Kelet-Magyarország, 1972. november (29. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-02 / 259. szám
1972. november 2. Kollégium - irodából Szakmunkás-utánpótlás a sütőiparnál — Nehéz fizikai munkát végeznek a sütőipari dolgozók. Ez az oka annak — mondja Hornyai Sándor, a sütőipari vállalat személyzeti és oktatási osztályának vezetője —, hogy régebben valósággal lasszóval fogtuk az embereket. A munkaerőhiány miatt állandóan túlóráztatni kellett a dolgozókat. Ez kimerítette őket, s a hatás a termékek minőségén mutatkozott meg. Különösen nehéz volt az egyébként is kis számú szakmunkásokat pótolni. A sütőipari szakma nem divatos, a fiatalok nem szívesen választják ezt a munkát. Ez a gond vezetett ahhoz a lépéshez, hogy megállapodást kössenek a Tiszadobi gyermekvárossal. A megállapodás szerint a gyermekváros helyet ad egy tanműhelynek, s anyagilag is hozzájárul annak megnyitásához. A sütőipari vállalat viszont szakmunkásokat képez a gyermekotthon lakói közül. — Kapcsolatot létesítettünk általános iskolákkal is — mondja Hornyai Sándor —, tájékoztatjuk a tanulókat a sütőipar helyzetéről, a bérezésről, így elértük azt, hogy most már nem gond a tanulói létszám betöltése. 1968 óta 96 fiatalt iskoláztak be. Hogy a vidékieket elhelyezhessék, a Vöröshadsereg utcai régi irodaházat körülbelül 40—50 ezer forintos beruházással, átalakították kollégiummá. Az ipari tanulók első és második évben Tiszadobon a résztermékek előállítását tanulják. A harmadik évben az általános gyakorlati tudnivalókat sajátítják el a nyíregyházi gyárban, így az ifjú szakmunkásoknak lehetőségük van arra, hogy 2200—2709 forintot is megkeressenek. Emellett a felnőttek részére is lehetővé tették a szakmunkásképesítés megszerzését. A vállalkozók magánúton tanulnak, s kéthavonként konzultáción vesznek részt. Ebben az évben 28 dolgozó kezdte meg a felkészülést a szakmunkásvizsgára. Nem elég megszerezni a szakképzettséget, állandó továbbképzésre van szükség. Ezért szerveztek az üzemen belül háromhetenkénti oktatással továbbképző tanfolyamot. Az 1972—1973-as oktatási évben a kisvárdai kenyérgyárban tizenöt, a nyíregyházi üzemnél harminc jelentkezővel kezdődött meg a tanulás. (barna) 30 ezer kilométer a tanyákért A városi könyvtár két művelődési autója 23 tanyát látogat rendszeresen. Azokra a tanyákra, ahol iskola van, rendszeres program szerint járnak. Elsődleges feladatuk a könyvtárak ellátása, ismeretterjesztés, filmvetítés. A tízezer itt lakó közül több, mint másfél ezer beiratkozott könyvtári olvasó. A statisztika szerint minden főre — egy évben — egy kiolvasott könyv jut. A 23 tanyai fiókkönyvtár frissítését a művelődési autóval végzik. Nagyobb helyeken a könyvtárosoktól, kisebbeken az olvasókkal való találkozások során tudják meg, hogy milyen könyveket vigyenek ki. Igen olvasottak a régi magyar írók — Jókai, Móricz — mellett a mai magyar és szovjet írók művei is. Az idei könyvév a szokottnál is mozgalmasabb volt, író-olvasó találkozók voltak, és több irodalmi pályázatot hirdettek. Fábián Zoltán, az írószövetség titkára, Major Klára gyermekíró találkozott tanyai olvasóival. Júliusban gyermekirodalmi pályázaton indultak az iskolások. Októberben — a „Kell a jó könyv” — olvasónapló pályázaton sok tanyai olvasó vett részt. Az előadások és a pályázatok kihirdetése, megszervezése is a „mozisok” feladata. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ismeretterjesztő előadásaihoz kapcsolódó filmeket is ők vetítik. Amennyire az útviszonyok engedik, minden tanyán — Rozsrét- és Manda-bokor kivételével, itt ugyanis állandóan mozi van — hetente egyszer játékfilmet vetítenek. A vetítőgépeket és a filmeket a moziüzemi vállalat adja. A nyíregyházi tanyákon is azokat a filmeket vetítik, melyek a városi keskenyfilmek műsorprogramján szerepelnek. A két művelődési autó évente 30 ezer kilométert tesz meg. (bakonyi) KELET-MAGYARORSZÁG KOSARAK EXPORTRA. A Szatmárvidéki Háziipari Szövetkezet fehérgyarmati üzemében ausztráliai, francia, olasz, kanadai és nyugatnémet meg • •• ' 1bevásárlókat készítenek. Képünk: Szaklóczai László és felesége műszakonként tíz exportkosarat készít. (Elek Emil felvétele) MUNKAALKALOM, ÓVODA, PÉNZJUTTATÁS Intézkedések a nők és a nagycsaládosok érdekében Helyzetkép a Nyírségi JESZOV területén A Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetsége nőbizottsága nemrég megállapította, néhány szövetkezet nem is készített a nők és nagycsaládosok helyzetének javítására irányuló intézkedési tervet. De ahol ez megvan, több-kevesebb eredmény is született. Melléküzemek nőknek A nyírmadai Kossuth Tsz műanyag melléküzemében 20—40 nő dolgozik. Hasonló céllal alakítottak ki cukorkacsomagoló műanyag részleget a nyírturai Zöld Mező Tszben. Nőket foglalkoztató részleget hoztak még létre a áespetri Béke, máriapócsi Zöld Mező, nyírmeggyesi Petőfi, ófehértói Búzakalász Tsz-ben. A nyírlugosi Szabadság Tsz-ben konzerv-előkészítő , tisztító-daraboló részleget hoztak létre 40 nő részére. Ládaszegezést végeznek több szövetkezetben. Felmérés szerint, a szövetség taggazdaságainak mintegy felében van jelenleg nők részére melléküzemág. Az intézkedési tervek nyomán nőtt a nők aránya a helyi vezetőségekben, bizottságokban. Van ahol a bizottsági részvétel az 50 százalékot feléri, mint a baktalórántházi és a magyi tsz-ben. Viszon akad még szövetkezet, ahol ezzel mit sem törődnek. Előfordul, hogy vezetőségi ülésekre meg sem hívják a nőbizottság elnökét bár a tagság jó részét nők teszik ki Nehezen tudnak előre lépni a gazdaságok szakmai továbbképzés terén. Különösen elenyészően kevés a női szakmunkások száma. A gyermekekért égető probléma megoldása kezdődött el, a dolgozó tszszülők kisebb gyermekeinek kellő elhelyezési lehetőségének keresésével. Vannak tszek — Nyírmeggyes, Magy, Baktalórántháza —, melyek gyermekgondozók bérezését vállalják. Más gazdaságok komoly anyagi támogatást nyújtanak óvoda, napközi otthon fenntartásához. nyírjákói Kossuth Tsz 12 ezer forint készpénzt adott, 10 ezer forint társadalmi munkát szervezett ilyen célra és fizeti egy konyhai dolgozó bérét. A nyírkércsi Lenin Tsz 80 ezer forintot érő épületet engedett át és rendszeresen ad természetbeni juttatást. Viszont több helységben, főleg kisebb községekben még mindig nincs óvoda, bölcsőde. Vannak a nagycsaládosok segítésének szép példái. A nyírkércsi Lenin Tsz egy nagy család építési OTP-törlesztéséből havi 200 forintot vállalt el. Másik két családnak 10—10 ezer forint értékű anyagot biztosított építkezéshez. Többgyermekes család továbbtanuló gyerekének ösztöndíjat fizet a nyírmeggyesi, a napkori és a berkeszi tsz. Könnyíteni a házi munkát A nők háztartási gondjait kívánják enyhíteni különböző szolgáltatásokkal. A napkori Kossuth, pócspetri Béke és az aporligeti Búzakalász Tsz házcseretelepet létesített. Zöldség- és tejboltot tart fenn a nagykállói Zöld Mező és a máriapócsi Zöld Mező Tsz. Kevesebb történt eddig üzemi étkezde nyitására, a szövetség területén három helyen van ilyen. A. B. Bárányos osztályvezetőt a nagy feltalálók és felfedezők izgalma fogta el, amikor értesült, hogy a számlaosztályon dolgozó — különben mihaszna fiatalember — Csuvajda Ignác édes unokaöccse az új igazgatónak. Bárányos megérezte, hogy beláthatatlan időre biztosíthatja szerencséjét, erősítheti pozícióját, sőt... Mindenekelőtt hozzákezdett helyettese sűrű bírálatához. Ez a helyettes egy nagyon derék és becsületes ember volt, minden terhet levett Bárányos válláról, éjjel-nappal tevékenykedett, mi tagadás, bárányos helyett is. Mindezt a főosztályvezető tudta, de ennek a helyettesnek most már volt egy pótolhatatlan gyengéje Az ugyanis, hogy nem ő volt a vezér rokona. Nem akarjuk hosszú lére ereszteni a történetet, lényeg az, hogy sikerült ezt a helyettest kikezdeni, leváltani és Csuvajdát helyettesének előléptetni. Nem írjuk, hogy a többiek nagy meglepetésére, mert ekkor már mindenki tudta, amit Bárányos, hogy Csuvajda unokaöccse a főnöknek. Sokan azonban mást is tudtak, olyat, amit Bárányos nem tudott, de ezt a poén és a világosabb tanulság kedvéért hagyjuk a végére. Tehát Bárányos hozzákezdett az új helyzet kiaknázásához. Csuvajdával megbeszélte, hogyan kellene átszervezni az osztályt, a hatékonyabb működés végett. Csuvajda minden elgondolásával egyetértett. Egyrészt azért, mert nem is nagyon értette hogy miről van szó, másrészt mert a munkával kapcsolatban őt bizony az égvilágon semmi nem érdekelte. Amikor írásba foglalták a javaslatot, Bárányos közölte, hogy együtt mennek az igazgatóhoz. Természetesen egy szóval sem árulta el, hogy tud rokoni kapcsolatukról és ezért különösen nem is lepődött meg, amikor a fiatalember ezt elhárította, mondván, nem kíván most az öreggel találkozni. Bárányos ezt intelligenciának vélte. Lám, a fiú nem akar kérkedni előttem, hogy ki a rokona — gondolta magában —, hiába, van még szennység is a világon. Az igazgató kissé gyanakvó arccal fogadta Bárányost, de meghallgatta. — Ezt a tervet az én nagyszerű helyettesemmel és barátomnál, Csuvajdával dolgoztuk ki — mondotta Bárányos. A török felhorkant: — Magának a Csuvajda jó barátja ? Bárányos büszkén válaszolt: — Az nem kifejezés, kérem. Vérbeli, testvéri szálak kötnek össze az én nagyszerű helyettesemmel. Igen, mintha édes testvérek lennénk! — hangsúlyozta és örömmel konstatálta, hogy az öreg feje szépen kivörösödött. Bizonyára örömmel töltötte el unokaöcsikéje kitűnő előmenetele, és jelentős baráti kapcsolata. Ebben azonban nagyot tévedett. — Ha magának a Csuvajda jó barátja — csattant fel a vezér —, akkor maga sem lehet valami Kossuth-díjas egyéniség! Ezt a Csuvajdát én igen jól ismerem. Sajnos, az unokaöcsémnél linkebb alakot nem hordott hátán a magyar föld. Ezt mondta, a javaslatot visszadobta és távozásra szólította fel Bárányost. A pórul járt osztályvezető természetesen nem saját magában kereste a kudarc okát, hanem beosztottjaira haragudott meg igencsak mélyen, hiszen tudhatták volna, hogy ez a Csuvajda aicsoda ember... (s) Csalódás Tizenötmillió bérlakások karbantartására A lakások karbantartására ebben az évben a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat 15 millió forintot fordított. A bejelentett hibákat általában időben kijavítják, az el nem végzett munka aránya az összeshez viszonyítva csupán 1,2—1,5 százalék. A rendelet értelmében ez nem is haladhatja meg a 2 százalékot. A bérlők csak a lakásukon belüli hibákat jelentik, ezért a házkezelőség feladata az egész házat érintő problémák megoldása. A leggyakrabban vízvezeték-szerelési, kőműves, és villanyszerelési munkák fordulnak elő. Ezekre vonatkozóan 2258 hibabejelentés érkezett, ez az egész évinek több, mint 50 százaléka. A vállalat 1967-ben kezdte el Nyíregyházán a földgáz bevezetését a cserépkályhás tüzelés helyett. A korszerűsítési munka jelentős része 1970-ig elkészült. A gázvezetékeket lefektették, s a jövő év végéig a vezeték nyomvonalába eső valamennyi épületbe bevezetik a gázt. Nagyobb szabású munka lesz 1973- ban például a Bocskai utcán. Az év folyamán 45 ingatlan felújítására került sor. Ebből 19-et a vállalat saját erőből be is fejezett. Ez több, mint 190 lakás rendbehozatalát jelenti. 1. oldal MINDENFÉLE Csak este Szerencsés volt az a kezdeményezés, amit a nyíregyházi színház tett a képzőművészet megismertetéséért az emeleti galérián rendezett kiállításokkal. Bár az a helyiség sem ideális kiállítóterem, de kisebb tárlatokra alkalmas. A közönség azonban csak a pénzt, ...s utáni órákban, vagy színházi előadások szünetében juthat be, nappal csukott ajtók fogadják a látogatókat. Bizonyára lehetne megoldást találni, hogy például a jelenlegi egyhetes kiállítást azok is láthassák, akik színházba, hangversenre nem akarnak menni. Mit ér egy kiállítás, ha van és mégsincs? Szobrok Az „illetékesek útvesztője” fogadja az érdeklődőt egy viszonylag kicsiségnek tűnő témában: miért piszkosak, porosak tereink, parkjaink díszei — a szobrok? Jó néhány híres alkotás került Nyíregyházára, jelentős képzőművészeti értékek. A kertészeti vállalat az összesből csak két szobrot gondoz, ezeket időnként megfürdetik. Kevés a pénz a tisztításra, nincs szakember, aki tanácsot adna, nem mernek hozzányúlni, a fémszobrok oxidálódhatnak, a kő mohosodik, zöldül. A Benczúr-szobor talapzata málladozik, önmagában a képzőművészeti értékek megbecsülése is kötelezne arra, hogy ne csak az eső legyen a gazdájuk. (baraks) Gyertyafény Egy nyíregyházi újságárusító pavilonról van szó, amely a megyeszékhely központi terének átépítésével új helyre került. Azóta gyertya világít a modern kis pavilonban, villany egyelőre nincs... Reméljük nem kell emiatt az apróság miatt a friss aszfaltot újra felbontani. Lehet, hogy maguktól is gondoltak a pavilon világítására a tér átépítői. Talán mégsem veszik rossz néven, ha szólunk... (páll) Gyorsan Október 27-én lapunkban felhívtuk a tejipariak figyelmét, hogy vagy az automatával, vagy a meóval van baj, ugyanis a félliteres tasakokból csaknem egyegy decinyi tej hiányzott. Nem levelet írtak, nem kifogásokat kerestek, nem reklamáltak, hanem gyorsan intézkedtek. Megvizsgálták helyszínen, szigorították az ellenőrzést, s másnap már örömmel újságolta a Bethlen utca, Bessenyei tér sarkán lévő fűszer-csemege üzlet vezetője: megvan a fél liter tej, a félliteres tasakokban, így is lehet. Ez a vásárló, az eladó, a gyártó vállalat érdeke is. (farkas) Olvasónk írja. A Nyírfa téren — a Jókai tértől a Nyár utcáig terjedő szakaszán — már több hét óta nem égnek a közvilágítási lámpák. Sötét van, s ez most különösen kellemetlen, mert több ideiglenes autóbuszmegálló van e szakaszon, így az autóbuszhoz igyekvők, valamint a környék lakói este sötétben kénytelenek botorkálni, csak az autóbuszállomás távoli fényei enyhítik némileg ezt a „vaksötétséget” — teszi szóvá Nyíri Ernőné nyíregyházi olvasónk. Sötét van