Kelet-Magyarország, 1974. február (31. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
masemára. teLBI MAGYARORSZÁG • Üzemi lapokban olvastuk A nyíregyházi úttörőház 1974. évi munkatervéről és a VIII. megyei úttörőparlament tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésen a megyei úttörőelnökség — erről szól a KISZ megyei bizottság tájékoztatójának „Úttörőélet 74” című írása. Képriportban mutatja be a lap a vásárosnaményi általános iskolát, ahol fizikai előadótermet és nyelvi laboratóriumot létesítettek, ipari tv-kamerával közvetítik a kíssérteteket, a bemutató tanításokat. Fiatalnak lenni Beregben — ez a címe annak az írásnak, amely a vásárosnaményi járás fiataljainak munkájáról, gondjairól szól. Miért vállalják a tanulást a levelező tagozatosok? — erre keresett választ „A tudás biztonságérzetet ad” című cikk írója. Tudósít a lap az ibrányi fiatalok helyzetéről, az SZTK ifjúsági munkájáról, és arról, hogy több mint tízezer ifjúsági takarékbetétet tartanak nyilván Szabolcs-Szatanárban. 460 millió forint a KÉMÉV ez évi termelési terve, 23 százalékkal több az elmúlt évinél. Az ennek keretében megvalósuló építkezésekről szól Tóth Kálmán igazgató írása a Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat lapjában. Az újtelepi munkásszállón január 28-tól iskola működik, itt tanulnak azok a vállalati dolgozók akik vállalkoztak az általános iskola hetediknyolcadik osztályának elvégzésére. Erről szól a Tanuló munkások című írás. Riportban mutatja be a lap ■ a Csehszlovákiában dolgozó Oláh-brigádot tudósít egy szocialista szerződésről mely szerint a Záhonyban épülő hőközpontot a kitűzött határidő előtt két hónapnál 1974. október 15-én átadják rendeltetésének. Többek között olvashatunk egy feloszlott festőbrigádról, és a mélyépítés „angyalának”, az új, japán gyártmányú Honda W-30-as szivattyú üze-meltetéséről. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom megyei lapja tudósít arról az aktíva értekezletről, ahol a megye ÁFÉSZ-elnökei, párttitkárai / takarékszövetkezeti vezetői vitatta meg az 1974. év feladatait. Ismerteti a lap az ÁFÉSZ részközgyűlések legfőbb célkitűzéseit, ahol az igazgatóságok beszámolnak munkájukról és megválasztják a megyei küldötteket. Márciusban ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat, közismert nevén a MÉK. Az elmúlt 25 év alatt a szövetkezeti vállalat megyénk legjobbjai közé küzdötte fel magát, sokat tesz a megye zöldség-gyümölcs ellátásáért. A MÉK által forgalomba hozott termékek nemcsak hazánkban, hanem az országhatáron túl is ismertté váltak. A lap képriportban mutatja be a 25 éves MÉK történetét. A februári aktuális jegyzet a falugyűlések tapasztalatairól szól, az Arcok közelről sorozatban Horváth Jánosnét és Zurinka Jánost, a Baktalórántházi ÁFÉSZ dolgozóit mutatják be. A Szabolcs-Szatmár megyei Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének lapja ismerteti a mérlegzáró közgyűlések feladatait, tudósít a szocialista munkaversennyel foglalkozó szövetkezeti bizottság munkájáról, a hajdúszoboszlói oktatási központ első félévének tapasztalatairól. Megemlékezik az Erkel Ferenc művészegyüttes negyedszázados jubileumáról, képriportban mutatja be az ipari szövetkezetek ezévi terveit. Ebben az évben 10 százalékkal növelik a termelést az elmúlt évihez képest, termelési tervük egymilliárd 300 millió forint. A jelentős feladatok elvégzése érdekében a 11 ezer munkás mellett félezerrel növelik a létszámot. A Népesedés és gazdaságfejlődés című sorozat második részében nemzetközi és hazai adatok tükrében vizsgálta a népesség alakulását a cikkíró. Az 1973-as év eredményeit értékeli Béres Géza gazdasági igazgatóhelyettes írása a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és pártbizottságának lapjában. Hatmillióval túlteljesítették a tervezett 700 millió forintos termelési tervet. 969 lakás helyett 1132-t adtak át, a vállalati nyereség meghaladja az 50 millió forintot, ami tíznapi bérnek felel meg; jelentősen növekedett a dolgozók átlagbére. Tudósít a lap a vállalat szakszervezeti bizottságának legutóbbi üléséről, ahol megvitatták a dolgozók érdekvédelmének helyzetét, beszámol a mátészalkai 2-es főépítésvezetőség kibővített pártvezetőségi üléséről, melynek témája az elmúlt év tapasztalatainak összegzése volt. Riportban mutatja be a megyei könyvtár építkezésén dolgozó munkásokat. A minőség javítása érdekében hozott javaslatokról szól A minőség fokozása című írás. A Balkányi Állami Gazdaság dolgozóinak lapja ismerteti a gazdaság 1974. évi tervét. Eszerint a termelési terv növénytermesztésből 33 millió, gyümölcstermesztésből 27 millió, állattenyésztésből 23 millió, az alaptevékenységen kívüli termelésből 45 millió forint. Jelentős a változás az állattenyésztésben. Év végéig megszűnik a nagykállói sertéstelep, s a meglévő épületek átalakításával, baromfitelepet hoznak létre, így ebben az évben már 800 ezer csirke nevelését és értékesítését tervezi a gazdaság. Ismerteti a lap az újítómozgalom keretében megoldásra váró feladatokat, a nőbizottság ezévi terveit, a Nagyközségünk története című sorozat második részében Balkány honfoglalás előtti történetével ismerteti meg az olvasót Zsadányi István. A februári portré Magyar Ferencről, a gazdaság gépkocsivezetőjéről készült. .Olvasónk írja TÖRZSGÁRDA A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetősége kidolgozta a törzsgárda szabályzatot. A legutóbbi felmérések alapján 1973. december 31-ig 1820 dolgozó kapta meg a törzsgárdatagság különböző fokozatát. Ezek közül 44 dolgozó tulajdonosa a babérkoszorús aranyjelvénynek, négy dolgozó kapott babérkoszorús aranyjelvényt csillaggal. Ebben az évben azok részére akik az elmúlt évben a tőrzegére a tagság különböző fokozata elérték a vezetőség a kellektív szerződés alapján jutalomszabadságot biztosít, egazdasági szinten összese 1300 napot tesz ki. A nyereségrészesedés felosztásán az 5—10—15 éves törzsgárda tagok 10—20 és 40%-kal magasabb nyereségrészesedést kapnak — közölte Babolcsi Pál a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozója. Kővé vált „banánliget” Az utóbbi években a természeti ritkaságok szinte kimeríthetetlen lelőhelyévé vált a tatai—tatabányai medence. Az új lakótelepek kialakításával, az úthálózat bővítésével járó nagyarányú földmunkálatokkal sorra tárulnak fel az őskövületeket, ősnövény-maradványokat rejtő geológiai rétegek. A tatai művelődési központ immár országos hírű természettudományi stúdiójának szakemberei jól szervezett figyelőhálózatot alakítottak ki megyeszerte. A különféle szakágakat képviselő természetbúvárok rendszeres „őrjáratot” tartanak azokon a területeken, ahol építkezések, tereprendezési munkálatok folynak. Időről-időre felkeresik a művelés alatt álló kőbányákat, s átkutatják a szénbányák meddőhányóit is. A nagyszabású kutató-leletmentő vállalkozás már eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott. A jégkorszak és a távolabbi földtörténeti korok élővilágának számos kővé konzerválódott maradványa került napfényre a szárazföldi és tengeri eredetű üledékes rétegekből. Közülük nem egy tudományos és muzeális szempontból is egyedülálló ritkaságnak számít. Nemrégiben ismét egy ritkaságnak számító „leletegyüttes” örvendeztette meg a kutatókat. Skoflek István, a neves paleobotanikus nem mindennapi növénylenyomatokra bukkant Tatabánya-Újvárosban. Egy trópusi pálmaféle leveleinek tökéletesen kirajzolódó lenyomatát őrizta meg a földmunkák során felszínre került márgás homokkőréteg. Ugyanitt egy furcsa formájú hosszanti bemélyedést őrző kő is előkerült, s ez első pillantásra valami ismereten őslény testlenyomatának tűnt Ám amikor Skoflek István gipsszel öntötte ki a szivar alakú kavernát, kiderült, hogy egy jól fejlett banán tökéletes lenyomata maradt fenn az üregben. A különleges ősnövény-maradvány korát is sikerült meghatározni a jellegzetes geológiai réteg alapján. Ezek szerint bebizonyosodott, hogy a földtörténeti harmadkor egyik időszakában, mintegy negyven millió évvel ezelőtt melegövi pálmák és banánligetek zöldelltek a mai bányászváros területén... Báb Ereséfeest 5. aim Múzeumi séta — a vajai várkastélyban Megyénk igen jelentős műemléke a vajai Vay várkastély, amelynek középkori része a XVI. század elején épült. A kastély helyiségei, lépcsőháza többször került átépítésre. A vajaiak is méltán büszkék a szép műemlékre, amelynek egyik történelmi eseménye 1703-ban II. Rákóczi Ferenc látogatása volt. A szépen helyreállított épületben nagyon szép és gazdag anyaggal múzeumot rendeztek be, ahová a helybelieken kívül nemcsak a megyéből, de hazánk más tájairól és külországokból is sűrűn érkeznek látogatók. Fényképezőgépünkkel a vajai általános iskola egy csoportja mellé szegődve bejártuk a nagy épület termeit. Jártunk a lovagteremben, ahol a mennyezetet csatajelenet díszíti. A kép a nikápolyi csatának azt a jelenetét ábrázolja, amikor Vay Tihamér megmentette Zsigmond királyt. A helybeli iskolás gyerekekkel együtt izgultunk, belépve a gyilokjáró titkos ajtaján, s a széles falba vágott rejtett ajtón át haladtunk az épület más részeibe. Szép gyűjtemény őrzi a néprajzi emlékeket, a ma már kevés helyen használt városon alig ismert használati tárgyakat. Kedves kísérőnk leült a szövőszék, az esztováza mellé és nagy figyelemmel hallgattuk ismertetőjét arról, hogyan készült régen a háziszőttes. A múzeumban szívesen látott kiállítók a mai képzőművészek ism őt alkalmakkor alkotó szobában vendégül is látják azt, aki alkotni, tanulni érkezik. A bástyatorony tetejéről szép kilátás nyílik a környékre, amely ugyan már nagyon megváltozott az évszázadok óta, de a hozzáértő, figyelő szem kiveheti a látóhatár emelkedő vonalait, amiből nem nehéz odaképzelni a vizesárkot, a ma már nemtező felvonóhidat — aminek emelet magasságban látható az ajtórésze. Múzeumi sétánk emlékét a várkastélyt körülvevő 14 holdas szép park látványa teszi még maradandóbbá. Hammel József keorioorü» A vajai várkastély látképe. Csodálatos faragású szánkó. Zsigmond király képe valójában a „gyilokjáró” rejtekajtója. Ebben a teremben az 1848-19 es szabadságharc emlékeit gyűjtötték össze