Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
1982. szeptember 26. Milyen az ön technikája? Füstbe ment a benzin fele Vannak olyan versenyek, amelynek eredményeit mindenképpen érdemes lenne elterjeszteni. Ha rajtam múlna, most arra kérném Zsoldos Sándort, a Volán 5-ös számú Vállalat kisvárdai főnöksége gépjárművezetőjét, hogy tapasztalatairól, vezetéstechnikájáról számoljon be munkatársainak, hiszen jelenleg ő az a gépjárművezető, aki 1200 társa előtt versenyt nyert az energiatakarékos vezetéstechnikai vetélkedőn. Eredménye kiváló. A verseny kimért, 10 kilométeres pályán zajlott, melyet 11 perces szintidőn belül kellett teljesíteni, külön benzines és külön gázolajos gépjárművel. A másik feladatot a tanpályán végezték el. Igazi városi forgalmat teremtve, melyen 11 akadályt helyeztek el. Ezt 7 percen belül kellett teljesíteni. A legjobb eredményt Zsoldos Sándor érte el, aki 50 (!) százalékkal kevesebb üzemanyagot használt fel a négy feladat teljesítéséhez, mint a 28. helyezett. (A második Smid Elemér, a nyíregyházi teherforgalmi főnökség, míg a harmadik Sólyom Bálint, a mátészalkai főnökség gépjárművezetője lett.) Elgondolni isjó, mennyi üzemanyagot lehetne megtakarítani, ha a vállalat mind az 1200 gépjárművezetője átvenné a legjobbak vezetési technikáját, s az ő módszerük szerint közlekednének. Sok százezer forintot, s üzemanyagot takaríthatnának meg. Az országos döntőn — amelyet Aggteleken rendeznek meg — Zsoldos Sándor és Smid Elemér képviseli a nyíregyházi volánosokat. Lesz miért drukkolni, hiszen a szabolcsi „pilótáknak” országosan jó hírük van. Nyertek már versenyt, őrzik a kupát, s mindenki az ő skalpjukra pályázik. Most Zsoldoson és Smiden múlik, sikerül-e megőrizni, vagy máshová vándorol-e a szép serleg? Diszpécserszolgálat mr - jpm ■ 1 é. -m • Iparost kérek! Várhatóan januártól irodát nyit Mátészalka belvárosában a KIOSZ. Helyiséget az irodához a városi tanács biztosított a 49-es út és a Bajcsy-Zsilinszky útja sarkán épülő, és az év végéig remélhetően elkészülő épületben. Az iroda feladata, első lépésű, a kulturált szolgáltatás e lesz. 18—20 kisiparos majd szorosan aző irodához, ök vála lakossági megkövető 48 órán ■,delőket felkel munkát elhhez hozzáegy diszpénon is el... rendben úgy • a lakosság részére, hanem a kisiparosoknak is teljesítenek bizonyos szolgáltatásokat. Számlákat, költségvetéseket, tervdokumentációkat készítenek, ha erre igény lesz. Hasonló szolgáltatási forma kevés van még. A forgalmat megtervezni sem lehet, de egy igaz: akik eddig iparost nem találván, kontárokra fanyalodtak, a sokdolgúak, akik egy-egy javítást hónapokig halasztgattak, januártól egy telefonhívással elintézhetik a gondjukat. Új szolgáltatás Mátészalkán. Iroda a belvárosiban. Nem nagy ügy, csak éppen lakhatóbb, otthonosabb, korunk követelményeinek megfelelőbb lesz a városkép. (bartha) Kelet-Magyarország Gyömbéres, ánizsos imanektár A ZÖLDÉRT Vállalat nyíregyházi almatárolójának palackozó üzemében augusztustól két újfajta oázist gyártanak. A közelmúltban nagyobb mennyiségben is a boltokba került a gyömbéres almanektár és az ánizsos almanektár, így már háromféle, különböző ízű és illatú szénsavas gyümölcslé készül a nyíregyházi üzemben. A két új terméknek is almasűrítmény az alapanyaga. Ezen kívül cukor, valamint gyömbér és ánizs aromakivonat keveréke alkotja az új fázisokat. Az aromakivonatok természetes növényi eredetűek. Kedvező az élettani hatásuk. A hagyományos, barna színű, két és fél decis üvegekben hozzák forgalomba az új termékeket is. Az almatárolóban lévő palackozó üzemben módosították a technológiát, így megbízhatóbb lett a minőség. Eddig évente átlagosan négymillió palackbázist készítettek a nyíregyházi üzemben, a jövőben, ha igény lesz rá, 5-6 milliót készítenek. Behódol a „perc-talaj“ Nagyobb termés kevesebb energiával Megyénk szatmári tájegységének földjeit perc-talajoknak hívják az ott gazdálkodó szakemberek, mert az egyik pillanatban még sziklakemények a rögök, a másikban pedig már kenődik, mint a tészta, ha jön egy csapó eső. Ha a talajmunkákkal eltalálják a még kedvező időpontot, jó terméseket lehet elérni, egyébként kínlódnak a gépek, rossz a kelés, alacsony a termés. Szántás tárcsával A Rákóczifalvi Iparinövény és Gabonatermesztési Rendszer két taggazdaságában — Penyigén és Fehérgyarmaton — új eljárást vezettek be, amely lehetővé teszi a nehéz talajok megmunkálását száraz állapotban is. A Rome tárcsa hetven centiméter átmérőjű levelei harminc centi mélyen forgatják a földet, mostanában éppen a búzának szánt napraforgótáblákon. A robusztus masina előtt sok helyen még szárzúzó sem jár, ennek ellenére tökéletesen aprítja és forgatja alá a szármaradványokat. Csak nagy, erős gépek bírják elhúzni. Ez többletenergiát követel, mégis kevesebb lesz a számla, mert ha szántanának, akkor még további aprító, porianyító munkát is kellene végezni, természetesen több menetben. Aprít, tömörít, lazít A feltört földön egy művelő eszköz jelenik meg, amely Multi-Tiller névre hallgat. Az angol szavakat lefordítva — sokoldalú művelő — érthető, hogy nincs szükség több műveletre. Aprít — tömörít — lazít — és ismét megvágja ... A gép előtt durva rögök, mögötte aprómorzsás, egyenletesen porhanyós magágy — jöhet a vetőgép. Megtörténik az a csoda, amit régebben senki el nem hitt volna: Penyigén már a táblák háromnegyede kész az ősziek alá, így megállás nélkül tudnak vetni. A korszerű gépek alkalmazásával széthúzták tehát a munkával tölthető időt, és bár nemrég dolgoznak velük és számszerű eredmények előnyeikről nincsenek, máris biztos, hogy megérte az egyébként nem kevésbe kerülő beruházás. A jól előkészített talajban egyenletesebb a kelés, és időben kerül földbe a mag. Kooperációval olcsóbban A jól beállt állomány jobban telel, biztosabban hatnak benne a gyomirtó szerek, tehát annyit fog teremni a szatmári föld, amennyire képes. Mert sokkal többet tud, mint amennyit az eddigi agrotechnikai módszerekkel ki tudtak belőle hozni. A GITR segít abban is, hogy a drága gépek másutt is dolgozhassanak, így megoszlik majd a megtérülés terhe. Tavasszal például a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben vendégeskedett a gépsor, mert itt erre az időszakra tolódik a talajmunkák egy része és ugyancsak sürget. A rendszer taggazdaságai további gépsorok beszerzését tervezik és ezek is kooperációban dolgoznak majd. Esik Sándor A MYIDTFDV készíti a megyénkben megvalósuló tanácsi beruházások terv I MNICnTveinek nagy részét; a beruházások értéke meghaladja az évi félmilliárd forintot. Itt készült többek között a színészlakások, a kailóseméni általános iskola és a vásárosnaményi városközpont részletes rendezési terve is. Képünk: munka közben a statikus szakosztály. Az itt dolgozó szakemberek erőtani tervet készítenek. Sylva Groszová: Mit szólnál a feleségemhez? ■ a pvok megállt Imi Kovács rajz*ó táblája mellett. Egy pillanatig színlelt érdeklődéssel nézte a papíron a tervet, azután kissé bizonytalanul megszólalt: — Mit szólnál a feleségemhez? Kovács elcsodálkozott: — Mit szólhatnék hozzá? Mindketten zavarba jöttek. Egy pillanatnyi hallgatás után Novák folytatta: — Úgy gondoltam, nem lehet valami jó egyedül élned. Nincs senki, aki ágyba vinné a reggelidet. Ráadásul a feleségemnek van két jegye egy nagyszerű külföldi utazásra! Gondold csak el: tenger, pálmák, forró napsütés! Kívánhatnál ennél jobbat? Kovács legyintett. — Engem a külföldi nyaralás egyáltalán nem érdekel. Horgász vagyok, a szabadságomat mindig itthon, víz mellett töltöm. — Hogy is felejthettem el! — kapott Novák a fejéhez. — Hiszen Kvicska annyiszor mondta, milyen remekül tudsz halat fogni. Az egész városban mesélik. No de nem tesz semmit. Az itthoni nyaralás sem probléma. Elég egy telefon és elintézem. Ha pedig lesz autód, a legjobb horgászhelyekre is eljuthatsz! — Minek nekem az autó? Hiszen jogosítványom sincs. Különben is az autóval sok baj van... — De hiszen a feleségem nagyszerűen vezet! Még a kisebb javításokat is meg tudja csinálni. Valóságos kincs! Nemcsak jól főz, és remek háziasszony, még az autóhoz is ért! Nem kell semmivel törődnöd. Kovács kimerülten szakította félbe Novákot: —Az igazat megvallva egyáltalán nem értelek. Mit akarsz tőlem tulajdonképpen? A feleséged engem nem érdekel. — Hát éppen ez a baj — sóhajtott fel Novák. — Én ugyanis szeretnék elválni. Elisko miatt. Csakhogy a feleségem azt mondta, csak akkor egyezik bele a válásba, ha helyettesről gondoskodom. Ahogy a vállalatoknál szokták. Hát arra gondoltam, ha téged érdekelne a dolog, megegyezhetnénk. Tudod, Kricska egyáltalán nem rossz asszony, ha már nem is a legfiatalabb. És az autó .. . hát igen, az autó közös tulajdon, de ebben az esetben nem lennék kicsinyes. Hiszen tudom, hogy van ez... (Fordította: Lipcsey Júlia) 3 Pusztuló porták — Hát mégis lesz szomszédunk? — csodálkozik ránk az öregember. — Lelakatoltak itt mindent, a nagy lakást, az iskolát, csak az fáj, hogy a birtoknyi kert is tönkremegy. Nem volt, aki leszedje a meggyet, a szilvát, egyszer én lekaszáltam a füvet, de hiába. Amelyik házat nem lakják, meghal az magától... Kerti gazda nélkül A nyolcvanéves Déncs bácsi Tákoson az elhagyott iskola szomszédságában lakik. Ki tudja, hány fuvart vitt az építkezéshez, s most ott áll a kőporos, kipucolt iskola bezárva. Az udvart felverte a gyom. A hetei faluközpontban a kocsmáros kérdezés nélkül panaszkodik: — Két ház is áll mellettünk üresen. Az iskolában már nem tanítanak. Aztán itt van a paplak — mutat a hatalmas, sokszobás, mai mértékkel nézve is modern házra — elköltözött a református pap, azóta Csarodáról jár át egy, s vagy négy éve nem találnak bele senkit. De van itt több ház is üresen, nincs emberfia, aki megvenné. Szép lassan elkopnak az elárvult házak... Az egyesített falu másik pontján, Fejércsén sem különb a helyzet. Az egykori iskola ütött-kopott ablakain seprű kandikál ki, az támasztja a pingpongasztalt. A lemezjátszót pedig kidobták az udvarra. Szemben a kultúrháznak nevezett helyiség nyitva, két szék torlaszolja el a bejáratot, fölöslegesen... — Nincs ebben a faluban már semmi — sóhajt a szomszédban az öregasszony. — Míg klub volt az üres iskolában, csak-csak ide jártak a fiatalok. Egy darabig filmet is vetítettek a kultúrházban, ma már az sincs. Elmentek a gyerekek, üres a falu... Márokpapiban — nézni is rossz — pusztul a hajdan volt iskola. A szolgálati lakás bérlője házat épített, a repedezett padlójú, kivénhedt lakásba senki nem költözne be. Nem kell senkinek? Beregsurány, Márokpapi, Tákos, Hetefejércse iskoláit Csarodához körzetesítették. Dicső Ernő igazgató 12 épületet számlál össze a községben. Közülük üres Márokpapiban egy, Hetefejérésén kettő, Tákoson kettő. Hogy mi lesz a sorsuk, egyelőre talány. Pénzhiányra hivatkoznak, nincs módjuk felújítani másfajta hasznosításra ezeket az épületeket. — Heten az egyik tantermet tanulói váróteremmé akarjuk átrendezni — folytatja Dicső Ernő. — A másik annyira leromlott, hogy azt raktározásra alkalmazzuk. Még felújítani sem érdemes, mert a plafon napraforgószárból van. Tákoson az elhagyott iskolából klubkönyvtárat csinálnánk, a másik tanteremben állandó népművészeti kiállítást rendeznénk be. A márokpapi iskolát — írásban — felajánlottam a beregsurányi tanácsnak, hogy csináljanak vele, amit akarnak, úgyis az ő közigazgatási területükhöz tartozik. — Furcsa dolgokat művel a körzetesítés — vélekedik Bartha Sándor tanácselnök. — Az első, második osztály ide jár Beregsurányba, a 3— 4. Márokpapiba, a felsősök Csarodára. Lényegében a tanácsi székhelyközségnek nincs igazi iskolája. Ugyanakkor a márokpapi és a beregdaróci iskolák — a közigazgatási határok miatt — a mi tanácsunk felügyelete, gazdasági ellenőrzése alá tartoznak. Az iskoláknak ugyan elvben volna elképzelése az üres tantermek hasznosításáról, pénzük viszont se nekik, se nekünk nincs erre, így aztán pusztul a meglévő épület. Talán jó lenne öregek napközijének a márokpapi volt iskola, ha lenne rá pénz ... A körzetesítés furcsaságai közé tartozik az is, hogy az óvodásokat behozták Csarodára. Ide járnak Hetefejércséről, Tákosról is, a nagycsoportosok kivétel nélkül, de sok szülő már a kisebbeket is behordja, így viszont kinőtték az óvodát, s most az a legnagyobb gond Csarodán, hogy bővíteni kellene. De a meglévő mellett nem fér el egy újabb foglalkoztató, más helyen még többe kerül, öt millió forintról beszélnek. Pénz helyett gondolkozni Ez viszont sem egyelőre, sem a közeli években nem áll rendelkezésre. Abba viszont semmi nem gátolja a helyieket, hogy az épületeket másképp hasznosítsák. A körzetesítések — nemcsak az említett falvakban — az óvodai, iskolai tanulók létszámát ugrásszerűen megemelték. A legtöbb helyen azonban nem készültek fel arra, hogy a kibővült tanulói csoportokat megfelelően foglalkoztassák. Az elhagyott iskolaépületek pedig nemcsak szomorúak, kihaltak is, gazdasági szempontból is nagy a kár. Míg milliókat remélnek külső szervektől a bővítésre, nem veszik észre, hogy helyben meg lehetne szervezni egy-egy napközis csoport, óvodai foglalkoztató, vagy iskolai osztály elhelyezését. Nem kelnének a gyerekek hajnalban, nem késnének másfél órát a tanításról, ha a busz nem érkezik időben, nem ingázna a pedagógus a szomszéd faluba. S nem vándorolna el a fiatalság, a falu megtartó ereje. Mert a körzetesítés végül is nem az ésszerűtlen összezsúfolást hivatott támogatni, hanem az erők, az anyagi lehetőségek emberközpontú felhasználását. Tóth Kornélia Lehetne napközi, klub, kiállítóterem A fogyasztási cikkek kereskedelmének szervezetrendszeréről és annak korszerűsítéséről lesz szó azon a konzultációval egybekötött előadáson, amelyet szeptember 28-án, kedden rendez Nyíregyházán a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének kereskedelmi szakosztálya és a Magyar Reklám Szövetség megyei szervezete. Az előadás a Tudomány és Technika Házában, délelőtt 9 órakor kezdődik.