Kelet-Magyarország, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
11. oldal KELET MAGYARORSZAO Tudomány • TECHNIKA • Tudomány ® TECHNIKA # Tudomány • TECHNIKA @ Tudomány »■■■ ________________________________________________ A falábtól a robotokig Ha régebben valaki súlyosan megsérült, például elveszítette egyik vagy mindkét karját, lábát, élete nyomorúságra volt kárhoztatva, mozgásképtelenné, tehetetlenné vált. Az orvostudomány igyekezett a segítségükre lenni, de sokáig komoly eredményt nem tudott elérni. Emlékezhetünk még ma is arra, hogy az első világháborús rokkantaknak, ha az egyik lábuk veszett el, csonkolt végtagjára rúdszerű művégtagot erősítettek és bottal, vagy mankóval már legalább járkálni tudtak. Primitív volt ez a megoldás — mégis jelentős lépésnek számított. Ma már gyakorlatilag nem látna ilyen művégtagot. A sérültek műanyag, fém kombinációból álló műlábat kapnak, amelyek „ízületeik” révén már bizonyos elmozdulásokat is végeznek. Felületesen szemlélve nem is lehet megkülönböztetni , hogy végtaghiánya, vagy esetleg bénulása van-e az ilyen embernek. Bioelektromos protézis További óriási lépést jelentettek a II. világháború után az úgynevezett bioelektromos művégtagokkal folytatott kísérletek. Az elveszített végtag helyett olyan protézist szerelnek fel a betegre, amelyet megfelelő módon csatlakoztatnak a megmaradt végtagcsonk izomzatához, illetve idegeihez. Azidegtevékenység során bioelektromos tevékenység zajlik le, tehát rendkívül kicsiny, de mégis mérhető elektromos energia termelődése. És ez az az energia, amely megfelelően felerősítve működteti az új rendszerű protézist. Elég arra gondolni például, hogy felemeljük az asztalon álló pohár vizet és kiisszuk, az akarati tevékenység során az idegsejtekben, idegrendszerben keletkező és az izmokba áttevődő bioelektromosság végrehajtatja a megfelelő parancsot. A protézis célszerűen szerkesztett, csuklókkal ellátott mechanizmusa simán végrehajtja a feladatot — anélkül, hogy a víz kilötyögne a pohárból. Bár nem mondhatjuk azt, hogy ez a rendszer már tökéletes lenne és általánosan elterjedt volna — elvileg mindenesetre megoldott probléma. A fétis, mesterséges ember Az eddigi példák kényszerhelyzetben kerülnek felhasználásra, emberi tragédiákat könnyítenek meg. Valószínű azonban, hogy ez az út, amely néhány évtizede elkezdődött, óriási perspektíva előtt áll. Elképzelhető ugyanis hogy az ember a vele született szerveknél sokkal tökéletesebbet fog tudni konstruálni, a protézist tehát nem a hiányzó szerv pótlására, hanem esetleg a meglévő erősítésére használja fel. S ez különösen előnyös lesz akkor, ha az embernek nem normális környezetében megoldandó feladatot kell elvégeznie. Ha elolvassuk Taylor nemrégiben magyarul is megjelent könyvét, a Biológiai pokolgép egyik fejezetét — már a címe is döbbenetes: A félig mesterséges ember — érdekes példákat láthatunk arra, hogy mindez talán nem is olyan fantasztikus, mint első hallásra gondolnánk. Megtudjuk például, hogy az emberi izmok teljesítményét felülmúló izomrendszer tulajdonképpen már készen is van. Az úgynevezett „emberfelerősítő”-t az Amerikai Egyesült Államok egyik űrhajózási laboratóriumában dolgozták ki a hadiflotta és a légierő számára. Ennek a szerkezetnek az a lényege, hogy az embert egy külső acélvázba, exoszkeletonba bújtatja, amelyet izmok helyett hidraulikus motor működtet. Belsejében jelzőberendezésekkel ellátott könynyebb váz van, amely érzékeli az ember mozdulatát. Az exoszkeleton egy-egy kezével mintegy fél tonna súlyt bír el és ezzel még nem is használta ki a benne rejlő teljes lehetőséget. Hátránya ennek a szerkezetnek, hogy a mozgásokra hivatott hidraulikus egységek otrombán nagyok. Az egyik izraeli intézetben ezért olyan mesterséges izmokkal kísérleteznek, amelyek az izmokhoz hasonlóan húzódnak össze és az amputált karok helyén lévő bioelektromos kéz mintájára fogja mozgatni a külső vázat. Kibernetikus organizmus És itt ismét tovább jutottunk egy lépéssel. Új viszony alakul ki ugyanis az ember és a gép között — a kettő annyira összekeveredik, hogy nehéz lesz a megkülönböztetés. Kiborgnak nevezték el ezt a hibridet a „kibernetikus organizmus” szavak rövidítéséből. A hagyományos gépek és eközött az a lényeges különbség és ez az új, hogy kétirányú köztük a jelzésrendszer: nemcsak utasítást kap a gép az embertől, hanem tájékoztatja is az embert — úgy mintha valamiféle szerve lenne. A további lépés már a robotokhoz visz bennünket. Olyan gépet konstruáltak Amerikában, amely pontosan ismétli azt, amit gazdája a kezével tesz, csak sokkal nagyobb dimenzióban. KAG- nak rövidítik e gépet a „kibernetikus antropomorf gépezetek” kifejezés szavainak a rövidítése alapján. Ha most összekapcsoljuk azt, amit a bioelektromor protézisről és a KAG-ró mondtunk, elképzelhetjük azt az embert, aki olyan gépbe van beágyazva, amely mindenféle izomerő kifejtése nélkül gondolatsebességgel teljesíti akaratát. Nagy reményt jelent ez a bénult ember számára, de új távlatokat nyithat meg az élet más területein is. A rózsa, mint gyógyszer A rózsát — már az ókorban is — nemcsak szépségápolásra, illatosításra, hanem gyógyszerként is használták. Ezeken a rendkívül érdekes ősi nyomokon indult el most az egyik bolgár orvostudományi kutatóintézet dr. Athanas Malcev profeszszor által vezetett munkacsoportja, amely a rózsaolaj gyógyító hatásának korszerű kivizsgálását tűzte ki célul. A rózsaolajjal és a „rózsavízzel” történő gyógyítással 30 évvel ezelőtt kezdték meg a kísérleteket; megállapították, hogy ezek kiváló gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és baktériumölő hatással rendelkeznek. A rózsalevélnek hashajtó és féreghajtó tulajdonsága van. A szófiai I. sz. Állami Kórházban 1964-ben kísérleteket kezdtek az epekövek rózsaolajjal történő gyógyítására. Sok betegnél nem várt kedvező hatást értek el, az epekövek feloldódtak és így az operáció elkerülhető lett. Athanas Malcev professzor és munkatársai a későbbi években krónikus epehólyaggyulladásban szenvedő betegeknél alkalmaztak rózsaolajat. A „rózsagyógyszert” zselatinos pirula alakjában adták be. Három-négy nappal a kezelés után megszűntek a fájdalmak, a láz csökkent, majd megszűnt, a vérsüllyedés eltűnt, a vérkép normalizálódott. állatokon végzett kísérlete kimutatták, hogy a rózsaolaj beadása az epefolyadék azonnali elválasztását segíti elő, kedvező hatással van az egész emésztő apparátusra, az izomzatra és emellett kiváló görcsoldó. A kutató orvoskollektíva a rózsaolajjal a gyomor béldaganatokkal is kísérleteket folytatott. Amikor daganatot akartak előidézni a kísérleti állatoknál, kiderült, hogy az előzőleg rózsaolajjal kezelt állatok 70 százalékánál nem képződött daganat, 25 százalékánál volt a betegség halálos kimenetelű, de a rózsaolajjal nem kezelt állatoknál 60 százalékos volt a halálozási arányszám. Allergiás tünetek és a tüdőasztma gyógyításánál is sikeresen használták fel a rózsát. Mesterségesen előidézett tüdőgörcs esetében a rózsaolaj mentette meg a kísérleti állatokat a megfulladástól. A további, mindmáig húzódó vizsgálatok során kiderült, hogy a rózsaolaj tágítja a véredényeket és kedvező hatással van a nagyagy bioelektrikus aktivitására. (SOFIAPRESS—BUDAPRESS.) iQTI. Január S1. A mosógépek új generációja A mosógép napjaink emberét az egyik legfárasztóbb házi munkától szabadítja meg. Az utóbbi években megjelentek a több műveletű mosógépek, amelyekben a mosás különböző fázisai előre programozhatók. A gép „gondolkozik”, dolgozik, és ezalatt az ember elvileg el is mehet a színházba. Képünk az első teljesen automatikus működésű szovjet mosógépet mutatja. Az „Elektra” nevű mosógép a harkovi elektromechanikai üzemben készült. A gép munkafeladatait két táblázat segítségével programozzák be. Az egyik a lehetséges fehér és színes szövetféleségeket, a másik a hatféle üzemmódot tartalmazza és meghatározza a mosás idejét és sebességét. A szép és modern formájú gép speciális vízmelegítővel van ellátva és 4 kg száraz ruhát mos ki egyszerre. Az Apollo—14 tökéletesítése A Saturnus—5 óriás rakéta konstruktőreinek még mindig olyan hiányosságokkal kell megküzdeniök, melyek könynyen hibás start okai lehetnek. A legnagyobb nehézségeket eddig az egyes rakétafokozatok üzemanyagvezető rendszereinek mechanikai rezgései okozták. Ezek a rezgések a nem kívánatos rezonancia következtében időnként veszedelmes méreteket ölthetnek. Az Apollo—14 startjánál, melyet ez év január 31-re terveznek, ezeket a hiányosságokat egy „akkumulátor” beépítésével szándékoznak kiküszöbölni. Ezt a héliummal töltött akkumulátort úgy kötötték össze az oxigénvezetékekkel, hogy a vezetékrendszerben keletkező nyomásingadozásokat kiegyenlítse. Biztonsági intézkedéseket tett a NASA az Apollo—14 űrhajósainak védelmére is. A Holdon járó űrhajós a test melegét elvezető hűtőrendszer kiesése esetén másfél méter hosszú tömlőn keresztül társa üzemképes felszereléséhez csatlakozhat. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy 40 perctől 60—75 percre hosszabbodjék az az idő, ami az űrhajósok számára az egyik hűtőrendszer meghibásodása esetén a holdkompra való visszatérésre rendelkezésre áll. Eddig a testmeleget, ha a hűtőrendszer — amelyet az asztronauták a hátukon magukkal visznek — felmondta a szolgálatot, úgy kellett elvezetni, hogy a légzést biztosító oxigéntartalék érzékenyen csökkent. GÉPÓRIÁS JAPÁNBAN Óránként 4300 tonna földet, illetve homokot mozgat meg a felvételen látható japán gépóriás, amelynek egyes részeit szállítószalagok kötik öszsze A hatalmas géprendszer is rakodik szállít és lerakja terhét, s mindezt kevés emberi munkaerő alacsony üzemeltetési költségek és rövid munkaidő mellett.(Fotó: UPI—MTI—KS) Életfolyamat a mesterséges napfényben A tudósok évtizedek óta foglalkoznak a fotoszintézis „rejtélyének” felderítésével. A fotoszintézis a zöld növények alapvető, „kísértetiesen” érdekes életfolyamata; a napfény energiájának felhasználásával szervetlen anyagból (széndioxid, víz) szerves anyagot (cukor) hoznak létre. Az átalakulás során a növény zöld anyaga, a klorofil játszsza a legfontosabb szerepet. Közreműködésével történik a fényenergia felhasználása, azúgynevezett , ' szinteszecskékben. A kőbe fagyott napsugár A növény a ráeső fény energiájának 3,5 százalékát használja, a többi visszaverődik, vagy hőenergiává alakul át. Ennek következménye, hogy a sugárzás hatására energiában szegény anyagtól energiában gazdag keletkezik. Ez magyarázza a napenergia felhalmozódását az élőlényekben, a földtörténeti őskorokban élt szervezetekben, így jött létre a kőszén, az olaj. Ennek az energia-felhalmozódásnak egyik legérdekesebb példája a Szovjetunióban, a Jakut Autonóm Köztársaság szénmezőin található. Két méter vastag rétegben itt tárták fel a rendkívül ritka szapropelitet, a „kőbe fagyott napsugarat”. Bitumenes szén ez, amely 90 százalék illő anyagot tartalmaz és égéskor 9000 kalória hőt ad le. Az egyetlen szénfajta, amely az olajhoz hasonló alapanyagot szolgáltat a vegyiparnak. Vörös, ibolya, kék Az energia-felhalmozódás és a fotoszintézis vizsgálata közben Tyimirjazev mutatta ki, hogy a növények a vörös, az ibolya és a kék színű fényt hasznosítják; a fényelnyelés lezajlásánál rövid megvilágítás is elindítja a titokzatos fotoszintézist s az ezt követő folyamatban a szervetlenszerves átalakulás már a sötétben is végbemegy. Ezt a felismerést használták fel a szovjet kutatók a fotoszintézis problémájánál, megoldásánál A legutóbbi időikig nagy nehézséget jelentett, hogy nem volt megfelelő erősségű fényforrás. A kísérleteket magas hegytetőkön kellett végezni, nem egyszer napokig kellett várni az erős, éles napfényre. A napfény egyenlőtlen áramlása azonban megnehezítette a tudományos kísérleteket, állami állam működő mesterséges fényforrásról kellett tehát gondoskodni A naplámpa Az Országos Fénytechnikai Tudományos Kutató Intézet tudósai most „mesterséges Napot” hoztak létre. Az üvegedényben elhelyezett higanylámpa — a látható és láthatatlan fény határán — az ibolyántúli tartományboz tartozó, meghatározott hullámhosszúságú fényt sugároz. A gyógyszerészetben felhasználható fontos anyagoknál) előállításához a higanylámp® sugarait vízben oldott különleges savra irányítják. A fénykvantumok hatására végbemegy a molekulák egyesülésének vegyi folyamata, létrejön a fotoszintézis, a szervetlen-szerves átalakulás. A berendezés lényege a lámpa, amelynek hatásfoka ezerszer nagyobb a szokásos fényforrásokénál. A fotoszintézis új módszerét ma már széles körben alkalmazzák, nemcsak a gyógyszeriparban, hanem a vegyészetben is. Jelenleg a szovjet tudósok a fotoszintézishez kapronból és nylonból készítenek új lámpákat. Ezeknek a fényforrásoknak a kapacitása eléri a 20 000 wattot. (APN—BUDAPRESS) A világ legmagasabb szállodája Karácsonykor nyílt meg a 3800 méter magas Namchecsúcson épült szálloda, az Everest Kilátó Hotel. Az üdülőszállót a Himalája hegy csúcsai felé vezető utak felezőpontjába tervezték, s alig egy év alatt építették fel a japán és nepáli vállalkozók. A szálló kőépületének tizenkét szobája huszonnégy vendéget tud fogadni. De már a megnyitás előtt elkészült a bővítés terve — a következő években hetvenszemélyessé növelik. A kisméretű szálló luxuskényelmet biztosít vendégei számára — saját áramellátóval, központi fűtéssel, oxigéndúsító berendezéssel szerelték fel A szálló a Namche-hegyen 170 kilométernyire van Katmandutól, Tíepál fővárosától. Mivel ezt a csúcsot gépkocsival nem lehet elérni, gyalog pedig 12—13 napig is eltart az út, a szálló laépítő vállalat repülőjáratot rendszeresített