Kelet-Magyarország, 1980. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

0 Base3H Magyarország | XXXVII. évfolyam, 234. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. október 5., vasárnap Múzeumi hónap M­úzeumi kiállítá­sok megnyitásá­ról, helyreállított műemlékek avatásáról szóló hírek ismét szerep­lői lesznek az újságoknak. A 19. országos múzeumi és műemléki hónap újra gazdag programot ígér megyeszerte a múlt emlé­kei iránt érdeklődőknek. A tárlatokon látható tárgyak, a történeti idők helyreállított részletei rá­irányítják a figyelmet azok munkájára, akik a földek vallatásával, a pa­raszti életmód kutatásá­val, festmények, szobrok óvásával foglalkoznak. Feladatuk múltunk érté­keit megmenteni, meg­őrizni és közkinccsé ten­ni. Műemléki sétákon, megyejáró kirándulásokon rácsodálkozhatunk a ro­mokból újjászületett kas­télyokra, egykori színeik­ben pompázó templom­kazettákra. Ezek a restau­rátorok, műemlékvédők türelmet próbáló, szép munkáját dicsérik. A „múzsák kertje”, a múzeum nem lehet csu­pán öncélú „kincsgyűjtő” intézmény. Közművelődé­si szerepe nem merülhet ki abban, hogy szerzemé­nyeit kiállításokon kifüg­geszti, tárlókban látható­vá teszi. A múzeum ott­hona ismeretterjesztő tör­téneti előadásoknak, falai közé illő zenei hangverse­nyeknek. Nem ritkák a gyermekek szabadidős múzeumi foglalkozásai, melyeken megörökítik a múlttal találkozás élmé­nyeit. Évről évre több fel­nőtt keresi fel a tárlato­kat. Az állandó látogatók múzeumbaráti­­ körök törzstagjai. Nemcsak ér­tői, szerelmesei a letűnt történelmi korok emlé­keinek, de a múzeumok további gyarapodásának segítői is. S­ajnálatosan még mindig elég gya­kori, hogy feldúlt, megbolygatott sírokhoz, régészeti leletekhez hív­ják ki a szakembereket. Minél több barátja van a tárgyi emlékeket gyűjtő intézménynek, annál biz­tosabb a földből előkerülő értékek további sorsa. A kutatóknak nemcsak a ne­mesfémből készített sír­mellékletek értékesek. Sokszor a laikus szemé­ben értéktelen részletből vetődhet fény a történe­lem addig homályos pont­jára. Az idei múzeumi hónap megyei rendezvé­nyei akkor lesznek igazán hasznosak, ha a látogatók nem csupán újabb lát­vánnyal, de szemléletben is gazdagodva hagyják el a múlt „kincsestárait”. R. G. A nukleáris stratégia esztelensége Szovjet vélemény a „korlátozott”­ atomháborúról „A nukleáris fegyverek »korlátozott« és »részleges« használatáról szóló hazug fejtegetéseknek nincs semmi közük a valósághoz, csupán az emberek megtévesztésére szolgálnak” — írja a Szo­­cialisztyicseszkaja Induszt­­rija című szovjet napilap. A „Nukleáris stratégia esz­telensége” című cikkében a lap az amerikai elnök 59-es számú rendeletében megfo­galmazott „új nukleáris stra­tégiát” kommentálja. „A jelenlegi amerikai ve­zetés politikája rendkívül sok veszélyt rejt magában, elsősorban az Egyesült Álla­mok számára. Maguk az ame­rikaiak is tisztában vannak azzal, hogy egy atomháború esetén, ha nukleáris csapás érné hazájukat, mintegy 100 millió ember pusztulna el. Azaz az ország lakosságának háromötöde. Megsemmisül­ne az ország gazdasági po­tenciáljának 75 százaléka is. Az 59-es számú elnöki ren­delet azonban nemcsak az amerikaiakat veszélyezteti, hanem lényegében mindazon országok és földrészek lakos­ságát is, ahol amerikai atom­rakétákat helyeztek el, vagy ezen országok közvetlen kö­zelében vannak. Az amerikai vezetés azt szeretné, ha a nukleáris atomháború ve­szélyének az Egyesült Álla­moktól távol lévő országok — Nyugat-Európa, Ázsia és Afrika országai — lennének kitéve.” Az „új nukleáris stratégia” — folytatja a lap — kétség­telenül abból indul ki, hogy az Egyesült Államok minősé­gileg új atomfegyvereket — szárnyasrakétákat, Per­shing—2 típusú rakétákat — erőszakol a nyugat-európai országokra. Nyugat-Európát tehát a nukleáris rakéták in­dítóállásának tekintik az Egyesült Államokban, azaz egy globális atomháború ese­tén az amerikai földész véd­ve lenne az atomvisszavágás­tól.” A kommentár rámutat: „Washington és Peking most együttes erőfeszítéseket ki­fejtve törekszik arra, hogy »hozzászoktassák« a népeket a »korlátozott« atomháború gondolatához. Mindez azon­ban hazugság. Nem kell ah­hoz tábornoknak lenni, hogy megértsük a nukleáris hábo­rú könyörtelen logikáját. Ha egyszer kitörne, vajon milyen eszközökkel lehetne kordá­ban tartani és korlátozni?” — teszi fel a kérdést vége­zetül a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija. Növekvő export ÉVZÁRÁS ELŐTT A VASIPAR • Másfélszer annyi fényfor­rást gyártanak az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában, mint tavaly és ez a szám ön­magában is sokat mond. Ha hozzátesszük, hogy az év utolsó negyede előtt időará­nyosan valamelyes túlteljesí­tésük is van, megállapítható: jól dolgoznak Kisvárdán. A mennyiségi eredménye­ken túlmenően a minőségre sem lehet panasz. Igazolja ezt a tény: eddig egyetlen vásárló sem kifogásolta a termékek milyenségét. A gyár másik termékcso­portját a vákuumtechnikai alkatrészek alkotják, ezeket az Egyesült Izzó más üzemei részére készítik. Ezen a té­ren különösebb nehézségek nem mutatkoznak. Minden jel arra utal Kis­várdán, hogy a tervet telje­síteni tudják, ehhez persze az utolsó negyedév jó mun­kája is szükségeltetik. Az esztendő hátralévő idejének kiemelt feladata a kará­csonyfalámpák gyártása, ez­zel legkésőbb november 15- ig végezniük kell. A másik fontos tennivaló: a távo­li, nemegyszer tengerentúli szállítások időbeli befejezé­se, hiszen december 10-ig ajánlatos ezeknek a gyárt­mányoknak határainkat el­hagyni. A MEZŐGÉP tiszavasvári gyára sem áll rosszul tervei véghezvitelével. Két fő meg­rendelőjük, a Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat, valamint az AGROTRÖSZT részére különféle, a szarvasmarha­tartáshoz szükséges takar­mánykeverő és -kiosztó ko­csikat készítettek, a változó típusokból összesen majdnem hatvan darabot. Az NDK-ba és Hollandiába is vittek egyet-egyet, abban a remény­ben, hogy a sikeres tesztelés, a „nyúzópróbák” után na­gyobb megrendeléseket is kaphatnak a külhoni érdek­lődőktől. Már a jövőre gondolnak, amikor a régebbi típusokat felváltó Supermix takarmány­keverő berendezések nullszé­riáját állítják elő, illetve a Supermix 9-es prototípusán dolgoznak. Kiveszik részüket az élel­miszer-ipari gépgyártásból is: szovjet, csehszlovák, NDK- beli megrendelésre különbö­ző borsómosó-hűtő berende­zéseket, előfőzőket állítanak elő. A gyárban úgy vélik, az év utolsó negyede sem lesz nehezebb az eddig eltelt idő­szaknál, habár új termék is színezi majd gyártmányaik skáláját: a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére 4,2 és 4,5 köbméteres markoló­kat készítenek, melyek ha közvetett úton is, de Argen­tínába kerülnek Tiszavasvá­­riból. Igaz, év közben 161 mil­lióról 173 millióra emelték a Magyar Acélárugyár tisza­­szalkai gyárának árbevételi tervét, az időarányos ered­ményeket nézve különös gond nem látszik. Köszönhe­tő ez annak is, hogy kedvező a termékeik iránti kereslet. Nehézség csak a termelési terv­ körül mutatkozik: ezt a várt 206 millió forint helyett 190 millióra teljesítik. Válto­zás a gyár életében, hogy idén először falfúrók készíté­séhez is hozzáláttak szeptem­berben és december 15-ig mintegy ötmillió forint érték­ben gyártanak exportra. Terveik szerint a tavaszi BNV-n szakmai sikert ara­tott fémraklapokkal szeretné­nek új piachoz jutni. A rak­lapok és tárolóberendezések gyártása, melyek a fa fel­­használását hivatottak csök­kenteni, ráadásul élettarta­muk is hosszú, lehetőséget ad a hazai igények kielégíté­sére. Szeretnék, ha az új gyártmány országos „gazdái” lehetnének, sőt, ha exportra is szállíthatnának. S. Z. Törpelámpagyártás Kisvárdán. (E. E. felvétele) 34 féle vetőmag megyénkből Megkezdték a napraforgó felvásárlását Az őszi csúcsforgalom te­tőzni kezd: a csillagfürt, nap­raforgó és kendermag most érik — mondja Czomba An­tal, a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat nyírségi köz­pontjának főmérnöke. — Elő­reláthatólag csillagfürtből 1500, napraforgóból 2300, ken­dermagból 780 tonnát vásá­rolnak. A csillagfürtök termése lé­nyegesen jobb a múlt évinél. Napraforgóból nagyjából azonos mennyiség várható. Az idei sok belvízállást leg­inkább a kendermag sínylet­te meg. De ez utóbbi — a fő­mérnök szerint — így is fe­dezi a belföldi szükségletet és a 200 tonna exportkötele­zettséget. Napraforgóból 850 tonnát exportál a vállalat. Idén 34 féle magtermelte­téssel foglalkozik a megyé­ben a vállalat. Eddig csak a borsó, káposztarepce és szö­­szösbükköny magfelvásárlása fejeződött be. Legjobban a káposztarepcemag sikerült: 1030 tonna tervezettel szem­ben, 1365 tonna az átvett menyiség. Napraforgón kívül export­ra készít elő a vállalat étke­zési borsóból 1300, kenderből 200, karós babból 210, vörös­heréből 30 tonnát. Ezeken kí­vül, egyéb növényfajtákból, többek közt bükkönyfélékből, kölesből és paradicsommag­ból, mindösszesen 620 tonna vetőmag kerül exportra. Ka­rós bab kerül az NSZK-ba, paradicsommag Hollandiába, napraforgó Olaszországba és Svájcba. A többi magexpor­tok a szocialista országokba irányulnak. — a. b. — A vállaji Rákóczi Termelőszövetkezetben Erdős Zoltán és Szamosvári Ferenc vetik az őszi búzát. Több áru, bővebb választék Félmillió facsemete kiültetésre Nem véletlenül rendezte Nyíregyházán az országos be­mutatót az Agrártudományi Egyesület kertészeti tagozatá­nak faiskolai csoportja. A mezőgazdasági főisko­lai tangazdaság kezelésé­ben lévő faiskolai ágazat jelentős beruházással bővült és korszerűsített üzeme az idén már nemcsak mennyisé­gileg, hanem minőségileg és választékban is kielégíti a várható igényeket. A tavalyi 400 ezerrel szemben az idei ültetési szezonban már fél­millió facsemetét tud bizto­sítani a telepítőknek. Kedvező irányban tolódik el ezen belül a választéki arány is: a korábbi negyven száza­lék helyett hatvan száza­lék lesz az egyéb gyü­mölcsfa. Elsősorban a keresett csont­héjasok és a körte kerül elő­térbe. Meggyből például a korábbi kétezer helyett húsz­ezer kerül forgalomba, java­részt a bőtermő újfehértói fürtösből. A beporzást előse­gítő cigánymeggyből is töb­bet forgalmaznak az árudák. Az őszibarack választéka is bővül: tizennégy fajtából vá­logathat a vevő. Szőlőből ugyancsak 14 fajta szállítását jelezték a társüzemek, nyolc ebből a csemege. Nyolcvanra bővül az idén a díszfaválaszték, nagyobb mennyiséget biztosítanak a keresett örökzöldekből is. A Korányi Frigyes utcai árudát folyamatosan ellátják a szükséges növényvédő sze­rekkel és műtrágyákkal. A csemeték árusítása — az idő­járástól függően — előrelát­hatólag október 20-tól kezdődik és november közepéig tart. A zavartalan kiszolgálás ér­dekében ebben az időszakban bevezetik majd a szombati hosszabb és a vasárnapi nyit­vatartást is.

Next