Kelet-Magyarország, 1981. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
2 Kelet-Magyarország Hatvan gyermek elhelyezésére szolgáló bölcsődét építenek Mátészalkán, a Rácz-kerti lakónegyedben. A 16 millió forintos beruházás kivitelezője a Tanácsi Költségvetési Üzem. (E. E. felv.) utolsó posta: MAGOSLIGET A MAGOSLIGETI POSTA SZÉPNEK NEM MONDHATÓ. AMOLYAN UTOLSÓ POSTAHIVATAL EZ. UTOLSÓ, MERT ENNÉL TÁVOLABBI TAN AZ ORSZÁGBAN SINCS, S UTOLSÓ, MERT VEDLETT, HIDEG, PERGŐ VAKOLATÚ. — Uszkából jöttem át, ott szép épület volt — mondja Engi Zsigmondné, a posta vezetője. A kisebb hivatalokat összevonták, fenntartásuk gazdaságtalan. Két falu harcolt a postáért. Az uszkaiak azt mondták, az ő hivataluk korszerű. Meg a sok öregasszonynak fárasztó átjárni Magosligetre, ha csomagot kell küldenie, pénzt feladni a messzi rokonságnak, de aztán úgy döntöttek az illetékesek, hogy legyen csak .Magosligeten 3 posta, m mert itt több napig működik a tanácsi kirendeltség. Ez volt az érv... Talán most kifestik. Kétes adományok? Kinézek az ablakon. Egy darab eget látok. Csodálatos őszi mélykéket. Alatta templomtornyot és néhány vöröseszöld októberi fát. A hűvös szobában, ahonnét a régi telefonközpont a kapcsolat, ha kell, hát a tengerentúlra is, bent találtatik a két falunyi kis világ. Kinyílik a tolóablak, nő szól be: — Hívd a rendőrt, a cigányasszony az útunkat állja, mennék ezzel a szerencsétlen lányommal haza... A postás hiába kurbliz. — Itt hagyta a falut? Pedig tudja, hogy mi történt? —méltatlankodik egy második hang, mintha a rendőrnek egyetlen dolga lenne csakis az ő lépését vigyázni. Aztán kikerekedik a történet. Néhány cigánylegény — megfelelő kocsmai előzmények után —, alaposan helybenhagyta a falu csordását. — Jó dolguk van — mondja a postás. — Csomagot, pénzt küldenek nekik, még doktorok is akadnak a feladók között. Nyugatról is jönnek adományok. Aztán csodálkozunk, ha sokuk nem szívesen dolgozik. Megszervezni sem lehetett , volna jobban: pénzesutalvány érkezik, ötszáz forintról. Nagykovácsiban adták fel, s a címzett, szektatag. Apró öregasszony fújtat, csomagot hozott Uszkáról. — Elég baj, hogy ilyen messziről, pedig mi is fizetjük a községfejlesztést... — zsémbel a néne. — Vigyázzon — szól a postásra —, mert tojás van benne. — Kinek megy? — avatkozom közbe. — A húgomnak, Pestre. Ott a fiam is — fűzi hozzá. Aztán megint a távolságot szidja. — Tegnap is krumplit hoztam, zsákkal, kétszer is leesett a bicikliről... Mindig van mit küldeni. A fiam parkettás. Folyton hozzák a csomagot az öregek ... Ilonka néni is, szegény, szekérrel hozta. Két testvérem Bőcsön lakik, ahol a sörgyár van, aztán nekik is küldeni kell valamit... Pankó Elemérné és Dózsánin Jánosné kézbesítők csomagokat szortíroznak. És közben sorolják, hová, mennyi családi segélyt, vagy éppen nyugdíjat kézbesítenek. A számok mesélnek. Például arról, hogy a két, szinte hajszálra egyforma lélekszámú falu közül mintha Magosliget lenne az életképesebb. Magosligeten huszonhárom családi segélyt visznek, amibőlaz is kiderült, hogy a 270 körüli lakosból néhány tucatnyi a fiatalabb korosztályokat képviseli. Uszkán kisebb a számuk. A 260 lakosú Uszkán 52 nyugdíjas van, míg Magosligeten 73. A halálozások száma nagyjából azonos, és Magosligeten többen születnek. — Uszkán — mondja az egyik kézbesítő — nyolcan haltak meg az idén. Egy fiatal, a többi pedig nyugdíjas. Éppen tegnap számlálgattuk, amikor meghalt özvegy Szegedi Mátyásné... „...innét is tanulhat..." Később a leveleket mustráljuk. Aznap 11 levél érkezett. Száz kilométernél közelebről egy sem. Közben vidámabb témára váltunk. — Akinek tehetsége van, az innét is tanulhat, ha bírják a szülei. Az én sógornőm is a szegedi tanárképzőn tanít — mondja a postásnő —, pedig Uszkáról került ki. Aztán sorolják a neveket. Tisztes lista kerekedik ki. A forgalom csitulásával, önmagáról faggatom. Engi Zsigmondnét. Meséli: húsz éve postás. Szereti a munkát. Pedig pénzzel nem kecsegteti a beosztás. — Nem is akart más lenni? — Akartam. Akkor voltam nyolcadikos, amikor a legnehezebb évek voltak. Fel is vettek Nyíregyházára a gimnáziumba, mert jó tanuló voltam, de elkezdeni már nem tudtam az évet... Apám még 1944-ben meghalt. Amikor a téeszszervezés jött, én akkor kezdtem el a gimnáziumot levelezőn. A férjem főagronómus a téeszben, neki sem volt könnyű útja. Mit mondjak? A fiam Debrecenben gimnazista, a lány még általános iskolás ... A fiának lesz, házra öreg néni jön, pénzt veszki. Nem illik, de magamban megszámlálom. Majdnem kétszázezer forint. Ha jól hallottam, a fiának lesz. Hátra. Később kimegyünk a virágoktól tarka kertbe. A nedves sötétből a melengető napfényre. Még arról beszél, hogy amilyen kicsi ez a postahivatal, olyan nagy a forgalma. Tavaly ősszel majdnem négy és félszeresét teljesítették a tervnek. Speidl Zoltán Képzelt hirdetések (Csak igényeseknek!) Olcsón eladó egy kép, amelyet a padláson találtam. Az aláírás rosszul olvasható rajta. Rembasik vagy Rembrandt, valami ilyesmi, szóval ismeretlen festő műve. Esetleg el is cserélném egy másik képért, lehetőleg olyanért, amelyen bőgő szarvas látható. Sürgős telefonhívást kérek. * * * Olyan esernyőket kínálok eladásra, amelyekkel rövid, vagy középtávra lehet lőni. Kezdőket ingyen betanítok. * * * öt pár óramutató eladó. Megbízhatóan járnak, fordított irányban. Leveleket a következő jeligére kérek: Diszkréció garantálva. * * * Ementáli sajtok lyukait megnagyobbítom, vagy megrendelésre más sajtokba is készítek lyukakat. Jelige: Nyugdíjas fúrómunkás. * * * Fiatalos, temperamentumos, kétszer szerencsésen elvált, középkorúnál idősebb, kedves és kövér irodalomkedvelő nő szívesen megismerkedne hasonlóan gondolkodó értelmiségivel, akivel együtt olvasná annak takarékbetétkönyveit. Komoly ajánlatokat a következő jeligére kérek: Szerelem és számla. * * * Az új házasoktól és a jövendő szülőktől hozzánk érkező számos megkeresésre közöljük, hogy a koraszüléseket kivéve ebben a negyedévben a korlátozott kapacitások miatt már nem kerülhet sor további szülésekre. „Jóreménység” Születésszabályozó Igazgatóság. 1981. október 29. SZABOLCSI DIÁKOK FIGYELMÉBE Szakemberek az élelmiszeriparnak Az országgyűlés őszi ülésszaka is taglalta a közelmúltban : az élelmiszer-termelés további növekedése várható a VI. ötéves terv során mind az állami élelmiszeriparban, mind a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenységében. A lakosság élelmiszer-ellátását mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt javítani kell, s emellett fokozni az exporttevékenységet. Az előző ötéves tervidőszakban új élelmiszeripari üzemek jöttek létre, a VI. ötéves tervben pedig számos régebbi üzem korszerűsítése tervezett. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola az ország egyetlen önálló felsőoktatási intézménye, ahol kizárólag az élelmiszer-termelés számára történik felsőfokú műszaki szakemberképzés. A hároméves képzésben két szakon vehetnek részt a hallgatók. Az élelmiszer-technológus szakon a hús-, baromfi-, tej-, malom-, sütő-, édes- és keveréktakarmánygyártó-ipar, valamint az állati eredetű, hőkezeléssel tartósított termékek gyártására képeznek üzemmérnököket. Az élelmiszergépész szakon végző üzemmérnökök általános gépészeti vagy automatizálási ágazaton szereznek szakismereteket, s ezen belül valamennyi élelmiszeripari ágazatban hasznosíthatják ismereteiket. Az üzemmérnökök különböző beosztásokban termelésirányító feladatokat látnak el, melyek a rátermettségtől és a gyakorlattól függően főmérnöki, vállalatvezetői státust is jelenthetnek. Az élelmiszeripari főiskola nemrég elkészült, korszerűen berendezett, 222 férőhelyes diákotthonában a vidéki hallgatók elhelyezése megoldható. A végzett hallgatók számára megfelelő mennyiségű munkahely áll rendelkezésre minden évben, részben a vállalatok által adományozott társadalmi tanulmányi ösztöndíjak, részben a pályázatok alapján. Az elmúlt tanévben például a pályázatra kötelezett hallgatók számánál körülbelül háromszor több pályázati igényt juttattak el a vállalatok, üzemek a főiskolához. A KPM Közúti Igazgatósága Nyíregyháza és Császárszállás között a csapadékelvezető árkot mélyíti. A korszerű ároktisztító géppel naponta 600 métert készítenek el. (Jávor L. felv.) Olvasónk írja „ELPÁROLGOTT” Megkezdődött a fűtési szezon és mi új lakástulajdonosok nagyon nagy gondban vagyunk. Nem kapunk párologtatót, amit a radiátorokra aggathatnánk, hogy a benne tárolt víz a levegő szükséges páratartalmát biztosítaná. Köztudott a központi fűtéses lakásokban nagyon száraz a levegő, ez elsősorban a gyermekek miatt nem jó, olykor betegségük forrása is lehet. Volt aki tanácsolta, tegyenek a radiátorra egy edényt és kész. De mivel e lakásokban lapradiátor van, ez szóba sem jöhet. Várnunk kell tehát a speciális edényre, hogy az üzletekbe megérkezzen. Vajon mikor? Katona Istvánná Nyíregyháza, Toldi utca VIII./7058. Nyaralunk, vagy üdülünk? „Befagyott beutalók" „A nyaralás és az üdülés két külön fogalom. Üdülni bármikor lehet és kell is, ha az ember elfáradt. Ne mindenki nyaralást tervezzen magának. Többen legyenek azok, akik a többi évszakban kapcsolódnak ki a fárasztó munkából”. Egy szakszervezeti vezetőtől való az idézet. Helyeselhető minden mondata, ámbár vitára is okot adhatnak ezek a mondatok. Örökzöld vitatéma az üdülőjegyek elosztása megyénkben is. Nem mindig és nem mindenütt az a baj, hogy kevés az üdülőjegy. Néha sok is. A KPVDSZ Közös feladatok című kiadványában olvastuk az országos statisztikát, amely megyénkre nézve bizony lehangoló. E szerint tavaly a szomszédos Hajdú-Bihar megyében 6, a távoli Győr megyében 9 üdülőjegy nem talált gazdára a szakmai szakszervezethez tartozó munkahelyeken. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár megye kereskedelmi, vendéglátó és pénzügyi „egységeiben” 52 üdülőjegy maradt gazdátlanul. A mozgalmi zsargon „befagyott beutalóknak” nevezi a fel nem használt üdülőjegyeket. Miért fagynak be ezek a beutalók? Nyilván szervezési és szemléletbeli okok miatt. A KPVDSZ megyei bizottságának munkatársa rendszeresen szót emel a felhasználásért, volt rá példa, hogy a főidényre szóló beutaló is csak az ő közbenjárására kelt el. A megyei bizottság illetékesei arra is buzdítanak, hogy az alapszervezetek tervezzék az üdülést. A bérelt üdülők kihasználását is tervezni kell. Jó a megyei bizottságnak az a javaslata, amely szerint a szomszédos ÁFÉSZ-ek kicserélhetik, „átruházhatják” egymásnak az üdülőjegyeket. A mezőgazdaságban dolgozók üdültetése is gondot jelent a szakszervezeti mozgalomban. Az üdülést részükre nehéz egyeztetni és tervezni az időjárás által is befolyásolt munkák miatt. Nehéz, de nem lehetetlen. A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága is kisebb gondokkal küzd: e szakmai szakszervezethez tartozó intézményekben szintén évről évre megmarad néhány üdülőjegy. A tanácsi és igazs ügyi dolgozók általában nem szívesen veszik igénybe a SZOT téli üdülőit. Kivéve persze karácsonykor és szilveszterkor, amikor is többen jelentkeznének egy-egy helyre. A megyei bizottság javaslata: „A vezetők és a középvezetők jó példával elöl járva ne csak nyáron, a többi évszakban is igényeljenek üdülőjegyet, hiszen egy-egy célfeladat, vagy kampány után rájuk fér a pihenés”. A pihenés, a kikapcsolódás után minden szakmában jobban megy, vagy jobban mehet a munka. (nábrádi) Kést rántott a kocsmában Április 9-én este Balogh Ferenc 32 éves büntetett előéletű és Balogh István 27 éves tiszarádi segédmunkások családtagjaikkal a tiszarádi kocsmában italoztak. A kissé ittas két testvér a többiekkel a kocsma udvarán táncolt. Benn, a kocsmában tartózkodott ugyancsak ittasan Bogdány Sándor helybel lakos is. Amikor W. C.-re ment, a táncoló Balogh István korsójából a sör Bogdány ruhájára is — és másokéra is — csapódott. (Bogdány egyébként annyira jó viszonyban volt Baloghékkal, hogy gyakran megvendégelték egymást a kocsmában.) Bogdány a sörrel való leöntés miatt fölháborodott és szóváltásba keveredett Baloghékkal, sőt Balogh Istvánt pofon is ütötte. Balogh István megköszönte a pofont és a testvérével együtt kést rántottak. Csapkodtak a késeikkel, Balogh Ferenc közben nagy erővel hasba szúrta Bogdányt, de egy szúrás — igaz, csekély erejű — Bogdányt a mellén is érte. Bogdány Sándor elszaladt az udvarról, a többiek pedig Baloghékat igyekeztek lefogni, majd ők is távoztak. Bogdányt sürgősen kórházba kellett vinni, mert a hasi szúrás átjárta a hasfal valamennyi rétegét, a gyomor elülső és hátsó falát is, közvetlen életveszélyes állapotot idézett elő, s az idejében érkező orvosi segítség nélkül Bogdány Sándor néhány órán belül meghalt volna, így két hónap alatt meggyógyult. Az igazságügyi szakértők megállapították, hogy Balogh Ferenc alkoholista, s bűncselekménye összefüggésben van az itallal, Balogh István pedig enyhe fokú értelmi fogyatékos. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Raska Sándor tanácsa Balogh Ferencet emberölés kísérlete miatt öt év börtönre büntette, öt évre eltiltotta a közügyektől, Balogh Istvánt pedig garázdaság miatt ítélte öt hónap fogházra. A bíróság elrendelte az alkoholizmusa miatt Balogh Ferenc kényszergyógyítását. Az ítélet nem jogerős. (K) Madárparadicsom Rozsréten A Szelk-tó, ez a Rozsrét határában lévő nagy kiterjedésű halastó mindig is felkeltette az ornitológusok figyelmét madárgazdaságával, de amit az idén produkált, az felülmúlt minden várakozást. Ebben az évben a tó vízszintje alacsonyabb volt a szokásosnál és ezzel kedvező körülményeket biztosított a partfutó és gázlómadaraknak. Több szárazulat maradt, így fészkelni tudott a rendkívül ritka fehér tollruhás gulipán. Nem messze tőle a kormos- és fehérarcú szerkők építettek úszófészket a vízre. A parton parti- és kislillék futkároztak, de nem hiányoztak a pajzsos- és szürkecankók sem. Gyakran voltak láthatók a havasi, apró és sarlós partifutók is. A zsilipnél és a gyékényszélben üstökös gémek, kanalas gémek, kis- és nagykócsagok pompáztak fehér ruhájukban. Vonulásukban feketególya, énekes hattyú és borzas gödény, másnéven pelikán is megpihent itt. A bakcsók, szürkegémek, vörösgémek a part menti kiszáradt fákon üldögéltek. A levegőben, igaz ritkán, de látható volt átmenőben egy-egy halászsas és réti sas is, augusztusban pedig százas csoportokban érkeztek a nagygodák. A területet a Nyíregyházi Madártani Munkacsoport lelkes tagjai ellenőrzik, végzik ott kutatásaikat, megfigyeléseiket. Petrilla Attila