Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

4 Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Vetik a kukoricát a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben. (Hammel József felvétele) Időszerű teendők Védekezés a szilvadarazsak ellen A szilvamoly mellett, köz­vetlen gyümölcspusztításuk miatt, a­ fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta) és a sárga szilvadarázs (Hoplo­campa flava) a szilvafák fő kártevői. Közülük a fekete szilvadarázs a gyakoribb, szinte minden gyümölcsös­ben, kertben megtalálható. Mindkét fajnak a lárvája (az álhernyója) a kártevő. A szilvadarazsak lárva ál­lapotban telelnek a talaj fel­ső rétegében. Tavasszal bá­­bozódnak, majd a szilva vi­rágzásának idején, vagy azt megelőzően kezdenek rajzani. Az imágók (darazsak) 4—5 mm hosszúak. A fekete szil­vadarázs fekete, csak a lábai sárgák, a sárga szilvadarázs valamivel zömökebb és vörö­ses sárga. A nőstények tojó­csövük segítségével a csésze­levelek cimpáiba süllyesztik tojásaikat. A tojásrakás helyén körül­belül 2 milliméter nagyságú felületen a bőrszövet meg­bámul, kidomborodik. Ennek alapján a virágzás idején könnyen megállapítható a fertőzés mértéke. A tojásból kikelő lárva a növényen vándorolva befu­­rakodásra alkalmas helyet keres. Ez a lényeges a véde­kezés szempontjából! A lár­va élete folyamán 4—6 gyü­mölcsöt tesz tönkre, majd ki­fejlődve elhagyja a gyümöl­csöt és a talajba vonul. Az egynemzedékű poloska­­szagú szilvadarazsak ellen május elején, sziromhullás után azonnal védekeznünk kell. Nagyüzemekben fel­használható készítmények: Wofatox Sp 30 0,4—0,6 szá­zalékban, Fiosdrin 0,1—0,2 százalékban. Házikertekben felhasznál­ható készítmények: Metation 50 EC 0,2 százalékban, Bi 58 EC 0,1 százalékban. tál. Utódaik, az ivaros nősté­nyek megtermékenyítés után lerakják áttelelő tojá­saikat. Hatásosan védekezni az ősanyák és az álelevenszülés­­sel létrehozott utódaik ellen lehet, április hónapban. Május végétől, június ele­jétől, amikor ga­zdanövény­­váltás következtében a tele­pek kezdenek elnéptelenedni, már nincs értelme a védeke­zésnek. A hullámos felszínű, megszínesedett (megpiroso­dott) levelek már csak a ta­vaszi fertőzést jelzik, figyel­meztetnek bennünket az el­maradt permetezésre. Ne késlekedjünk tehát a védekezések elvégzésével! Nagyüzemekben felhasz­nálható készítmények: Di­m­ecron 50 0,1 százalékban, Wofatox Sp 30 0,4—0,6 száza­lékban. Házikertekben fel­használható készítmények: Bi 58 EC 0,1 százalékban, Foszfotion 0,2—0,3 százalék­ban, Metation 50 EC 0,2 szá­zalékban. A permetezése so­rán a munka- és balesetvé­delmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba adjunktus Védekezés a ribiszke-levéltetűs ellen A levélpirosító ribiszke-le­­véltetű (Cryptomysus ribis) tavaszi kártétele gócszerűen jelenik meg a piros ribiszke, ritkábban köszmétebokrokon. A tetvek szivogatásának ha­tására a levelek felhólyago­sodnak, színük felé kidombo­rodnak. Később a dudorok sárgulnak, a napsütésnek ki­tett részek pirosodnak. A kártétel legjobban a hajtás­csúcson látható, amelyen nyár elején a levelek elszá­radnak, lehullanak. Tojás alakban telel a ribiszke galy­­lyain, Vesszőin. A tojásokból az úgynevezett ősanyák kel­nek ki. Szivogatásuk, majd álelevenszüléssel létrehozott utódaik okozzák a faj jellem­ző kárképét. Az első nemzedékben csak citromsárga szárnyatlan nős­tények fejlődnek. A második nemzedékben már kezdenek a barna fejű és torú, sárga alapon zöldes-fekete mintá­zattal díszített potrohú szár­nyas nőstények is megjelen­ni. Ezek május végétől fo­lyamatosan nyári tápnövé­nyeikre telepítik át a fajt. A ribiszkén június végére elnéptelenednek a telepek, csak a felhólyagosodott le­velek jelzik a kora tavaszi fertőzést. A levéltetvek ősz­szel települnek vissza, szin­tén a szárnyas nőstények ál- Szakkönyvtárunk Kis nematológia Új károsítócsoport jelent­kezik termesztett növényein­ken: a fonálférgek. Az „új” fogalom itt nem azt jelenti, hogy eddig nem tudtunk ró­luk, még kevésbé, hogy ed­dig nem voltak, csupán any­­nyit, hogy kártételük most kezd jelentőssé válni. Ezt bizonyítja, hogy hazánkban is észleltek már egyes nö­vénykultúrákban 20—50%-os fonálféregkárt, külföldi tudó­­sításokból pedig tudunk 70— 100%-os kárról is. A fonál­férgek előtérbe kerülésének egyik oka a monokultúrás gazdálkodás terjedése, az egyéb károsítók hatásos visz­­szaszorítása a fonálférgek „kímélése” mellett, és a leg­veszélyesebb , elsősorban a szaporítóanyag-importtal új fonálféregfajok behurcolása. Ilyen értelemben tényleg olyan fajok jelentek meg, melyek azelőtt nálunk nem voltak. Az általuk okozott kár nagysága feltétlenül szük­ségessé teszi a védekezést el­lenük. Ennek azonban elő­feltétele a kártevők ismere­te. Dr. Jávor István könyvé­ben azt az ismeretanyagot foglalja össze, melyet a gyakorló mezőgazdáknak, a növényvédelemben dolgo­zóknak a fonálférgekről tud­niuk kell. KELET-MAGYARORSZÁG 1975. május 9. Kertbarátok tanácsadója Álsódaras korona alakítása A termőkaros orsókorona és a vízszintes karú sövények alakí­tásánál arról elmélkedtünk, hogy a karokat vízszintes, illetve a vízszinteshez közelálló — a faj­ta tulajdonságának legmegfele­lőbb — szögben kell lekötni. Ez adja meg a korona jellegzetes formáját. Arról viszont nem be­széltünk, hogy a vesszők lekö­­tözésénél néha problémát okoz a lekötözésre kerülő vessző túl erős fejlődése, vagy korai fáso­­dása. Egyes fajtáknál, mint pl. a Starking, már a nyár közepén — július végén, augusztus ele­jén — a vesszőket le kell hajlí­tani és erősebb kötözőanyaggal rögzíteni. Viszont vannak faj­ták, mint pl. a jonatán, ame­lyiket megfásodás után is — különösen a gyengébb homok­talajokon — a következő tava­szon, bármilyen szögben le le­het kötözni. Nagyobb gondot a lehajlítás­­nál — a csonthéjasok: meggy, cseresznye, kajszi­t okoznak. Ezek hamarabb fásodnak, és szitácsuk rostosabb is. Hajlítás­­ra könnyen repedeznek, letör­nek vagy lehasadnak. Ennek a problémának a megoldására az amerikai kertészek kidolgozták az álsudaras korona alakítási módját. Ez a módszer arra a biológiai megfigyelésre támasz­kodik, hogy a megtermesztett vezérvesszők végálló rügyeiből, valamint a közvetlen alatta lévő oldalrügyekből erős hajtások keletkeznek, míg az alsóbb helyzetű oldalrügyekből a víz­szintes helyzetet megközelítő gyengébb hajtások képződnek. Ilyenformán az alakító metszés­kor és különösen az első évi alakító metszés alkalmával a vezérvessző kívánt hosszúsága mellett még egy 15—20 cm hosz­­szúságot ideiglenesen ráhagyunk. A rügyfakadás után, amikor a hajtások a vezér csúcsi részén elérik a 10—15 cm hosszúságot, 2—3 hajtás alatt — a megha­gyott vesszőtöbbletet — a vezér felső végét hajtásokkal együtt eltávolítjuk. A metszés eredményeképpen a vezéren megmaradt legfelső hajtás átveszi az eltávolított ve­zér szerepét és gyengébb növe­kedéssel ugyan, de függőleges irányba növekszik. Az alatta el­helyezkedő hajtások pedig már közel vízszintes helyzetű növe­kedést mutatnak. Ilyenformán bevatkozás nélkül a karok víz­szinteshez közeli irányba fog­nak fejlődni. Ezt a koronaalakító módszert hazánkban először Lelovich Ist­ván főkertész alkalmazta a Ba­­latonúj­helyi Állami Gazdaság­ban. Sikerült neki ilyen módon a csonthéjas fákból is termő­karos koronát nevelni. Úgy érzem érdemes volna az álsudarú koronanevelési mód­szert karcsú orsókorona neve­lésénél is kipróbálni, mert a karcsú orsó első kívánalma, hogy a korona vesszői, gallyai ne legyenek túl erősek. Addig, amíg az új nálunk még hiány­zó gyenge növekedést biztosító alanyok el nem terjednek, eset­leg ezzel az egyszerű módszerrel átmenetileg megoldhatnánk a túl erős növekedés problémáit. Inántsy Ferenc Sziromhullást kö­vető permetezések Téli alma növényvédelmében a sziromhullástól július köze­péig terjedő időszak a legkriti­kusabb. Az intenzív hajtásnöve­kedés miatt a lombozat megvé­dése gyakori permetezést igé­nyel. A védekezéseknél azon­ban nagyon körültekintően kell eljárni, mert a fejlődő gyü­mölcs és a gyenge lombozat a külső hatásokkal szemben ilyen­kor nagyon érzékeny. A káro­­sító leküzdése mellett tehát a gyümölcs- és a levélperzselés mentességére is törekedni kell. A védekezések szükségességét a gombabetegségeket tekintve továbbra is a lisztharmat és a varasodás erőssége határozza meg. Sziromhullást követően a lisztharmat jelenti a nagyobb veszélyt, mert a konidiumok a gyümölcskezdeményeket is fer­tőzhetik. Varasodás első tüne­teit — levélen — május első napjaiban a megye mindhárom tájegységében észleltük. Újabb tünetek megjelenése, illetve a fertőzés erősödése akkor vár­ható, ha csapadékosra fordul az idő. Védekezésre első helyen a kettős hatású Fundazor 50 WP használatát javasoljuk. A várt eredmény csak akkor érhető el, ha 8—10 naponként (5—6 alka­lommal) megismételjük a per­metezést. Hatásnövelés céljából ajánlatos a Fundazolhoz nedve­­sítőszert adni. Fundazol helyett használhatók a szerves rézpótló szerek is, így Dithane M—45, az Antracol, vagy Zineb, kombinálva Karat­­haneval, vagy különböző kolloid kénkészítményekkel. A permete­zések gyakoriságáról ebben az esetben se feledkezzünk meg. A rovarkártevők elleni véde­kezés szükségességét közvetlen sziromhullás után a levéltetvek, levélaknázók megjelenése, illet­ve fellépésének erőssége, vala­mint a sodrómolyok és a taká­csatkák fertőzésének nagysága határozza meg. Levéltetvek, levélaknázók el­pusztítására a felszívódó szerek (pl.: Bi—58) használatát javasol­juk. Amennyiben virágzás előtt takácsatkák ellen speciális aka­­ricidet nem használtunk, úgy sziromhullás után célszerű egy­szer alkalmazni (pl.: Galecron, Daninon, Pol-Akaritox stb.)­. A következő permetezéseket rovarkártevők ellen a kalifor­niai pajzstetű szárnyas egyedei­­nek megjelenése, illetve az al­­mamolyimágók rajzásának ide­je határozza meg, melyről leg­közelebb adunk tájékoztatást. Keresztesi István megyei növényvédő állomás Uborkatermesztés Indiában már 3 ezer év óta is­merték az uborkát, de hazánk­ban is a XVI. század óta köz­termesztésben ismert növény volt. Termesztése sokoldalú igényt elégít ki: nyersen, salá­tának, savanyítva és konzervál­­tan is hasznosítjuk. Megyénk­ben nagy területen termelik úgy a szabadföldi, mint melegágyi és üvegházi fajtákat. Magtermesz­tés is jelentős területen folyik. Hazai eredetű uborkafajtáink jól beváltak, vetőmagjuk állan­dóan kapható. Mivel most van az uborkavetés ideje, a fajták ismertetésével segíteni igyek­szünk a megfelelő fajtakivá­lasztásban. Salátauborka fajták: Szenzáció: melegágyi és sza­badföldi középkésőn érő fajta. Budai félhosszú FI.: melegágyi és korai szabadföldi hibrid. Bu­dai korai: fólia alatti, szabad­földi korán érő fajta. Kecske­méti hajtató: üvegházi és fólia alatti korai. Konzervuborka-fajták: Delicates: csemege- és berakó uborka, középkéses. Rajnai für­tös: ecetes, vizes és kovászos uborkának, rövid tenyészidejű. Párizsi fürtös: csemege és be­rakó rövid tenyészidejű fajta. Kecskeméti 113 Ft.: szántóföldi, fólia alatti, rövid tenyészidejű. Kecskeméti bő termő: szántóföl­di, fólia alatti, korai bő termő. Budai csemege: csemege és be­­rakónak ajánlott, rövid tenyész­idejű. Külföldi eredetű, de hazánk­ban is használatos fajták: Asheley, Marketer, Nordischer Präsident, Nimbus. Abonyi Rezső vetőmag vállalat MÁJUS 13. KEDD 8:05: Iskolatévé. Matematika. (Alt. isk. 5. oszt.) Tizedes tör­tek összeadásával és kivonásá­val kapcsolatos feladatok meg­oldása. — 9,05: Környezetisme­ret. (Alt. isk. 1. oszt.) A két kis kecske. — 9,55: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) Csillagvizsgálóban. (Tanulmányi kirándulás). — 11,05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) Ausztria. — 11,55: Mate­matika. (Alt. isk. 7. oszt.) Mé­rések a terepen. — 13,35: Mate­matika. (Alt. isk. 5. oszt.) (Ism.) — 14,35: Környezetismeret. (Ism.) — 15,25: Fizika. (Ism.) — 16,25: Földrajz. (Ism.) — 17,20: Mate­matika. (Alt. Isk. 7. oszt.) (Ism.) — 17,48: Hírek. — 18,00: Szövet­ség a békéért és a haladásért. Dokumentumműsor. — 18,40: Já­ték a betűkkel. — 19,05: Rek­lámműsor. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévé­torna. — 20,05: Szellemes nyo­mozó. Magyarul beszélő angol bűnügyi tévéfilmsorozat. III. rész: Mosoly a fátyol mögött. — 20,55: Dalok, táncok a Szovjet­unióban. (Színes.) — 21,00: Miénk a szó! Kern András és Verebes István műsora. — 21,50: Magyar tudósok. Straub F. Brúnó. — 22,40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20,00: Beszélgetés a kémiáról. VI. rész: Az élő sejt motorja. — 20,40: Don Larlo műsora. (Szí­nes.) NSZK zenés film. (Ism.) — 21,15: Tv-híradó 2. — 21,35: Reklámműsor. — 21,40: RENDE­ZŐ: HAJDUFY MIKLÓS. Szabó György: Széchenyi meggyilkol­*t­tatása. Tévéjáték. (Ism.) MÁJUS 14. SZERDA 9.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. (Ism.) — 9,55: Iskola­tévé. Német nyelv. (Középisk. I—II—III—IV. oszt.) Stockholmi vendég a lipcsei vásáron. — 10,20: Delta. Tudományos hír­adó. (Ism.) — 10,45: Párizs augusztusban. Magyarul beszélő francia film. (Ism.) (16 éven fe­lülieknek!) — 12,25: Játék a be­tűkkel. (Ism.) — 12,50: Sacha Distel a Párizsi Olimpia Színpa­dán. (Színes.) Francia zenés film. (Ism.) — 17,08: Hírek. — 17,15: Állatokról bizalmasan. An­gol filmsorozat, így él a vörös­begy. (Ism.) — 17,40: Postafiók 250. Takács Mária műsora. — 17,55: ,,150 év”. A Magyar Tudo­mányos Akadémia 150. évfordu­lója. — 18,10: Szamoshát 1975. „Félrevert harangok”. — 19,00: Reklámműsor. — 19,10: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv­híradó. — 20,00: Magyarországi néptáncok. (Színes.) Mezőföldi táncok. — 20,10: FTC—Dinamó Kijev labdarúgó KEK-döntő mérkőzés. Közvetítés Baselból. (Színes.) A szünetben: Reklám­műsor. — 22,00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20,00: A sokarcú Bécs. (Szí­nes.) Osztrák dokumentumfilm. — 20,55: Tv-híradó 2. — 21,15: A hölgyeké az elsőség. Magya­rul beszélő spanyol film. MÁJUS 15. CSÜTÖRTÖK 9,05: Iskolatévé. Környezetis­meret. (Alt. isk. 2. oszt.) Az er­dő és a gyümölcsöskert. — 10,00: Tévéovi. Iskola-előkészítő tanfolyam. Megmosdott a tuli­pán. — 11,55: Földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) A Föld és az em­ber: Élet a trópusokon. (ösz­­szefoglalás). — 14,35: Környe­zetismeret. (Ism.) — 15,00: Tévé­ovi. (Ism.) — 17,15: Irány az egyetem! „Szézám nyútj ki!” I. rész. Felvételi feladatok. — 17,55: Hírek. — 18,00: TELE­SPORT. — 18,25: Homokhódító. Dokumentumfilm. — 19,05: Rek­lámműsor. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Szín­ház falak nélkül. Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Ui-t. — 21,35: Művészeti magazin 75/5. — 22,20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20,00: Egyszer egy évben. (Szí­nes). Könnyűzenei gálaműsor. Átvétel a Német Demokratikus Köztársaság televíziójából. Köz­ben: Tv-híradó 2. MÁJUS 16. PÉNTEK 8:05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) Kenguru a kiránduláson. — 8,35: Angol nyelv. (Középisk. Iv. oszt.) People You Meet. Az összejöve­tel. — 9,55: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) Az autójavító műhely és a Diesel-mozdony megtekintése. (Tanulmányi kirándulás). — 11,05: Fizika. (Alt. Isk. 8. oszt.) Az energiamegmaradás törvé­nye. Az erőmű. — 13,35: Orosz nyelv. (Ism.) — 15,25: Fizika. (Alt. Isk. 7. oszt.) (Ism.) — 16,25: Fizika. (Alt. Isk. 8. oszt.) (Ism.) — 17,03: Hírek. — 17,10: „Életet az éveknek.” Nyugdíjasok műsora. — 17,40: Megtakarított milliók. Riportműsor. — 18,15: Öt perc meteorológia. — 18,20: Mozdulj! IV. rész. — 19,00: Reklámműsor. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv­­híradó. — 20,00: Idősebbek is el­kezdhetik. Tévétorna. — 20,05: Aki mer az nyer. Társasjáték. — 21,05: Krétarajz Tamási Áronról. Illés Endre műsora. — 22,30: Tv­­híradó 3. 2. MŰSOR: 20,00: Te vagy a gyilkos. Ma­gyarul beszélő csehszlovák bűn­ügyi tévéfilm. — 20,35: Kolivány. Szovjet rövidfilm. — 20,45: Tv­­híradó 2. — 21,05: zenei Figyelő. A tv Zenei Újságja. MÁJUS 17. SZOMBAT 9,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 9,05: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 7— 8. oszt.) Tanácsok serdülőknek. II. — 9,25: „Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. (Ism.) — 9,55: Művészeti magazin. (Ism.) — 10,40: A hölgyeké az elsőség. Magyarul beszélő spanyol film. (Ism.) — 11,55: Kultúránk böl­csője. Kréta. Dokumentumfilm. (Ism.) — 14,48: Repülés Alfa 1-re. Magyarul beszélő NDK- film. — 16,20: Reklámműsor. — 16,25: Hírek. — 16,30: Pilisi parkerdő. Rövidfilm. — 16,45: A pénztárosnő. Riportfilm. — 16,55: Fabula. Csillagok. — 17,45: Tá­jak, városok, emberek ... Dien Bien Phu. — 18,15: Magyar naív művészek. (Színes.) Képzőművé­szeti portrésorozat. IV. rész. — 18,30: Ki mit lát. — 18,45: Rek­lámműsor. — 18,55: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. A szünetben: Esti mese. — 20,50: Tv-híradó­­. — 21,20: Mr. Hobbs szabadságra megy. (Színes.) Ma­gyarul beszélő amerikai film. — 23,15: Tv-híradó 2. — 23,20: A buszon. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. Kényszerhely­zetben. MÁJUS 18. VASÁRNAP 8,53: Felsőfokú matematika. Hatványsorok. — 9,30: People You Meet. Angol nyelvtanfo­lyam haladóknak. A parkban. — 9,45: Tévéovi. Iskola-előkészítő tanfolyam. Zöldsaláta palántája. — 10,05: Szőrmók Maci. Mese­játék két részben. A győri Kis­faludy Színház előadása, felvé­telről. (Ism.) — 11,15: Salakmo­tor egyéni világbajnokság. Köz­vetítés Miskolcról. — 12,30: Vá­rosok, művek ... (Színes.) NSZK-filmsorozat. V. rész:Metz­­től — Lyonig. (Ism.) — 14,08: A császár kémje. Magyarul beszé­lő francia filmsorozat. II. rész: „A kis matróz.” — 15,10: Isko­latévé — mindenkinek. Ady és a világháború. — 15,30: Kerí­tés. Gondolatok egy dokumen­tumfilm nyomán. A Műhely kü­lönkiadása. (Ism.) — 16,20: Rek­lámműsor. — 16,25: Nótaszó. (Ism.) — 16,45: A paprikás em­ber. (Színes.) Riportfilm. — 17,15: A festő. Kondor György­­portré. (Színes.) — 17,35: Műso­rainkat ajánljuk! — 18,00: Rek­lámműsor. — 18,10: Delta. Tu­dományos híradó. — 18,35: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. — 18,40: Esti mese. (Színes.) — 19,00: A Hét. — 20,00: Hírek. — 20,05: Kémek éjszakája. Ma­gyarul beszélő francia film. (Ism.) — 21,20: Sporthírek. — 21,30: Jazzpódium. Szabó Gábor Budapesten. (Színes.) — 22,15: Hírek.

Next