Kelet-Magyarország, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
1982. február 23. TUDOMÁNY Pillantás a jövőbe Közműalagút-rendszerek városaink alatt Néhány méterrel lakóházunk alatt egy új világ kezdődik. A közművek csőhálózatának, vezetékeinek világa. Erről a világról alig beszélünk. Nagyobb figyelmet fordítunk a reprezentatív felszínnek, mint a város alatti építkezésnek.. Dr. Szentzl Ferenc, a Mélyépítési Kutatási Fejlesztési Iroda vezetője először az iroda feladatairól szólt. — Irodánk tevékenysége a tervezéstől a kutatáson, a technológiák kidolgozásán, a kísérletezésen át egészen a „kulcsátadásig” terjed. Feladataink közé tartozik a városok, városrészek közművesítése, a műszaki fejlesztés és a már meglévő vezetékek rekontrukciója. Munkánk közben igyekszünk biztosítani a felszín zavartalan forgalmát, a lakosság nyugalmát, a környezet védelmét. A hazánkban mostanában elterjedő új létesítmények, a közműalagutak is ezt szolgálják. — Mit nevezünk közműalagútnak? — A köműalagút a kezelő személyzet által járható, a föld alatt vagy lakóházak alsó szintjén elhelyezkedő vasbetonépítmény. Itt foglalnak helyet a közművezetékek. Üzemeltetésük, ellenőrzésük, javításuk és esetleges bővítésük a felszín életének megzavarása nélkül történik. Az alagút élettartama 60—80 év, s benne szinte a szemünk előtt játszódik le, folyamatában figyelhető meg a csőhálózat elhasználódása. Az alagútban a kábelek és a vezetékek kétszer anynyi időt „élnek meg” (kb. 30 évet), mint közvetlenül a földbe helyezve. A biztonsági berendezések zavar esetén automatikusan reteszelnek alagútrészeket, és kapcsolatban állnak egy központi irányító helyiséggel. Az alkalmazottak a négyóránkénti műszaki szemlék időközeiben a műszerek segítségével állandóan ügyelhetnek az egész rendszerre. — Építésük nem túl költséges a hagyományos közművesítéshez képest? — Az alagút megépítése valóban többletköltséggel jár, bár ez jelentősen csökkenthető. Az alagútat épületek alatt vezetjük, a ténylegesen földbe kerülő részt csak az épületek között kell kialakítani. Elmaradnak a bekötő vezetékek, mert a közművekről közvetlenül csatlakoztathatók a lakóházak belső vezetékei, így a beruházás költségei mindössze 10 százalékkal nőnek. Minthogy a mérhető távlati fenntartási és üzemeltetési költség csak fele a hagyományosnak, feltétlenül gazdaságosabb a közműalagút-rendszer. Építése jól gépesíthető, nem igényel speciális gépeket, jelentős az élőmunka megtakarítás, alkalmazása meggyorsítja a lakótelepek használatbavételét. Nem szólva a közműalagutak forintban nem mérhető környezetvédelmi előnyeiről. Hiszen a vezetékek javítása, bővítése során elkerülhető a közterületek bontása, a közlekedés megzavarása, az utak rongálása, a növényzet pusztítása. Az alagútban , télen-nyáron ideális a munkahelyi környezet. — Üzemel már hazánkban valahol a közműalagút-rendszer? — Részben már felépült Pécs siklósi városrészében, a pesterzsébeti, a Debrecen újkerti és a dunaújvárosi lakótelepen. Sajnos, ez mindössze 10 kilométernyi hálózatot jelent. — Hol célszerű a jövőben építeni közműalagutakat? — Jelentősége a bontások után átépülő területeken és forgalmi csomópontok k kalakításakor a legnagyobb. Ha már egyszer feltártunk egy városrészt, egyúttal a közműalagút is elkészíthető. A belterületeken épületek modernizálása során fölöslegessé vált piaceterek egybenyitásával is kialakítható a közműfolyosó-rendszer. A pesterzsébeti kísérleti közműalagút 2,7 km hoszszú, és 3000 új lakótelepi lakást lát el. S hogy mégis ilyen lassú ütemben épülnek? Az engedélyező hatóság egyelőre túlzott biztonsági feltételeket követel. Pedig a közműalagutakat is meg kell szokni, mint annak idején a metrót. Érdemes. H. L. Szélkerék és napsűtés A mezőgazdasági nagyüzemek újszerű módon igyekeznek csökkenteni energia-kiadásaikat. A MÉM megbízásából Gyöngyösön az Agro Mechanika Ipari Szövetkezetnél új szélkerék készült el. Már korábban is bemutattak hasonló típusokat, a gyöngyösi szerkezet azonban közülük is kitűnik várhatóan alacsony árával. Másodpercenként fél—egy liter vizet szivattyúzhatnak majd fel a szélkerék által termelt energiával és így a lakótelepülésektől távolabb lévő legelőkön — de egyéb mezőgazdasági létesítményekben, istállókban is — felhasználhatják majd az ötletes, hálózati áramot nem igénylő szivattyúberendezést. A szövetkezet a sorozatgyártásra is felkészült. A kaposvári mezőgazdasági főiskola megbízásából az építészeti és villamossági tervező vállalat a napenergia hasznosítására alakít ki különleges fűtőszerkezetet. A megyeszentmiklósi sertéstelep fiaíttatóját ésmalacnevelőjét látják m majd el meleg vízzel a létesítmény tetőszerkezetébe épített 500 négyzetméteres kollektorernyőtől elvezetett 40—60 fokos vízzel. A garcsi ipari szövetkezetek közös vállalkozása készíti el a kollektorokat, amelyeket később sorozatban gyártanak. A tél végi lemosó permetezés A gyümölcsfáinkon áttelelő rovarkártevők elleni védekezést már a tél folyamán meg kell kezdeni. A helyes metszés és faápolás során sok kártevőt elpusztíthatunk. Fokozott gondot kell fordítani a sebek ápolására, hiszen az egyre több gondot okozó vértetű és almafasztikár ellen ily módon tudunk legsikeresebben védekezni. Sebkezelésre a Santar SM és a Celid-készítményeket használhatjuk. A lehullott lomb öszszegyűjtésével és — március közepéig való — megsemmisítésével elpusztíthatjuk a levelekben telelő aknázómolyokat. A mechanikai védekezést a rügyfakadás előtti permetezés kövesse. Eredményesen tudunk ebben az időszakban a levéltetvek, takácsatkák, kaliforniai pajzstetű és sodrómolyok ellen oly módon védekezni, hogy közben — a még telelőhelyeiken meghúzódó — hasznos élő szervezeteket (paraziták, ragadozók, méhek) nem károsítjuk. Ugyanakkor a gyümölcsfa takácsatka elleni védekezés legoptimálisabb módja a telelő tojások elpusztítása. Ugyanis igen gyakran a lárvarajzás csúcsa virágzás idejére esik, amikor nem permetezhetünk atkaölő szerrel. Ilyen esetben a sziromhullás utáni kezelés eredménye nem kielégítő, hiszen a kifejlett egyedek a különböző készítményeknek jobban ellenállnak, mint a lárvák. Előfordulhat, hogy a tél végi lemosó permetezés elmulasztása miatt egész év folyamán nem tudunk megbirkózni a gyümölcsfa-takácsatkával. Rügyfakadás előtt felhasználható készítmények: gyümölcsfaolaj E, Novenda, AgroL A Gyümölcsfaolaj E készítményt főleg kaliforniai pajzstetűvel fertőzött kertekben tanácsos felhasználni, almatermésűeknél 3 évenként 5%os töménységben. A Novenda-t 2%-ban alkalmazzuk. Rügyfakadás után erősen perzselhet, ezért ha megkésünk a permetezéssel, inkább a veszélytelenebb Agrolt használjuk. Az Agról rügypattanás idején 3°/6-os, egérfüles állapotban 2%-os, zöldbimbós állapotban 1%-os töménységben alkalmazható jó eredménnyel. Más készítménnyel való keverését a rügyfakadás utáni kijuttatások során is mellőzzük. Alkalmazása után 2 hétig — perzselés veszélye miatt — ne permetezzünk Karabane- és Morestan-készítményekkel. Az 1981. őszén végzett házikerti szemlék során szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a legtöbb házikerti almagyümölcsösben a gyümölcsfa-takácsatka tojások száma, valamint a növekvő kaliforniai pajzstető-fertőzöttség indokolja a télvégi lemosó permetezés elvég- Molnár Józsefné dr. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Kelet-Magyarország TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hogy megismerjék a megyét Merre forog az idegen? Az idegenforgalmi hivatalok, mint az egyes megyék „házigazdái”, a megyei, városi és kisebbnagyobb területi idegenforgalmi és üzleti érdekeket képviselve az idegenforgalmi propagandával összefüggő feladatokat is ellátják. A hivatalok közös törekvései közé tartozik, hogy az adott terület iránt az érdeklődést felkeltsék a turizmus növelése érdekében, a különféle rétegigények figyelembevételével. Ugyancsak fontos a területen — a megyében, annak ismertebb helyein — tartózkodó turisták sokirányú informálása, irányítása a szabad kapacitások jobb hasznosítása, minél több szolgáltatás értékesítése, a turisták által eltöltött idő jobb hasznosítása érdekében. Ennek jegyében már nemcsak Nyíregyházán, hanem a turisták által látogatott városokban, Mátészalkán, Kisvárdán és Vásárosnaményban is működik a Nyírtouristnák kirendeltsége, de a közeljövőben Nyírbátorban is nyílik iroda. A jó propaganda olyan élményt alakít ki a turistában — természetesen a látnivalókkal együtt — amelyet odahaza (belföldi és külföldi turistáról egyaránt lehet szó) arra készteti, hogy ismerőseinek is ajánlja a felkeresett területet. Az idegenforgalmi hivatalok gazdasági helyzete, a gazdálkodás szabályozói, a jelenlegi céljutalmazási rendszer nem kedveznek a propagandatevékenységnek. A megyei tanácsok sem tudnak egységes mértékben anyagi segítséget nyújtani a hivataloknak. Gazdasági szempontból a hivatal a saját üzleti propagandájának kifejtésében (árjegyzékek, tájékoztatók), egyes pénzes kiadványok megjelentetésében, valamint emléktárgyak gyártásában érdekeltek. Ugyanakkor szakmai szempontból szükséges lenne a megyének, a tájegységnek a népszerűsítése, a természeti, kulturális értékek közkinccsé tétele érdekében az ingyenes propagandatevékenység, tájékoztatás bővítése. Ehhez viszont évente rendszeres támogatás szükséges. Jó példa a másokkal való közös költségvállalásra a Tájak — Korok — Múzeumok sorozat kiadványai, amelyből lassan száz felé közelít a megjelent füzetek száma, s többek között a megyéből Nyírbátor értékeit mutatják be. Általánosan kedveltek a megyei idegenforgalmi térképek, a városi és tájegységi térképes levelezőlapok. Ennek alapján például Szabolcs-Szatmár nevezetességeit is megismerheti az ide látogató. A leporellók területén népszerűek az úgynevezett minisorozatok, amelyek 2—4 oldalas kivitelben készülnek. Így lehet megismerni többek között Nyíregyházát, a Sóstót, Kisvárdát. Az egyéb propagandánál még az is megemlíthető, hogy a hivatalok jóvoltából a turistacentrumokat jelző közúti táblák is készültek. A propagandatevékenység továbbfejlesztése több feladatot jelöl ki. Ennek alapján átfogó, egységes szemlélettel kell biztosítani a hivataloknál a színvonalas propagandához szükséges személyi feltételeket. Szélesíteni szükséges a hivatalok szervező tevékenységére építve az idegenforgalomban érdekelt szervek közreműködését, elsősorban a nem üzleti jellegű propagandában. Hasznos a konkrét tematikájú szóróanyagok készítése, a különféle érdeklődési köröknek megfelelő tájékoztatók, ajánlatok összeállítása. A Tourinformmal és a más megyék idegenforgalmi hivatalaival való kapcsolat folyamatossá tétele szintén javítja a tájékoztatást, az információ cseréje révén még több látogatót lehet megnyerni egy-egy területnek. Csallány Géza (A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság február 15-én Budapesten országos idegenforgalmi fórumot rendezett, s ennek egyik referátumát Csallány Géza, a Nyírtourist idegenforgalmi hivatal vezetője tartotta, s ebből közöltünk kivonatot.) Fejlesztés a mezőgazdaságban Mire költsük a kevesebb pénzt Népgazdaságunk egyensúlyi helyzete mind magasabb követelményeket támaszt a mezőgazdaságal szemben. Az állami feladatokat közvetítő szabályozórendszer jellemzője, hogy a fejlesztési eszközök mérséklése mellett a termelési szerkezet észszerűsítésére ösztönöz. A korábbiaknál szigorúbb feltételek a termelési eszközök bővítési irányát, módját illetően számításokkal megalapozott, rugalmas alkalmazkodást kívánnak. A cél és a lehetőség ismeretében adódik a kérdés: milyen konkrét formákban valósulhat meg legcélszerűbben az anyagiműszaki bázis bővítése, miként növelhető az adott saját fejlesztési forrás vásárlóereje? A szabályozórendszer kedvelő jövedelmi pozíciót teremt a gabonatermesztésben. A területi részarány növekedésének azonban összhangban kell lennie a géprendszer — különös tekintettel a betakarítógépek — kapacitásával. Az itt jelentkező beruházási feladatok megoldásához a saját források melletttörekedni kell a konvertálható export árualapot bővítő hitel igénybevételére. A marhahús-termelés jövedelmezősége ez évtől a tejtermeléssel azonos szinten alakul, ami a fejlesztés célszerű irányára is hatással van. A húsmarhatartás beruházásai ugyan állami támogatást jelenleg nem élveznek, azonban a költségtakarékos módszerek alkalmazása lehetőséget teremt viszonylag kis forrás megfelelő ágazati koncentrációt eredményező befektetésére, gyors megtérülésére. Határozottabb kezdeményezésre van szükség az energiamegtakarítást eredményező fejlesztések területén. E kategóriában nemcsak a nedves kukoricatárolás tartozik — ennek menynyiségét is nagyságrendekkel lehet növelni —, hanem a különböző hulladékok, melléktermékek, termálvíz stb. hasznosítása a hagyományos energiahordozók felhasználásának csökentése is. Ilyen beruházásokhoz 30 százalékos állami támogatás, s kedvező hitelfelvételi lehetőség van. Ésszerű befektetés a helyi foglalkoztatási gondokon segítő, jövedelmező melléküzemág létesítése. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek mellett ez évtől a 17 aranykoronaérték alatti szántóterülettel rendelkező gazdaságok is igénybe vehetik a termelési adóból törlesztendő fejlesztési hozzájárulást. A műszakilag és közgazdaságilag kellően megalapozott fejlesztési döntésekhez emelni kell az előkészítő munka színvonalát. Az 1983. évi indításra tervezett beruházások alapokmányát, tervdokumentációját már ez évben el kell készíteni, illetve készíttetni. Továbbra is alapvető, követelmény a költségtakarékosság. Ugyanakkor az egyszerű, olcsó módszereket nem szabad összetéveszteni a célnak nem megfelelő megoldásokkal. 1982-ben az üzemek rendelkezésére álló fejlesztési források általában csökkennek. Az állami támogatás és a hitelezés rendszere az eddiginél erősebben ösztönöz a hatékonyság, versenyképesség fokozására, a népgazdasági célkitűzések szolgálatára. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése tehát szigorúbb feltételek melett valósulhat meg, azonban a rendelkezésre álló forrásoknak a felhasználási lehetőségek versenyeztetése alapján való elosztása megnövelheti azok vásárlóerejét. Pesel Antal A tőzeg hasznosítása A kertészeti egyetem kutatói új tőzegalapú táptalajt állítottak elő. Az ebben nevelt paprika, paradicsom, dinnye 25—80 százalékkal nagyobb termést ad. * Az országban lápok, mocsarak mentén jó néhány helyen vannak tőzeglelőhelyek. Hasznosításukat eddig többnyire nem sikerült megoldani, holott a tőzeg, más, adalékokkal keverve kitűnő termőfölddé válik és a mezőgazdasági művelésből kieső területek javításánál és a hozamok növelésénél jó szolgálatot tesz. A kertészeti egyetem több éves kísérletsorozat eredményeként állította össze az alapreceptúrákat, amelyekkel a tőzeg felhasználásával gazdag tápanyagtartalmú talajt készíthetnek a különböző alkotórészek megfelelő arányú elegyítésével. Az így előállított táptalajt konténerekben szállítják rendeltetési helyére, például kimerült talajok feljavítására, vagy fólia alatti termőföldi „szőnyeg” kialakítására. A nagyobb tőzegterületekkel rendelkező üzemek nagyban állítják elő saját felhasználásra a bő hozamot biztosító, gazdagabb „zsíros” földet. A lehetőségeket kihasználva Zala és Győr-Sopron megyéből, valamint a Nyírségből 20 üzem küldte el az egyetem talajvizsgáló laboratóriumába tőzegmintáit. Ahhoz, hogy ezek jó termőfölddé alakíthassák át, nemcsak a mikroelem- és az ásványanyagösszetétel szükségletét adta meg az egyetem, hanem a leggazdaságosabban termelhető zöldségfajtáik listáját, továbbá a magas termésátlagot garantáló, pontos termesztési technológiát is. 7 Az autóipar a rokkantakért A múlt évi nagy kampány, amelyet az Egészségügyi Világszervezet hirdetett meg a rokkantak és mozgássérültek érdekében, remélhetően nem ér véget. A hírügynökségi jelentések hétről hétre adnak hírt arról, hogy hol, ki és mit tett a mozgássérültek életének a könnyítéséért. Az egyik legfőbb gondjuk a mozgássérülteknek a közlekedés. Eddig sem a jószándék hiánya volt az oka, hogy nehézkesen oldódik meg a mozgássérültek közlekedése, hanem az a sok összetett probléma, amely ezzel jár. Az átlagos autókat természetesen átlagos termetű emberek számára tervezik, testi fogyatékosság viszont rendkívül sokféle van, és ezek mind eltérő konstrukciós feladatot jelentenek. Az egyedi feladat megoldása drágítja az amúgy sem olcsó szerkezeteket és ez sok rászorulót kizár a különleges autók megvásárlói közül. A kézi kapcsolású sebességváltóval felszerelt autók vezetésében mind a négy végtagra szükség van, ha viszont automata tengelykapcsolót alkalmaznak, az egyik láb munkája felszabadul. Lényegében ezt „tudja” az NDK-gyártmányú Hycomat Trabant, sőt kézi gázszabályzóval és fékkarral kiegészítve ezek csak kézzel is vezethetők. Haromatic A japán gyár új rokkantkocsiján a kormány és a kapcsolók elhelyezése látható. (MTI Külföldi Képszolgálat) elnevezéssel, önműködő tengelykapcsolóval felszerelt Skodák is futnak, ezek a szívócső depreszszióját felhasználó membránnal működnek. Akkor old ki a tengelykapcsoló, ha a gázpedált felengedik, és megérintik az elektromos érintkezővel ellátott váltókart. A kis Polski-Fiatban is többféle rendszert dolgoztak ki a rokkant vezetők számára. Az egyik lehetőség, hogy a kormány mellett elhelyezett kombinált karra bízzák a pedálok funkcióját: a kar lefelé fordítására, a tengelykapcsoló benyomására gázt lehet adni. A másik lehetőség azoknak a használatára készült, akiknek mindkét lábuk alkalmas a vezetésre, de az egyik kezük vagy karjuk nem. A volánra forgatógombot szereltek, és a kapcsolókat az egyik oldalon helyezték el. A nagy tőkés cégeket is foglalkoztatja a mozgássérültek autóvezetése. A Toyota-gyár Japánban két típust, a Corrolát és a Sprintert alakították át mozgássérült vezetők számára. A vezető a kormány melletti karral gyorsít vagy lassít. Egyes típusoknál a bal lábhoz is szerelnek gázpedált. A mezőgazdászok könyve két kötetben, 1850 oldalon, 12 Színes táblával 2556 szöveg közötti ábrával került a könyvesboltokba a régen várt Mezőgazdasági Lexikon. Közel negyedszázad telt el azóta, hogy 1958-ban napvilágot látott a Mezőgazdasági Lexikon első kiadása. Az utolsó évtizedekben kibontakozott tudományostechnikai forradalom az agrártudományok fejlődését is olyannyira felgyorsította, hogy erre is, mint a többi tudományra érvényes a meghatározás: a megszerzett ismeretek 5—8 év alatt elévülnek, ezért annak felújítása a továbbhaladás érdekében elengedhetetlen. Ha ez a megállapítás általában igaz, akkor a magyar mezőgazdaságra kétszeresen igaz, hiszen a szocialista útra lépett parasztság az utóbbi két évtizedben forradalmi — eddig soha nem tapasztalt — fejlődést ért el. Az előállított termékek értéke megtöbbszöröződött és vele párhuzamosan megváltozott a termelés jellege, szerkezete is. A mezőgazdaságban döntő súlyba került a szocialista tulajdon, a szövetkezeteken belül is. Az elmúlt 20 év alatt megszilárdultak, kiforrtak a szocialista nagyüzemek. Kialakultak a szövetkezetek és az ipari, elsősorban élelmiszeripari üzemek kapcsolatai. Egyre szélesebb körben hódítanak a mezőgazdaságban a különböző ipari termelési rendszerek. Magukban a szövetkezetekben ipari részlegek, melléküzemek jönnek létre. A két nagy népgazdasági ágazat — ipar, mezőgazdaság — egyre szorosabb kapcsolatba kerül. Alakulnak a kereskedelmi kooperációk is, az egyszerű helyi áruértékesítéstől az exportjogig. Az okokat még hosszan lehetne sorolni, amiért szükség volt a bővített második kiadásra. Ha más nem, az eltelt negyedszázadban nőtt fel, került ki a termelésbe a ma aktív korban élő agrárszakemberek négyötöde, olyanok, akik már a könyvesboltok pultjain nem találkozhattak a Mezőgazdasági Lexikonnal. Ahogyan a szerzők írják, a fentiek miatt át kellett dolgozni, érzékeltetni kellett a történelmi jelentőségű gazdasági folyamatokat, bizonyítani a lexikon teljes anyagával az új szakmai-politikai mondanivalót. Az első kiadás több tízezer szócikkét csak elvétve tudták változtatás nélkül átvenni. Erre a kiadásra inkább ráillene az Új Mezőgazdasági Lexikon, mint a második kiadás jelző. A szerzőknek nem kis nehézséggel kellett megküzdeniük a szerkesztés közben elfogadott új mértékegység miatt. Nehéz volt — állapítják meg — az új mértékegységet, kifejezéseket, a szöveget lépten-nyomon átszövő olyan régi megnevezések helyébe iktatni, mint élősúly, lóerő stb. Amellett, hogy beiktatták a legújabb műszaki kifejezéseket, törekedtek arra is, hogy legalább érintsék a mezőgazdasági, termelési múlt hagyományos ismereteit, emlékeit. A tömörségre törekedve kénytelenek voltak gyakran puszta adatközlésre szorítkozni a részletesebb okfejtés helyett. Amúgy sem tűzhették célul — mint írják — a folyton megújuló és rendszeresen feltárulkozó szakirodalom kisebb-nagyobb résztanulmányainak helyettesítését. Inkább utaltak a forrásokra és szócikkekkel, ábráikkal elsősorban az agrárszakemberek és a mezőgazdaság iránt érdeklődők, nem utolsósorban a háztáji gazdálkodók gyors tájékoztatását kívánták szolgálni. Ide kívánkozik, hogy ez a lexikon nemcsak a képzett szakemberek kézikönyve, mindennapi segítője lehet a kistermelőknek ugyanúgy, mint a mezőgazdasággal hobbiból foglalkozóknak. A kistermelés sem rekedt meg az ásókapánál, mint ahogyan ma már a háztáji állattenyésztés eszközei sem a kézi daráló és a moslékos vödör. A szerzők a második kötet végén bőséges szakirodalmi tájékoztatót adnak. Ez a felsorolás tartalmazza azoknak magyar és idegen nyelvű szakkiadványoknak, folyóiratoknak címjegyzékét (14 oldalon, több ezer), amelyek a forgalomban, illetve a nagyobb magyar könyvtárakban fellelhetők. Külön jegyzékben (37 oldalon) sorolják fel a hazánkban fellelhető fontosabb magyar és idegen nyelvű mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkönyvek címeit. A nagyszerű kiadvány szerzői kérik a lexikon olvasóit: segítsenek felderíteni az esetleges hiányokat és átfedéseket, a joggal szóvá tehető és teendő hibákat, mulasztásokat, s közöljék velük észrevételeiket. (Cs. B.)