Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-30 / 202. szám
11073. augusztus 30. KELET-MAGYARORSZÁG -— - ' -M ............................................. ................................................. - V Változások lasz új tanév munkájában A Művelődésügyi Minisztérium szándékoznak minden esz-A szeptember 3-án kezdődő új tanévben a nappali tagozatokon együttvéve csaknem 1 millió 300 ezer általános és középiskolás diák kezdi meg tanulmányait. Az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban bevezetett fontosabb változtatásokról tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Szoros összefüggésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elmúlt évi határozatával, csökkentik a tanulók túlterhelését. Az iskolai tananyag az évek során jelentősen felduzzadt. A pedagógusoknak az új anyag feldolgozására is csupán szűkösen volt idejük, alig volt módjuk az ismeretek gyakorlására, rendszerezésére. Csökkenteni kellett tehát a tananyagot — különösen a lexikális ismereteket, a gyorsan elavuló, speciális anyagrészeket —, hogy több idő jusson azoknak az alapvetően fontos ismereteknek a gyakorlására, rögzítésére, amelyek nélkülözhetetlenek minden további tudás megszerzéséhez. Az általános iskolák alsó tagozatát kevésbé érinti a tananyagcsökkentés. Csupán a környezetismeretben lesz némi változás, s bizonyos nyelvtani szabályok egyszerűsítése, elhagyása jelent újdonságot. Az általános iskolák felső tagozatában azonban — ha más-más arányban is — minden tárgyat érint a tananyagcsökkentés. Ugyanez vonatkozik a gimnáziumokra is. A szakközépiskolákban már az elmúlt tanévben is több közismereti tárgyból csökkentették a tananyagot. Most egyes tantárgyak anyagát tovább mérséklik. Ami pedig a szakmai tantárgyaikat illeti: itt is várható bizonyos ismeretek elhagyása. A tananyagcsökkentő utasításokat a nevelők már megkapták. A most csökkentett tananyag érvényben marad mindaddig, amíg az új, korszerűbb tantervek el nem készülnek , tehát a tantárgyak többségében az évtized végéig. Az illetékesek nem rendőben változtatni a tananyagot. A tankönyvek többségét nem cserélik ki, a korábban forgalomban levők maradnak érvényben. Arra sem volt lehetőség, hogy az elhagyott anyagrészeket töröljék a tankönyvekből. A tanulóknak a pedagógusok utasításai szerint kell használniuk az iskolai könyveket. Mindez természetesen némi veszélyt is rejt maléban. Például nehezebb lesz a szülők számára a gyerekek ellenőrzése. A tananyagcsökkentés nem általában a terheléstől, hanem a túlterheléstől mentesíti a diákokat. Az erőfeszítésre a tanulás érdekében továbbra is szükség lesz, hiszen munka nélkül semmiféle ismeret birtokába nem lehet jutni. A tananyagcsökkentésnek éppen az ad értelmet, hogy az alapvetően fontos ismereteket most már nem felületesen, hanem alaposan megtanulhatják a fiatalok. Felülvizsgálták a diákok heti kötelező óráinak számát is. Arra az elhatározásra jutottak az illetékesek, hogy az általános iskola óraszámát nem változtatják meg. A szakközépiskolákban azonban — ahol eddig nem volt ritka a heti 35—38 tanítási óra — a szakiránytól függően 1—5 órával csökkentik az óraszámot. Ami a gimnáziumokat illeti: az általános tagozatú első és második osztályban 30-ra, gyakorlati foglalkozás esetén 33-ra mérséklődik az órák száma — harmadikban és negyedikben 31 órájuk lesz a diákoknak. A tagozatos gimnáziumi osztályokon pedig — a tagozat jellegéhez igazodva — heti 1—5 órával lesz kevesebb. Rendelkezést adtak ki, amelynek értelmében az általános iskolában csupán korlátozott mennyiségű írásbeli házi feladatot kaphatnak a tanulók, azt is anyanyelvből, idegen nyelvből, valamint számtanból és mértanból. A gimnáziumokban csakis magyarból, idegen nyelvből, matematikából és fizikából kaphatnak kötelező írásbeli házi feladatot a diákok. A szakközépiskolákban az írásbeli, szóbeli és rajzi félj tájékoztatója adatok mennyiségét olyan mértékben csökkentik, hogy annak elvégzése átlagos képességű tanulók számára napi két-három óránál ne vegyen többet igénybe. Az idei tanévben ismét tovább léptek az osztályozási rendszer javításában: eltörölték a félévi értesítőkben és az év végi bizonyítványokban a tanulmányi átlagot. Most, mivel a jövőben várhatóan az egyetemi, főiskolai továbbtanulásnál nem veszik figyelembe a tanulmányi átlagot a pontok kiszámításában, remélhetően csökkenni fog az osztályzatokért folyó, hajsza, és szívesebben fordítanak a fiatalok a kötelezőnél is több figyelmet azokra a tárgyakra, ismeretkörökre, amelyekben az átlagosnál jobban ki tudják fejteni képességeiket. A túlterhelés csökkentése érdekében hozott határozatok következtében jelentősen megnövekszik a gyerekek szabad ideje. Az idén új rendtartás lép életbe az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Ebben növelik a nevelő testületek szerepét az iskolai munka megszervezésében. Nagyobb gyakorlóteret biztosítanak az ifjúságnak a közéletiségre, az önállóságra, az önirányításra, az öntevékenységre való felkészüléshez, a társadalmi tapasztalatok megszerzéséhez. A szülői munkaközösségek jogainak kiterjesztésével jobb lehetőséget teremtenek az iskolai és a szülői ház közötti együttműködéssel. „ Mostantól az iskola szülői munkaközösségének választmánya az osztály-munkaközösségek elnökeiből áll, nekik pedig erkölcsi kötelességük minden szülő véleményének a meghallgatása, így tulajdonképpen az összes szülő nagyobb beleszólási jogot kap az iskola nevelőmunkájába. Több jogot, nagyobb önállóságot kapnak a diákok, nagyobb lesz a lehetőségük a fiataloknak az őket érintő kérdések eldöntésében, demokratikusabb keretek között. A Művelődésügyi Minisztérium a fontosabb változásokról tájékoztató füzetet is megjelentetett 300 000 példányban, amelyet a szülők megvásárolhatnak. (MTTI 5. df. Erdők, fák, tavak Beszélgetés az Országos Természetvértokai Hivatalban — Elég nehezen tájékozódtunk ! — ezzel a furcsa köszöntéssel toppantunk be Budapesten, a Szabadság-hegyen a Költő utcai villába, Jókai Mór egykori pihenőhelyére. A hivatal munkatársai elnézően mosolyognak. Nem csak a Költő utca elhanyagolt számozására gondolnak. Elértik a célzást is, hogy a természetvédelemmel kapcsolatosan még sok mindenről tájékozódnia kell a lakosságnak. Megnyugtatnak, hogy a természetvédelmi bizottságok már jól működnek és hamarosan lesz annyi innivalója a krónikásnak, hogy csak győzze. És előveszik a törzskönyvet, amiért jöttünk. Az ősalföld ertfeje Rakonczay Zoltán igazgatónak a véleménye, hogy a tíz szabolcsi természetvédelmi terület zöme páratlan szépségű megőrzője annak az ősi alföldi tájnak, amilyen a Tisza szabályozásának megindulása, sőt, a termőföld feltörése előtt volt. Mocsaras, lapos, a kocsányos tölgyesek szép darabjaival. Itt van például Bátorliget, ez a jégkorszak utánról ittmarad. csoda. Rejtett szépségeiről bővebben olvashattak lapunkban néhány napja. Mai terjedelmében 1950- ben nyilvánította védetté a hivatal. De van Aporliget határában egy másik védett terület is 1953 óta, a 285 hektáros fényi erdő, mely már az említett őstől gyest mutatja, eredeti aljnövényzettel. Egyszóval: a szabolcsi őserdőt. Az 1950-es évből még négy terület védetté nyilvánítását mondta ki a hivatal. A tarjai idős tölgyest ami tíz hektár. Az ország legszebb régi kocsányos tölgyese. Százéves, de ilyen volt ezer, éve is. Beregdaróc határában a dédai erdőt, az előző édestestvérét. És a két csarodai tavat, a Nyírestót és a Bábtavát Benőtt, dzsungelszerű környezetben elláposodott eleven múzeum a Nyirestó harminc hektárja. Nem messze, a Bábtava, kishuga, nincs három hektár sem. S ha már tavakról van szó, 1953-ban sorakozott fel hozzájuk a kallóséviyeni Mohos. Ingóláp, ami azt jelenti, hogy majd egész felülete alatt összefüggő nádszőnyegek himbálóznak. De jaj annak, aki rájuk lép ilyenekről írt Jókai Mór regényeiben. Huszonnégy hektár, 1954-ben lett a védett. A megyei tanács hatáskörében Hazánkban a természetvédelem általában megyei hatáskörré válik éppen napjainkban. De az eddig felsorolt területekről az a szándék, hogy megmaradnak a hivatal kezelésében, országos fontosságuk miatt, sőt a nemzetközi kutatás könynyebbé tételére. Még az év végén végleg megyei hatáskörbe kerül két érdekes tájrész. Az egyik a Petőfi-fa Nagyar határában, a Tisa mentén, „ott, hol a kis Túr siet beléje”. környékbeliek szerint ez alatt írta Petőfi A Tisza című versét. (A verset ugyan 1847 februárjában írta, pesti lakásán saját dátuma szerint.) De az élményt valóban itt szerezte, Luby Zssigmond nagyúri vendégeként. És ez az öreg fa láthatta is a nagy költőt jegyzetelni. A másik aédett terület, (1959 óta) a cégánydányádi gyermekotthon parkja. Négy künteges vétlenség / a A hivatal.törzskönyve ezzel véget ért. A közeljövőben természetvédelmi terület kialakítására nem törekszenek, legfeljebb némi kiigazításokra, és a hatékonyabb megóvásra. Ugyanis ezeknek a védett területeknek fontos szerepe lesz a közeljövőben a magyarországi „génbank”, a fajtaraktár kialakításában is. Mert a növénynemesítés nem áll meg, sőt, feladatai sokasodnak. Ma még kiszámíthatatlan, hogy néhány évtized múlva melyik, most még elfeledett, gaznak tekintet vad növény lesz innen a jó keresztező alany egy új, ellenállóbb haszonnövény kialakításához. Ezek a területek, erdők gazdag puhaszárú aljnövényzetükkel, sok ezer növényfajtájukkal már ma ennek a „banknak” a részei. Végül négy érdekes védettség, ezúttal az Országos Műemlék Felügyelőségtől. Védetté nyilvánították a csarodai templom környezetét, nyilván, mert a nagy költséggel helyreállított, világhírű freskókkal ellátott műemlék ősi környezetében mutatkozik meg igazán. Ugyanez okból a nyírbátori református templom környékét és a turistvándi vízimalom környezetét. És a szatmárcsekei temetőt. Itt elsősorban a rendkívül nagy számú kopjafák miatt. Őseink sírdíszei, a maguk pogány mivoltában itt azért kapnak külön jelentőséget, mert olyan ember síremlékét veszik körül, aki ezt is írta: „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöké fámnak.” Kölcsey Ferenc bizonyára békésebben nyugozza örök pihenőjét e fejfák között... Gesztelyi Nagy Zoltán A haza szolgálatában A legutóbbi szombaton a nyíregyházi Szabolcs-szálló különtermében találkozót rendeztek azok, akik öt évvel ezelőtt érettségiztek a Zrínyi gimnáziumban. Mint minden találkozón, itt is vidám volt a hangulat, oldott volt a légkör, s ki-ki elmondta, hogyan kovácsolta élete sorsát az elmúlt fél évtized alatt. A társaságban volt egy fiatal tiszt, Kovács László, aki már a megjelenésével is tekintélyt parancsolt. Túlzás lenne azt állítani, hogy ő állt az érdeklődés középpontjában, de az biztos, hogy rá nagyobb figyelem terelődött, sokan — néhányan talán irigykedve — néztek rá, amikor kimért hangon beszélni kezdett. Viselkedése, járása, mozdulatai itt is katonásak voltak, mégis könnyed hangulatot teremtett maga körül. Miről is számolt be volt tanárainak és diáktársainak? öt év nehéz küzdelmeiről. Érettségi után egy évig Nyíregyházán dolgozott anyagkönyvelőként. Nem becsüli le az adminisztrációs munkát, de hamar rájött, hogy férfiasabb, karakterének megfelelőbbb pályát kell választania. A választás nem volt nehéz, hiszen sok jót hallott a két diplomát adó Kossuth Lajos Katonai Főiskoláról. A tisztek életével, a katonai pálya szépségeivel és nehézségeivel mint külső szemlélő már gyermekkorában megismekedett, mivel édesanyja a nyíregyházitiszti klubban volt könyvtáros sok éven át. A pedagóguspálya is érdekelte gyermekkorában, mert nagyapja iskolaigazgató volt Nyíregyházán. Gondolta, most egyszerre lehet katona és pedagógus. A felvételi vizsga jól sikerült, az alapkiképzés is, képesítő vizsgáinak átlageredménye: jó. Tanulás közben megszerette e reáltárgyakat is, barátokat szerzett, megismerte az országot. Alkotmányunk ünnepén a Parlament előtt a nyíregyházi fiatalok közül őt egyedül avatták hadnaggyá. Kisportolt, széles, vállú fiatalember, jól áll rajta az egyenruha. Halkan, szerényen mondja, hogy ezt is a katonaságnak köszönheti. A hadseregben sok a testnevelési foglalkozás — még a tiszteknek is. Legkedvesebb sportja a tenisz és az atlétika. De mik is voltak a főiskolán a sajátos követelmények? Látszik rajta, hogy megkönnyebbülve mondja: — Alkalmassá kellett tenni magunkat a fokozott fizikai igénybevételnek, ezt a testnevelésen kívül segítette a hegyi kiképzés is. Fontos volt a gyors, logikus észjárás, afejlett elemző képesség, s végül, de nem utolsósorban pedagógiai érzék is kellett, illetve kell a mi hivatásunkhoz. A jó tiszt — Kovács László szerint — megfelelő katonai, műszaki, pedagógiai és általános felkészültséggel rendelkezik. Ő igyekezett ilyenné képezni magát. Hogy sikerült-e, ezt nemcsak a vizsgaeredmény, hanem az élet dönti el. Avatás után az Alföld egyik városába helyezték kiképzőtisztnek. Nem mondja ki, de érezni lehet, hogy parancsnokai bíznak felkészültségében, tenniakarásában, mert azokhoz a katonákhoz helyezték kiképzőnek, akik előfelvételt nyertek az egyetemre, s csak egy évig lesznek katonák. Őket pedig magasabb szinten és gyorsabban kell kiképzni, velük másként kell kialakítani a katonai és az emberi kapcsolatokat. Ez a beosztás tehát kitüntetésnek is számít. — Hogyan képzeli a jövőt, milyen katonákat szeretne nevelni? — Valóban nevelni, tanítani szeretnék, mert szerintem a tiszt pedagógus, nem is akármilyen — mondja határozott kézmozdulatok kíséretében. Mellőzöm a nagy szavakat, de el kell mondanom, hogy az általánosnál nagyobb figyelemre, kölcsönös tiszteletre és komoly katonai ismeretekre akarom nevelni a katonafiatalokat. Nem könnyű feladat ez, hiszen nem sérthetem meg őket önérzetükben, de rendet, fegyelmet kell követelnem tőlük. Érzelmi alapon nyugvó kapcsolatot akarok teremteni beosztottaimmal, de úgy, hogy eleget tegyek a katonai előírásoknak is. Szerintem a kapcsolatteremtés nagyon fontos, alapvető követelmény a hadseregben is. Befejezésül nem azt mondom: remélem terveim valóra válnak. Mert a katonának nem remélni, cselekedni kell. A megfontolt, kevés beszédű fiatalember tervei közé tartozik még az önképzés és a továbbképzés. Idővel főtiszt szeretne lenni, közeli tervei között szerepel, hogy Szabolcs-Szatmár megyébe helyezteti magát. Mert élete végéig hazatét, illetve szőkébb hazáját akarja szolgálni. Nábrádi Lajos Minisztertaná esi rendelet a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról A Magyar Közlöny 57. számában megjelent a szesz előállításáról, forgalombahozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról kiadott minisztertanácsi, valamint az ezzel kapcsolatos MÉM és PM végrehajtási rendelet. A jogszabály szerint szesz előállítására és forgalombahozatalára magánszemély nem kaphat engedélyt. Régebben jogilag ugyanerre volt lehetőség, a gyakorlatban azonban engedélyt eddig sem adtak ki. A rendelkezés ezt most egyértelműen kimondja; hasonlóképpen intézkedik arról is, hogy a szeszek előállítására alkalmas berendezés készítéséhez, megszerzéséhez és birtokban tartásához ezentúl mindenki köteles a pénzügyi szerv engedélyét megszerezni, amire eddig csak a magánszemélyeket kötelezték. (A jogszabály azonban a rendelkezés alól egyes esetekben kivételt tesz.) Új rendelkezés a jogszabályban, hogy a szesz előállítója vagy forgalomba hozója a szeszadót akkor is köteles megfizetni, ha azt a bérfőzetőktől, illetőleg a vevőktől valamilyen oknál fogva nem szedte be. A mezőgazdasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde létesítése előtt eddig előzetes engedélyt kellett kérni az illetékes szervektől, ez alól korábban csak az állami vállalatokat mentesítették. Az előzetes engedélyszerzési kötelezettséget most eltörölték, a mezőgazdasági üzemek maguk dönthetik el, létesítenek-e szeszüzemet vagy szeszfőzdét, ellenben az üzemben tartási engedélyt — az idevonatkozó MÉM-rendelkezés szerint — még az indulás előtt meg kell szerezniök. Nincs szükségük ilyen engedélyre az ipari szeszt előállító vagy forgalomba hozó állami vállalatoknak. A rendelet szabályozta a raktárak és palackozók létesítésének feltételeit. A jogszabály egyértelműen meghatározta, hogy az egyes üzemekben milyen nyersanyagokból mit szabad előállítani. A rendelet intézkedik a pálinka és borpárlat kifőzési módjairól. Kétféle lehetőség van: a kereskedelmi és a bérfőzés. Az előbbinél az üzem saját anyagából állít elő pálinkát vagy borpárlatot. A bérfőzésnél más anyagát dolgozzák fel és a pálinkát visszaadják annak, aki a főzésre megrendelést adott. (Az adót természetesen levonják.) A termelőszövetkezeteket ebből a szempontból kedvezmény illeti meg. Kitér a szabályozás a forgalombahozatal, a denaturálás, valamint a veszteségnormák kérdésére, továbbá a lefoglalt és elkobzott szeszre és annak felhasználására. Az adóztatás, ellenőrzés, valamint az adó- és az adójellegű bírság elengedésének feltételeit az egyidejűleg kihirdetett pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. A tiltott pálinkafőzést szigorúan büntetik; az így előállított pálinka után — azon túl, hogy a büntető jogszabályok szankcióit érvényesítik, — a rendelet olyan adót állapított meg, amely a jogellenes cselekmény elkövetőjét külön anyagi hátránnyal sújtja. A pénzügyminiszteri rendelet az eddiginél szigorúbb ellenőrzési szabályok bevezetésével fokozottan szolgálja a társadalmi tulajdon védelmét.