Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (37. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
II Kelet-Magyarkszilg) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IXXXVII. évfolyam, 190. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 14., csütörtökre Önállóan „Hiába ezer ember doldolgozott a gyárban, nekem még arra is engedélyt kellett a központtól kérnem, hogy irodaszert vegyünk” — említi a néhány évvel ezelőtti helyzetet az egyik nyírségi gyáregység vezetője. Hasonló megkötésekről másutt is beszélhetünk, de ellenpélda is akad. Nyírbátorban a csepeli központ hagyta a vasszerkezeti gyártásnál, hogy a korábbi önállóságnak megfelelően a helyiek kössék az üzletet. A példák a végletekre utalnak, amelyek a szabolcsi gyáraknál találhatók. Az a tény, hogy nem önálló vállalatokról, hanem gyáregységekről van szó, meghatározza a lehetőségeket. Sajnos a legtöbb helyen úgy, hogy a gyáregység feladata a végrehajtás, a központban mindent „jobban” tudnak. Az utóbbi időben viszont mintha engedtek volna a korábbi merevségből. Nem véletlenül, hiszen a néhány évvel ezelőtt alakult gyárak megerősödtek, jobban ismerik a feladataikat, jobban képesek ellátni azokat. Másrészt a változó gazdasági helyzet egyre kevésbé engedi meg egy vállalaton belül a kényelmességet, hogy ne vegyék figyelembe a helyi alkotókészséget. A tervek készítésénél van olyan üzem, mint a nyíregyházi papírgyár, ahol a vállalati központ a gyáriak javaslatát veszi elsősorban számításba. De a másik oldalon található a BEAG gyára, ahol jószerivel csak a havi bontásnál tudják meg a pontos termelési programot. A megrendelések alakulását, az anyagbeszerzési lehetőségeket nyilván a vállalati központok ismerik a legjobban. Azonban az már sokkal inkább a helyiekre tartozik, hogy tudják, milyen termelésre képesek. A HAFE-nél volt korábban gyakorlat, hogy évente srófolták feljebb a termelési programot, s nagyon nehéz volt azt teljesíteni. Az önállóság nem öncélú valami. A jelentősége abban áll, hogy ott döntsenek a dolgokról, ahol a legjobban ismerik azokat. Éppen ezért a vállalatok és gyáregységeik közötti kapcsolatban akkor járnak el jól, ha a gyárakat az adott keretek között minél nagyobb feladatok ellátására teszik alkalmassá. S ekkor az önállóság mellé felsorakozik a felelősség kérdése is, hogy az, aki dönt, vállalja is annak a következményeit. L. B. Társadalmi vita a VI. ötéves tervről L. Hegedűs László nyilatkozata — Vége felé közeledik az V. ötéves terv időszaka, s már szinte bizonyossággal állapítható meg, hogy a lakosság, a legszélesebb rétegek cselekvő módon azonosultak a terv céljaival — hangsúlyozta S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. " Úgy véljük, ez az azonosulás, a tevékeny közreműködés nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy a tervet annak idején országos vitára a lakosság elé bocsátottuk. Az utóbbi fél évtizedben a társadalom továbbfejlődött, nyilvánvaló tehát, hogy a VI. ötéves terv elképzeléseinek társadalmi vitáját a korábbinál is magasabb színvonalon kell megtartani. Minderre a népfront soron következő kongresszusának még az idén megkezdődő előkészítő szakasza, a községi, városi népfrontválasztás széles körű lehetőséget nyújt. A korábbiakhoz hasonlóan megkérjük a kormány illetékeseit, hogy a mozgalom országos testületei előtt ismertessék a VI. ötéves tervidőszakra szóló elképzeléseket. Javasolni fogjuk a Minisztertanácsnak, az Országos Tervhivatalnak, a pénzügyi szerveknek, hogy együttműködve teremtsük meg a társadalmi fórumok szervezeti feltételeit, biztosítva: közvéleményünk hozzá is szólhasson a legfontosabb kérdésekhez. E hozzászólások nyilván vitákat is jelentenek. Az országgyűlési, valamint a tanácsi választások során elhangzott mintegy 200 ezer lakossági vélemény, s számos népfrontfórum tapasztalata utal például arra, hogy finomítani kell a területfejlesztési pénzösszegek eddigi elosztási rendszerét. Az eszmecseréken hasonló nyíltsággal kell felvetni egy másik témát is, amiről az emberek ugyancsak beszélnek, s ez gazdasági alkalmazkodásunknak a feladatokhoz mért merevsége, lassúsága. A központi elgondolásokról folytatandó szélesebb körű eszmecsere, az alaposabb tájékozottság nemcsak új gondolatokat és tökéletesebb kimunkálást jelent, hanem elmélyültebb lakossági megértést és támogatást is. — A mozgalom tapasztalata, hogy a tervek, az elképzelések megvitatása a társadalmi együttműködés alapját jelenti — zárta nyilatkozatát L. Hegedűs László. Lakásépítés futószalagon Befejezéséhez közeledik a Szamuely tér első ütemének építkezése Szalagszerű lakásépítést és ebből következőenátadást valósítanak meg a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai a nyíregyházi Szamuely téri lakótelepen. Június 27-én fejezték be a kivitelezők egy 87 lakásos tízemeletes épületet, egy hónappal később végeztek a hiánypótlással is, most már csak az új lakókat várja a ház. Legközelebb augusztus 22-én adnak át egy ugyancsak 87 lakásos tömböt, ezt az OTP értékesíti. Augusztus végén kerül sorra a körút délnyugati szakaszán álló harminclakásos, négyemeletes épület avatása. A befejezéshez közeledik a Szamuely téri lakótelep első üteme, amelynek során 799 lakásba költözhetnek a családok. A november 30-i határidő helyett november 1-éig költözhetnek be a kijelölt lakók az új otthonokba. A 19-es jelű épület kulcsait szeptemberben, a 20-ast októberben nyújtják át a lakóknak. Ezzel összesen 471 lakást avatnak 1980-ban a Szamuely téren. Még javában tart az első ütem megvalósítása, de már a második ütem első házaihoz szükséges lakásokat szanálták. A Makarenko utcán és környékén több mint 800 lakás építését készítették elő. A SZÁÉV házgyári technológiával vállalta ezeknek a tömböknek a kivitelezését is. Már hozzá is láttak a Makarenko utcán az első 87 lakásos tízemeletes toronyház alapozásához. A 23-as jelű épület pincefalait zsaluzzák és a vasszereléssel haladnak a munkások. A 24-es jelűnél az alaplemezt betonozzák, a 25-ösnél szintén ez a munka a legfontosabb és a vasszerelés is megkezdődött. A 26-os jelű háznál az alapozáshoz szükséges kavicságyat töltik fel a kubikosok. Ezzel párhuzamosan pedig újabb három toronyház építéséhez készítik elő a területet. A lakásokhoz kapcsolódó intézmények közül eddig csak a száz kisgyermeket befogadó Árpád utcai óvodát készítették el. Ezenkívül orvosi rendelő, gyógyszertár tervei várnak megvalósításra, OTP-fiók könnyíti majd a lakosság pénzügyeinek lebonyolítását. A megépült házak között ABC-áruház oldja meg a környék kereskedelmi ellátását. Ezek nagy részére a VI. ötéves tervben kerül sor. (tk) & M. ML mű Lakás, gépkocsi, üdülés (2. oldal) Az emlékszobától a játszótérig (2. oldal) Kombájnok ikerkeréken (3. oldal) A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységében idén 40 millió forint értékben készítenek hengeres szárú csigafúrókat. Felvételünkön: Bancsi Csaba marós 26,5-ös fúrót formál. GYÜMÖLCSTÁROLÓ, ISTÁLLÓK Mezőgazdasági létesítmények épülnek megyénkben Szabolcs-Szatmár szövetkezeti nagyüzemei ez év első felében csaknem 400 millió forint értékben végeztek különböző beruházásokat. Ebből az összegből 33 millió forint az állami támogatás. Az összeg nagyobb részéért, 218 millió forintért új gépeket vásároltak. A tsz-ek idén a korábbi időszakhoz mérten csökkenő arányban építkeztek. Ilyen célokra 97 millió forintot költöttek az első fél évben. Ennek jelentősebb részét a vajai II. Rákóczi Ferenc Tszben több gazdaság társulásával épülő nagy teljesítményű gyümölcstároló kivitelezésénél használták fel. A tároló elkészülte után exportcélokat is szolgál. Teljes megépítése 1982-ben fejeződik be és 323 millióba kerül. Idén kezdték építeni a máriapócsi Rákóczi Tsz 200 férőhelyes, korszerű tehénistállóját. Bővítik és hatékonyabban célszerűsítik a tiszadobi SERKÖV-társulás telepét. Ugyancsak több, sertéstenyésztéssel jelentősebben foglalkozó termelőszövetkezetben (nyíribronyi Új Élet, pátrohai Zöld Mező, nyírtassi Dózsa, nyíregyházi Ságvári, nagycserkeszi Kossuth) sertéstelepi bővítéseket, rekonstrukciókat végeztek az első fél évben. Néhány tszben a juhtenyésztés férőhelyét gyarapították. A második fél év beruházásainak kiadásai messze felülmúlják az első hat hónapot. A megye teljes évi beruházásainak összege — várhatóan az előző évihez hasonlóan — 1,2 milliárd forint lesz. A legfontosabbak között marad a vajai hűtőtároló építése. Az év második felében kezd hozzá a megyében nem kevesebb, mint 45 mezőgazdasági nagyüzem új gyümölcsösök telepítéséhez. Az erre kijelölt terület 1591 hektár, s ebből 1030 hektár almatelepítés lesz. Legtöbb új almást telepít a nyírcsászári Új Élet Tsz, 204 hektáron. (a. b.) Befejeződött a nyári akadémia Szerdán két előadás hangzott el a TIT nyíregyházi nyári akadémiáján. Az egyik hazánk történelmi múltjának egy szakaszát elemezte, a másikból pedig Szabolcs-Szatmár társadalmi fejlődése címmel megyénk életéről kaptak tájékoztatót az akadémia külföldi hallgatói. Ezzel be is fejeződött a hónap első napjától tartó rendezvény, amelyen több mint kilencven NDK-beli vendég vett részt. Az előadásokon és vitákon szó volt például a mai magyar irodalomról, hazánk jelenlegi gazdasági helyzetéről, az előadások többsége azonban német vonatkozású kérdésekkel foglalkozott. Emellett arra is volt lehetőség, hogy a külföldi hallgatók megyénk nevezetességeivel, műemlékeivel megismerkedjenek. Újabb esőzés nehezíti az aratást Házilag szerelnek lánctalpat a kombájnokra Nincs olyan nap, hogy ne kapnánk híreket az aratás állásáról a megyei tanács mezőgazdasági osztályától, vagy éppen maguktól a mezőgazdasági nagyüzemektől. S ezek nem mindig a legkedvezőbbek. Kedden szórványosan hullott csapadék a megyében. A fehérgyarmati, a nyíregyházi, a nyírbátori járás területén dolgozhattak a gépek, de szerdán már szinte az egész megyében esett az eső. Ez megállította a kalászosok betakarítását. Jelenleg a több mint százezer hektár kalászos területének a kétharmadáról takarították be a gazdaságok a terményt. A búzának a 65, a rozsnak pedig az 53 százaléka került magtárba. A most lehullott jelentős mennyiségű csapadék az elkövetkezendő napokban óriási energiát követel majd a nagyüzemektől a betakarítás terén. A kombájnok a felázott talajon csak lépésben haladhatnak, s ismét megnövekszik a szemek nedvességtartalma. Ez egyben azt is jelenti, hogy az előző napoktól eltérően nagyobb mennyiségű kalászost kell szárítani mind a gazdaságokban, mind pedig a gabonaforgalmi és malomipari vállalat telepein. A nehézségek ellenére a megyében több mezőgazdasági nagyüzem már befejezte az aratást. A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben 1020 hektárról takarították be a kalászosokat, s a búza kiváló eredményt produkált: hektáronként 5,4 tonna termett. Több termelőszövetkezet befejezte már az aratást a nyíregyházi járásban és a szatmári térségben is. Sokan állnak úgy, hogy már csak két-három napra lenne szükségük. A mostani csapadék ezt újabb napokkal toldotta meg. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet 1500 hektárjából már csak az a pár hektár maradt meg, ahová a gépek nem tudnak bemenni. Ugyanígy Tornyospálcán az 1160 hektárból mindössze 50 hektár az aratatlan. Botpaládon, Napkoron, Kálmánházán, a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezetben szintén az a bizonyos két-három nap hiányzik. A mezőgazdasági nagyüzemek egyetlen szemet sem hagynak veszendőbe menni. A szomszédos megyékből lánctalpas rizskombájnok segítik a betakarítást. Csarodán házilag szereltek az E—512-es kombájnra lánctalpat, amelyet már több megyei nagyüzemben alkalmaznak sikerrel. (sípos) Süllyed a gép a vizes földön, de halad a kombájn. A búzaaratás utolsó mozzanatait örökítette meg a kép a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben. (Gaál Béla felvétele)