Kelet-Magyarország, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
■I Kelet^^Higggjgjgs^ XXXVII. évfolyam, 268. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. noverber 15., szombat Wk M ML HlfB JEJK B TIMI Több burgonyát Szabolcsból • (3. oldal) Hét végi sportműsor (12. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának elő- t. A Központi Bizottság áttekintette az V. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, és megállapította: ■ Népünk céltudatos munkájának köszönhetően a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnek a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várhatóan 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termelés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8—9, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kielégítő növekedése miatt el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva az alábbiakban hagyta jóvá az 1981—1985. évekre szóló VI. ötéves terv irányelveit: A VI. ötéves terv fő feladata a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek — a lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a termelés korszerűsítését, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül segítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan növekedjék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozásra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv főbb előirányzatai a következők legyenek: A szocialista szektor beruházásaira 1020—1040 milliárd forint fordítható. Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a külkereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emelkedjék. Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek; a gazdaságossá nem tehető termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell terjesztésében a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt vezető testületeinek munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozattervezetet szüntetni. A termelés bővülése a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség növelésén, a termelési szerkezet átalakításával együtt járó szelektív fejlesztésen alapuljon. Az építési-szerelési tevékenység összetételében igazodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást az építőiparban is javítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12—15 százalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését és az exportárualapok gazdaságos bővítését. A szocialista nagyüzemekben a minőségi, jövedelmezőségi és takarékossági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elégítse ki az igényeket. Javítani kell az export- és a tranzitszállítás feltételeit. A helyi és városkörnyéki tömegközlekedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. A szocialista szektorban beruházásokra 1020—1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelő ágazatokban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Állami nagyberuházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. * ) A VI. ötéves terv céljainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A munkamegosztás fejlettebb formáinak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a kooperáció el-mélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés orszá- gokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korszerű termelésszervezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállóságuk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. Az életszínvonal-politika fő célja az elért szint megőrzése, megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. (Folytatás a 4. oldalon) növekedés százalékban: nemzeti jövedelem 14—17 ipari termelés 19—22 építőipari termelés 11—14 mezőgazdasági termékek termelése 12—15 belföldi felhasználás 3— 5 lakosság összes fogyasztása 7— 9 egy főre jutó reáljövedelem 6— 7 kivitel összesen 37—39 behozatal összesen 18—19 Megnyitó Nyírbátorban Politikai könyvnapok megyénkben A 19. politikai könyvnapok megyei megnyitójára Nyírbátorban került sor, november 14-én. A városi-járási pártbizottságon megrendezett megnyitóünnepségen részt vettek a megye, a város, a járás politikai, társadalmi és gazdasági vezetői, valamint a Kossuth Könyvkiadó képviselői. A megjelenteket a megyei pártbizottság nevében dr. Kárpáti Imre osztályvezető-helyettes köszöntötte. Ünnepi beszédet mondott és a megyei könyvnapokat megnyitotta Kovács Ferenc, a nyírbátori városijárási pártbizottság első titkára. Ünnepi beszédében szólt arról, hogy a politikai könyveknek nagy jelentőségük van a szocialista eszmék terjesztésében, abékemozgalom szélesítésében, a kultúra fejlesztésében. Megyénkben is egyre többen tapasztalják, hogy a politikai könyvek segítenek eligazodni a politikai és a gazdasági életben. Szabolcs-Szatmár megyében megnövekedett az érdeklődés a politikai könyvek iránt. Megyénkben évente tízezrek tanulmányozzák a politikai könyveket, amelyeknek értéke meghaladja az egymillió forintot. Az idei politikai könyvek szemléjére hazánkban mintegy huszonegy új könyv jelent meg, 600 ezer példányban. Az új könyvek terjesztésében is jól segíti a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségét valamennyi aktivista. Megyénkben mintegy ezer, a nyírbátori járásban 85 aktivista vesz részt rendszeresen a terjesztésben. A megnyitó után kitüntetéseket adtak át a legjobb könyvterjesztőknek. Húszéves terjesztés után kitüntetést kapott Mester Jánosné, Varga Józsefné, Szabó Sándor, Dudás Jánosné. Tízéves terjesztés után kitüntetést kapott Csortán Ferenc, Hajdú Lajos, Kocsányné Filep Katalin, Széles Jenő, Antalóczi Ferencné, Mák Antal és Nagy Lászlóné. ötéves terjesztés után kitüntetést kapott Szabó Ilona, Varga Lajos, Spitzmüller Jánosné, Német Mária, Szabó Tibor, Jeles Józsefné, Enyedi Béla, Móré Jánosné és Gulyás Lászlóné. Kiváló Terjesztő kitüntetést kapott Csoba Mihály és Vernes Árpádné. A megnyitóra Nyírbátorban kiállítást rendeztek a legfrissebb politikai művekből. (Both Pál Ambrus felvétele) Művelődéspolitika a nagyüzemekben Ülést tartott a közművelődési bizottság Két nagyüzem művelődéspolitikai céljait, eredményeit és törekvéseit vette nagyító alá a megyei közművelődési bizottság november 14-én tartott ülésén. Jelentés hangzott el a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyára, illetve a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyára közművelődési tevékenységéről. A mátészalkai gyár beszámolójából kitűnt, hogy a megnövekedett gazdasági feladatok sikeres teljesítéséhez hozzájárult az a vállalati közművelődési tevékenység is, mely keretet ad a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségének fejlesztéséhez. Három éve működik a vállalati művelődési bizottság, függetlenített népművelőt alkalmaznak, megnyitották a bejárók klubját, számos rendezvényt szerveztek a szabad időre. Jó a kapcsolat a város közművelődési intézményeivel. Az üzemi könyvtárnak négyszáz olvasója van, a brigádok kulturális vállalásainak teljes réséért sokat tesz a brigádvezetők klubja, jó a kapcsolatuk a város közművelődési intézményeivel. A HAFE nyíregyházi gyárában az ismert gazdasági nehézségek akadályozták az egyenletes közművelődési tevékenység kibontakozását, jelentős változás tapasztalható viszont a függetlenített népművelő alkalmazása óta. Alapvető feladatnak tekintik az olvasás megszerettetését a gyári könyvtár segítségével, az általános iskola elvégzésének szorgalmazását, a szocialista brigádok művelődésének támogatását. Jelentős összegeket költenek az állami és szakmai oktatás és továbbképzés ösztönzésére. Szép hagyományai vannak az üzemben rendezett családi ünnepségeknek, például a névadók megrendezésének, népszerűek a gyári sportkör rendezvényei. A közművelődési bizottság a beszámolókat megvitatva a sajátos lehetőségek jobb kihasználására, az üzemek és a közművelődési intézmények közötti jobb együttműködésre hívta fel többek között a figyelmet.