Kelet-Magyarország, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

r ■■Kelet­Magyarország XL. évfolyam, 163. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. július 12., kedd MA Miért pereg a szem ? (3. oldal) Focimazsolák (8. oldal) M­­ Két nap, 15 ezer hektár Felgyorsult az aratás ! Egy percig sem pihen­tek a hét végén a betakarító gépek, és mimikájuk ered­ményeként 15 ezer hektár­­i­á­ral növekedett a lekaszált­ terület a megyében. A fel- ,­­ gyorsult komibájnolást­­ nagyban segítette, hogy a szemet már szárítani sem­­ kellett, mert a nedvesség-­­ tartalma a legtöbb helyen nem érte el a 13 százalékot,­­ amivel már biztonsággal­­ tárolható. Pusztán egy gyors tisztítás jelenti most az utol­­­­só állomást a magtárig. Az aratás a félidejéhez­­ érkezett, bár a búzával egyes gazdaságok megtor­pantak, mert kasza alá érett a tavaszi árpa, amelynek aratásával egy percig sem lehet várni, mert a kalásza nagyon hamar eltörik a nyakánál, veszendőbe megy a termése. Ugyancsak a kezdeténél tart a rozs be­takarítása. A homoki gabo­nának eddig mintegy húsz százalékát takarították be. Ha az időjárás továbbra is az évszaknak megfelelő­en száraz és meleg marad, megyénk nagyüzemei a hét végére finisébe érkeznek a legfontosabb nyári munká­nak. Nagyon sok helyen már saját szaporítású ve­­­­tőmagtermő táblák kaszáló- í­­ánál tartanak, amelynek ú­j termését megkülönböztetett gonddal kezelnek és tárol­nak. Ennek is köszönhető, hogy a gabonaforgalmi vál­ s latot átvevői helyemn rövidül­ az átvételi idő, és ez zökke­­­nőmentesebbé, gyorsabbá­­­­ teszi az aratást. Pierre Mauroy Budapesten Magyar—ófrancia tárgyalások A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Pierre Mauroy, a Francia Köztársa­ság miniszterelnöke — aki vasárnap érkezett Budapest­re — hétfő reggel a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök elmékművét. Ezután az Országházban megkezdődtek a magyar­­francia hivatalos tárgyalá­sok. Először a két kormány­fő, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Pierre Mauroy folytatott egymással négyszemközti megbeszélést. A találkozón a kétoldalú kapcsolatokat is befolyásoló, közös érdekű nemzetközi té­mákról, így a biztonság, a leszerelés időszerű kérdései­ről, a madridi konferenciá­ról folytattak eszmecserét, s kifejtették véleményüket a világgazdaság, a nemzetközi élet néhány más fontos kér­déséről is. Ezt követően a két kor­mányfő vezetésével plenáris tárgyalások kezdődtek az Or­szágház delegációs termében. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár, Bajnok Zsolt államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Kapolyi László ipari minisz­tériumi államtitkár, Korcsog András művelődési miniszté­riumi államtitkár és Bényi József, hazánk párizsi nagy­követe. A francia tárgyalócsoport tagjai: Alain Savary közokta­tási miniszter, Jean Auroux, az iparügyi és kutatás­ügyi miniisztéri­um energiaügyi ál­lamtitkára, Henri Nallet, a köztársasági elnök főtitkár­ságának tanácsadója, Thierry Pfister, a miniszterelnök kü­lönleges tanácsadója, Ber­nard Garcia, a miniszter­elnök diplomáciai tanács­adója, J­érôme Clément, a miniszterelnök kabinet­jének tanácsadója, Har­ris Pussais­, a külügymi­nisztérium rendkívüli megbí­zottja és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. Mindkét részről szakértők is részt vet­tek a tárgyaláson. Az MTI tudósítójának ért­­esülése szerint a szívélyes baráti légkörű, konstruktív szellemű tárgyalásokon a fe­lek egybehangzó véleménye volt, hogy a mostani találko­zó jó alkalmat biztosít az együttműködésben elért ered­mények áttekintésére, s arra, hogy számba vegyék azokat az eddig még ki nem hasz­nált lehetőségeket is, amelyek módot nyújtanak a magyar— francia együttműködés bőví­téséhez. Közös cél, hogy min­den területen még magasabb szintre emeljék a kapcsol.­ (Folytatás a 4. oldalon) Képünkön: a két kormányfő, Lázár György és Pierre Mauroy megbeszélése az Országházban. (Kelet-Magyarország telefotó) Megbeszélések az MSZMP és a belga Flamand Szocialista Párt képviselői között Hétfőn délelőtt az MSZMP KB székházában megbeszélé­sek kezdőd­­ek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, illetve a belga Flamand Szocialista Párt Karel Van Miert elnök vezette küldöttsége között. Találkozott a belgiumi de­legációval Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A belga küldöttséggel szí­vélyes légkörű megbeszélést folytatott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik és pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, az európai béke és biztonság megőrzésének fel­adatairól, valamint az MSZMP és a Flamand Szo­cialista Párt közötti kapcso­latok bővítésének lehetősé­geiről. A Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezetben a termékek nagy részét a közelmúltban üzembe helyezett francia gyártmá­nyú korszerű gépekkel vasalják. Képünkön Sárréti Mi­­hályné munka közben. (Elek Emil felvétele) Tanévnyitó: augusztus 29-én Elkészült az új tanév munkarendje Téli szünet: december 22. — január 2. Eszerint az általános isko­lákban és a középfokú tanin­tézetekben augusztus 29-én kezdődik az új tanév. A tan­évnyitó ünnepélyt — a neve­lőtestületek döntése alapján — az első tanítási napot meg­előzően, 27-én vagy 28-án, il­letve 29-én reggel lehet meg­tartani. Az első félév 1984. január 29-ig tart, az utolsó tanítási nap január 27. A diá­kok és szüleik február 3-án kapják meg az eddig végzett munka minősítését tartalma­zó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsó fokú oktatási intézmé­nyekben, a középiskolák I— III. osztályaiban, a gép- és gyorsíróiskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban 1984. júni­us 15-én lesz. A szakmunkás­képző intézetekben — az utolsó évfolyamok kivételé­vel — június 8-ig tart a ta­nítás. A végzős középiskolá­sok, illetve egészségügyi szak­iskolások 1984. május 11-ig, a szakmunkásképző intézetek végzős növendékei május 25- ig, a nemzetiségi gimnáziu­mok IV. o. tanulói pedig má­jus 10-ig járnak iskolába. A téli szünet 1983. decem­ber 22-től 1984. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a ta­nítás. A tavaszi szünet első napja április 2., az utolsó pe­dig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizs­gák a nemzetiségi gimnáziu­mokban május 11-én, a többi gimnáziumban és a szakkö­zépiskolákban május 14-én, az esti és levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdőd­nek. A közös érettségi-felvé­teli dolgozatokat május 21-től írják a diákok. A szakmun­kásvizsgára június 14-től, il­letve — a középiskolát vég­zettek számára indított más­fél éves tanfolyamok zárása­ként — február 16-tól kerül sor. Öntöznek Már másodszor öntözték a székelyi Búzakalász Termelőszövetkezetben a 25 hektáros paprikatáblát, amelyet a tagok háztáji művelésben vállaltak. Ezúttal az éltető víz mellett oldott állapotban műtrágyát is juttattak a szépen fejlődő palántákra. Egyébként a szövetkezetben 10 hektár zöldbab és 10 hektár zeller jobb termését is öntözéssel ösztönzik. * A napokban kezdődött egy kevésbé ismert zöld­ségfajta, a brokkoli palántázása, s az aratás után 20 hektáron karfiolt ter­mesztenek, ahol szintén öntözik a te­rületet. A tsz a Nyíregyházi Konzerv­gyárral és a miskolci hűtőházzal áll kapcsolatban, a vállalatok segítségé­vel vásároltak két új öntözőberende­zést. Képünkön: két-három órát pász­tázzák a vízsugarak egy-egy terüle­ten a zöldpaprikát. (Gaál Béla felvé­tele) TÖBB VASBETON GERENDA ÉS TETŐFEDŐ PALA Kislakás­ Az építőanyag-ellátás javí­tására tett felajánlást két Komárom megyei üzem, a nyergesúj­falui eternitgyár és a lábatlani vasbetongyár dol­gozói. Az eternitgyáriak ar­ra vállalkoztak, hogy éves tervükön felül 1,5 millió négyzetméter különböző mé­retű tetőfedő palát készíte­nek. A lábatlani vasbetongyár dolgozói azt ajánlották fel, hogy az év végéig 70 ezer méter födémigerendát és 30 ezer méter áthidaló vasbe­ton gerendát gyártana­k lentü­kön felül. Minőké-, vasbe­ton elem nélkülözhetetlen a családi házak, a kislakások építéséhez, de időnként hiá­ba keresik a vevők a TÜZÉP- telepeken.

Next