Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

XXXIV. évfolyam, 128. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. június 2., csütörtök Még a Nyugat is megdöbbent Tiltakozások a Mozambik elleni agresszió miatt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden határozot­tan elítélte a rhodesiai re­zsim Mozambik elleni ag­resszióját. Nyilatkozatában — amelyet néhány órával Párizsból, az „Észak—Dél konferenciáról” történt ha­zatérte után hoztak nyilvá­nosságra , mély nyugtalan­ságának adott hangot amiatt, hogy a törvénytelen Smith­­rezsim nem tartja tisztelet­ben Mozambik területi sért­hetetlenségét. A dokumen­tum rámutat, hogy „ez a súlyos provokáció az egész térségre nézve veszélyes következményekkel járhat”. Kurt Waldheim felhívta a figyelmet arra, hogy a Smith­­kormányzat újabb akciója csak megnehezíti a rhodesiai probléma rendezését. A világszervezet főtitkára közölte, hogy a támadás kö­vetkeztében kialakult hely­zetről kétszer is tárgyalt Owen brit külügyminiszter­rel, aki tájékoztatta őt arról, milyen lépéseket tett az an­gol kormány az agresszió be­szüntetése érdekében. Az amerikai külügymi­nisztérium kedden aggodal­mának adott hangot Rhode­sia mozambiki akciója mi­att. A minisztérium szóvivő­je szerint a támadás „nega­tívan befolyásolhatja” a rhodesiai békés rendezést célzó diplomáciai erőfeszíté­seket. — A rhodesiaiak tudo­mására hoztuk, hogy nem értünk egyet akciójukkal — közölte a szóvivő. A nyugatnémet kormány szerdán nyilatkozatban ítél­te el a rohdesiai rezsim ag­resszióját Mozambik ellen. A külügyminisztérium szó­vivője által közzétett nyi­latkozat szerint a bonni kor­mány „megütközéssel vette tudomásul, hogy rhodesiai csapatok hatoltak be a szom­szédos Mozambik területére és ott katonai akciókat haj­tanak végre. A kormány a legélesebben elítéli ezt az agressziót, amely az ENSZ- chartában foglalt alapelvek megsértésének tekinthető. A rhodesiai fajüldöző rendszer agresszióját elítélő nyilatkozat hangneme jóval élesebb, mint bármilyen ko­rábbi bonni nyilatkozaté, amely e térség helyzetével foglalkozott. Dr. David Owen angol külügyminiszter szerdán „igen súlyosnak” nevezte a Mozambik elleni rhodesiai agresszió folytán előállt helyzetet, de hozzátette, hogy a Nyugat nem gondol a Smith-féle rezsim katonai megfékezésére. A BBC szá­mára adott párizsi interjújá­ban a külügyminiszter elis­merte, hogy „a helyzet lé­nyegesen megváltozott... A rhodesiai behatolás fenyege­ti Mozambik, egy ENSZ-tag­­állam területi épségét és közvetve Rhodesia több szomszédját is.” Anglia, a lázadó gyarmatért jogilag fe­lelős hatalom azonban csu­pán „a diplomáciai ráhatás minden formáját” veszi igénybe, hogy visszavonassa Smith hadseregét Mozam­­bikból. Egymilliós jutalom Mátészalkának társadalmi munkáért Átadták a városok közötti társadalmi munkaverseny el­ső helyezettjének, Mátészal­kának a megyei tanács és a Hazafias Népfront által fel­ajánlott egymillió forintos pénzjutalmat. Az átadásra jú­nius 1-én került sor a városi tanács ülésén. Az ünnepsé­gen megjelent dr. Pénzes János, a megyei tanács elnö­ke és László András, a me­gyei tanács általános elnök­­helyettese. Kimagasló mun­kájáért emlékplakettet és el­ismerő oklevelet kapott az ÉRDÉRT Vállalat Ságvári Endre szocialista brigádja és a bútorgyár Vörös Október szocialista brigádja. A társa­dalmi munkáért kitüntető jelvényt és pénzjutalmat ka­pott Veres Ferenc gépkezelő, Vass József, a Hazafias Nép­front városi titkára, Pusztai Sándor tervező, Veress Ká­roly építésvezető és Katona Gyula villanyszerelő. A ju­talmakat László András adta át. Budapestre érkezett Petroszjanc Szerdán Budapestre érke­zett Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atom­energia Bizottságának elnö­ke. A neves szovjet tudós csütörtökön délután a ma­gyar kutatóknak és szakem­bereknek „Az atomenergeti­ka, mint a villamosenergia­termelés önálló ágazata a Szovjetunióban” címmel elő­adást tart a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházá­nak dísztermében. A követ­kező napokban látogatást tesz több hazai intézménynél amely az atomenergia békés célú felhasználásának fej­lesztésével foglalkozik. A Ferihegyi repülőtéren Osztrovszki György akadé­mikus, az Országos Atom­energia Bizottság elnöke fo­gadta. Ott volt Pjotr Petro­­vics Bicskov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. Előadás a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Wirth Ádám, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tan­székvezető tanára tartott elő­adást „A szocialista tudatos­ság szerepének növekedése a fejlett szocialista társadalom időszakában” címmel. Az előadáson — amelyet Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese nyitott­­meg — részt v­etek a párt vezető propagandistái, valamint ideológiai, politikai, társadalmi életünk képvise­lői. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Átadták az új csengeri Szamos-hidat A régi Szamos-hidat meg­rongáló 1970-es árvíz után június 1-én új, a réginél minden tekintetben szebb és jobb hidat avattak Csenger­­ben. A 150 méter medernyílású, az ártéri szerkezettel együtt összesen 347 méter hosszú híd a VITUKI szakemberei­nek kétéves úgynevezett kis­­mintamodell-kísérletei után került jelenlegi helyére. A kísérletek ugyanis kimutat­ták, hol helyezhető el az új létesítmény az árvízvédelmi és építészeti szempontokból is a legkedvezőbben. A nagyarányú munkálatok három évig tartottak. Építte­tő a KPM nyíregyházi köz­úti Igazgatósága volt, a lebo­nyolítás feladatait a Közúti Beruházó Vállalat látta el, a tervek az UVATERV-ben ké­szültek, az építkezés gene­rálkivitelezője pedig a Híd­építő Vállalat volt. Az építkezés nagyságának érzékeltetésére álljon itt né­hány adat. Kavicsból 17 600 köbmétert, cementből 30 000 mázsát használtak fel, aszfaltburkolatot pedig 60 000 négyzetméteres területen he­lyeztek el. Az építőket dicséri, hogy a Szamos felett feszülő új híd az első Magyarországon, amely három éven belül ké­szült el. Ugyancsak első íz­ben alkalmazták hazánkban a meder feletti szerkezet olyan megoldását, amelyben az acél főtartókkal előre gyártott vasbeton pályalemez dolgozik együtt. A csengeri hidat, újszerű megoldása miatt szaknyelven „öszvér hídnak” nevezik. A 130 millió forintba ke­rülő, méreteiben és küllemé­ben egyaránt impozáns új alkotás szerda déli avatásán megjelent Dancs József, a mátészalkai járási pártbizott­ság első titkára, dr. Träger Hermann, a KPM közúti fő­osztály hídosztályának veze­tője, Papp Gábor, a KPM Közúti Igazgatóság megyei vezetője. A hidat Papp Gá­bor adta át rendeltetésének. Az ezt követő ünnepségen az építkezésen legjobban dol­gozók kitüntetéseket és pénz­jutalmat kaptak. S. Z. Csenger és Szamosbecs lakói birtokba vették az új hidat. (Hammel József felvétele) Könyvünnepély és Kisvárdán A honvédség fúvószeneka­rának ritmusára lépkedtek a nyíregyházi Kossuth térre igyekvők június 1-én dél­ben. A térzenét adó zenekar mögött élénk forgalmat bo­nyolítottak le a könyvsátrak, lassan megtelt a tér érdeklő­dőkkel. Megkezdődött a nyír­egyházi „városi könyvünne­pély”, melynek megnyitó sza­vait Jáger Zoltán, a városi népfrontbizottság elnöke in­tézte az egybegyűltekhez. Az ünnepélyen megjelentek a város és a megye párt-, álla­mi és tömegszervezeteinek képviselői is. A megnyitó után Balogh Emese előadóművész lépett a mikrofonhoz és Szabó Lőrinc versének szavait kapta szár­nyára a meg-megerősödő szél. Utána Fábián Iván József Attila- és SZOT-díjas író, a Magyar Írók Szövetsé­gének titkára mondott rö­vid ünnepi beszédet. Emlé­keztetett arra, hogy az idei könyvhét különösen jelentős, hiszen éppen fél évszázada annak, hogy magyar írók­­költők kezdeményezésére megrendezték a könyv első ünnepi hetét hazánkban. Az­óta óriási fejlődésen ment át a magyar nép, s ez megmu­tatkozik a könyvkedvelők, a rendszeresen olvasók számá­nak rohamos növekedésében is. Tavaly kilencvenmillió kötet könyvet adtak ki ha­zánkban, s idén ez a szám még tovább növekszik. Fel­hívta a figyelmet a házi könyvtárak jelentőségére , arra, hogy manapság a köny­vek szellemi munkaeszközök, nélkülözhetetlenek, s hogy milyen nagy hatásuk van tár­sadalmunkra, fejlődésünk, életünk egész menetére. Fábián Zoltán szavai után Tornai Péter gitárművész hangszere szólalt meg, majd Bodor Tibor színművész mondta el Babits Mihály ver­sét, tolmácsolta a költő örök­­igaz szavait: „A könyv is élet, nem rideg kincs... Csak a könyv kapcsol múltat a jö­vőbe ... Jelent a jelennel, testvért a testvérrel — köss össze magyar könyv!” Délután öt órakor Kisvár­dán, a Várszínpadon rendez­ték meg a megyei könyvün­nepélyt, ahol ugyancsak Fá­bián Zoltán mondott ünnepi beszédet, s a művészek itt is bemutatták műsorukat. Nyír­egyházán és Kisvárdán egy­aránt alkalmuk nyílt az ün­nepély résztvevőinek arra, hogy Fábián Zoltán és Mó­ricz Virág írók műveit dedi­­káltassák az alkotókkal. (így) Balogh Emese előadóművész Szabó Lőrinc versét mond­ta el a városi könyvünnepélyen. (Elek Emil felvétele) Növényvédelmi munkák a gyümölcsösökben Nyolcadszor permeteznek az almáskertekben Szabolcs-Szatmár megyé­ben több, mint 28 ezer a me­zőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok télialma­­területe. A jelentős értéket képviselő ültetvényeket nagy gonddal kezelik a gazdasá­gok. Nem közömbös, hogy milyen nyereséget hoz az al­ma az év végi elszámoláskor. Az elmúlt napok változó időjárása kedvezett a gyü­mölcsfák gombabetegségei­nek. A napos és esős idő váltakozása miatt a fuziklá­­dium (varasodás) és a liszt­­harmatfertőzés veszélye meg­növekedett. A fuzikládium a megye minden almáskertjé­ben nagy veszélyt jelent. A kártevők közül megjelent a pajzstetű, a takácsatka és az almamoly első nemzedéke. A lombrágó hernyók is megje­lentek az almafákon. Levél­­tetű-fertőzés egyelőre nincs a megye gyümölcsöseiben. A mezőgazdasági nagyüzemek már a hetedik, nyolcadik per­metezésnél tartanak. Körül­tekintő és gondos munkával végzik a védekezést. Ennek köszönhető, hogy — az eső ellenére — nem jelent ko­moly veszélyt a fuzikládium és a különböző állati kárte­vők sem, mert idejében, ha­tásosan szervezik és végzik a permetezéseket. Növényvédő szerekből meg­felelő az ellátás. Problémát inkább a választék hiánya okoz, azonban az üzemekben levő és a kereskedelemben kapható szerekkel megfelelő­en el tudják látni a permete­zést. Fontos, hogy a gazdasá­gok megelőző védekezést folytassanak a nagyarányú fertőzések elterjedésének megakadályozására. Május utolsó hetében jég­eső tizedelte a megyében a gyümölcsösök termését. Az Állami Biztosítóhoz négyezer hektárról jelentettek kárt. A legnagyobb mértékben a ti­­szadobi Táncsics Termelő­­szövetkezet gyümölcsösét súj­totta az ítéletidő. Megkezdődött a második természtes gyümölcshullás. Az áprilisi fagy most érezteti igazán a hatását. A virágzást és a kötődést gátló hideg mi­att a korábbi évekhez viszo­nyítva mind a jonatánnál, mind pedig a starkingnál na­gyobb mértékű a hullás. Ez még nem jelent veszélyt, mert a szakemberek szerint ennek az évnek az időjárása hasonlít a tavalyihoz. Ter­mésbecslést csak a természe­tes hullás után végeznek, de már most látható, hogy da­rabszámban közel azonos a hozam a múlt évivel. Ezért tanácsos a gyümölcsösökben a nitrogén tartalmú műtrá­gya kiszórása és a lombtrá­gyázást is érdemes minden permetezéskor kihasználni. Jelenleg az alma nagysága megközelíti a zöld dió nagysá­gát. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 12 ezer 800 vagonos hű­tőtároló térrel rendelkeznek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a kereskedel­mi szervek. A rakamazi Győzelem Termelőszövetke­zetben a meglévő tárolóhoz manipulációs teret készíte­nek és ehhez válogató gép­sort is vásárolnak. (sípos)

Next