Kelet-Magyarország, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

2 Gajdos János parasztfestő megyénkben, Geszteréden született 1912-ben. Nem érte meg negyvenedik évét, el­vitte a népbetegség, a tüdő­­baj. Neve, alkotásai szerte a világban ismertek, mi, itt­hon, kissé megkésve most fedezhetjük fel, amikor em­lékére a Megyei és Városi Művelődési Központban ki­állítást rendeztek. Különös, varázslatos hangulatú képei­ből egyet választottunk kedv­csinálónak egy hét végi tár­latnézéshez : Téli vadászat. (Császár Csaba reprodukció­ja) Nem lesz túl sok rendez­vény a megyei és városi mű­velődési központban a pén­tektől csütörtökig most kö­vetkező héten, viszont a leg­különfélébb korú és érdek­lődésű közönség igényét igyekeztek figyelembe venni a programok összeállításánál. Bizonyára sok látogatót vonz majd a kisvárdai járást be­mutató rendezvénysorozat, művészeti együttesekkel, ki­állítással, vásárral. Termék­­bemutatóval jelentkeznek az üzemek, köztük a HUNNIA­­COOP, mégpedig különleges meglepetéssel. Három alka­lommal kedvezményesen áru­sítja azokat a termékeit, me­lyeket erre a célra készíte­nek, s egyébként boltban nem kaphatók. Az árusítás január 21-én, 26-án és 28- án délután kettőtől hatig tart. Szombat délután háromra játék csereberére várják a művelődési házba a gyereke­ket, szüleikkel Mégpedig azokat a gyerekeket akik megunták régi, de tiszta, egészséges állapotban lévő játékaikat, esetleg a kará­csonyi ajándékozásnál egy fajtából több is összegyűlt, s szívesen elcserélnék másra. Itt gazdát cserélhetnek ezek a játékok, a népművelők közvetítésével. Délután öt­kor a nagyobb „gyerekeket”, azaz a játékos kedvűeket hív­ják — korhatár nélkül — a játékkaszinóba, ahol csak nyerni lehet, apróságokat és hasznos ismereteket. Az ér­deklődők tájékoztatására kö­zöljük: főleg középiskolás diákok érezték jól eddig ma­gukat a játékkaszinóban, de szívesen látják akár a fiata­los nyugdíjasokat is. Vasárnap 10-kor Akom­­bákom címmel Závory And­rea és Szeli Ildikó ad éne­kes-zenés műsort a gyere­keknek. A jövő hét egyik nagy „slágere” minden bi­zonnyal a Játékpárbaj című program lesz, melynek ven­dégei: Rózsa György, a Kap­csoltam, Szilágyi János, a Senki többet, harmadszor, és Vágó István, a Lehet egy kér­déssel több? népszerű játék­mestere. Műsorukról egyelő­re a szervezők sem tudnak semmit, csak azt, hogy — amennyire ismerjük a játék­vezetőket — a közönség nem fog unatkozni. Két kiállítást ajánlunk a hét végére. Az egyiket a­ képzőművészet barátainak; a galériában Gajdos János festményeit, a másikat a kü­lönlegességek kedvelőinek: galamb- és díszbaromfi-be­­mutató lesz a városmajori művelődési házban. Kelet-Magyarország ©©©©©© Citerás klub A szabolcs-szatmári ama­­tőr citerazenekarok­ képvise-­­­lőinek részvételéve, holnap­­ január 22-én megalakul a Citerások Baráti Körének Szabolcs-Szatmár megyei­­ Klubja Az alakuló közgyűlés­­ szombaton délelőtt, 10 órakor­­ kezdődik Nyíregyházán, a­­ III. kerületi part- és műve­­­­lődés­­házban. A citeramuzsika reneszán­­­­­szát éli. A klub szervezői Sza­­­bolcs-Szatmárban közel har­­­minc együttesről tudnak, de­­ a valóságban ennél több leh­­­het A citerások országos szakmai irányítását . közel­múltban alakult baráti kör vállalta magára Pribojszky Mátyás citeraművésszel az­­ élén A megyei klubok közül a szabolcs-szatmári jön létre elsőként Az egész naposra tervezett rendezvényen meg­vitatják, illetve elfogadják a CEK-klub éves tervét, meg­választják a vezetőséget. A citerások megyei klubjának alakuló közgyűlése a legjobb szabolcsi citerásokból alakí­tott zenekar játékával és táncházzal zárul. Ruhát vesz a tsz Dalosok Tiszakóródon Alig két éve, hogy megala­kult Tiszakóródon az énekel­ni szeretőkből a Szatmár férfi népdalkor, s máris szép sikerrel büszkélkedhetnek. A kezdeményező a tiszakóró­­di művelődési ház volt, a me­cénás szerepét a helyi Béke Tsz vállalta. Az 1981-es járá­si kulturális szemlén a zsűri színvonalasnak minősítette a teljesítményt, ennek alapján indulhatnak az országos mi­nősítés megszerzéséért. Tiszakóród és Tiszacsécse lakosai előtt rendszeresen fel­lépnek, s óriási a közönségsi­kerük Sokat jelent, hogy K. Papp Tibor személyében olyan segítőre leltek, aki mű­vészi, szakmai szempontból segíti a csoportot. A megyei művelődési köz­pont kezdeményezte rendez­vényeken rendszeresen részt vesz a kiváló együttes. A döntően fizikai dolgozókból álló csoport most a tavaszi versenyekre készül. Jelentős támogatást kaptak a tsz-től 40 ezer forintot ruhára, így megoldódott egyenruhagond­juk is. Szívesen szerepelnek a járás, s szerepelnének a me­gye más községeiben is. Színháznaptár Három darab kerül színre a Móricz Zsigmond Színház művészeinek előadásában a péntektől csütörtökig tartó héten Ma este a Jászai-bér­­let tulajdonosai láthatják a Pygmaliont, holnap Záhony­ban tájolnak két főhullám­előadással — délután kettő­kor és fél hatkor — Nyíregy­házán pedig este a Ma éjjel megnősülök című vígjáték megy bérletszünetben. A jövő héten kedden, szerdán és csü­törtökön délután fél négyes kezdettel ifjúsági bérletes elő­adások következnek a Pyg­­malionból. Január 25-én a Petőfi-, 26-án a Nagy László-, 27-én a Juhász-bérlet érvé­nyes. Valószínűleg sok olvasónk egyik kedvenc könyve volt annak idején a Három test­őr. Dumas regényén nemze­dékek nevelkedtek, izgultak a daliás testőrök kalandjaiért, s kívánták a cselszövők bűn­­hődését. A már-már mesébe illő történetből most, ven­dégként Horváth Jenő rende­ző készít színpadi produkciót Wolf Péter és Fülöp Kálmán zenés átdolgozása alapján. Jelmeztervezőnek Mial­­■kovszky Erzsébetet sikerült m­egnyerni, aki 65 kosztümöt „varratott” a szabókkal Ez lesz a legtöbb jelmezt felvo­nultató előadás színházunk eddigi történetében Szerte az országban több helyen dol­goznak mesteremberek a pro­dukció sikeréért, ilyen külső megrendelés alapján készül­nek a korabeli csizmák. A díszleteket ezúttal is Baráth András tervezte, a zenei ve­zető Tomasovszki Pál, a testőrök Györgyfalvai Péter, Fábián József, Szigeti And­rás D’Artagnan lovag: Vitai András, Richelieu bíboros, Holl István Jászai-díjas, a Milady Horineczky Erika. A további főbb szerepekben Ta­tár Endrét, Hartmann Terézt, Palotai Istvánt, Lakatos Ist­vánt, Horváth Istvánt, Len­gyel Istvánt, Albert Évát és Závory Andreát láthatjuk. Premier január 29. Irodalmi Verseskötet élő bemutatá­sára invitál minden érdeklő­dőt a Megyei és Városi Mű­velődési Központ, a Szálloda- és Vendéglátó Vállalat, vala­mint a megyei írócsoport az Irodalmi presszó idei első matinéjára. Január 23-án 16 órától­­, megyei művelődési központ klubkávéházában ad­ matiné nannak találkát egymásnak az irodalombarátok. A bemuta­tandó könyv Ószabó István A toronykalapos fiú című verseskötete. Az irodalmi ma­tinén Ratkó József költő mond bevezetőt, szól a fiatal naivatárs költészetéről. Köz­reműködik Rima zászló és­­ Nagy Ilián vissza!FVM ’■ Ibrány és az ötnapos A Kelet-Magyarországban, ■ 1982. december 7-én „Ib­­rany és az ötnapos’ címmel­­ közzétett újságcikkre a kö­vetkező tájékoztatást adom: Ibrány községben egy olyan kézi kapcsolású távbe­szélő főközpont van üzem­ben, amely rendszerénél fog­va a postahivatal zárvata­r­tása idején nem teszi lehető­­­vé, hogy az előfizetők egy­mással helyi beszélgetést folytassanak. Nagyobb kapa­citású központ üzembe he­­­­lyezését beruházási fedezet­­hiányában Ibrány községben az elkövetkező években nem tervezem. A segélykérő nyilvános távbeszélő állomásról elemi csapás, vagy baleset eseté­ben, emberi élet oltalma ér­dekében, és egyéb sürgős be­avatkozást igénylő más eset­ben segélykérés céljából a nap bármelyik időszakában bárki folytathat beszélgetést Ugyancsak igénybe vehető segélykérés céljára a Posta­­hivatal szolgálatának szüne­telése idején a folytonos szolgálatot tartó központ­hoz átkapcsolt valamennyi távbeszélőállomás. Ibrány községben 15 ilyen távbeszé­lőállomás vehető igénybe se­gélykérés céljára. Fentieken túlmenően a se­gélykérő nyilvános állomás­ról, bárki, az ibrányi posta­­hivatal zárvatartása alatt tá­volsági beszélgetést kezde­ményezhet, és táviratot ad­hat fel. Az igénybevétel mód­jára, és lehetőségeire vonat­kozóan a segélykérő állomás fülkéjében tájékoztató felirat áll rendelkezésre Fentiek alapján Ibrány községben sem állhat meg az élet — mint az írásban sze­repel — mert a posta rész­letezett szolgáltatásai bár­mely nap időszakában igény­be vehetők a postahivatal­nál, vagy a segélykérő állo­máson. Zombor Ferenc távközlési és műszaki igazgatóhelyettes A szerkesztőség megjegy­zése: A Debreceni Postaigaz-­­ igatóság ala­pos tájékoztatóját megköszönve csupán arra hívjuk fel újólag a figyel­met :• a segélykérő állomás val­óban tegyen mindig üzem­­­i képes állapotban, mivel ez korábban nem mindig volt így ár Galamb- és díszbarom­­fi-kiállítást rendez" Nyíregy­házáin a városmajori műve­lődési ház. Az intézmény gig­­lambász klubja 22 fajtából, mintegy 400 galambot, vala­mint­ díszbaromfiakat mutat be az érdeklődőknek. A kiál­lítás szombaton 9 órától 18 óráig, vasárnap pedig 9 órá­tól 16 óráig tekinthető meg. 1983. január 21. Ötmillió forint forgalmat bonyolított le a Tisz­aszal­ka és Vidéke ÁFÉSZ gelénesi 29-es számú ABC-boltja 1982-ben. A bolt havi 500 ezer forint értékű árukészlettel rendelkezik és több, mint ezerféle terméket árusít. (Császár Csaba fel­vétele) Naményi „újítás" a közművelődés javára Négy óra a városért Nem először hallat magá­ról újszerű kezdeményezései miatt a vásárosnaményi lá­dagyár Egyetértés Szocialista Brigádja. Néhány vállalásuk — mint például az állami gondozott, beteg gyerek párt­­fogolása, rendszeres látoga­tása a kórházban — példa lehet arra, hogyan kerülhe­tik el a brigádok az unal­mas, formális felajánláso­kat, s mi az, amit követni érdemes. Legújabb ötletükkel a he­lyi művelődési központhoz fordultak mi lenne, ha a brigád felajánlaná négyórás keresetét a közművelődés ja­vára? A népművelők öröm­mel vették a kezdeménye­­zést, részint azért mert így a brigádok sokkal inkább magukénak érzik majd azo­kat a programokat, melyek szervezésében anyagilag ők is érdekeltek, részint pedig azért, mert a kultúrára for­dítható, viszonylag kevés pénz összege így valamivel gyarapszik a város kasszájá­ban. Felhívást fogalmaztak meg, s várják valamennyi naményi brigád csatlakozá­sát. Nem nagy összegekről van szó, ám a szándék annál ne­mesebb. Így nagyobb a biz­tosíték arra, hogy a brigá­dok által kezdeményezett közművelődési programok, sikeresek legyenek, mind többen váljanak rendszeres olvasóvá, s igényeljék az ön­művelés különböző formái­hoz segítséget nyújtó rendez­vényeket a művelődési ház­ban. Ebből az összegből szánnak a művészeti csopor­tok támogatására, szabad­idős programokhoz szükséges felszer­lésekre és a sportpá­lya korszerűsítésére is. A Kaméleon-nadrág vásárlóért mindent! Bár közhely, de minden bizony­nyal ez lehet a jelszava a Budapesti Finomkötött­árugyárnak Meg sem álmodná az ember, hogy mire képes a gondolkodó elme új termékük címkéjét vizsgálgat­­va. Az első pillanatra egyszerű gatyának tűnő ruhadarab azonnal mély álmélkodásba ejti a kísérő papírdarab olvasó­ját. Kiderül belőle, hogy amit a kezünkben tartunk, az nem más, mint alsó ruházat, sőt kamasz alsó. Lehet választani, hogy mit húznánk inkább magunkra. Ha valaki az anyagra is kényes, arra külön is gondolt a BFK. A szóban forgó kel­me ugyanis, egyrészt 77% poliésztert és 23 viszkózt, más­részt 67 százalék poliésztert és 33 pamutot, sőt 34 pamutot és 16 viszkózt tartalmaz. Kinek milyen a bőre ekkora vá­laszték láttán nyűgös ember aki panaszkodik Más éppen azzal akartam folytatni, hogy ennyiért"-" de az valahogy lemaradt, és üres néhány más rubrika is Pedig ezzel az erővel azokban is számos kellemes tulajdon­sággal lehetett volna felruházni e jegyzet tárgyát A fantá­zianév rovatba például azt lehetett volna írni kaméleon. Biztos átcsúszott volna ez is az ellenőrzésen, hiszen az nem maradt el, ott az illető „kézjegye”: 480. Tisztelteti: X 510601 2567 Szeptember 9-én szabadult­­ utolsó börtönbüntetéséből Sütő Károly 42 éves tarpai lakos, ez volt a nyolcadik bennléte, s hét évet töltött a rácsok mögött. Szabadulása után sem vállalt azonban munkát, viszont ivott, akár a mondásbeli kefekötő, mintha a benti éveket akarná pótolni. Sütőnek sógora volt Orosz La­os. Oroszék házassága (a fele­sége Sütő nővére) rendezetlen volt, az asszony gyakran berú­gott, veszekedtek, esetenként tettlegességre is sor került s egy-egy ilyen perpatvar után Oroszné néhány napra rendsze­rint hazament a szüleihez, ahol egyébként Sütő Károly is lakott. Így történt ez szeptemberben is, azzal a különbséggel, hogy Mirosz ittasan többször megje­lent a Sütőék háza előtt, csúfos szavakat kiabált befelé, é­s köz­ben hazafelé édesgette az­ asz­­szonyt. Szeptember 24-én Sütő Károly — szokásához híven — reggeltől estig ivott. Este nyolckor cigány társaival tért haza, s otthon folytatták, amit a kocsmai zár­óra miatt abba kellett hagyni­uk- italozás közben az egyik ,, vendégével­­" összeszólalkozott, összepofozkodott, majd kizavar­va a vendégsereget a lakásból. E napon Orosz is nagy meny­­nyiségű italt ivott, és estére szinte magatehetetlen részeg ál­lapotban feküdt az árokban, Sü­tőék lakásától mintegy három­száz méterre, Torzsás Ferencék háza előtt. .Mellette volt a ke­rékpárja, s ahogy Orosz este tíz körül magához ért, fölkelt, majd elment a Sütőék házához.­­ Sütő Károly az udvarról meg­látta, kiment az utcára, s vitat­­­koztak, veszekedtek majd össze­­ . verekedtek Orosz egy ütéstől két Károly pe­dig összerúgóosi A rúgások a fejét, hasai és a oldalát érték. Orosz pedig elveszítette az esz­méletét. Ezután Sütő elment a kenyér­gyárba, telefonált a rendőrségre. Egy óra múlva tért vissza, s nagy meglepetésére az árokban fekvő sógora akkorra meghalt. Az igazságügyi orvosszakértők a boncolás során megállapítot­ták hogy Orosz Lajos halálát vérbelehelés végsősoron fulla­dás okozta. Sütő könnyebben sérült. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr Rajka Sándor tanácsa Sütőt halált okozó testi sértés miatt öt év fegyházra büntette, négy évre eltiltotta a közügyektől és alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet ellen az ügyész sú­lyosbításért, a vádlott és védője felmentésért jelentett be felleb­­bezést, így a Legfelsőbb Bíróság tesz majd pontot az ügyit (is) A tárgyalóteremből ivott mint a kefekötő

Next