Kelet-Magyarország, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

». KOMMENTÁR: Utak és úticélok Minden újságolvasónak feltűnik, hogy az utóbbi he­tekben a nemzetközi politika hírei között túlsúlyban van­nak azok, amelyek küldött­ségek, poli­ikusok utazásáról szólnak. Már a múlt év utolsó napjaiban is így volt, de különösen jellemzővé vált január első felében. Bizonyá­ra felbukkan a kérdés: mi­ért ez a nagy diplomáciai élénkség? Mi készteti újra a zord télben a világ diplo­matáit? Először te egy általános je­lenségről: az év eleje a gazdasági, kereskedelmi tár­gyalások, szerződésaláírá­sok szokványos ideje. A láto­­ga­ások nagy száma azt mu­tatja: az ilyen jellegű kap­csolatok gyarapodtak, és ez feltétlenül jó. Akár a szo­cialista országok egymás kö­zötti kétoldalú egyezményeit nézzük, akár a szocialista­­kapitalista viszonyla­ban megkötötteket, csak örülni tudunk, hiszen a gazdasági és kereskedelmi szerződések sokasága a békés fejlődés jele, a jó és javuló államkö­zi kapcsolatok kifejezése. Tehát minden olyan utazás, amely e körben zajlik, hasz­nos, örvendetes és minden­képpen az olvasó ember fi­gyelmére is méltó. Látható ugyanakkor az is, hogy ebben az időszakban rendkívüli mér­ékben meg­élénkült a szocialista orszá­gok diplomáciai, politikai­­ tevékenysége is. Ez a folya-­­mat kétirányú: az egyik a szocialista országok pártjai­nak és állam vezetésének egymást tájékoztató mun­kája, a másik: a világpoliti­ka fon­os kérdései kapcsán lebonyolított utazások. Az egymást tájékoztató látoga­tások megszokott voltuk el­lenére sem mondhatók­ ru­­tinjellegűeknek, hiszen akár a lengyel—szovjet, vagy csehszlovák—bolgár tárgya­lásokat nézzük, új elemeket találunk, mélyülő kapcsola­tok jellemzik a végered­ményt, mindegyikük tevé­keny hozzájárulás a világbé­­két döntően befolyásoló egy­séghez. Nyugodtan ide­ dönt­het­jük: a szocialista orszá­gok poliikai tevékenysége, az állami és pártvezetők kölcsönös találkozása döntő befolyással van egyrészt az európai politika fedőd­ve, és ugyanakkor az egész nemzetközi méretű osztály­harc ütőképességére. A következő lépcsőben kell szólni arról az utazássoro­­zatról és találkozórendszer­­ről, amely a szocialista or­szágok részéről a fejlődő or­szágokban, illetve a tőkés vi­lágban zajlik. Nem kétséges például az, hogy Podgornir egyiptomi útja nem egysze­rű udvariasság­ gesztus, ha­nem szerves része a közel­­keleti térség politikai rende­zése nem egyszerű folyama­tának. Hasonlóképpen lehet értékelni Puja Frigyes utazá­sát az arab világban. Azok a tárgyalások, amelyek a VDK politikusaival folytak az indokínai politikával kap­csolatosan, míg egy sereg megbeszélés középpontjában öreg kontinensünk áll. Kirschläger osztrák kül­ügyminiszter megbeszélései lengyel kollégájával, vagy Moro és Ceausescu eszme­cseréi elválaszthatatlanok az európai biztonsági vi­szonyok megteremtésétől A szocialista diplomáciai és politikai utazások — akár a gazdaságiak, akár a konk­rét politikai kérdésekre vo­natkozóak — minden eset­ben a békét, a békés egy­más mellett élést, a biztonság ügyét — egyszóval a fejlő­dést szolgálják. Jellemzőjük, hogy az erőt képező szocia­lista világrendszer minden diplomáciai lépése előremu­tató, tekintélyt növelő, vi­tathatatlanul a legjobb szándékoktól indíttatott. Ezen a ponton azonban már elkerülhetetlen, hogy a teljes utazási lista bemuta­tásának szándéka nélkül, de ne utaljunk arra, hogy mi­lyen célzatú a tőkés világ­­rendszer vezető hatalmainak utazási koncepciója, célja és indítéka. Először is észlelhe­tő, hogy sok erejüket köti le a lépéseik magyarázata. Az amerikai diplomácia el­lenszenvei kiváló elhatáro­zásait igyekszik megértetni — láthatóan nem sok siker­rel. Heath, az angol minisz­terelnök a nemzetközösség­ súlyos válságának orvoslásán fáradozik — hasztalan. Mus­­kie amerikai szenátor későb­bi elnöki elöl­­sértenek elő­­munkála­tin fáradozik, a nyugatnémet politikusok pe­dig igyekeznek megmagya­rázni partnereiknek „keleti politikájukat”. Az egymás közötti nézeteltérések jel­lemzik a francia—spanyol kölcsönös útiterveket, az amerikai hadüi­gyminiszter látogatásai pedig affitációs körútnak számítanak az ag­resszív politika érdekében. A két világrendszer dip­­lom­éc­iai élénkségének ösz­­szefüggő áttekintése segít abban, hogy egy-egy proto­kollárisan ható hír mögül is kitessék a szándék, az ok és a cél Talán h­tere-tes­ál csak­­annyit: a tárgyalások, a diplomáciai síkon történt erőösszemérések mindig hasznosak. Mert tény: amíg a politikusok és diplomaták egymással beszélnek, addig hallgatnak a fegyverek. Bürger I­akos Trrvr smirrr^nemstn* Koszigin fogadta Muskiot és Harrimant Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta Muskio amerikai szenátort és A­verell Harri­­mant, az ismert demokrata­párti személyiséget, az Egye­sült Államok egykori moszk­vai nagykövetét. Mint jelen­tettük, Muskie rövid látoga­tásra érkezett a Szovjet­unióba. Mini Moszkvából jelentik, a nem hivatalos beszélgetés során érintették a nemzetkö­zi helyzet és a szovjet—ame­rikai kapcsolatok számos idő­szerű kérdését. Folynak a XXIV. kongresszus előkészületei a Szovjetunióban Újabb szakaszába érkezett az SZKP XXIV. kongresszu­sának előkészítése. Megkez­dődtek országszerte a területi párt­konferenciák. A Pravda részletes beszá­molót közölt az andizsáni, a horezmi, az adasariai és a dél-oszéti területi pártérte­kezlet­ekről. A területi pártkonferen­­ciák — húzza alá a Pravda — kinyilvánították, hogy a kommunista pártszervezetek szilárd egységben tömörülnek a párt lenini központi bizott­sága köré. A párttagság és a dolgozók véleményét kife­jezve a küldöttek forrón he­lyeselték a párt bel- és kül­politikáját, amelynek követ­kezetes megvalósítása a gazda­sági és a kulturális építő­­munka újabb sikereit, a nép­jólét fellendítését eredmé­nyezte. A szovjet sajtó vezető lap­ja külön aláhúzza, hogy a pártkonferenciákon tárgy­szerű, építően bíráló szellem érvényesül. A küldöttek kü­lönleges figyelmet fordítanak a termelés hatékonyságának növelésére. Libanonban visszaverték az izraeli agressziót A Palesztinai gerillák a libanoni tüzérség támogatá­sával verték vissza péntekre virradó éjszaka azt a nagy­szabású izraeli támadást, amely a dél-libanoni Pa­lesztinai táborok ellen irá­nyult A légi és tengeri erőkkel végrehajtott izraeli támadás fő célpontja Szarafand város és környéke volt Palesztinai források szerint az izraeliek az akció folyamán mintegy 15—20 emberüket vesztették el, míg a kommandók vesz­tesége két halott és hat se­besült A támadás sikeres visszaverése résziben annak is köszönhető, hogy a parti­zánok előzetes légi felderí­tést észleltek az ellenség ré­széről és felkészültek a vé­dekezésre. A libanoni tájékoztatás­ügyi miniszter Bejrútban megengedhetetlennek és in­dokolatlannak minősítette a támadást, tekintettel arra, hogy a libanoni—izraeli ha­táron, nyugodt volt a hely­zet. Ilyen körülmények kö­zött az akció „inkább politi­kai, mint katonai” célokra irányult. Folytatódnék az NDK-NSZK Pénteken kora délután, három- és háromnegyed órás eszmecsere után véget ért a Kohl és Bahr államtitkárok vezette NDK- és NSZK-de­­legációk bonni találkozója. A tanácskozás befejezése után kiadott kommüniké csupán azt közli, hogy a két küldött­ség január 26-án ismét talál­kozik, ezúttal Berlinben. tárgyalások Egon Bahr bonni államtit­kár a találkozó után újság­íróiknak rájelentette, hogy re­méli: a január 26-i berlini találkozói után Kohl állam­titkár később is­mét Bonnba látogat el. Bahr ezzel köz­vetett módon célzott arra, hogy a két német állam tár­gyalásait hosszabb időn át folytatni fogják. tt­­ Január «. (Folytatás az 1. oldalról.E­ nyeknek megfelelően emelte Szabolcsban a hitelkeretet A tavalyi nehéz esztendő ellenére a megye betétállo­mánya 1970-ben 270 millió forinttal emelkedett, s az 1970. évi záróállomány 1336 millió forint volt. Az emelke­­déshez hozzájárult, hogy az árvízkárosult lakosság a biz­tosítás és segélyezés címén kapott összegek egy részét át­menetileg a takarékba he­lyezte el. Érdemes még meg­jegyezni, hogy 1965. decem­ber 31-én a megye betétállo­mánya 521 millió forint volt. Az OTP a múlt év végén — a betétek után — csupán ka­mat címén 41 millió forintot írt jóvá a betéttulajdonosok javára. A megyében működő ta­karékszövetkezetek betétál­lománya 218 millió forint. A gépkocsinyeremény betét­számlán 172 millió forintot kezelnek. Eddig a megyében­­270 autót nyertek, ebből 63 darabot tavaly. A legfiatalabb üzletág az ifjúsági takarék­­betét. Négy hónap alatt 2950 fiatal kérte megrontását s havanként 100—400 forintot helyeznek el a betétben. Az OTP az évi 5 százalékos ka­mat mellett még 1 százalék prémiumot is fizet, ha öt éven át rendszerű a betételhelye­zés. Ezen túlmenően a szer­ződésben vállalt lejárat után lakásvásárláshoz — állami szervtől — vagy építkezéshez az e célra érvén­yes hitelezési irányelvek mellett külön kölcsön igénybevételére is jo­gosult. Négy hónap alatt majdnem 4 millió forintot gyűjtöttek össze a megyében a takarékoskodó tanuló fia­talok. Az üzemekben, válla­latoknál 153 KST működik. 1970-ben 57 479 dolgozónak folyósítottak hitelt a me­gyében, s ebből az árvízká­rok felszámolásával össze­függő hitelek összege 560 millió forint. Ezek a számok egyben azt is mutatják, hogy az OTP — széles körű szolgáltatásai révén — szinte a megyében lévő valamennyi családdal kapcsolatban áll. 1970-ben például­ 6364 , hi­tellel támogatott lakás építé­sét fejezték be. Ebből 5980 kertes családi, 129 magánter­vezésű társasház. A kulcsát­­adással értékesített lakások száma 159, s ebből 62 lakás eladása most van folyamat­ban. Egyébként a harmadik ötéves tervben OTP-kölester­nél 12 956 lakás épült a me­­gyében. 1970-ben 1046 ház­­helyet értékesítettek, 147, pe­­dagóguslakás-építési kölcsön­igényt elégítettek rá. A Sza­mosit őzben az árvíz okozta károk helyreállításával össze­függésben a múlt év végéig 6010 hitelkérelmet nyújtottak­­ be, s ebből új családi ház építésével kapcsolatos köl­csönre 4851­ igényt­ jelente­ttek be. A családi házak építésé­hez nyújtott támogatáson túl az OTP saját beruházásában Fehérgyarmaton 192, Máté­szalkán 126 lakást építtett társasház formájában. Fe­hérgyarmaton 96 lakásba már be is költöztek a tulajdono­sok. Áruvásárlási kölcsönt 26 ezren vettek igénybe, 92,5 millió forint összegben. A háztáji és ház körüli gazda­ságok belterjesebbé tételéhez, a háztáji állatállomány gya­rapításához 3250 esetben 21 millió forint hitelt nyújtot­tak. 18 ezer ember részére 61 millió forint személyi hitelt engedélyeztek. Tavaly majd­nem 11 millió darab totó-lottó­szelvényt értékesítettek a megyében és 97 esetben fi­zettek jó nagy nyereményt csaknem 5 millió forint ösz­­szegben. A havi tárgynyere­mények sorsolása alkalmával 337 darab tárgynyeremény került a megyébe. Az OTP megyei igazgató­sága és helyi szervei az új évben is kielégítik a lakosság minden igényét, számolva a takarékbetét-állomány továb­bi ütemes növekedésével. Új üzletágakat vezetnek be, szolgáltatásaikat bővítik. A feladatok között különösen fontos helyet foglal el a csa­ládi, vagy magánszervezésű társasházak, építkezések hi­tellel történő támogatása. Az OTP felkészült arra, hogy a negyedik ötéves tervben csu­pán saját beruházásában, kulcsátadással történő érté­kesítéssel 3 ezer lakást épít. Ebből többi­,­ mint ezer lakás* Nyíregyházán.. .építenek fel­ et A tudósok 4 millió 600 ezer évesre becsülték a Holdat Csütörtökön este a texasi Houstonban befejezte mun­káját a 2. holdkutatási tudo­mányos értekezlet. A csütörtöki ülésen fel­szólalt Vinogradov, a Szov­jet Tudományos Akadémia alelnöke. Beszámolt arról, hogy a Luna—16 által hozott holdpor elemzése nem muta­tott lényeges eltérést az Apollo-vizsgálato­khoz ké­pest. A Szovjetunóban vég­zett laboratóriumi vizsgála­tok megerősítették azt az am­rikai feltételezést, hogy a­­Hold „életkora” 4,600 millió évre tehető. A holdpor­ban kevesebb ti­fantomot és urániumot találtak, mint az Apollók által hozott kőzet­mintákban. Finnországi utazások (3.) A munkások képviselője "A finn parlament előtt ha­talmas tér. Onnan feltekint­ve az óriás, méltóságteljes gránitoszlopokra, senki nem sejtheti, milyen mozgalmas élet folyik ezekben a napok­ban a parlamentben. Látoga­tásunk idején a képviselők a kormány költségvetési javas­latát vitatják. Paavo Aitio elvtárs, a Finn Népi Demokratikus Unió Szö­vetségi Tanácsa és parla­menti frakciójának elnöke pontosan három órakor elénk siet a csarnokba. Együtt in­dulunk abba a terembe, ahol csoportjával ülésezni szokott. Kérdéseimre közvetlenül, részletesen válaszol. Először megkértem, tájékoztassa ol­vasóinkat a Finn Köztársa­ság parlamentjének tevé­kenységéről. — Finnországban a parla­ment — a legfelsőbb tör­vényhozó szerv,. — egykama­rás. Kétszáz parlamenti kép­viselő igyekszik itt eleget tenni, választói megbízatásá­nak. Jelenleg nyolc párt kép­viselteti magát a parlament­ben, a Centrum Népi De­mokratikus Unió 36 képvise­lői hellyel rendelkezik. A parlament évente átlagban nyolc-kilenc hónapig ülése­zik. Képviselői minőségében milyen formák között és mi­lyen gyakran találkozik vá­lasztóival? Milyen gondok­kal fordulnak Önhöz? Köz­életi szereplés közepette mennyi időt szentel közvet­len parlamenti képviselői munkájának intézésére, illet­ve a parlamenti frakció el­nöki tevékenységére? — tet­tük fel a következő kérdést — Engem Turku körzete választott. Turku erős ipari központ Híres hajóépítő-, élelmiszer-, fém- és textilipa­ráról. Azelőtt hetente tar­tottam fogadóórát. A torkui pártszékházban szombaton két óra állt rendelkezésem­re. Rendszeresen értekeztem a választóimmal. Olykor — ma is — külön gyűlést tar­tok az if­júságnak, a­ nőknek. A találkozások alkalmával beszámolok munkámról. Szí­vesen meglátogatom válasz­tóimat munkahelyeiken. El­sősorban építkezésekre járok, ahol ebédidőben beszámolok munkámról a dolgozóknak. — Természetesen válasz­tóimhoz személyes kapcsolat is fűz. Sokan keresnek fel otthonomban és az is gyako­ri, hogy saját lakásukra hív­nak meg vitatkozni. — Milyen gondokkal jön­nek? Részben személyes ügyeikkel keresnek fel, más­részt engem látnak el tanác­­­sal, nem egyszer az egész társadalmat érintő kérdések­ben. Gyakori a nyugdíjprob­léma, felkeresnek lakásépíté­si kölcsön, vagy telekügy miatt. Napirenden szerepel­nek a városrendezési tervek Ilyenkor a közhivataloknál intézkedem. Számtalanszor bér- és más megélhetési pa­naszok miatt fordulnak hoz­zám, a kollektív szerződések végett. — Élmények számomra a munkásgyűlések. Olyankor még közelebb lehet kerülni az emberekhez, őszintén kér­deznek, őszintén megmond­ják véleményüket és őszinte választ várnak. — Aitio elvtárs mióta kép­viselő? — 1951. július 1-én válasz­tottak először. Tizenkilenc esztendeje. A képviselők kö­zül hatan vannak, akik ná­lam előbb kerültek a parla­mentbe. Aktív szereplője voltam az ifjúsági és sport­­mozgalomnak is. Napjaink­ban csaknem egymillió em­ber vesz részt sportmozgal­makban. Én 1926-ban, nyolc­éves koromban kezdtem: ma vezetőségi tagja vagyok a munkás és az állami sport­­szövetségnek. — Terveim? Jelenleg a parlament gazdasági bizott­ságában munkálkodom. Ha­zánkban elég sokat fejlődött a kórházi ellátás, de még több központi és helyi, terü­leti kórházat szeret­nénk, így például Ouluban, Kuopióban is Tamparében. Jelenleg a költségvetési vita folyik. Ez igénybe veszi az egész őszt. Sok célt szeretnénk elérni, így a szociális törvények fej­lesztését. Éppen a parlamen­ti frakció nevében adtam át kezdeményezésünket: emel­jék fel a betegek táppénzét napi 6,80 finn márkáról 10 finn márkára. Úgyszintén harcolunk az anyasági, a szülési szabadság díjainak felemeléséért. Szeretnénk a gyermekpótlékot 17 százalék­kal emelni, szemben a kor­mány 8,5 százalékos javas­latával. Fontosnak tartjuk a sorköteles katonák illetmé­nyének felemelését is. Vala­mennyi javaslatunkat nem sorolhatom fel, összesen 138 javaslatot tettünk. — Az ön neve széles kör­ben ismert Magyarországon, hiszen többféle minőségben mint parlamenti képviselő és mint közlekedési miniszter — járt Magyarországon, és szá­mos magyar küldöttséget is fogadott. Országaink, testvéri népeink között a kitűnően fejlődő baráti kapcsolatok ápolásában önnek jelentős szerepe van. Megítélése sze­rint, hogyan képzelhető el ezeknek a kapcsolatoknak a mélyítése, miben látja ön ezeknek a kapcsolatoknak a jelentőség­é? — hangzott a következő kérdés. — A két ország közötti kapcsolatok fejlődése nem­csak a két ország ügye, ez nemzetközi kapcsolatainkra is hatással van. Sokat gon­dolkodtam már a formákról, a barátság még tartalmasab­bá tételéről. Szerintem hasz­nosak a csoportos látogatá­sok. Más szocialista orszá­gokkal is megfelelők a kap­csolataink. A Szovjetunióval és Magyarországgal azonban szorosabb szálak fűznek ösz­­sze bennünket. A barátsági hét erről sok mindent el­árult. Másodszor került sor három-négyszáz­ fős csopor­tok cseréjére, amikor száz és száz ember ismerhette meg egyszerre országaink életét, szokásait. Nélkülözhetetlenek a parlamenti és kulturális delegációk cseréi is. Nem elég azonban csak ezen az úton továbbhaladnunk. Erő­teljesebben kellene szélesíte­­nünk kereskedelmi kapcsola­tainkat. Véleményem szerint elsősorban a finneknek lenne ezen a téren tennivalójuk. A kapcsolatok fejlesztésének másik eszköze az idegenfor­galom. Még többen ismer­kednének szívesen a Bala­tonnal Magyarország más, szép vidékeivel és az ilyen turistautakon még több ba­rátság szövődne, még köze­lebb kerülne egymáshoz a két ország népe. Beszélgessünk befejezé­­­sekor, amikor ismét a bejá­ratig kísért Paavo Aitio elv­társ, üdvözletét küldte ma­gyar barátainak. Azoknak,­ akiket személyesen ismer, akikhez személyes kapcsolat köti, s azokat is köszöntötte,­ akiknek az újságíró közvetí­tésével szívesen beszélt kép­viselői munkájáról. Sági Ágnes (Vége)

Next