Kelet-Magyarország, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

t­es­­ts (Folytatás a 1. oldal Io­­ sra­ fordították. Ezen belül el­ső helyen szerepelt az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia előkészítésé­nek kérdéscsoportja. Péter János kifejtette a magyar fél álláspontját ebben a kérdés­ben. Elmondta, hogy vélemé­nye szerint nem szabad időt veszíteni a biztonsági érte­kezlet előkészítő munkájában amiatt, hogy bizonyos euró­pai kérdésekre még nem si­került megoldást találni. Ez­zel összefüggésben a magyar külügyminiszter utalt a Nyu­­gat-Berlinnel folyamatban lé­vő négyhatalmi tárgyalásokra. Fel kell használni minden le­hetséges alkalmat az európai biztonsági konferencia kétol­dalú és többoldalú eszmecse­rék­­ útján történő előkészíté­sére — mondotta. Poul Hartling a maga ré­széről hangoztatta, hogy Dá­nia támogatja a biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására vonatkozó in­dítványokat. Külön említést tett arról, hogy Dánia támo­gatásáról biztosította azt a fine kezdeményezést, amely­nek értelmében a konferen­ciát Helsinkiben rendeznék meg. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági lá­togatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd a koppenhá­gai tőzsde­palotába hajtatott, ahol D. Bre­­ner, a Dán Ke­reskedelmi Kamara elnöke adott ebédet külügyminiszte­rünk tiszteletére. Az ebéden mintegy 30 dán nagyiparos, kereskedelmi és pénzügyi szakember­ vett részt. Péter János itt rövid beszédben foglalkozott a két ország fej­lődő kereskedelmi és gazda­sági kapcsolataival, s kérte a dán üzletembereket, elsősor­ban a kereskedelmi kamara magyar szekciójának tagjait, hogy törekedjenek e kapcso­latok továbbfejlesztésére, az együttműködés újabb terüle­teinek felderítésére. Délután 5 órakor a ma­gyar külügyminiszter a dán külpolitikai társaságban tar­tott előadást Este 0 órakor a dán kor­mány hivatalos vacsorát adott a magyar külügymi­niszter tiszteletére. Péter János előadása a dán külügyi társaságban A koppenhágai látogatáson tartózkodó Péter János kül­ügyminiszter szerdán délután „Az európai biztonság néhány időszerű kérdése” címmel előadást tartott a dán külügyi társaságban. Előadásában a mostani lá­togatás és a külügyminiszte­ri konzultáció fő célját ma­gyar részről abban jelölte meg, hogy egyrészt a felek keressék a két ország közötti együttműködés foko­zásának­ lehetőségeit, másrészt pedig a­z általános nemzetközi vi­szonyok javítása érdekében azt kutassák, mit tehetne a két ország együtt az európai biztonsági konferencia előké­szítéséért. Bevezetőben Péter János történeti összefoglalót adott a két ország gazdasági és kul­turális kapcsolatainak kiala­kulásáról és fejlődéséről, majd a két ország jelenlegi helyzetéről szólva megállapí­totta: Magyarország a Varsói Szerződés tagja, Dánia pedig e NATO-csoportosuláshoz tar­to­zik. Ilyen körülmények kö­zött jelenleg a két ország ezeknek a kötelékeknek a fi­gyelembevételével folytat ta­nácskozásokat szövetséges­ kapcsolatait is felhasználva a nemzetközi helyzet enyhíté­sére. A továbbiakban Péter Já­nos beszélt a nemzetközi helyzet viszonylagos javulá­sáról, amelynek főbb ténye­zői, a külügyminiszter szerint, a következők: Bár Délkelet-Ázsiában romlott a helyzet az utóbbi időben, figyelemre méltó az a tény, hogy a Közel-Keleten új intenzitással kezdődnek meg a tárgyalások. Aláírták a tengerfenék atomfegyvermer­­tesz­téséről szóló egyezményt és folytatódnak a SALT- tárgyalások. Fokozódik az európai biztonsági konferen­cia előkészítése iránti kész­ség, noha ugyanakkor fokoz­ták tevékenységüket a féke­ző erők is. Az európai biztonsági kon­ferencia előkészítését célzó tevékenység külügyminiszte­rünk szerint 1969 óta észre­vehetően fokozódott. Ennek a folyamatnak nem kis szere­pe volt ama kedvező légkör kialakulásában, amelyben létrejöhetett a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel—nyu­gatnémet szerződés, s újra kezdődhettek a nyugat-berli­ni kérdéssel kapcsolatos négy­hatalmi tárgyalások. A külügyminiszter beszélt a nemzetközi enyhülést fe­nyegető veszélyekről is. Meg­állapította, hogy a jelenleg rendezetlen kérdésekről szü­letett megállapodások közül sok még nem jutott el a rati­fikációig. Tovább tart, mi több, egyes területeken fo­kozódik a fegyverkezési ver­seny, s bár az utóbbi időben nem beszélünk erről a prob­lámáról, még mindig nincs kizárva a termonukleáris há­ború kirobbanásának veszé­lye. Azt sem lehet még el­mondani, hogy az ENSZ tel­jes mértékben betölti hivatá­sát Végül: még mindig nem kapják meg a kellő figyelmet a gyarmati sorból felszaba­dult országok problémái. A felsorolt problémák még inkább sürgetik az európai biztonsági konferencia össze­hívásának közelebb hozását — mondotta beszédének be­fejező részében a magyar külügyminiszter. Meg kellene keresni azokat az országokat a különböző ál­lam­csoportok körében, ame­lyek egyelőre neon hivatalos formában, de multilaterális keretben készek lennének Hel­sinkiben közösen tanulmá­nyozni a további előrehala­dás útját. ,­­ Szalaértőin­knek vagy nagy­követeinknek össze-'kellene jönnie Helsinkiben ^ elő­készítés módj­as^ megtár­­gyalásarra,^ mondotta Péter Jáásos, s hozzáfűzte, hogy eköz­ben folytatni lehetne a kétol­dalú eszmecseréket arról, hogy az egyes napirendi pontok tár­gyalásával az egyes érdekelt országok mit szeretnének el­érni a konferencia kereté­ben. Azoknak az országoknak pedig, amely­ek már készek a konferencia megtartására, konzultációkat kellene foly­tatniuk azokkal az országok­kal, amelyek még nem ké­szek erre. Az előadást követően a dán külpolitikai társaság tagjai kérdéseket tettek fel a kül­ügyminiszternek. Mindenekelőtt azt kérdez­ték, hogy mik lennének a biztonsági konferencia cél­jai? Péter János válaszában ki­fejtette, hogy ha sor kerülne egy ilyen konferenciára, ez valószínűleg értekezletek so­rozatát jelentené. Ezeknek az lenne a feladatuk, hogy segít­ségükkel teremtsék meg a kontinens új biztonsági rendszerét, amely csapatkivo­násokat, leszerelési és egyéb, a kapcsolatok javításait célzó intézkedések komp­lexumából állna. Egy másik kérdés arra vo­natkozott, vajon kíván-e a Magyar Népköztársaság tár­gyalásokat folytatni az NSZK-val a diplomáciai kap­csolatok felvételéről. Külügy­miniszterünk elmondotta, hogy Magyarország szoros gazdasági együttműködési kapcsolatokat alakított ki az NSZK-val, amelynek kereté­ben 130 nyugatnémet céggel létesített kapcsolatot mind­­azonáltal, ha úgy ítéljük meg, hogy a feszültség enyhítésé­hez a Magyarország és az NSZK közötti kapcsolatok ki­bővítése hasonlóképpen já­rulna hozzá, mint a szovjet­­nyugatnémet tárgyalások, a lengyel—nyugatnémet meg­beszélések, illetve a két Né­­metország közötti eszmecsere, akkor mi is készek leszünk tárgyalásokat kezdeni az NSZK-val ft.l­t,ET MAGYARORSZAG Megkezdődtek a szovjet—jugoszláv ti falusok Moszkvában szerda délelőtt megkezdődtek a szovjet—ju­goszláv hivatalos tárgyalá­sok. A szovjet, küldöttséget Andrej Oromiko külügymi­niszter, a jugoszláv delegá­ciót pedig Mirko Tepavac külügyminiszter vezeti. $?0¥let—PSZK keresne is?3ül tárgyalások keldődnek Bonnban Ma szovjet-nyugatnémet tárgyalások kezdődnek Bonn­ban. A tárgyalások célja ke­reskedelmi egyezmény meg­kötése. A szovjet küldöttsé­get Alekszej N. Manzsulo he­lyettes külkereskedelmi mi­niszter, a nyugatnémet delegá­ciót Peter Hermes nagykö­vet vezeti. A két ország között 1963 óta nem áll fenn kereske­delmi egyezmény, a kereske­delmi forgalom volumene azonban Moszkva és Bonn között állandóan növekedett, míg 1958-ban a forgalom ér­téke mindkét irányban 420 millió márka volt. 1968-ben már a Szovjetunió 1,30 mil­liárd márka értékben expor­tált az NSZK-ba, a nyugat­német fél pedig 1,58 milliárd márka értékben exportált a Szovjetunióba. Véget ért az állami tervbizottságok fül­me A K­GST -országok állami tervbizottságainak vezetői Moszkvában ötnapos megbe­széléssorozaton jelölték ki az együttműködési formák és módszerek tökéletesítésé­nek normáit. A Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői által szerdán aláírt d­okumentum szerint az érin­tett nemzetek mindenekelőtt országaik közötti kapcsolatok fejlesztésére törekszenek majd a jövőben. Az ötnapos megbeszélésen részt vető küldöttségek tagjai szerdá iát megtekintették a Szovjetunió állami tervbizott­­sága megalakításának 50. év­fordulója alkalmából rende­zett kiállítást Laoszi nép­ erők újabb sikerei A Poter Lao fegyveres er® szétverték és megfutamodás­­ra kényszerítették a Laosz területéig behatolt saigoni csapatok egy újabb roham­ Zászilóalját — közölték szer­­dáruul este Saigonban.­­ A dél-vietnami területen­ felvonult és laoszi bevetésre kész további nyolc saigoni rohamzászlóalj a partizánok offenzívája nyomán „védel­mi vonalainak megszilárdítá­sára átcsoportosult.. – ír­ja az AFP. Az AP szerda délutáni je­lentése szerint a népi felsza­badító erők heves ostrom alatt tartják a saigoni inter­venciósoknak a 9. számú fő­útvonaltól északra, illetve­­-délre Sí- Laosz- területén kiépí­­tett két állását. Az amerikai hírügynökség hadijelen­léseket idézve arról ad hírt, hogy az intervenciósok két ost­romlott támaszpontja térsé­gében a Pater Lao fegyveres erői szerdán további hat amerikai helikoptert lőttek le, illetve rongáltak meg. Zavargások Indiában India egy héttel az álta­lános választások előtt az összetűzések és zavargások színterévé vált. Főképpen a maoista szélsőségesek és a szélső­jobboldali körök pro­vokálják a rendzavarásokat. Az utóbbi 48 óra alatt leg­alább 16 embert megöltek és 50-et megseb­esítettek a kü­lönböző kilengései­ során. Indira Gandhi miniszterel­nök kijelentette, hogy szük­ség esetén Nyugat-Bengáliá­­ban, ahol a legsúlyosabb a helyzet — szigorú biztonsá­­goi rendszabályokat fogana­tosítanak, — írja a PAP lengyel távirati iroda tudó­sítója. Szamos Rudolf­­ jóvM'H' SS 31. — Ezek szerint a hölgyek nem a szeretői és a fickó nem egy Casanova, hanem a lánykák, Maria Bellonihoz hasonlóan, futárszolgálatot teljesítenek és Távol- és Kö­­zel-Keletről Berti úrnak szál­­lítják a kábítószereket. — Pontosan, «n bólintott Luigi. — Ugyanis Belloni kis­asszony mellé még egy port­rét tehetsz. Az éjszaka egy Ankarából érkező repülőgép utasai közül kiszűrtük Alida Monese kisasszonyt, becene­vén Mimit. Dup­a fedelű ne­­saseszeréből csekély öt kilo­gramm ópium került elő és a hölgy doktor Bertit jelölte meg munkaadójául. Elmon­dása szerint harmadik esz­tendeje dolgozik dr. Berti kozmetikai cégénél és mind­eddig úgy tudta, hogy olcsó kölni előállításához szükséges nyersanyagokat csempész be az országba, azt is csak azért, mert ezekre a nyersanyagok­ra Berti elmondása szerint, túlságosan magas a védő­vám. Ankarai, singapore-i, saigoni, teheráni, bejrúti, és adanai címeket adott meg , maga egy hete utazott el Ró­mából... — Gyönyörű... csodás... Ha lány lennél, menten adnék egy puszit, pajtás — árado­zott Marc és korát megha­zudtoló fürgeséggel pattant fel a szőnyegről. — Ezt jelez­te az én kártyám is, csak azt nem értem, mi az ördögöt keresett a corleone-i Liggio a milánói Bonta-villában. — Apropos, Liggio... Ca­­setti jelentette, hogy tegnap este fél kilenckor letartóztat­ta a palermói repülőtéren. A fickónál félig kiürült, János­­kenyértáras géppisztoly volt Telefonálás közben ütöttek rajta, és így nem volt alkal­ma fegyverét használni. — Egyre szebb — mondo­gatta Marc — de kinek tele­fonálhatott? — Ezt sajnos, nem sikerült megállapítanunk, mert ami­re ártalmatlanná tették, a vonal megszakadt. ...Félórával a reggeli be­szélgetés után Marc a pári­zsi központon keresztül ál­talános riadót fújt­ És hatvan perc múltán Singapore-tól Hamburgig akcióba lépett az Interpol. A római repülőtér útlevél- és vízumnyilvántar­tása alapján három évre visszamenően kiválogatták azok neveit, elsősorban ifjú hölgyekét, akik rendszeresen utazgattak a Távol-Kelet és Elő-Ázsia országaiba. Dél­ben már az Interpol török, indiai, iráni, libanoni, singa­­pore-i, saigoni, kuwaiti, oszt­rák, nyugatnémet, francia, olasz, holand, svájci és bel­giumi rezidensei a már hó­napok óta figyelt európai csempészekkel együtt 270 személyt tartóztattak le. A repülőtéri adatok alapján nyolc római lány kerü­l rendőrkézre és a kora délutá­ni órákban az Interpol köz­pontja 96 kábítószer-kereske­dő pontos nevét és címét kö­zölte délkelet-ázsiai megbí­zottjaival. Ezek között azon­ban nem szerepelt a Hong Kongni Liang Yol. Marc nem akarta megzavarni Fleurot küldetését... (Folytatjuk) február 1S. Dr. Lubomír Stroimal nyilatkozata (Folytatás 1ó 1. oldalról) esetenként szépítettük a hely­zetet, s ez lehetővé tette, hogy a felszín alatt szerve­ződjenek a szocialistaellenes revizionista erők. Máz nem 1966-bar­ kezdődött, ennek gyökerei régebbre nyúlnak vissza. Pártunk fő törekvése most az, hogy teljes összhang legyen a szavak és a tettek között. Dr. Lubomír Strouga­ a to­vábbiakban vázolta azokat a körülményeket, amelyek az 1968—89-es gazdasági nehéz­ségekhez vezettek és szólt azokról­­z operatív ülterke­désekről, amelyek 1970-ben már pozitív ered­ményeket hoztak. A fizetési /­mérleg a várt­nál jobban alakult, az ipari ter­melés­ növekedését kizárólag a mankén­ti em­­elékeny rágások fokozásával értük el, a belső piac megszilárdult, a mező­gazdaság is jó eredmények- J£öi zárta az évet. A gazdasági stabilizáció nagymértékben elősegítette, hogy túljutottunk az elmúlt évek negatív je­lenségein. Most új ötéves tervünk kidolgozásával fog­lalkozunk. A csehszlovák k kormányfő ezután arról szólt, hogy a so­ron következő pártko­ngressz­­szus elé — idő hiánya miatt — még nem tuttunk teljesem át­fogó komplex tervprogramot előterjeszteni, amely a gaz­dasági irányítás minden kér­désével foglalkozna. Ennek az is oka, hogy bár a Köz­ponti Bizottság már 1965-ben elfogadta a népgazdaság irá­nyításának új rendszerére vo­natkozó irányelveket azon­ban — mint ahogy ez később bebizonyosodott — az egyes részfeladatokas csak nagy általánosságbón foglalkozot. Ez lehetővé tette, hogy kü­­lönbö­zőképpen magyarázzák, közelítsék meg, s éppen ezt használták ki egyes politikai kalandorok, revizionista né­zeteik­ érvényre juttatására gazdasági téren, így a he­lyes elvek deformálódtak, s az akkori pártvezetés gyelv­­l ötsége miatt valóra váltásul­ eltorzult. Ezért az új ötéves terv kidrágozásánál nagyon körültekintően akarják a fel­adatokat meghatározni, hogy a tervezett eredmények meg is valósuljanak a gya­korlatban. új terveink falla­­kításához tapasztalatokat gyűjtünk a Szervjetunióban, Magyarországom, a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Nagyon komolyan téhány tétbe vesszük a magyar elv­társiak figyelmeztetését; csak 1965—66-ban már felhívták figyelmünket, hogy tervezett gazdaságirányítási rendsze­rünk nem elég komplex, egyes részei túlságosam álta­lánosak, s a feladatok túl gyans ütemű megvalósítása veszélyeket rejt magában.­­ A XI­V. kongresszuson nyil­vánvalóan csak az alapelveik megha­tárolására kerül sor, s a kongresszust követő időszak­ feladata lesz, hogy részletei­ben kidolgozza a gazdaság tervezése és irányítása töké­letesítésének teendőit. Magyarországi tárgyalásai­ról szólva kitért arra, hogy nagy figyelmet szer­tettek a gazdasági integrációnak. — Az integráció megvaló­sítása elsőrendű érdekünk, mert korunkban egyetlen gazdaság sem létezhet önm­a­­gábaan.­­ A csehszlovák—ma­gyar vegyes bizottságban már bizonyos javaslatok születtek egyes integrációs kérdések kidolgozására, például a pet­rolkémia, a kőolajvezeték, a saramélygépkocsi -gyártás, egyes gépipari és mezőgazda­sági ágazatok területén. Eze­ket a magyar elvtársakkal együtt kidolgozzuk, s az öt­éves terv során meg akarjuk kezdeni megvalósításukat Törekvésetek megvalósítására v­agyon­ kedvező a légkör, kölcsönös megértés. Hasonló tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunióval, s a többi szocialista országgal is Ma­gyarország és Csehszlovákia szom­szédki, tetvérd állam, « adottak a lehetőségek arra, hogy gazdaságaink egy note területen nagyon előnyösed» káefiészatnessék egymást. A Csehszlovák Szocialistta Kö­ztársaság szövetségi kor­mányának elnöke ezután a csehszlovákiai föderáció ki­alakulásának jelentőségéről szólt. Rámutatott: a nemzeti­ségi kérdés Csehszlováká* Kommunista Pártjának poli­tikájában az elmúlt évtize­dekben nem szerepelt tény*­légies súlyának megfelelően, * 1968 előtt ez egyikve volt azoknak az okoknak, amelyek a feszültséghez vezettek. A feszültség megszüntetése ér­d­ekében tértünk vissza azok­hoz a haladó javaslatokhoz ,amelyek már a második vi­lágháború után elhangzottak,­­ amelyeknek az volt a cél­­juk, hogy az aránytalanság megszüntetésével megteremt­sék a cseh és a szlovák ném­zet egyenjogúságát. Az 1969- as rendezés igen helyesnek­ bizunyult — mondotta. Dr. Lubomír Strougal most hangsúlyozta: meggyő­ződése, hogy magyarország látogatása jelentősen hozzá­járul a kért ország testvéri együttműködésének további elmélyítéseihez. A tanácskozá­sokon teljes egyetértés mutató konvrét az alapvető kérdések­ben, belpolitikai, s "nemzetiül» a kérdésekben egyaránt. Nemzetközi kérdésekr® szólva a cseh­szzorvák kor» mányfő elmondotta: — Készen állunk arra, hogy tárgyalások kezdődj­enek a Német Szövetségi Köztér«** Sággal, hiszen a második vi­lágháború óta egy sor nyitott kérdés van közöttünk. Ilyen elsősorban a müncheni szer­ződés kérdése. Meg kell mon­danom, hogy a nyugatnémet fél halogatja a tárgyalások­ megkezdését, mi azonban ké­szek vagyunk akár holnap is tárgyalni. Véleményünk sze­rint ezzel is hozzájárulhatunk­ az európai biztonság megszi­lárdításához. Az európai biztonsági érte­kezlet összehívásával kap­csolatban rámutatott, készen­g vagyunk arra, hogy tárgyal­junk a kis és a nagy európai országokkal, nem csupán ál­talánosságban, hanem a kon­ferencia előkészítésének konkrét kérdéseiről is. Megemlítette, hogy nagyra értékeli a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság illetve Lengyelország és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti szerződéseket. Egyes N­ATO-országok, főleg a világimperializmus képvise­lői, arra törekszenek, hogy le­­hetetlennné tegyék e szerződé­­sek ratifikálását, éppen ezért továbbra is azon kell fára­doznunk, hogy olyan kedve­ző feltételek alakuljanak ki, amelyek között minél hama­rabb lehetővé válik e szerző­dés ratifikálása.

Next