Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

■■■■■■■■ XXXIV. évfolyam, 10. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. január 13., csütörtök | MA A nyíregyházi járásból jelentjük (2. oldal) A megyei I. osztály sorsolása (8. oldal) Terv jó feltétellel , s­­ár hét múlva a termelőszövetkezeti mozgalom évről évre ismétlődő jelentős eseményeire kerül sor. Meg­tartják a zárszámadó közgyűléseket, tárgyalják az éves tervfeladatokat. Egy nehéz gazdasági évet hagytunk magunk mögött és ebből fakadóan az 1977. évi feladatok feszítettek. Ki­tűnt ez a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság ha­tározatából is. Ezért a termelőszövetkezetek felügyeleti és érdekvédelmi szervei minden eddiginél nagyobb előkészí­tő munkát végeztek a zárszámadások, tervtárgyalások si­kere érdekében. Elsőként a népgazdaságilag fontos, megyeileg speciális feladatokat a termelőszövetkezeti vezetőkkel tájegységen­­ként, üzemekre bontva tárgyalták. De sor került Nyíregy­házán és Mátészalkán a tervkészítéssel kapcsolatos tanács­kozásokra is, ahol elhangzott, hogy a megyei pártbizottság december 21-i határozata a mezőgazdasági üzemeknek 1977-re feladatként jelölte meg: „Kiemelten kezeljék a gyümölcs, a burgonya, a dohány, a zöldség, a kukorica termesztését... Legalább 2 ezerrel szükséges növelni a tsz-ek tehénállományát, célszerű a felvásárolt tej men­nyiségének 7 százalékos növelése. A vágósertés-termelést 12-15 százalékkal célszerű növelni.” A párthatározatban megfogalmazott irányelveket a tájegységi egyeztetések alapján a termelőszövetkezeti ter­vek — a burgonyát kivéve — tartalmazzák. A burgonya nagyüzemi termőterületét 1976-hoz viszonyítva kétezer hektárral kell növelni. Ebből 1548 hektár visszaigazolása már megtörtént. A vetőgumó nagyrészt már biztosított, a még hiányzó készlet megrendelése megtörtént. Az eddigi egyeztetések szerint a dohány nagyüzemi termőterülete 1977-ben 6000 hektár, a zöldségé 6630 hektár. (Zöldséget 1976-ban 4700 hektáron termeltek a nagyüze­mek.) A cukorrépa szerződött területe 7300 hektár. E nö­vénynél meg kell jegyezni, hogy egy-két termelőszövetke­zet csökkenteni akarja területét, de ez a szándék össze­egyeztethetetlen a szerződésben vállalt kötelezettségekkel. K­edvező, a pártbizottsági határozattal megegyező az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó összesített tervelőirányzat. Ezek szerint a termelőszövetkezetekben 1977 végére a kocalétszám 10 320, a tehénlétszám 28 ezer lesz, az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 2600 litert. A termelésnövelési célok főbb területeit említettük, de természetes a fejlesztés a mezőgazdaság egészére, annak minden ágazatára és ágára vonatkozik és nemcsak terü­letben, hozamokban is. Ahhoz, hogy termelőszövetkeze­teink 5,5-6 százalékos termelésnövekedést érjenek el, szük­séges a termésátlagok növelése. A termelőszövetkezetek a főbb növényeknél 10-12 százalékos átlagtermés-növekedést terveznek. Ennek fő alapjait már megteremtették. 105 ezer hektáron időben és jó minőségben megtörtént az ősziek vetése, összefüggő hótakaró alatt kiválóan bokros búza, rozs vár a kitavaszodásra. Nagy előny az is — az utóbbi 15 év alatt egyszer sem sikerült elérni —, hogy a szántást tavaszi vetések alá 92 százalékban elvégezték. A tervkészítéshez, a feladatok reális megfogalmazásá­hoz jók az alapok. Formai dolog, de nem lényegtelen, hogy a termelőszövetkezetek új tervnyomtatványon dolgozhat­ják ki céljaikat. Az új nyomtatvány könnyebben kezelhe­tő, jobban áttekinthető és ha pontos a tervkészítés, általa a gazdaságosság, a jövedelmezőség év közben is mérhető. Természetesen a jó terv igényli az elemző, a megfontoltan alapos munkát. Az 1976. évi tapasztalatokat úgy kell hasz­nosítani, hogy felszínre, kerüljenek a tartalékok, az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek. Ez utóbbi külö­nösen vonatkozik az alma, a cukorrépa és általában az őszi érésű növények betakarítására. S jó feltételekkel, reális tervekkel és követelményekkel EJB kezdjük 1977-et. Sikerben bízunk, és hogy így le­gyen, az már most, a zárszámadásokon, tervtárgyalásokon is áll vagy bukik. Seres Ernő Ankarai jelentés Púja Frigyes vidéki körúton Ankarában kedden este vé­get értek Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Ihsan Sabri Caglayangil török külügymi­niszter hivatalos tárgyalásai. A tárgyalások eredményeit közös közleményben össze­gezték. A dokumentumot a napokban hozzák nyilvános­ságra. Paja Frigyest Ankarában fogadta Fahri Korutürk köz­­társasági elnök és Süleyman Demirel miniszterelnök is. E találkozókról szólva külügy­miniszterünk kijelentette: a két államférfival folytatott beszélgetés megerősítette, hogy mindkét ország nagy súlyt helyez az enyhülés fo­lyamatának és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének erő­sítésére. Paja Frigyes szerdán dél­előtt Ankarából vidéki kör­útra indult. Ankarából Istanbulba ér­kezve külügyminiszterünk közvetlenül a repülőtérről Rodostóba, a mai Bekirdagba utazott, ahol megtekintette a Rákóczi-múzeumot, és csak az esti órákban tért vissza Istanbulba. utazott az NDK-ba Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága tagjának vezetésével a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának meghívására szerdán párt­küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség tagjai: Sterecz János, a KB osztályvezetője, Pozs­­gay Imre kulturális miniszter, Tóth Dezső, a KB osztályve­zető-helyettese, Bocz József, a Baranya megyei pártbizottság titkára és Rátkai Ferenc, a KB alosztályvezetője. A küldött­séget a Nyugati pályaudvaron Győri Imre, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Német De­mokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Honecker Mavrosz Belgrádban programja Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnöké­nek vezetésével szerdán ja­nuár 15-ig tartó hivatalos és baráti látogatásra Jugoszlá­viába érkezett a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A de­legációt Belgrádban, a köz­­társasági elnök rezidenciája előtt Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, Jugoszlávia ál­lamelnökségének elnöke kö­szöntötte. A jugoszláv sajtó meleg hangú kommentárokban kö­szönti az NDK párt- és álla­mi küldöttségének látogatá­sát és a Belgrádban sorra ke­rülő magas szintű megbeszé­léseket, amelyekre — mint írják — „Jugoszlávia és az NDK jól és sokoldalúan fej­lődő kapcsolatainak idősza­kában kerül sor.” Együtt Nyíregyházáért '76 Kétmillió-háromszázezer forint társadalmi munkából Rekorderedménnyel zá­rult az 1976-os „Együtt Nyír­egyházáért” társadalmi mun­kaakció. Mint lapunkban ar­ról többször beszámoltunk az elmúlt év szeptember 25 és október 10-e között meghir­detett társadalmi munkaak­cióban több mint 45 ezren vettek részt. A társadalmi munkával szerzett összeggel most célunk — olvashatjuk a felhívásban — gyermeke­ink, unokáink nyári táboro­zási és napközis lehetőségei­nek megteremtése Sóstó­­gyógyfürdőn. A KISZ városi bizottsága az MNB-nél nyitott és a tár­sadalmi munkából számlá­jukra befolyt 2 millió 300 ezer forintot átutalta a városi ta­nács fejlesztési számlájára. Az úttörő napközis és ifjúsági tábor megvalósításához már hozzáláttak. A területet az építkezéshez előkészítették. A megvalósításra négy terv­pályázat érkezett. A bíráló bizottság a NYÍRTERV mér­nökének, Kulcsár Attilának a pályamunkáját fogadta el. Ennek alapján most készül a kivitelezési terv. A kivitelező az építkezési munkákhoz a tavasz kezde­tén lát hozzá. Az úttörő nap­közis és ifjúsági tábor átadá­sára 1978. május 30-án kerül sor. (siger) Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke szerdán hivatalában fogadta a Görög Demokratikus Cent­rum Unió Georgiosz Mavrosz vezette küldöttségét. A szívé­lyes légkörű találkozón a vendégek tájékoztatást kap­tak a magyar országgyűlés tevékenységéről. Georgiosz Mavrosz szerdán délben az MSZMP KB szék­házában látogatást tett Győri Imrénél, a KB titkáránál, és eszmecserét folytattak a nemzetközi élet néhány idő­szerű kérdéséről. A megbe­szélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A munkacsarnokban exportra dolgoznak a Gávai Út- és hídépítések 1977-ben Megkezdik a 4-es fűút nyíregyházi építését Áthúzódó és új építkezé­sek, útkorszerűsítések sze­repelnek nagyobb számban a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat 1977. évi terveiben. A közlekedők örömére ha­táridő előtt készül el a Ti­­szavasvári úti felüljáró. A KÉV és a Hídépítő Válla­lat dolgozói egy negyedév­vel hozzák előbbre az át­adást, az avatás terv sze­rint az első fél év végén zajlik le. Az 1970-es árvíz idején sú­lyosan megrongálódott csen­­geri Szamos-híd helyett újat épít a Hídépítő Vállalat. A közúti forgalmat lebonyolító létesítmény olyan újszerű el­járással épül, melyet egész Európa területén is mindösz­­sze néhány esetben alkal­maztak. Az eljárással jelen­tős anyagmegtakarítás ér­hető el, a tartószilárdság nö­velése mellett. A 100 millió forintos létesítményt az első negyedév során adják át a forgalomnak. Az 1977-ben induló mun­kák közül a Debreceni úti felüljáró tervezése, előkészí­tése a legfontosabb. A terü­let-előkészítést a második fél évben kezdik meg a Nyír­egyházi Közúti Építő Válla­lat dolgozói, az Út-Vasút Tervező Vállalat tervei alap­ján. Az építkezés első sza­kaszában a felüljáró terület­előkészítése, felépítése, illet­ve a hozzá tartozó útcsomó­­pont kialakítására kerül sor 1978 végéig. A második sza­kasz keretében Nyíregyháza belterületén egy 2,5 kilomé­teres körutat alakítanak ki a Marx térig. Az útépítés 1979 végére fejeződik be. Jó ütemben halad a máté­szalkai átkelési szakasz kivi­telezése is. Az 1975 végén kezdődött munka az idén gyorsabban folytatódik. Át­adását 1978-ban tervezi a vállalat. Már készül a 491-es fő köz­lekedési út korszerűsítésének terve, amely Tunyogmatolcs térségében teszi majd biz­tonságosabbá a közlekedést. A munkát az év második fe­lében kezdik meg a Hídépítő Vállalat segítségével. Az út­korszerűsítés mellett egy új Szamos-híd kialakítására is sor kerül, a csengeri építke­zés mintájára. A létesítmény a korszerűtlen, kis teherbí­rású tunyogmatolcsi út a vasúti híd tehermentesítését szolgálja. Jelenleg megyénk fő közle­kedési útjainak 95 százaléka aszfaltozott. Az idén a 471- es főútvonal nyíregyházi sza­kaszának aszfaltozásával a hiányzó öt százalék korsze­rűsítését is elvégzi a KÉV. Burkolatmegerősítésre ez év­ben 90 millió forintot fordít a vállalat. Ugyancsak a korszerűsíté­sek között szerepel a záho­nyi és a vásárosnaményi­ Ti­­sza-híd soron következő, idő­szakos generálozása, melyre — a rendelkezésre álló 90 millió forintos összegből — 15 milliót fordít a Nyíregy­házi Közúti Építő Vállalat. A vásárosnaményi hídon az 1976-ban lezajlott időleges korszerűsítés után, az ötödik ötéves terv végére fejezik be a szükséges javításokat, konstrukciós változtatáso­kat. A záhonyi híd generálo­zásával ez év végére készül­nek el az építők. H. Zs. A timári Béke Tsz-ben Szabó Károly és Zsignár G­yörgy szórja az istállótrágyát arra a területre, ahová tavasszal burgonyát ültetnek. (Hammel József felvétele)

Next