Kelet-Magyarország, 1982. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

XXXIX. évfolyam, 14. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. január 11., vasárnap Van értelme a harcnak, a becsületes munkának Németh Károly beszéde a főváros VIIl. kerülete kitüntetett munkásőregységének gyűlésén Ünnepélyes egységgyűléseken köszöntötték szombaton országszerte azokat a munkásőr zászlóaljakat, amelyeket a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a harci kiképzés­ben, a honvédelmi nevelőmunkában, valamint a társadalmi megmozdulásokban tanúsított példamutató tevékenységük el­ismeréseként, a munkásőrség megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából Vörös Csillag Érdemrenddel tüntetett ki. A fővárosban a VIII. kerü­leti „Asztalos János” Vasas zászlóalj kapta meg az Elnö­ki Tanács kitüntetését. A zászlóalj tagjai a negyedszá­zaddal ezelőtti demonstráció emlékére a Harminckettesek teréről indulva — az alapító tagok útját is érintve — vo­nultak végig a kerület utcáin, az ünnepi egységgyűlés szín­helyére, a Ganz-MÁVAG Mű­velődési Központba. Gál Já­nos, a VIII. kerületi pártbi­zottság első titkára értékelte a zászlóalj előző évben vég­zett munkáját, vázolva az el­következendő időszak felada­tait is. Ezt követően Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára emel­kedett szólásra. Elöljáróban rámutatott: a népi hatalom védelmében fegyvert fogott munkásőrök itt, a VIII. kerületben is pél­dát adtak a szocialista haza iránt érzett szeretetből és ál­dozatkészségből. Odaadással, szerényen és fegyelmezetten tették, amit meggyőződésük, a párt, a nép, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségük diktált. Esküjükhöz híven ma is helytállnak a sokszor ne­héz szolgálatban. — A történelem, az élet igazolta — folytatta Németh Károly —, hogy újjászerve­zett pártunk helyesen csele­kedett, amikor a népi hata­lom védelmére létrehozta a munkásosztály önkéntes, fegy­veres testületét. Ennek a dön­tésnek az volt az ihletője, hogy a lenini szellemben megújult pártunk a válságos időszakban is mélységesen bí­zott a munkásosztályban, a parasztságban és az értelmi­ségben. Meggyőződéssel val­lotta, hogy népünk, amely­nek odaadó szolgálatára a párt elkötelezte magát, a szo­cializmus oldalán áll. Az út, amelyet a munkásőrség a párttal, a néppel együtt a ne­gyedszázad alatt végigjárt, azt tanúsítja: volt és van ér­telme a harcnak, az odaadó, becsületes munkának. A mun­kásőrségnek is része van ab­ban, hogy az elmúlt negyed­századra úgy tekinthetünk vissza, mint hazánk felvi­rágzásának, népünk anyagi és szellemi gyarapodásának nagyszerű időszakára. — Jó érzéssel mondhatjuk, hogy hazánkban rend és nyu­galom van, belpolitikai hely­zetünk kiegyensúlyozott, né­pünk politikai közérzete jó, a párt és a tömegek közötti köl­csönös bizalom szilárd. Belső viszonyainkban kifejezésre jut, hogy népünk elfogadja és tevőlegesen támogatja a párt politikáját. Az 1981-es évet összességében eredményesen zártuk, szorgalmas, eredmé­nyes munka folyt az iparban, a mezőgazdaságban és életünk minden más területén. Ha a lendület, a tettrekész­­ség nem törik meg, ha mind­nyájan akarjuk, elérjük a ma­gunk elé tűzött célokat. Pár­tunk és népünk előtt most az a feladat áll, hogy következe­tesen végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatait, s mindent megtegyünk az 1982- es népgazdasági terv sikeres teljesítéséért. Erőinket, tudá­sunkat, szorgalmunkat most annak érdekében kell egye­sítenünk, hogy a gazdaság­ban, a tudományban, a kul­túrában, s életünk minden te­rületén a kedvező folyamatok még jobban kibontakozzanak.­­ Azt az emberi, közéleti magatartást erkölcsi felfo­gást kell általánossá tennünk, amelyet naponta százezrek, köztük a munkásőrök tanúsí­tanak saját napi kötelezett­ségeiken túl a közösségért végzett társadalmi munká­ban. Adottságaink, anyagi és szellemi erőforrásaink, tar­talékaink jó hasznosításában mind a vezetésben, mind a végrehajtásban rendkívül fontos szerepe van a tudato­san cselekvő embernek. Az ország számára szükséges többletet csakis az emberi tudás és akarat, a színvona­las vezetés, a fegyelmezett, jó minőségű munka adhatja. Ez együttes gondolkodást és cse­lekvést követel. Csakis így érhetjük el, hogy minden nagy és kis kérdésben, min­den döntésben a társadalmi igazságosság érvényesüljön, hogy a hatalommal senki vissza ne élhessen, hogy a szocialista törvényességet büntetlenül senki meg ne sérthesse. Jogos büszkeséggel gondol­hatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaságnak, népünk­nek jó munkával megalapo­zott tekintélye van a nagyvi­lág előtt. Hazánk a haladás élvonalához tartozik. Az in­ternacionalista szolidaritás, a testvéri együttműködés él­ (Folytatás a 4. oldalon) EXPRESSZ V­állalkozó szellemű em­berek akadtak Keme­­csén. Onnan érkezett az első hír, hogy január 14- én kisszövetkezetet alakítot­tak a lakosság építési és szolgáltatási igényeinek ki­elégítésére. Java­részt vil­lanyszerelési munkákat vál­lalnak, de a kisszövetkeze­tek rugalmasságából adó­dik, hogy más, a profiljuk­ba tartozó feladatot is szí­vesen vesznek a megrende­lőktől. Talán az is megesik, hogy keresik a megrendelők kegyeit, ugyanis ennek az új vállalkozási formának leg­főbb erénye, hogy egyszerre hasznos az egyénnek és a népgazdaságnak. És aki kis­vállalat munkájában, eset­leg másodállásban, rész­­munkaidőben érez magában kedvet és erőt termelő tevé­kenységre, e szolgáltatásra, _ ________ az számolhat akár a rosszul menő üzlettel is. Az első fecske, a kemecsei kisszövetkezet az Expressz nevet választotta. Jól illik ez a remélhetően gyors mun­kavégzésre, s mint első je­lentkező gyorsan reagált 11 tagjával a változó idők sze­leire is. Remélhető, hogy a megyében egyre több ilyen szervezet megalakulásáról adhatunk hírt, hiszen már a vállalatok is gondolkodnak, hogy milyen tevékenységet végezhetnének hatékonyab­ban a kisebb, egyszerűbb ügyintézéssel rendelkező szervezetek, de a termelő­szövetkezeti melléküzemek jó híre is biztat, hogy az igényeknek megfelelő profil a jó munkával párosulva eredményes lehet. Nem kell attól félni, hogy a nagyüzemek csődbe jut­nak, mert a rendeletek ja­nuár 1-től lehetővé tették ezeknek az újabb szerveze­teknek a létrehozását. Nem valószínű, hogy például a megyében gyógyszert akar gyártani, vagy mezőgazda­­sági abroncsot exportálni egy kisebb közösség. Azon­ban mint a pénteki megyei tanácskozáson elhangzott, a gumigyárban igenis van le­hetőség az egyszerűbb mun­kák kiadására, a kisebb al­katrészeknek akár ilyen úton is gyártót keresnek. A rendeletek megisme­rése után a követke­ző hónapokban lehet számítani a megélénkülésre, bár már többen érdeklőd­nek az új vállalkozási for­mák iránt. Nem véletlenül, hiszen mindenütt akadnak alkotó szellemű, nyughatat­lan emberek, akik többre képesek, mint amennyit je­lenlegi helyükön produkál­nak. Most, a törvény esz­közével ők kapnak tág teret a bizonyításra — s ha vesz­tenek, akkor az ő pénzük bánja —, hogy kevesebb le­gyen a hiány a gazdaságban, gyorsabban haladjunk a termelésben és a szolgálta­tásban. ____________ | Lányi Botond ­ Kereskedelmi körkép Nyíregyházán Az év második szabad szombatján mérséklődött a bevásárlók „rohama”, javult viszont az ellátás. Az élelmi­szerüzletek nyitásakor már helyszínen volt a friss ke­nyér, a tej. Nyíregyházán a Kun Béla utcai áfész-ABC 10 mázsa kenyeret rendelt, eb­ből kora reggeli szállítással nyolc mázsát kaptak. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat közelben levő boltjá­ban három mázsa friss ke­nyér és hajnalban szállított tej várta a vevőket. Mivel az iskolák nem min­denütt tartanak szabad szom­batot, a diákok reggelizteté­sére is gondolni kellett. A tejivók ellátása friss tejből, kakaóból, péksüteményből kielégítő volt. Ami bosszú­ságot okozott: kevés volt az üzletekben a töltelékáru, kolbász, szalámi, bácskai má­jas és egyéb készítmény. Ki­vétel a nyíregyházi Csemege-ABC, ahol a hűtőpultokon legalább harminc féle húské­szítményből válogathattak. Kritikán alulinak bizonyult a vágottbaromfi-ellátás. Reg­gel kilencig sem az élelmi­szerboltok, sem a baromfi­bolt nem kapta meg az árut. A Kossuth téri baromfibolt­ban nagy tömeg várakozott türelmetlenül. Az eladó csak annyit tudott mondani: az áru kevésnek bizonyult. Az üzletek forgalma — an­nak ellenére, hogy 12-én fi­zetési nap volt — nem halad­ta meg a szokásost. Mindeb­ből arra lehet következtetni: a nagy vásárlásokat csütör­tökön, pénteken intézték el a háziasszonyok. Szombatra csak a friss kenyér és tej, vágott baromfi beszerzése maradt. (se) Képünkön: sok vásárló, tele­pultok a nyíregy­házi Csemege ABC-ben. (Saál B. felv.) Szombaton Záhonyból Irányvonat Moszkváin Szombaton indult Záhony­ból egy teherszerelvény, amely két nap alatt Moszkvába kí­vánja juttatni értékes rako­mányát. A gyorsvonat sebes­ségével haladó vagonoknak a szovjet vasutasok biztosíta­nak zöld utat, hogy teljesítsék egyik munkaverseny-felaján­­lásukat, amelyet a záhonyi vasutasok is segítenek. Az irányvonatra Tuzséron 52 Ikarus autóbuszt raktak fel, amelyek java része a szovjet főváros közlekedését javítja, de eljut néhány kö­zülük Szibériába, a távoli Irkutszkba is. A szovjet szak­­szervezetek közelgő XXIII. kongresszusa tiszteletére vál­lalta a lvovi vasútigazgató­­ság az irányvonat összeállítá­sát és gyors továbbítását. A napi ezer kilométert megte­vő vonat a barátság üzenetét is viszi. ­­e I­n­jbb m M­i Akar ön télen bámulni? Mínusz húszfokos hideg­ben, január kellős közepén meglehetősen szokatlan a kérdés. De — mint kiderül — nem alaptalan. Ezentúl ugyanis már Nyíregyházán is lehetőség lesz a téli „napozásra” a Malom ut­­cai városi fürdőben, ahol hamarosan felszerelik a mesterséges ultraviola su­­garat kibocsátó osztrák be­rendezést. Erről szól egy tudósítás lapunk 2. olda­lán. Más kárán tanul? Arról a menyasszonyról van szó, aki tavaly az év egyik szenzációs házassá­gát kötötte — 15 éves ko­rában mondta ki az első boldogító igent. Elsőt — mivel a korai időpont kis­sé elhamarkodott is volt, a házasság mindössze né­hány hónapig tartott. Az anyakönyvi hivatal tisztvi­selője a „különös házas­ságok” történetéből idéz fel néhányat. Róka, vaddisznó a puskavégen Van, amikor a vadászok ravaszabbak az erdőben kóborló rókánál. Hogyan kerül puskavégre a nemes prémű vad, miként sza­porítják a vadállományt a jövőben? — erről számol be a Petőfi vadásztársa­ságról szóló írásunk. Hű, hó! Rendesen „kifűtött” ne­künk ez a kemény tél, ugyanis a hőmérséklettel együtt a kedélyek is lehűl­tek mindennapi bosszúsá­gaink miatt. Jéghideg ra­diátorok, lefagyott jármű­vek, akadozó buszközleke­dés, zsúfolásig megtömött szeméttárolók — szóval a hó mégiscsak váratlanul érzett. A 3. oldalon erről találnak olvasóink méltat­lankodó összefoglalót. Mire jó a CB-rádiózás? Kétszáz CB-készülék van már Szabolcs-Szatmár me­gyében. A vásárosnaményi tsz üzem- és munkaszerve­zésre, az orvos ügyeleti szolgálatának jobb ellátá­sára használja. Sokaknak csak hobbi. Tegnap meg­alakult a CB-sek megyei klubja — erről szól ripor­tunk a 3. oldalon Mit csinál a medve? A közhiedelemmel el­lentétben nem alussza át a telet. Legalábbis a sóstói medvék most egyáltalán nem alszanak, mert annál sokkal fontosabb dolguk van. Várják, hogy a Szov­jetunióból megérkezzék a „vőlegény”. Magazin olda­lunk egyik írása a vadas­parkról készült. A láb mindig kéznél van Bakosi Béla, az egyik legereditiényesebb nyír­egyházi atléta, s­ármasugró fedettpályás Európa-baj­­nok, főiskolai világbajnok, magyar rekorder, az év at­létája edzőjével „beszél­get” Kalenda Zoltán la­punk 8. oldalán.

Next