Kelet-Magyarország, 1981. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
II Kelet-Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. március 19., csütörtök Ismeretek sokáig vita tárgya volt az ismeretterjesztők között is, vajon a tudományos ismeretterjesztő társulatok milyen közvetlenül hasznosítható, praktikus ismereteket nyújtsanak az érdeklődőknek. Az elsődleges cél a tudományok népszerűsítése, kedvébresztés, látókörbővítés, a tudományos világkép terjesztésének szolgálata. Ez a legfontosabb hivatása ma is az ismeretterjesztő társulatnak. De napjaink igényei arra is felhívták a figyelmet, érdemes keresni a módját, hogyan lehet olyan termelési, technikai ismereteket is eljuttatni az emberekhez, amelyek egyaránt segítik a tudományos világlátást és a mindennapos munkában is felhasználhatók. Megfér hát együtt a tudományos alapvetés és a praktikus ismeretnyújtás, mint erről a TIT megyei szervezetének munkája is bizonyságot ad. A TIT mezőgazdasági és műszaki szakosztályának vezetői régóta töprengenek azon, milyen módon segíthetnék sajátos eszközeikkel, a korszerű ismeretek átadásával a termelő embert, így valósult meg, hogy a két szakosztály kilenc termelőszövetkezetben vizsgálódva, tanfolyamot szervezett a gépkezelők és -szerelők részére. Több mint huszonhétezren vettek részt egy év alatt a megyében a mezőgazdasági jellegű ismeretterjesztő előadásokon, ahol a gépesítés, a növényvédelem, a takarmánytermesztés, az állattenyésztés, állategészségügy, a növénytermesztés, a kertészet, az élelmiszeripar, a háztáji gazdálkodás, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás legégetőbb tennivalói kerültek sorra. Több községben átképző és továbbképző szakmai tanfolyamokat vezettek a TIT szakemberei; igyekeznek változatosan, nemcsak előadások formájában továbbadni a korszerű ismereteket. Jó dolog, hogy az általánosabb érvényű, népszerű tudományos műveltség terjesztésével együtt a TIT munkája azzal is életközelbe került, hogy figyel a mindennapok termelési igényeire és lehetőségeivel élve igyekszik felkészültebbé tenni az embert, akire egyre nagyobb értékű gépet, felszerelést bíznak. A további sikerekhez azonban, mint ezt az ismeretterjesztés munkásai is jól tudják, még több agrárszakember megnyerése szükséges. S tovább kell javítani az előadások, szakkörök, tanfolyamok szervezését, körülményeit is. P. G. Néphadseregünk teljesíti feladatát Kádár János a HM parancsnoki értekezletén A Magyar Néphadsereg parancsnokai számára a Honvédelmi Minisztériumban szerdán vezetői értekezletet tartottak. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter értékelte a legutóbbi öt évben végzett munkát, a kiképzési és harckészültségi feladatok végrehajtását, a gazdasági építőmunkában való részvételt, az eszmeipolitikai nevelőmunka eredményeit, majd ismertette azokat a feladatokat, amelyek a következő években állnak a Magyar Néphadsereg előtt. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője, a KB tagjai. Ott volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Kádár János felszólalásában elismerését fejezte ki a Magyar Néphadsereg személyi állományának, a különböző területeken dolgozó kommunistáknak a végzett munkáért és tájékoztatást adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Taha Jassir Ramadhan Budapesten Magyar—iraki tárgyalások Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra szerdán Budapestre érkezett Taha Jassin Ramadhan, a forradalmi parancsnoki tanács tagja, az Iraki Köztársaság első miniszterelnök-helyettese. A Ferihegyi repülőtéren Lázár György és állami életünk más vezető képviselői köszöntötték az iraki vendéget, s a kíséretében lévő sze-Kedden délután a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos megbeszélések is. A magyar tárgyalócsoportot (balra) Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti a mélyiségeket. Jelen volt Gonda Lajos, a Magyar Népköztársaság bagdadi, és Ismail Hamudi Hussain, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. (Folytatás a 4. oldalon) Nyíregyházán tanácskozik az országgyűlés egészségügyi bizottsága Mérlegel a megye egészségügye Szerdán Nyíregyházára érkezett az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, hogy dr. Pesta László elnökletével kétnapos kihelyezett ülésen tanulmányozza Szabolcs-Szatmár megye egészségügyi életét. A tanácskozáson részt vett dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket megérkezésük után dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a megye történelméről, s hangsúlyosan az utóbbi másfél évtized dinamikus fejlődéséről. A gazdasági, társadalmi és szellemi életben bekövetkezett változások bemutatása jelentette az alapot ahhoz, hogy a képviselők délután a realitásoknak megfelelően tudjanak foglalkozni a megye egészségügyének alakulásával. A megyei Jósa András Kórház Sóstói úti részlegének tanácstermében került sor délután dr. Magyar János megyei főorvos szóbeli beszámolójára, amelynek keretében ismertette a szabolcsszatmári egészségügy helyzetét. Elmondta, hogy az elmúlt 10 esztendő változásai nagyon is kézzelfoghatóak. A megyében lévő egészségügyi létesítmények állóeszközértéke kétszeresére, 1,7 milliárd forintra emelkedett, az egy lakosra jutó egészségügyi kiadások értéke évi 510 forintról 1415 forintra nőtt, jelenleg 905 orvos dolgozik a körzetekben és kórházakban. Jelentősen nőtt a kórházi ágyak száma is, s mindezekkel egy időben mérhető a jelentős minőségi fejlődés is. Az országgyűlési bizottságnak tett jelentésében a megyei főorvos kitért arra is, hogy minden szép eredmény ellenére is vannak még feladatok a jelenben és a jövőben is, s nem egy gond megoldása égető. Javítani kell a járóbeteg-ellátáson, nem kielégítő a fogorvosi ellátás, sok teendőt kell megoldani a gyermekgyógyászat terén is, s bár a megyében jelenleg csak 12 orvosi állás betöltetlen, különösen a szakorvosok számának emelése a cél. Mindezek a gondok azonban nem halványítják el az eredményeket, amelyekre bízvást lehet alapozni. Ezt követően dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter kért szót. Hangsúlyozta: országosan követésre méltó tendencia az, ami Szabolcs-Szatmárban elindult, s amely az alapellátás fejlesztését tűzi ki célul. Ez a jövő. A megye eredményein látszik, hogy az életből kiindulva döntöttek, s sok kérdésben megelőzték az országosan megfogalmazott szakmapolitikai elveket. Az itt elért eredmények — folytatta — mindenképpen vonzóak, s nem véletlen, hogy az orvosok szívesen jönnek a megyébe. Közölte: az egészségügyi kormányzat a hatodik ötéves tervben kétszer annyi pénzt ad a megyének, mint az előző tervidőszakban, ezzel is kifejezve azt, hogy a megyei fejlődés eredményei és a jövő irányai minden bizalmat megérdemelnek. Dr. Pesta László budapesti képviselő, a bizottság elnöke kérdéseket tett fel a megye egészségügy irányítóinak, hogy miként oldják meg a hiányzó orvosok pótlását, S tudakolta, milyen tapasztalatokat szereztek az integráció során. Kérte a megyei képviselőcsoportot, hogy egy év múlva tűzze napirendre az egészségügy kérdését. Dr. Faragó Margit (Szolnok) a városban működő körzeti orvosok és a kórházak kapcsolatáról érdeklődött. Dr. Schnitzler József (Debrecen) arról szólt, hogy a debreceni orvosegyetem és a kórház együttműködése példás, s a jövőben is támaszkodhat Szabolcs-Szatmár erre a jó viszonyra. Bejelentette, hogy az egyetem minden évben egy, a megyei kórházban dolgozó orvos számára a docensi címet adományozza, ezzel is honorálva a gyógyító és tudományos munkát. Dr. Kaposvári Júlia (Budapest), a bizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyének elsősorban a gyermekegészségügyre és a fogászatra kell nagy gondot fordítani, s ezekhez a területekhez célszerű először megfelelő számú orvost biztosítani. Gulyás Emilné dr. (Szabolcs) a képviselőcsoport vezetője a minisztert kérte, tegyenek többet annak érdekében, hogy a mozgássérültek több járműhöz jussanak. Felhívta a tárca figyelmét a gyógyszertári hálózat fejlesztésére, különösen az olyan területeken, mint Szatmár. Beszámolt a képviselő arról a nagy társadalmi munkáról, amelyet a megyében végeztek a lakosok egészségügyi létesítmények építésénél. Dr. Tóth Dankó István (Borsod) a körzeti orvosok irányításáról beszélt, s lelkesen méltatta a Szabolcs megyében kialakult módszert. Dr. Rusz Márk (Csongrád) a körzeti orvos minősítésének szabolcs-szatmári módszerét dicsérte, s ajánlotta országos elterjesztésre. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a megyében nagy megbecsülésnek örvendenek azok a gyógyítók, akik az egészségügy haladó hagyományainak megalapozói voltak. Nics János (Fejér) azt hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy a preferált anyagi támogatást azok a területek kapják, akik saját erejükből sokat tettek, amire jó példa éppen a vendéglátó megye. Vedres Mihályné (Hajdú) aki a nyíradonyi kerület képviselője, arról érdeklődött, hogyan alakult a velük szomszédos terület, a nyírbátori járás egészségügyi ellátása. A feltett kérdésekre dr. Magyar János és dr. Vágvölgyi János, a kórház főigazgatója adott részletes választ. Ezt követően a vendégek megtekintették a megyei tanács kórházának rekonstrukciós munkáját, a 650 milliós beruházást. Ma, csütörtökön vidéki úttal folytatódik a képviselők megyei látogatása. Az országgyűlés bizottságát dr. Pénzes János tájékoztatja. A Szövetkezeti Tervező, a Kivitelező és Üzemszervező Vállalat nyíregyházi irodája a fogyasztási és értékesítő, illetve a takarékszövetkeztek, valamint a SZÖVOSZ más vállalatainak beruházásaihoz szükséges műszaki terveket készíti, és közreműködik azok megvalósításában. A 23 tagú kollektíva tervezte például a Záhonyban, Ibrányban, Dombrádon, Balkányban, Nyírbátorban, Nyíregyházán (kettő), Demecserben, Tiszavasváriban épített ABC-áruházakat, hogy csak az utóbbi idő legnagyobb létesítményeit említsük. Emellett, kevésbé látványos, de nem elhanyagolható a tervezést, építést megelőző szaktanácsadói tevékenységük sem, ami nagy segítség a beruházások kellő gazdasági és műszaki megalapozásához, a különböző döntések meghozatalához. A SZÖVTERV a jelenlegihez képest 30—40 százalékkal szeretné csökkenteni az általa tervezett létesítmények kivitelezési idejét. Ezért a jövőben olyan terveket, típustervcsaládokat kíván kidolgozni, amely a modern, úgynevezett könnyű építési mód előnyeit kamatoztatja, egyesíti. A SZÖVTERV jelenleg többek között a Vásárosnaményban és Fehérgyarmaton építendő lakásokat tervezi, amelyek kivitelezése nyomán Naményban 30, Gyarmaton pedig 27 család költözhet új otthonba. Mátészalkán, az elképzeléseik nyomán, mintegy négyszáz négyzetméter alapterületű ABC-t létesítenek, amely mellett cukrászda, eszpresszó és talán egyéb szolgáltató egységek is helyet kapnak. Azonkívül a Nyírségi Nyomda szálkai üzemében szociális épületet terveznek. Egy újfehértói — század elején épített — épületnek a rekonstrukciós tervein is dolgoznak, aminek megvalósításával több üzlet munkafeltételei javulnak meg jelentősen. A nagyecsedi sütőüzem korszerűsítési elképzeléseit is papírra vetik, s annak alapján új szociális blokk, központi fűtés készül, valamint növelik a disztraktárat. Tervezi: a SZÖVTERV Lakás, ABC, síüzem Létesítmények Nyírbátorban A költségvetési üzem elmúlt évi munkáját értékelte szerdai ülésén a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy az üzem a tervezett 34 és fél millió forint értékű munka helyett 37 milliós nagyságrendű tevékenységet végzett, az V. ötéves terv idejére tervezett 77 milliót pedig csaknem 180 százalékra teljesítette. Egész tevékenységük 82 százalékát az építőipari részleg dolgozói végezték: tavaly a városban 100 személyes óvodát építettek, átalakították a termelőszövetkezet húsboltját, felújították a Nyírkémia és a Ganz telepét, de ők építették , a nyírbogáti nyolc tantermes iskolát, a nyírbélteki 50 személyes óvodát, a nyírbélteki 12 lakást, és a piricsei szolgálati lakást is. A végrehajtó bizottság a tanácsot március 25-én délután két órára hívta össze, s javasolja, hogy a testület értékelje a végrehajtó bizottság tevékenységét, hagyja jóvá a múlt évi gazdálkodást, s döntsön kitüntetések odaítéléséről.