Kelet-Magyarország, 1980. december (37. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

a Kelet-Magyarország I XXXVII. évfolyam, 287. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. december 7., vasárnap 1 . Starttól a célig két-három esztendeje átadott beruházások működési tapasztalatait elemezték pénzügyi szakemberek. Legfontosabb megállapításaik egyike az volt, hogy az eredeti fejlesztési célt el nem ért beruházások kétharmadánál a döntést hozók elmulasztották a feltételek elemzését. Nem vették figyelembe a rendelkezésre álló, valamint a megteremthető pénzügyi források reális nagyságát, a technológia energia- és anyagigényességének jellemzőit, az értékesítés várható körét. Csupán a cél látszott fontosnak, legyen meg ez és ez a beruházás, ám mivel nem voltak tisztában a feltételekkel, magát az eredményt sem érhették el. Természetesen, mert a dolgok logikája követeli úgy, hogy először magát a célt kell meghatározni, legyen az fejlesztés, már zajló termelés, értékesítés. Az így meghatározott céllal szükséges azután összevetni, milyen szellemi, dologi tényezők állnak máris rendelkezésre, milyenek teremthetők meg, s mi az, ami pótolhatatlanul hiányzik. Nehéz szakítani a megszokottal, ezt bizonyítja számtalan vállalat példája, mikor a hatodik ötéves terv programjának kialakításán fáradoznak. Mert tagadhatatlanul fáradoznak, nagy szellemi energiákat ölnek bele a munkába, ám olykor változatlanul úgy, hogy a céltól akarnak elindulni, mellőzve a startvonal kötöttségét. Erre vezethető vissza például a külkereskedelmi értékesítés szélsőségesen optimista, illetve pesszimista megítélése, a gyártás- és gyártásfejlesztés állóeszköz-igényességének változatlan nagysága, s az, hogy a kelleténél kevesebb figyelem jut a körülmények többféle alakulására számító és így rugalmas cselekvést lehetővé tévő változatok készítésére. E céltól a startig igyekvés gazdasági, gazdálkodási magatartásban ölt testet, s válik gyakorlati hatóerővé. Ez a hatóerő ma már — mert volt időszak, amikor a másfajta gazdasági környezetben előre vitt — nem lendítője, hanem éppen visszafogója a haladásnak, s a meglevő források pazarló fölhasználásának, elaprózódásának, a lehetségesnél kisebb kamatoknak az eredője. E magatartás megváltoztatása azért is nehéz, mert legtöbbükben még ott él a célnak a feltételektől elválasztott elsődlegessége, azaz az új gondolkodásmód térhódításához legelőször is önmagunkkal kell szembenéznünk, a saját gyakorlatunkból száműzve a céltól a rajtvonalhoz igyekvést, megteremtve ezzel start és cél logikai rendjét. Több áruvasúton, közúton Helytállás Záhonyban és a Volánnál A hideg idő sem gátolja a záhonyi vasutasokat, hogy rendben fogadják a vonatokat. Az átrakásban és áruszállításban szeptembertől kezdődött a csúcs. Ma már mindenütt a múlt évitől jóval nagyobb mennyiségek elszállításáról, átrakásáról adhatnak számot. Különösen az exportkiszállítások mennyisége emelkedett. A tavalyihoz képest 917 ezer tonnával több áru jutott a határon túlra. Ebben egyaránt szerepet játszik a hazai export-, s megnövekedett tranzitszállítás. Az átrakókörzet a szovjet vasutasoknak azzal segít, hogy igen sok széles nyomtávú kocsit magyar területen raknak meg. Kiemelkedő az almaszállítás, amiből 310 ezer tonnát raktak be időre a széles nyomtávú kocsikba, de ugyanígy 2600 autóbuszt továbbítottak, valamint a tengelyátszereléssel gyorsították a szállítást. A Szovjetunióból érkező áruk közül több fa érkezett, mint tavaly. A műtrágya, cement és koksz arányának növekedése azt is jelenti, hogy sokkal több munkát igényel az átrakás. Olyan szervezési intézkedéseket valósítottak meg, amelyekkel jól igazodnak az áru érkezéséhez, s a rendelkezésre álló kocsikat úgy rendezik, hogy minél hamarabb, minél több árut tudjanak továbbítani. Segíti a munkát, hogy a körzet szocialista brigádvezetői egy hónappal ezelőtt csatlakoztak a szovjet vasutasok munkaversenyéhez, amit az SZKP közelgő XXVI. kongresszusa tiszteletére tettek. A Volán 5. számú Vállalata eredményes gazdálkodásról adhat számot az év végén. A fuvarpiacon bekövetkezett változásokhoz jól alkalmazkodtak, így a nagyobb távolságú tömegáru-szállításnál a vasút lépett be, helyette a Volán a megrendelők jobb kiszolgálására törekszik. Az idén közel négymillió tonna áru elszállításáról gondoskodnak. Nőtt a lakosságot érintő fuvarozás jelentősége. Nemcsak a városokban, hanem a nagyobb községekben is összesen 37 tehertaxi áll rendelkezésre. Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és Fehérgyarmaton a tüzelő- és építőanyagot házhoz szállítják. Decembertől újabb nagyobb szabású akciót indítottak : az építőanyag-szállításhoz húsz százalék kedvezményt adnak. Az állomási elfuvarozás jelentősége emelkedett. November végéig 30 ezernél több vagont raktak ki, jóval kevesebb kocsiállás-pénz fizetése mellett. Az, hogy a bírság a harmada alá csökkent, a szervezési intézkedéseknek, a koncentrált szállításnak köszönhető, így a gépeket és embereket is jobban tudták foglalkoztatni. A vállalat a billenősgépkocsi-parkjának kihasználására a kisebb távolságú földmunkákat is vállalta. Emelkedett a kishatármenti és a nemzetközi fuvarozás mennyisége. A nyíregyházi teherautók eljutottak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Ausztriába és Jugoszláviába is. Az eredményekhez hozzájárult a költségek 4 százalékos csökkentése, valamint, hogy hosszú távú együttműködésre kötöttek szerződést a fuvaroztatókkal. Többek között átvették a Szatmár Bútorgyár valamennyi közúti szállítását, más partnerekkel ötéves szerződéseket kötnek. L. B. A hideg idő ellenére is dolgoznak a KÉV és a Hídépítő Vállalat szakemberei a tunyogmatolcsi Szamos-híd építésén (Elek Emil felvétele) Puja Frigyes az NDK-ba utazik Puja Frigyes külügyminiszter Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívására hétfőn munkalátogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Élénkülő közélet, városfejlesztő kezdeményezések Megtartották a HHF városi küldöttértekezletét Nyíregyházán Szombaton délelőtt tartották Nyíregyházán a Hazafias Népfront városi küldöttértekezletét a megyei pártbizottság nagytermében, melyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a város országgyűlési képviselője, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Gulyás Emilné dr., a HNF megyei titkára. A küldöttértekezlet résztvevőit — az eseményen elnöklő — Czakó István köszöntötte. A városi küldöttértekezlet írásban kiadott beszámolójához Tukacs Sándorné, városi népfronttitkár adott szóbeli kiegészítést. A beszámoló az utóbbi öt év munkáját elemezve megállapította: a városi népfrontbizottság tevékenysége szorosan összefonódott Nyíregyháza gyors ütemű társadalmi-gazdasági fejlődésével, s megfelelő részt vállalt a nagyvárossá válást elősegítő folyamatból. Jelentős eredményeket hoztak a helyi kezdeményezések, a városért, a szűkebb környezet fejlesztéséért indított munkaakciók. Alapvető célunk az állampolgári jogok, kötelességek ismertetése, az állampolgárok gondolkodásában, magatartásában kibontakozó szocialista vonások erősítése, valamint a közéleti aktivitás növelése — folytatta a beszámoló, majd arra utalt, hogy a múlt, a jelen és a jövő összefüggéseinek bemutatásával értelmi és érzelmi ráhatásokkal is erősítették a szűkebb hazához, a lakóhelyhez való kötődést. A városi népfronttestületek nagy figyelmet fordítottak a munkások közéleti szerepének erősítésére, mind, a választott testületekben, mind a közéleti fórumok szervezésekor. A tanácsokban 30,4, a népfrontbizottságokban 33,6 százalék a munkások aránya. A mezőgazdasági dolgozók részvétele is tovább gyarapodott. A tanyai népfronttestületek eredményesen szervezték körzetükben a politikai vitafórumokat, ismeretterjesztő előadásokat. — Városunk értelmiségének szerepe és felelőssége a közéletben, a műveltség terjesztésében szintén folyamatosan fejlődött. A munka gyengeségeiből fakadóan azonban sokkal kevesebb értelmiségit sikerült bevonni a népfrontmunkába, mint amenynyire módunk és lehetőségünk volna. Az értelmiségen belül a pedagógusok jelentős része tevékenyen dolgozik a testületekben, a társadalmi munkabizottságokban. Az agrárértelmiség is növekvő szerepet vállal a termelést serkentő módszerek ismertetésében, a kertbarát mozgalom fejlesztésében. A jogászok közül többen eredményes propagandát fejtenek ki a lakóterületen, elősegítve az állampolgárok jogismereteinek bővítését. Foglalkozott a beszámoló a műszaki értelmiség évről évre növekvő részvételével a társadalmi tervezésben, a várospolitika formálásában. Eredményesen vették ki a részüket az egészségügyi kultúra terjesztéséből az orvosok, védőnők. Jelentős volt a közgazdasági szakemberek gazdaságpolitikai tevékenysége is. A továbbiakban azt vették számba, hogyan segítették a népfrontbizottságok a nő- és ifjúságpolitikai feladatok megoldását, valamint a nagycsaládosok, az idős emberek és a cigány lakosság gondjainak enyhítését. A városi elnökség és a városi tanács együttműködéséről megállapították: beváltak azok a módszerek, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a lakosságot minél szélesebb körben bevonják a helyi politika alakításába. Hasznosan segítették a közös munkálkodást a körzeti népfrontgyűlések, rétegtalálkozók, valamint a lakóbizottságok. A művelődéspolitikai feladatok tartalmasabb megvalósítása érdekében közös programok alapján tevékenykednek a város lakosságának felvilágosításában, nevelésében. A közelmúltban lezajlott helyi és körzeti népfrontbizottságok újjáválasztásának tapasztalatairól elhangzott: a körzeti népfrontbizottságokban növekedetta munkások, a nők és a fiatalok aránya, megfelelően alakult a különböző rétegek képviselete. A városban október 20. és november 10. között 21 körzeti bizottságot választottak, a tagság összetételében bekövetkezett változások jól szolgálhatják a testületek hatékonyabb munkáját. A beszámolót követő vitában felszólalt Biszku Béla. Elöljáróban — személyes tapasztalataira is hivatkozva — megerősítette: Nyíregyháza utóbbi nyolc-tíz évben elért fejlődésében benne van a népfrontban tevékenykedő lokálpatrióták cselekvő tenniakarása, a városfejlesztés sokoldalú segítése. Foglalkozott felszólalásában a szövetségi politika mindennapos megvalósulásának jelentőségével, annak helyes értelmezésével. Felhívta a figyelmet, hogy mindez nehéz feladatot ró a közéletben munkálkodó emberekre, hiszen a politikai szövetség mellett az is cél, hogy a szövetséges osztályok, minden dolgozó réteg világnézetileg is közeledjék a marxista ideológiához. Külön kiemelte a továbbiakban az emberi kapcsolatok ápolásának, fejlesztésének jelentőségét, amelyben sajátos szerepet tölthetnek be a népfrontbizottságok, az aktivisták. A megye és város fejlődéséről szólva Biszku Béla elmondta, hogy a következő ötéves tervben is megvannak a lehetőségek a további fejlődésre, az ipar, a mezőgazdaság, a városépítés legfontosabb feladatainak megoldására. Tovább szükséges erősíteni a városhoz, a megyéhez kötődést, a reális célok megvalósításában való részvétel igényét. A városi küldöttértekezletet üdvözölték a déli ipartelep szocialista brigádjai, ame (Folytatás a 4. oldalon) A küldöttértekezlet elnöksége A nyíregyházi népfrontküldöttek.