Kelet-Magyarország, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

■I Kelet^^H­igggjgjgs^ XXXVII. évfolyam, 268. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. nover­­ber 15., szombat Wk M M­L HlfB JEJK B TIMI Több burgonyát Szabolcsból • (3. oldal) Hét végi sportműsor (12. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1980. no­vember 13-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályveze­tői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a köz­ponti sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitat­ta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának elő- t. A Központi Bizottság áttekintette az V. ötéves terv vég­rehajtásának helyzetét, és megállapította: ■ Népünk céltudatos munkájának köszönhetően a népgaz­daság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik a lakosság élet­­színvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nem­zeti vagyon, erősödnek a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várható­an 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági ter­melés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8—9, a lakos­ság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem ki­elégítő növekedése miatt el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fej­lődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva az alábbiakban hagyta jóvá az 1981—1985. évekre szóló VI. ötéves terv irányelveit:­­ A VI. ötéves terv fő feladata a társadalmi előrehala­dás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, ki­egyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek — a lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a ter­melés korszerűsítését, a tudomány és a technika eredmé­nyeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműkö­dés fejlesztését. A tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre ren­delkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül segítő feladatokra kell össz­pontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki ered­mények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan növeked­jék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez fel­használt anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hánya­da a külső egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozás­ra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv főbb előirányzatai a következők legyenek: A szocialista szektor beruházásaira 1020—1040 milliárd fo­rint fordítható.­­ Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a külkereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövede­lemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emel­kedjék. Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyette­sítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bő­vítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdál­kodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek; a gazdaságossá nem tehető termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell terjesztésében a VI. ötéves népgaz­dasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében a párt vezető testü­leteinek munkarendjéről és mun­kamódszeréről szóló határozatter­vezetet­ szüntetni. A termelés bővülése a hatékonyság és a nem­zetközi versenyképesség növelésén, a termelési szerkezet át­alakításával együtt járó szelektív fejlesztésen alapuljon. Az építési-szerelési tevékenység összetételében igazod­jék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást az építőiparban is ja­vítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12—15 százalékkal emelkedjék. Tovább­ra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését és az ex­portárualapok gazdaságos bővítését. A szocialista nagyüze­mekben a minőségi, jövedelmezőségi és takarékossági kö­vetelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság hozzájárulása a nem­zeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kise­gítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elé­gítse ki az igényeket. Javítani kell az export- és a tranzit­­szállítás feltételeit. A helyi és városkörnyéki tömegközleke­dést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni.­­ A szocialista szektorban beruházásokra 1020—1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelő ágazatokban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére kell felhasz­nálni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsí­tését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Ál­lami nagyberuházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. * ) A VI. ötéves terv céljainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbkép­zést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányíta­ni és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönöz­zön az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcso­portosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoz­tatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok elhelyez­kedéséről. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre.­­ Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei meg­követelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A munkamegosztás fejlet­tebb formáinak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vál­lalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-or­­szággal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a kooperáció el-­­mélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósí­tásában. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés orszá-­ gokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korszerű termelésszervezés­re, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállal­kozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együtt­működésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasá­gi önállóságuk megszilárdítására irányuló törekvéseiket.­­ Az életszínvonal-politika fő célja az elért szint meg­őrzése, megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesít­ményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhang­­ban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a mun­ka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. (Folytatás a 4. oldalon) növekedés százalékban: nemzeti jövedelem 14—17 ipari termelés 19—22 építőipari termelés 11—14 mezőgazdasági termékek termelése 12—15 belföldi felhasználás 3— 5 lakosság összes fogyasztása 7— 9 egy főre jutó reáljövedelem 6— 7 kivitel összesen 37—39 behozatal összesen 18—19 Megnyitó Nyírbátorban Politikai könyvnapok megyénkben A 19. politikai könyvnapok megyei megnyitójára Nyír­bátorban került sor, novem­ber 14-én. A városi-járási pártbizottságon megrende­zett megnyitóünnepségen részt vettek a megye, a vá­ros, a járás politikai, társa­dalmi és gazdasági vezetői, valamint a Kossuth Könyv­kiadó képviselői. A megjelen­teket a megyei pártbizottság nevében dr. Kárpáti Imre osztályvezető-helyettes kö­szöntötte. Ünnepi beszédet mondott és a megyei könyv­napokat megnyitotta Kovács Ferenc, a nyírbátori városi­járási pártbizottság első titkára. Ünnepi beszédében szólt arról, hogy a politikai köny­veknek nagy jelentőségük van a szocialista eszmék ter­jesztésében, a­­békemozgalom szélesítésében, a kultúra fej­lesztésében. Megyénkben is egyre többen tapasztalják, hogy a politikai könyvek se­gítenek eligazodni a politikai és a gazdasági életben. Sza­­bolcs-Szatmár megyében megnövekedett az érdeklődés a politikai könyvek iránt. Megyénkben évente tízezrek tanulmányozzák a politikai könyveket, amelyeknek érté­ke meghaladja az egymillió forintot. Az idei politikai könyvek szemléjére hazánkban mint­egy huszonegy új könyv je­lent meg, 600 ezer példány­ban. Az új könyvek terjesz­tésében is jól segíti a Kos­suth Könyvkiadó megyei ki­­rendeltségét valamennyi ak­tivista. Megyénkben mintegy ezer, a nyírbátori járásban 85 aktivista vesz részt rendsze­resen a terjesztésben. A megnyitó után kitünte­téseket adtak át a legjobb könyvterjesztőknek. Húszéves terjesztés után kitüntetést kapott Mester Jánosné, Var­ga Józsefné, Szabó Sándor, Dudás Jánosné. Tízéves ter­jesztés után kitüntetést ka­pott Csortán Ferenc, Hajdú Lajos, Kocsányné Filep Ka­talin, Széles Jenő, Antalóczi Ferencné, Mák Antal és Nagy Lászlóné. ötéves terjesztés után kitüntetést kapott Sza­bó Ilona, Varga Lajos, Spitz­­müller Jánosné, Német Má­ria, Szabó Tibor, Jeles József­né, Enyedi Béla, Móré Já­nosné és Gulyás Lászlóné. Kiváló Terjesztő kitüntetést kapott Csoba Mihály és Ver­nes Árpádné. A megnyitóra Nyírbátorban kiállítást rendeztek a leg­frissebb politikai művekből. (Both Pál Ambrus felvétele) Művelődéspolitika a nagyüzemekben Ülést tartott a közművelődési bizottság Két nagyüzem művelődés­­politikai céljait, eredményeit és törekvéseit vette nagyító alá a megyei közművelődési bizottság november 14-én tar­tott ülésén. Jelentés hangzott el a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyára, illetve a Hajtóművek és Festőberen­dezések nyíregyházi gyára közművelődési tevékenysé­géről. A mátészalkai gyár beszá­molójából kitűnt, hogy a megnövekedett gazdasági fel­adatok sikeres teljesítéséhez hozzájárult az a vállalati közművelődési tevékenység is, mely keretet ad a dolgo­zók politikai, szakmai és ál­talános műveltségének fej­lesztéséhez. Három éve működik a vál­lalati művelődési bizottság, függetlenített népművelőt al­kalmaznak, megnyitották a bejárók klubját, számos ren­dezvényt szerveztek a szabad időre. Jó a kapcsolat a város közművelődési intézményei­vel. Az üzemi könyvtárnak négyszáz olvasója van, a bri­gádok kulturális vállalásai­nak teljes réséért sokat tesz a brigádvezetők klubja, jó a kapcsolatuk a város közmű­velődési intézményeivel. A HAFE nyíregyházi gyá­rában az ismert gazdasági ne­hézségek akadályozták az egyenletes közművelődési te­vékenység kibontakozását, je­lentős változás tapasztalható viszont a függetlenített nép­művelő alkalmazása óta. Alapvető feladatnak tekintik az olvasás megszerettetését a gyári könyvtár segítségével, az általános iskola elvégzésé­nek szorgalmazását, a szocia­lista brigádok művelődésé­nek támogatását. Jelentős összegeket költenek az állami és szakmai oktatás és to­vábbképzés ösztönzésére. Szép hagyományai vannak az üzemben rendezett családi ünnepségeknek, például a névadók megrendezésének, népszerűek a gyári sportkör rendezvényei. A közművelődési bizottság a beszámolókat megvitatva a sajátos lehetőségek jobb ki­használására, az üzemek és a közművelődési intézmények közötti jobb együttműködés­re hívta fel többek között a figyelmet.

Next