Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
XLII. évfolyam, 3. szám ÁBA: 2,20 FORINT 1985. január 5., szombat A SZOT elnökségének ülése A településfejlesztés feladatai A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, és ezen több jelentős kérdésről tárgyalt. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságának. A továbbiakban a Minisztertanács felkérésére — a társadalmi vitába bekapcsolódva — a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, valamint a budapesti aglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnöksége. Állásfoglalásában az elnökség megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben a terület- és településfejlesztésben számottevő eredmények születtek. Az eredmények mellett azonban új feszültségek is keletkeztek. Mind sürgetőbbé válik az idős korúak problémáinak megoldása, a lakáshiány enyhítése, ugyanakkor fel kell figyelni arra is, hogy a városok centrált fejlesztése csőven tette a falvak népességmegtartó képességét. Az általános fejlődés ellenére mind a termelő, mind a lakosságot szolgáló infrastruktúra színvonala még mindig elmarad az ország általános gazdasági fejlettségétől. A SZOT elnöksége helyesli, hogy a területfejlesztési koncepció a korábbinál jobban épít a helyi adottságokra, erőforrásokra, s az eredmények növelését segítheti a tanácsok önállóságának növekedése. Egyben rámutat, hogy az államnak is igen jelentős feladatai vannak az infrastruktúra fejlesztésében. A gazdaságirányítás korszerűsítése például várhatóan erőteljes (Folytatás a 4. oldalon) Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? A Kelet-Magyarország ezentúl vasárnap helyett hétfőn jelenik meg. Miről olvashatnak a hétfői lapszámban? Olvasóink közérdekű kérdéseire ezúttal Gyuricska Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke válaszol. Megtudhatjuk, hogy miből áll a gyógyítás ősi, keleti módszere az akupunktúra. A hét embere Hajnal Béla, a KSH megyei igazgatóságának vezetője, aki a napokban védi meg az Akadémián kandidátusi értekezését. A Mi az ön programja című rovatban elsőként Léner Pétert, a nyíregyházi színház igazgatóját kérdeztük, meg arról, mit csinál a jövő héten. Megtudhatjuk, lesz-e a közeli jövőben Domus Áruház a megyeszékhelyen. Kétoldalas sportösszeállításunkban közöljük a nyíregyházi labdarúgók teljes felkészülési programját, összeállítást adunk a területi bajnokságban szereplő szabolcs-szatmári együttesekről. Az NB I őszi idényét Király László nyíregyházi játékvezető értékeli, s információt adunk a spanyol túrára induló magyar válogatottról. Olvasóink levelei alapján kérdeztük meg Eszenyi Dénest, az NYVSSC pályaedzőjét: távozik-e Nyíregyházáról az Eszenyi család, Bakosi Béla kiváló hármasugrónkat: miért került sor Sigér Zoltán edzőjével a „kenyértörésre.” Hírt adunk a hét vége kulturális eseményeiről, a vasárnapi mátészalkai piacról, megkérdezzük a kisvárdai Vulkán vasöntöde vezetőit: mit akarnak kezdeni a napokban elnyert vállalati önállósággal. Közöljük a jövő hét megyei eseménynaptárát és a héten várható időjárást, beszámolunk hazai és külföldi érdekességekről. M A Sörfolt a minősítésen (2. oldal) Nagykálló negyven éve (3. oldal) Az MTI . / • \/. . '. .. ^ jelenti PETŐFI-TÁRSASÁG ALAKULT KISKŐRÖSÖN Petőfi Sándor Társaság alakult pénteken Kiskőrösön. A városi tanács épületében megtartott alakuló ülésen a társaság elnökévé Hubay Miklóst, a Magyar Írók Szövetségének elnökét, társelnöknek Oláh Pált, a Kiskőrösi Városi Tanács elnökét választották meg. Mint az ülésen elfogadott alapszabály kimondja, a társaság célja, hogy ápolja a Petőfi-örökséget, s minél szélesebb rétegeket vonjon be ebbe a tevékenységbe, nemcsak itthon, hanem határainkon túl is. HONDURASI KIJELENTÉS Edgardo Paz Barnica hondurasi külügyminiszter csütörtökön kilátásba helyezte, hogy a tegucigalpai kormány kiutasítja az országból azokat a nicaraguai ellenforradalmárokat, akik Honduras területéről kiindulva hajtják végre támadásaikat a sandinista rendszer hadserege ellen. Úticsatorna a társadalmi munkában Lakossági összefogással A lakosság társadalmi munkája továbbra is nélkülözhetetlen forrás a települések fejlesztésénél. A lakóhely szépítésére felajánlott munkaórák értéke nemcsak a helyi tanácsok szűkös pénzbevételi kereteit kíméli, hanem a lakosok aktív hozzájárulása, fontos közösségfer-,múló erő. Nyírbélteken 1984-ben is túlteljesítették a társadalmi munka tervét. Nem maradnak el a társközség, Omboly lakosai sem. Az előző esztendőkben kiemelkedő teljesítményükkel a megyei társadalmi munkaversenyben a kisközségek kategóriájában az élen végeztek. Az idei tervben 1 millió 300 ezer forintos társadalmi felajánlással számol a Nyírbélteki Nagyközségi Közös Tanács. Ezerhatszáz méter járdát szeretnének az esztendő folyamán megépíteni. A települések központjában, az utak mentén fákat ültetnek, parkosítanak. Komoly értéket „termelhetnek” a nyírbéltekiek és az ömbölyiek a gyermekinnézmények, a művelődési otthon karbantartásával, az utak-járdák hibáinak kijavításával, a sportpályák gondozásával. Számítanak a belvízelvezető árkok, csatornák tisztántartásában is a lakosság kétkezi munkájára. A vízmű jelenti az egyetlen, de régóta várt beruházást Hodászon 1985-ben. Hogy miben és mennyire sikerül még az új esztendőben előre lépni, az függ a társadalmi összefogástól. A tavalyi tapasztalatokra alapozva készült el a társadalmi munkavégzés terve. Hodászon 2 millió 840 ezer, Kántorjánosiban 1 millió 600 ezer, Nyírkátán több mint másfél millió társadalmi munkaértéket vettek számításba. A lakosság elsősorban, a választókerületenként kiemelt feladatok megoldásáért tehet sokat. A községszépészeti bizottság többek között szorgalmazza majd az orvosi rendelők, az egészségházak, valamint az óvodák és iskolák környezetének rendszeres ápolását. Szerényebb célokat fogalmaztak meg a tiszanagyfaluiak. Nem mintha kevésbé szeretnék lakóhelyüket, ám a beruházással, fejlesztéssel nem számoló esztendőben a félmilliós társadalmi munka látszik reálisan teljesíthetőnek. 1984-ben ezt az értéket jóval túlteljesítették, 1 millió 400 ezer forintra. Voltak ennél jobb éveik is, amikor az útépítésekhez, -javításokhoz kapcsolódva kétmilliót eredményezett a lakossági összefogás. A tanácsi költségvetésből 1985-ben mindössze húszezer forint jut az utakra, hidakra. Mit tehetnek hát falujukért az idén? Csatornázásból, vízlevezetésből, kerítésfestésből, az utcák fásításából, virágosításából, az új iskola udvarának további csinosításából vehetik ki részüket a Tiszanagyfaluban lakók. Hasonló tereprendezés várható az óesztendő utolsó napjaiban átadott óvoda környékén, melyet hamarosan birtokba vehetnek az apróságok. A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben úgy tervezik, hogy ebben az évben százezer pár férficipővel gyártanak többet a múlt évinél. Képünk: Cserepes Hajnal tűzőnő munkáját Kelemen Józsefné művezető ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Díszoklevél nagyvállalatoknak kezdődnek a munkásőrgyűlések A következő hetekben Szabolcs-Szatmár megye üzemeiben, intézményeiben ismét az érdeklődés középpontjába kerülnek a munkásőrök. Az önkéntes testület tagjai megyénkben január 12. és 27. között tartják az ilyenkor szokásos egységgyűlésüket. A mostani fórumokat a felszabadulási évforduló és a kongresszusra való készülődés szellemében tartják. A szabolcs-szatmári egységparancsnokok beszámolója tükrözi majd a város, illetve a környék negyvenéves fejlődését. Valamennyi egységgyűlésen megemlékeznek azokról az elvtársakról, harcostársakról, akik 1945-ben léptek a párt soraiba. Mindenütt értékelik a kongreszszusi munkaversenyt, ismertetik: a munkásőrök hogyan készülnek a kongresszusra. A munkásőrség országos parancsnoka a jubileumi évforduló jegyében díszoklevelet és emlékplakettet adományoz azoknak a szabolcsszatmári vállalatoknak, üzemi kollektíváknak, amelyek különösen sokat segítették a munkásőrség tevékenységét. Január 12-én a nyíregyházi és a nyírbátori, január 19- én a kisvárdai és a fehérgyarmati, január 26-án a mátészalkai és a vásárosnaményi munkásőrök tartanak egységgyűlést. A megyei törzs és közvetlen szakalegységeinek munkásőrei január 27-én tartják meg egységgyűlésüket. Kulturális intézmények vezetőinek tanácskozása 1985 legfontosabb kulturális feladatairól, időszerű művelődéspolitikai kérdésekről tartottak tanácskozást pénteken a megyei pártbizottságon a megye kulturális intézményei irányítóinak részvételével. A tanácskozáson Ekler György, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket az időszerű ideológiai és művelődéspolitikai kérdésekről, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese szólt a megyei hatáskörű művelődési intézmények, alkotóműhelyek legfontosabb feladatairól. A két referátumot vita követte. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben az új év első munkanapján ott folytatták a munkát, ahol az ünnepek előtt abbahagyták, illetve a tojástermelő kombinát munkaszüneti napokon is termelt napi 60 ezer tojást. A gyümölcsfák metszését csikorgó hidegben a Simaikertben kezdték. A szerelőműhelyben sok a tennivaló, több mint félszáz erőgép vár felújításra, nagyjavításra. Riportunk a lap harmadik oldalán. (Jávor László felvételei)