Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

WTI. szeptember SB. Megnyílt a sóstói nemzetközi m­űvésztelep kiállítása Negyedik éve ad egy hóna­pig otthont Sóstó a hazai és külföldi képzőművészeknek, akik alkotásaik egy részét a városnak ajándékozzák a lé­tesítendő képtár anyagához. Szeptember 3-án nyílt meg a sóstói nemzetközi művész­telep, melynek a vendégei voltak: Csorba Tibor, Len­­gyelország, Ruben Gewondi­­an. Szovjetunió, Örmény SZSZK, Dimitrij Kozmin, Szovjetunió,­­ Nagy János, Csehszlovákia Velimir Pet­rov Bulgária Axel Wunsch, Német Demokratikus Köz­­társaság, Berecz András, Hu­­szár István, Kerülő Ferenc, Lakatos József, Papi Lajos és Horváth János Magyaror­­szág. A harminc napos alkotó munka, a megyével való is­­merkedés művészi eredmé­nyeit, ötvenhárom festményt és két faszoborkompozíciót tartalmaz a szeptember 27- án délelőtt 10 órakor a vá­rosi művelődési központ új, Szabadság téri­ kiállítótér, mében megnyílt zárótárlat melyen megjelent dr. Cser­­venyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Gyúró Imre, a megyei ta­­n­ács elnökhelyettese mon­dott megnyitó beszédet. El­mondta, hogy az idei mű­vésztelep is termékeny, si­keres volt. Jó alkalom a külföldi művészek­, is a sza­­bolcsi tájjal, emberekkel va­­ló ismerkedésre, a megye művészeinek a tapasztalat­­szerzésre, s hozzájárult a IV. nemzetközi művésztelep a létesítendő városi képtár anyagának további gazdagí­tásához. A kiállítást négy na­pig tekinthetik meg az ér­­deklődők. Gyúró Imre megnyitó beszédét mondja. (Elek Emil felvétele.) Megyei napok a Magyar Nemzeti November 16-án sza­bolcs-szatmári népzenei bemutató A Budapesti Művészeti Hetek alkalmából a Magyar Nemzeti Galériában megnyi­tott „A megyék népművésze­ti kiállítása a főváros egye­sítésének 100. évfordulójára” című bemutató kitűnő al­kalmat teremt arra, hogy számos vidéki központ a ki­állított művészi tárgyak ki­egészítésére felvonultassa hangszeres, énekes népmű­­vészét­, mesemondóit is. A Magyar Nemzeti Galériában majdnem minden hét csü­törtökén és vasárnapján me­gyei napok­­kergében dél. műsort tun. Október 7-é­n büTn. vjtfiioV*. AToT»6ri.rit miKorn^. bon rj uiirlrn ’Mi’h.n.l'iirtp ecry_ |i07n?1'pcpr^ ©gqrjcc pnoVw TjOtzJ Tános ^atvf narr­ 0+ hov yn-Mtibqc; i «1 •*, n-, ? v» ~ Jnnos eRitii Oi/crm/ mn. golrpp nVnr*'iv5c forrj. 1vt'-nc 1 6­-l’-i dl - n|-·1 11 „en t* mannai nnr· Ipc* Cn'i'npc v« tr-4 £­ j«£*7p1 ^ p Cl'rnInrvV m^avpi mnii7'ai írn* .cj'znt’tTc-'zof f tlfi -avV) . ^1 1 ^-1 «nr,i a mno pTTT^, norM­o-’—at-AI ni~a.f\rp fp ” -a.-"roler"1 nV+6­ har' 1 fl. ar) b G r7~7.7'»r'’ ,Jr\-y •co f mornrpi m í'í tcm irp í rf•> + r' ,j1 pV*f i o ypO-Cf rj &nr$r>'f vmwioi nnryn* nrn<=> -a rvao+iró í^n A+í n f r-A H/T ti 'y^a.V’Of f 1\/TA*,*rr fy n *•<< or1) ,-or -Inl '>Lr1l ó*) rpl SJn’Irri Tini /-inh fr\r*’ry-\ V*'5 T m.-\v· ró+«i7rV ’ T^amaA Tr+ r\ö©1 ! er Knfce‚li yv&*Nv**»*» c›ábef r*nr·r«r? dl t (*te· Ji5r»í ©l­.tin OVfchpr 1ft.4n HólnMn * rnap'vsr nenra1’’»! ? fjit»ertrrt vfot-na-V »S ItI rjllt^P jjrr eirt-n^er*l-ti*inirn'^brt.'| Oktober II.é« Heves me­­gyei nap tesz. A n­énzen o’, bemutatók közreműködői kö­­zött szerepel Egedi András fel­németi citerás, a felsőtár­­kányi, vagy az ostorosi asz­­szonykórus istenmezejei. nagyvisnyói és fedémesi szó­lóénekesek, mesemondók. Borsai Ilona a palóc népdal­­kincsről. Bakó Ferenc a He­ves megyei népi fafaragás motívumairól tart előadást. Október 25-én Bárdosi János muzeológus a Vas me­­gyei népi műemlékek védel­­mét ismerteti és beszámol a vasi múzeumfalu alakulásá­ról is. November 4.én a Somogy megyei napon többek között fellép a törökkopnányi páva­­kör, a miklósi német együt­tes, a Dráva délszláv együt­tes, a karádi népi együttes gyermekcsoportja, s több népművész. November 11.én a tatabá­­nyai Puskin művelődési ház szlovák zenekara és szóló­énekesei, a csolnoki művelő­dési ház német szólóéneke­­sei, a kecskédi művelődési ház magyar Röpülj Páva kö­re ad műsort a Komárom megyei nap alkalmából. November 15-én ismét néprajzi filmvetítés szerez örömet a folklór kedvelői­nek. November 16-án a Sza­­bolcs,szatmári napon népze­nei bemutatók, előadások idézik az ország jellegzetes vidékének művészetét. November 25.én, a „Me­gyék népművészeti kiállítá­sa” n­yitva tartásának utolsó napján,­ a Tolna megyeiek lépnek dobogóra őket a decsi Csillagrózsa leánykar,­­a kakasdi székely népi együt­tes képviseli. Ekkor kerül sor a Tolna megyei filmszakkö­rök díjnyertes néprajzi kis­­film­j­einek vetítésére is. OKTÓBER 1-TŐL: Felárat fizetnek a tüzelőért a közületek A tavalyihoz hasonlóan ok­tóber 1-én ismét életbe lép az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelkezése, amely szerint a december 31-ig terjedő időszakra 8 szá­zalékos felárat számítanak fel a hazai szén- és brikett beszerzésénél — néhány vál­lalatot és trösztöt kivéve — a közületi vásárlóknak. Szeptember 19-én megje­lent legújabb rendelkezése az OAH-nak — a belkereske­delmi miniszterrel és a ne­hézipari miniszterrel egyetér­tésben — már azt írja elő, hogy jövőre, 1974. január 1. —március 1. között, valamint október 1-től december 31-ig az érintett közületeknek 10 százalékos felárat kell fizet­niük a hazai szén és brikett után. Az intézkedést — mint is­meretes —, a szénbányászat folyamatos termelése, a ke­reskedelem magas­ tüzelő­­készleteinek csökkentése ér­dekében, a szezonon kívüli beszerzés ösztönzésére­­ hoz­ták, a lakosság számára nyá­ron nyújtott árkedvezmény­nyel együtt. 5.­­Mal Pénzügyi viták , kárvallott gyerekek Egy építkezés ára Beregsurányban Izgatott hangú telefonáló hívta fel valamelyik nap szerkesztőségünket Beregsu­­rányból. Csak tőmondatok­ban közölte, hogy az orvosi rendelő és lakás a harmadik határidő után sem készült el, hogy építkezés és költözkö­dés körüli huzavonák nem csökkentek, hogy az óvodá­sok nem tudnak a régi orvo­si rendelőben kialakítandó új óvodába átköltözni, s hogy mindennek a tetejébe a KÖ­JÁL bezáratta a szükségóvo­dát. Három község betegeiről és egy sereg óvodásról van szó. ★ Beregsurány, Beregdaróc és Márokpapi fiatal körzeti orvost kapott dr. Bagl Ká­roly személyében, aki egye­bek közt azért is választotta ezt a helyet, mert ígéretet kapott orvosi lakás építésére. A megyével kötött szerződés alapján azok közé a fiatal orvosok közé tartozik, akik­ről sokszor esik szó egészség­­ügyi tanácskozásokon, hogy mennyire fontos a megyének a betöltetlen helyekre körze­ti orvost „szerezni”. Komoly anyagi áldozatokba is kerül, s bizony az ügyesebb közsé­gek ajánlataikkal gyorsabban be tudják tölteni ezeket a helyeket. Beregsurány me­gyei támogatással és nagy­részt helyi erővel vállalta az orvosi rendelő és lakás fel­építését. Há­rom község betegei Naponta nyolcvan-száz be­teg jelentkezik rendelésre a három községből. Az új­ ház­ban korszerű feltételeket le­het­­teremteni a gyógyítás­nak, külön rendelővel, kötö­zővel, Várószobával, öltözők­kel. A jelenlegi orvosi ren­delőt a műemlék kastély egyik szárnyában, összeha­sonlíthatatlanul gyengébb kö­rülmények között rendezték be, mint amilyen az új épü­­letben lesz. A kastély Ybl Miklós tervei alapján épült és pontosan arra a célra len­ne ideális, amire szánják: óvodának. A másik szárny­nyal, ahol jelenleg a posta van, idővel kétcsoportosra is bővíthető, hiszen jelentke­ző lenne több óvodai helyre is. Itt, az egyik szárnyon kel­lett volna megkezdeni az óvodai foglalkozásokat szep­tember elején, ha az orvosi rendelő elköltözött volna. — Csak az a baj, hogy az építők a harmadik határidőt sem teljesítették — mutatja az orvos a majdnem telje­sen kész épületet.. — Nincs bekötve a víz, a szennyvíz, néhány beszerelési és üzem­­behelyezési munka lenne hátra. Öt-hat napra ígérték a műszaki átadás után, hi­ánypótlás címen. De a pénz­ügyi viták miatt leálltak. Az orvosi lakásban ugyanez a helyzet. Pedig jó lett volna,­­ ha készen van a lakás, mire hazajövünk, a feleségem ugyanis holnapra van kiírva, a harmadik gyereket várja. Csúszott az első, június 30-i „végleges” határidő, aztán a másik és harmadik is. Pe­dig a kiköltözés után még egy belső festést, nagytakarí­tást is terveztek a régi rene­­delőben, hogy az óvodásokat fogadni tudják. Lett volna rá idő a nyáron. Közbeszól a KÖJÁL Első alkalommal indítottak óvodai csoportot a községben. Az általános iskola igazgató­ja szerint nagyon hiányzik a kisiskolásoknak az óvodai képzés. Sok gyerek még a ceruzát sem tudja megfogni, képtelen alkalmazkodni a közösséghez. Az első osztályo­sok szülei az iskolaablak alatt vártak napokon át, hogy meddig sírnak az ottmaradt gyerekek, ötven óvodáskorú­ból 36-ot tudtak felvenni. He­lyiség nem volt, az óvodát azonban szeptemberben meg kellett nyitni, ezért úgy dön­töttek, hogy szükségterem­ben kezdik meg a foglalkozá­sokat. Az átköltözésig a ki­vitelező ígérete szerint egy hétről volt szó. A tanácsháza udvarán ideiglenesen ren­deztek be egy termet, mosdó, WC nélkül, egy köves szobá­ban. A konyhának azonban nem találtak más helyet, mint egy melléképületben, szemben a lóistállóval. Ez éppen elég hogy a KÖJÁL közbeszóljon és néhány nap után az óvodát bezárták Több olyan szülő van a községben, aki azért tudott munkába állni, mert biztos helyen tudta a gyereket Most, aki teheti, viszi magá­val a munkahelyére, aki nem, őrizetlenül hagyja,­­ vagy a szomszédokra bízza. A tervektől a valóságig Mi történik ezután az őri­zetlen óvodásokkal, hogyan találnak sürgős­­megoldást? A közös községi tanács vb. titkára, Vincze Jenőné sem tud megnyugtató választ ad­ni. Csak akkor, ha az orvosi rendelő felszabadul. — A múlt évben adtunk megbízást a Tarpai Vegyes­ipari Szövetkezetnek egy 840 ezer forint költséggel épülő orvosi rendelőre és lakásra. A tervek ugyanazok, mint a Tiszakerecsenyben készült épületé, ahol 400 ezerből hozták ki ezt a házat. Ké­sőbb úgy gondoltuk, moder­nebb, a központi fűtés sze­relésére megemeltük a szám­lát 710 ezerre. Időközben több részszámlát fizettünk ki, s ebből egy múlt évi tételt két­szer is elszámoltak. A vég­összeg pedig meglepetésünk­re­­ 919 ezer forint. Mivel a megyei tanács 300 ezres tá­mogatásához csak az erede­tileg tervezett összeget tud­juk hozzátenni, húzódnak a viták. S a vitákkal együtt az építkezés befejezése. Sajnos, még lelkiismeretlen késlelte­tés is előfordul, naphosszat kártyáztak, futballoztak az egész község szeme láttára. ★ Mit lehet még a történtek­hez hozzáter­ni? Az építtető és a kivitelező közötti pénz­ügyi vitákat szakmai­­és jogi szempontból az illetékesek feladata eldönteni. Kár, hogy ez ennyit késik, mert közben sok ember csalódott, míg a szép tervek kemény valóság­gá váltak. S különösen kár, hogy egy ilyen vita a legki­­szolgáltatottabbakat sújtja: a betegeket és a kicsi em­berkéket. Baraksó Erzsébet SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK BUDAFOKON. A HUNTAROVIN Borgazdaságok Ex­port Vállalata 1973-ban 320 ezer hektoliter mustot és újbort vásárol majd fel. A nagy mennyiségű ital vasúti bortartályokban és tankautókon érkezik Budafokra. A vállalat szak­emberei megkezdték az előkészületeket ,az új must és bor fogadására. Befejezéséhez köze­ledik a vasúti szállítóhordók javítása, a szállítóvezetékek és a pincék előkészítése. (MTI Fotó Bara István)

Next