a Központi Bizottság első titkára vezetésével megérkezett Németország Kommunista Pártjának küldöttsége. Budapestre érkezett a Norvég Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Lei Vammerstad, a titkárság tagja vezet. Svédország baloldali pártja — kommunisták— küldöttségét Gunver Ryding, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A Dán Kommunista Párt küldöttségének vezetője Ivan Hansen, a Politikai Bizottság tagja. A Finn Kommunista Párt küldöttségét Taisto Sinisalo alelnök vezeti. A Luxemburgi Kommunista Part küldöttségét Dominique Urbany, a párt elnöke vezeti. A Görög Kommunista Párt háromtagú küldöttséggel képviselteti magát, amelyet Kosztasz Kolijannisz, a Központi Bizottság első titkára vezet. USA-gépek újabb provokációs támadása a VEK ellen A vietnami néphadsereg főparancsnoksága szombaton kiadott közleménye szerint 1970. november 21-én 2.30 órától 3.30 óráig az amerikai imperialisták repülőgépeiket több csoportban a Vietnami Demokratikus Köztársaság légi terébe küldték Hal Phong, Quang Ninh, Ha Tay és Hoa Binh tartományok területe felett. Az amerikai gépek provokációs támadásokat intéztek egyes sűrűn lakott területek ellen, halálos veszteségeket okozva a polgári lakosságnak. Támadás érte Észak-Vietnamban foglyul ejtett amerikai pilóták egy táborét is, ahol többen megsebesültek. A légvédelem, a fegyveres erők és a lakosság az amerikai agresszorok három bombázógépét és egy helikopterét lelőtte és több repülőgépet megrongált. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága figyelmeztetést intézett az amerikai imperialistákhoz: amennyiben folytatják a provokációs kalandorakciókat a VDK ellen, az ország egész lakossága és fegyveres erői még súlyosabb büntető csapásokat mérnek majd rájuk. A saigoni amerikai parancsnokság egy szóvivője szombaton felolvasta Laird amerikai hadügyminiszter nyilatkozatát, amelyben megerősítette a VDK ellen végrehajtott bombatámadásról szóló híreket, s az amerikai bombázógépek akcióját „korlátozott időtartamú protektív támadásnak” minősítette. Laird hivatkozott a „protekív reagálás” új amerikai elméletére, s azt mondotta, hogy amerikai repülőgépek továbbra is végrehajtanak majd felderítő repüléseket a VDK felett. A nyilatkozat felolvasása után az amerikai szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak korlátozott méretű elhárító akciókat hajtanak végre és azt állította, hogy a támadások „katonai célpontok” ellen irányulnak. A vietnami helyzet rendezését célzó párizsi tárgyalásokon résztvevő VDK-delegáció különnyilatkozatban ítélte el az amerikai bombázások felújítását. A nyilatkozat, amely bejelentette, hogy szombaton délután az amerikai kamioázógépek ismét támadták Quang Binh körzetét, hangsúlyozta, hogy az amerikai akció nyilvánvalóan súlyosan fogja befolyásolni a párizsi értekezlet kilátásait A dél-vietnami ideigyenes forradalmi kormány delegációja „példa nélkül álló súlyos bűntettnek” minősítette a VDK elleni amerikai bombázások felújítását. A DIFK nyilatkozata rámutat, hogy a bombázások világosan megmutatják: az amerikaiak Nixon minden békeszólalma ellenére az indokínai háború folytatása és kiszélesítése mellett vannak. Az új szíriai kormány A 26 tagú új szíriai kabinet összeállítását köztik a hírügynökségek: Miniszterelnök és hadügyminiszter: Hafez Asszad, miniszterelnök-helyettes, földművelés- és földreformügyi miniszter: Mohamed Talab Hilal, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter: Abdel Halim Khaddam, miniszterelnök-helyettes és közoktatásügyi miniszter: Mahmud al Ajubi. A fontosabb tárcákat az alábbiak kapták: olaj- és villamosiparügyi miniszter: Musztafa Haddad, tájékoztatásügyi ■ Nagi Daravisa, frontvonal-területeknek minisztere: Ahmed Kabalan, belügyminiszter: Abdel Rahman Kalafavi. Az új szíriai kabinet tizenkét minisztere első ízben tagja a kormánynak. A MENA damaszkuszi tudósítója szerint a kabinet két kommunista tagja Jusszef Fejszal államminiszter, iletve Omar Sebai, a távközlési ügyek minisztere. A főváros utcáin szombaton délelőtt több ezres tömeg tüntetett az új szíriai kormány mellett. A fenti képet nézve, és azírást olvasva egy közelmúlt élményem jut az eszembe. Szófiában, a Világifjúsági Találkozón egy olyan szekcióban dolgoztam, amely többek között a közel-keleti kérdéssel foglalkozott. A résztvevők többsége arab ftatal volt de köztük egy kis sigeret alkotva ott foglaltak ilyet az izraeli küldöttek . Olyan lányok — mégpedig ázslatosan szép sémi látyok! — és fiúk, akik azért jöttek a VIT-re, hogy egyértelműen kifejezzék: Izraelben ezer és ezer olyan fiatal van, aki elítéli a kormány agreszszív politikáját. Volt köztük kommunista, volt, aki csak humanistának mondta magát és akadt, aki meggyőződését meg se tudta fogalmazni, csupán annyit mondott: „Azért jöttem, mert méltatlannak érzem népemhez azt, amit kormányunk művel." Ezek az izraeli fiatalok az arabokkal együtt követelték már akkor és ott, hogy hajtsák végre a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát. Világosan elmondták: az arabok elleni háború nem az izraeli nép háborúja. Ahogy most ezt a képet nézem, kicsit úgy érzem, ők azok, akikkel Szófiában találkoztam. Talán nem személy szerint, de érzéseikben mindenképpen azonosak. Anélkül, hogy ezt a tüntetést túlértékelném, mégis azt hiszem, nem mehetünk el mellette szó nélkül. Az arabok és zsidók Szófiában megértették egymást. A józanság, a becsületesség alapján. Azon az alapost, hogy egymás mellett kell élniük. (bürget) TÜNTETÉS TEL AVIVBAN. Izraeli fiatalok tüntettek Tel Avivban. Követelték, így a kormány tegyen eleget az ENSZ-határozatnak és vegyen részt a közvetett bértárgyalásokon. (Telefoto — AP—MTI—RS)