Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

WTJ. Wh? traf­m «SUR?-SIA IS!IA­R«RS 2A0 Hasznos — ne dobjuk el A hulladékon többnyire a háztartásban keletkező — és többnyire a kukába kívánko­zó — maradékokat, dobozo­kat, csomagolóanyagokat ért­jük. De ahogy egy aránylag kis létszámú család háztartá­sában is lehet sok hulladék, ugyanúgy egy nagyvállalatnál is. A baj a háztartásban és a nagyvállalatnál is akkor kez­dődik, ha nincs, aki elvigye. Sokszor nagy összegekről és nagy mennyiségekről van szó. Nemrégiben például 1600 tonna vas­, 560 tonna gumi-, 270 tonna olaj-, 30 tonna ak­kumulátorhulladék sorsát te­kintették végig a népi ellen­őrök tizenöt gazdálkodó egy­­ségnél. Több vasúti szerel­vény szállíthatná el egyszerre ezt a mennyiséget. És ez a mennyiség csak növekedik. A szállítás viszont akado­zik a kár nagy. Csak eevet­len példa, nem is a legna­­gyob­bak közül: az 5. számú Volán Vállalatnál a gépjár­mű-selejtezésből egy-egy esz­tendőben több, mint 300 ton­­na vashulladék keletkezik, a selejt gumiabroncsok m­eny­­nyisége pedig kb. 200 tonna körül van, a fáradtolaj meny­­nyisége pedig 16 tonnányit tesz ki. A fáradtolaj kötelező be­­szolgáltatását 1967-ben meg­szüntették. Az ÁFOR is kü­lönböző kikötéseket támaszt az átvételi hely és lehető­ség során, így aztán az egyik legnagyobb felhasználó, a Volán, még a felét sem tudja összegyűjteni a lárnevekből leengedett olajnak. Népgaz­dasági szempontból azonban fontos lenne az­alaj össze­­gyűlése és regenerálása. Megoldatlan a gumiabron­csok ügye is. Az évente több száz tonna megkopott gumi­­abroncs nem mindig jó hely­­re kerül. Mert még az a leg­­jobbik eset, ha a játszótéren megfelelő gondossággal be­építik a legkissebbek örömé­re, de ez csak töredéke az egésznek. Az Országos Gumi­­ipari Vállalat a seleji gu­­mikért nem fizet, és a szállí­tási költség is a leadó válla­lat számláját terheli. A nagy gumifogyasztó vállalatoknál, mint például a Volán, már jelentős lépéseket tettek: a korábbinak többszörösét, a jelenleg használt autógumik­nak a felét újrafutózzák, és több radiálgumit alkalmaz­nak, amelyek élettartama hosszabb, így kevesebb a se­lejt Külön téma lehet a nagy tömegű ipari hulladékok so­­rában az akkumulátor, ami a sok járművel rendelkező valamennyi vállalatnál, szö­vetkezetnél jelentkezik. A ki­merült akkumulátorokat a legtöbb helyen kidobják, mert nincs, aki megvegye, vagy felújítsa. A népi ellenőrök egyedül a tejipari vállalatnál találtak erre vonatkozó jó tapasztalatot: egy Hajdú me­gyei ipari szövetkezettel szer­ződtek. Itt is az átvétel és nem a megvétel a lényeg, de némi kedvezményt kap a tej­ipar, ha az illető szövetkezet­­től vásárol új, illetve felújí­­tott akkumulátorokat. Egészen sajátos helyzetek is vannak. A tejüzemben kelet­kező egyik melléktermék a fölözött tej. Egy intézkedési terv alapján a Nyíregyházi Konzervgyár 6 és fél ezer li­ter fölözött tejet dolgozott fel, mintegy másfél ezer má­­zsa tej sűrítménnyé. Ebből a tejipar takarmánytejport ké­szített. Az akció sajnos, vesz­teséggel zárult, ezért más HU Savó a csatornában ts. Gumiabroncs a szemét­­­telepen is. NEB vizsgálat a nagytömegű ipari hulla­dékanyagokról megoldásokat keresnek és nyilván találnak is. Szintén ennél a vállalatnál gond a keletkező savó. Felét értéke­síteni tudták, felét azonban nem, így azt a városi csator­nába engedték Csaknem két­millió forint bírságot kellett ezért fizetni —é­s ez jelzi, hogy milyen gondokat okoz­hat a vállalatnak. A tejpor­­gyárak üzemelésével azonban ezt is meg akarják szüntetni. Sok más ága van még ezeknek a takarékosság szem­pontjából is fontos kérdések­nek, amelyek most újra a fi­gyelem előterébe kerülnek. A nyersanyagok világpiaci árá­nak emelkedése, valamint a sok kis egységben külön-külön nem, de összességében jelen­tős­­ hulladék-felhalmozódás miatt szükséges, Hogy a gaz­dálkodó szerveknél az eddi­gieknél jobban foglalkozza­nak a hulladékanyagok feltá­rásával és hasznosításával. A lehetőségeket helyben is ke­resni kell, ezt mutatják a jó eredmények is egyik-másik helyen. A kérdés ezután az, hogy az önálló kezdeménye­zés, vagy a bírság súlya a öntő, mert a sok száz tonna ipari hulladékanyag egyálta­lán nem mellékes. M. S. Két áruházzal gazdagabban jól sikerült a bemutatkozás A múlt évben néhány hó­nap alatt évtizedekre megha­tározó változás következett be a megyeszékhely kereske­delmében. A két új áruház megnyitása alaposan átfor­málta, jelentősen megjavítot­ta Nyíregyháza kereskedelmi ellátását. Az első hónapok tapasztalatairól kértünk­­ tá­jékoztatást Fodor Andortól, a Nyírfa Áruház igazgatójá­tól és Csécsi Györgytől, a Keler Áruház igazgatójától. Az országban az egyik tel­jesen önkiszolgáló áruház az iparcikk kiskereskedelmi vál­lalat Nyírfa Áruháza. A no­vember elsejei nyitás után az első két hónapra 60 milliós forgalmat terveztek, szá­molva egyrészt az új áruház kezdeti nagyobb vonzásával, másrészt az év végi, az átla­gostól nagyobb forgalommal. A bemutatkozás jól sikerült, a tervet teljesíteni tudták. Különösen sok áru talált gazdára a ruházati részleg­nél, a rádió- és tv-osztályon, a játék és ajándékcikkek kö­réből. Ugyancsak sikere volt­ az áruház által propagált 25 féle szolgáltatásnak, melyek egy részét saját maguk végez­ték, a másik felét a helyi vállalatokkal, szövetkezetek­kel együttműködve, így pél­dául a két hónap alatt 2,3 millió forint értékű árut vet­tek OTP-hitelre, amit az áru­házban intéztek el. De si­kere volt többek között a gyermekmegőrzőnek, ahol 1730 gyermekre vigyáztak 50 nap alatt. Az áruház javarészt me­gyei beszerzésekre támasz­kodik, de az ország más ré­szeiből is vásárolnak. Az állandó készlet 28—35 mil­lió forint között alakul, s ennek alapján az idén mint­egy 220—240 milliós for­galmat terveznek. A máso­dik emeleti kiállító részen a divatárukból, ifjúsági cik­kekből, majd a nők második műszakját könnyítő cik­kekből rendeznek kiállí­tást a közeljövőben. Bár a mozgólépcső csak ez év januárjára készült el, s emiatt kisebb eladóterü­­lettel, de már augusztus 18- án megnyitotta kapuit a­ Kelet Áruház. Az alig több, mint négy hónapos nyitva­­tartás alatt a tervezett 86,5 milliós forgalom helyett 94 millióst értek el. Különösen jó forgalmat ért el a kon­fekció, a cipő és méteráru osztály. Az emeleti osztályok látogatottsága a mozgólépcső hiánya miatt kisebb volt. Az év végi, év eleji át-,­alakítás után hét osztály­lyal várja a vásárlókat a Kelet Áruház. Az árukészlet 35—38 millió forint érté­kű s a tervek szerint már ebben az évben a tervezett 240 milliós forgalmat sze­retnék lebonyolítani. A Ke­let Szovjet Vállalat által a kishatármenti forgalomban való részvétellel kívánják továbbra is a választékot bővíteni. Leglényegesebb a szovjet áruk kishatármenti forgalma. Az áruház három nem­zetiségi hetet rendez az idén. Lesz román, szlovák és lengyel hét, amikor csere­akció keretében az ottani szövetkezeti kereskedelem árui kerülnek a pultra, a ezt magyar árukkal viszo­nozzák. A két új áruház belépése bizonyos fokú versenyt is jelent Nyíregyháza keres­kedelmében. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ennek a győztese a vásárló, hiszen több helyen,­s több áru között válogat­hat. A forgalom adatai ar­ra is engednek következtet­ni, hogy a kissé eltérő pro­fil révén hasonló nagyságú, a tervezettnek megfelelő árumennyiséget tudnak el­adni, s a városon belül ál­talában is csak kis mérték­ben csökkent — a többi bolt­ban — az iparcikkek eladá­sa. Valószínű, hogy egyrészt Nyíregyháza megnövekedett kereskedelmi vonzása já­rul ehhez, valamint az, hogy egyre kevesebben utaznak el a megyén túbra vásárolni, hiszen a lehetőségek itt ie olyan szintűek, mint másutt az országban. I* Kazalhőmérő Egyik szatmári termelőszövetkezetben az elmúlt nyáron hirtelen lángba borult 40 percek alatt leégett egy szénakazal. Közös tulajdon, elég nagy érték, azonnal el is kezdődött a vizsgálat: ki a hibás? A vizsgálat elsősorban azt állapította meg, hogy öngyulladás tör­tént. Ennek oka: az esős időjárás miatt igyekeztek a betakarítással, nyirkos volt a széna, de kétszer-háromszor megázott a lassan nö­vekvő kazal is. Bemelegedett, olyan hő keletkezett benne, hogy csak egy kis szél kellett, amely a kazal belsejében lappangó tüzet fel­szítja. A vizsgálat azt is megállapította, ki a felelős. A brigádvezető. Neki kellett volna rendszeresen ellenőrizni a ka­zal belsejének hőmérsékletét, hiszen valóban olyan volt az időjá­rás — és a széna állapota —, amikor az öngyulladás veszélye nagy. Ezt tapasztalatból is tudnia kellett volna. Mégis arra a következtetésre jutott a vizsgálat, hogy súlyos sze­mélyi mulasztás nem történt, mert nem állt a brigádvezető rendel­kezésére megfelelő eszköz — kazalhőmérő — amellyel az ellenőrzést elvégezhette volna. Az is kiderült a vizsgálat során, hogy a brigádvezető a kazalhő­mérőt többször megrendelte, az anyagbeszerző járt is utána, meg akarta vásárolni, de kazalhőmérőt az országban sehol sem kapott. A vizsgáló hatóság érdeklődött más termelőszövetkezetekben és állami gazdaságban is: van-e kazalhőmérőjük? Minden vezető azt vála­szolta, hogy nincs. Sokan azt se tudták, milyen pontosan egy ka­­zalhőmérő. Egy bizonyos: nem olyan, mint amilyet a hónunk alá szoktunk dugni influenzajárvány idején, bár nem oly régen még ilyen kis hőmérőt se lehetett kapni. A külkereskedelem aztán szerzett Ja­pánból. A kazalhőmérőt azonban ennél sokkal nagyobb: hosszabb egy méternél s még külön karcsú rúd fa­la van, amely bejuttatja a kazal belsejébe. Ilyen hőmérőt azonban sehol sem lehet vásárolni. Ez volt a „szerencséje” a brig­ádvezetőnek. Nem állították bíróság elé és nem ítélték el, mert kiderült, hogy más is mulasztott, nem csak ő. Azok is mulasztottak, akik nem gondoskodnak kazathőmérők gyártásáról, vagy behozataláról és árusításáról. A brigád vezetőt azonban így is megbüntették. A fokozott óva­tosság elmulasztása, a gondatlansággal okozott kár miatt beosztásá­ból leváltották. It, ősz azon töpreng, hogyan feletea a kazalhőmérőt feltalálni és haadni is híd­a­lm­osásra. Ém. u s Belépés csak maskarában Ez állt a mátészal­kai városi ifjúsági klub meghívóján, amely farsangi bálra hívta a klub tagjait. A hangulatosan díszí­tett pinceszobák, mint már annyiszor, ezúttal is mókás est­nek adtak helyt. Vár­ható volt a siker, ami nem is maradt el, és ha jelmezekben nem is volt nagy vá­laszték, a tréfás prog­ram kitartott éjfélig. A táncos kedvű, szál­kái, fiatalok nagyon jól szórakoztak. Ezen az estén cilinder és karikás ostor nem jelentett ellentétet. Karneválherceg bajuszt „növeszt”. Az egyik móka a seprűtánc volt, akinek nem jutott pár, az a seprűt kéri fel a következő fordulóig. Miniben és maxiban is.

Next