Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
XLII. évfolyam, 51. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. március 2., szombat Színvonalasabb utas- és áruforgalom Záhony nyerte a nemzetközi versenyt A MÁV Záhonyi Igazgatósága nyerte — tavalyi eredményei alapján — a nemzetközi szocialista munkaversenyt, amelyet a Szovjetunió vasútjának ungvári aligazgatóságával folytat. A második félévi értékelést pénteken tartották Záhonyban, és a végeredmény a magyarországi oldal vasutasainak 214 pontja, amely többnek bizonyult az ungváriakénál. A magasabb pontszám megszületésében a legfontosabb szerepet játszotta, hogy a széles nyomtávú vagonok az egy évvel korábbi átlaghoz képest fél nappal kevesebbet tartózkodtak nálunk, és a mozdonyok is hamarabb visszamehettek. Az importáru beléptetésének tervét a záhonyiak 100 százalékra teljesítették, míg az ungváriak az exportkiléptetésben három százalékkal elmaradtak a tervezettől. Az utasforgalomban is jelentős javulás született, Záhonyban a nemzetközi vonatok menetrendszerűsége 1983-hoz képest tíz százalékkal javult. A két ország vasutasainak hagyományos versenye jól szolgálta az utas- és áruforgalom gyorsabb és zavarmentesebb lebonyolítását — állapították meg a tegnapi értékelésen a baráti vasutak képviselői Záhonyban. A MESZÖV-elnökség napirendjén Fejlesztik a primőrtermesztést Az ellenőrzési iroda múlt évi munkájának értékelése, idei munkaterve, a zöldséggyümölcs termeltetés, -felvásárlás, -értékesítés helyzete megyénkben — többek között ezekről volt szó a MESZÖV elnökségének pénteki, nyíregyházi ülésén, melyen részt vett Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A megye áfészei tavaly mintegy 940 millió forint értékű zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel Szabolcs-Szatmárban, mely kis híján tízszázalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Ezen belül is az alma aránya a legnagyobb, a szövetkezetek 77 ezer tonnát vettek át, melyből ötvenezret exportáltak, s ez tizenöt százalékos növekedést jelent. Dicséretes, hogy sok szövetkezet rugalmasan élt a többcsatornás értékesítés lehetőségeivel, s ennek eredményeképpen az almaforgalmazás területén korábban jelentkező feszültségek csökkentek. Sajnos tavaly visszaesett a burgonyatermeltetés és -felvásárlás üteme, melynek egyik fő oka a piac érdektelensége volt. Feszültségek voltak a sárgarépa és a káposzta körül is. A korábbiaknál többet kell törődniük fogyasztási szövetkezeteinknek a kistermelőkkel, a szakcsoportokkal, hiszen az általuk előállított gyümölcs, zöldség jelentős szerepet játszik az áruválaszték bővítésében. Az idei feladatokról szólva többek között elhangzott, hogy tovább kell szélesíteni a Nyíregyháza, Fehérgyarmat és Tiszavasvári körzetében folyó primőrtermesztést, s tovább érdemes növelni a munkaigényes paprika, paradicsom, uborka arányát a zöldségféléken belül, hiszen ezek termesztése igen kifizetődő. (hg) Nyelvünk tisztasága Nem csupán a szakembereket érdekelheti, nemcsak a „hivatásos” nyelvművelőknek szól a magyar nyelv hete nyíregyházi rendezvénysorozatának programja. Az előadásokat mindazoknak a nekünk, a nagyközönségnek szánták a szervezők, akiket foglalkoztat nyelvünk állapota, beszédünk, írásunk tisztasága. Milyen jelenségek figyelhetők meg nyelvünk fejlődésének történetében, mik azok a jelek, amelyek miatt okunk van félteni a nyelvet, miről időszerű most szót váltania a nyelvésznek a laikussal, mit tehetünk környezetünkben anyanyelvünk ápolásáért ? Csak néhány kérdés a sok közül, melyről a március 4-vel kezdődő hét minden napján jeles professzoroktól, tudós tanároktól hallhatunk előadásokat. Érdekesnek ígérkezik mindjárt a nyitó napon Rácz Endre egyetemi tanár átfogó elemzése az utóbbi négy évtized nyelvi fejlődéséről. A nyelv, mint társadalmi termék él, eleven, mozog, változik, egyes jelenségeket elvet, másokat fölelevenít, vagy eltöröl. Mint egy élő szervezet — működik. Változik maga a nyelvtani rendszer is — erről szól az első előadás. Kálmán Béla akadémikus, aki rendszeres vendége a nyíregyházi nyelvi heteknek, ezúttal Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség címmel szerkesztett előadást, az első, illetve a további elsajátítható nyelvek kapcsolatáról. Remélhetőleg fölfigyelnek a címre a középiskolai tanárok. Most is lesz nyelvi fórum — amikor a hallgató kérdez, a nyelvész válaszol. A nyelv olykor a „történelemkönyv” szerepét is betölti — erről szól Mező András főiskolai tanár előadása. Azt vizsgálja, milyen kapcsolatban van megyénk történelme a nevekkel, a névadási szokásokkal. Gondoltak a versek kedvelőire is. Bizonyára sokan hallgatják majd szívesen Kosztolányi gyönyörű Halotti beszédének retorikai elemzését Gáspári László főiskolai tanártól. Mint mindig, most is a megyei és városi könyvtár ad otthont a rendezvényeknek, hétfőtől péntekig minden program délután négykor kezdődik. A TIT magyar nyelvi szakosztálya ezzel párhuzamosan a tanárképző főiskolára is meghívott nyelvészeket, ott naponta fél háromtól hallhatók a szintén rangosnak várható előadások, de. Segítség a tartalmas életvitelhez elnyitották a művészeti heteket Tavasz eleji időpontot választottak 17 évvel ezelőtt a város vezetői, amikor eldöntötték, március legyen a nyíregyházi művészeti hetek ideje. Amikor a megújuló természet arra figyelmezteti az embert, hogy keresse az alkalmat a testi és a szellemi felfrissülésre. Azóta minden márciusban kitüntetett figyelemmel kíséri a közönség a megyeszékhely kulurális eseményeit. Rangot vívott ki magának a rendezvénysorozat, ezt egyebek között az is igazolja, hogy tavaly is, most is, más programtól független, önálló megnyitóünnepséget tartottak. Részt vett az ünnepségen Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. A városi tanács dísztermében az érdeklődő közönséget Gyuricska Kálmán, a városi tanács elnöke üdvözölte, majd Fodor Géza, az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottságának titkára mondott gondolatokat ébresztő beszédet. Felidézte azt a mintegy másfél évtizedes időszakot, amelyben a művészeti hetek rendezvényeit a város lakossága befogadta és magáénak vallja. Igen elgondolkodtatóak voltak beszédének azok a részei, amelyekben napjaink háborús fenyegetésekkel teli világában, nehéz gazdasági helyzetünkben, a mellékállásokkal tarkított szabad időben a művészeti értékekhez közeledés fontosságát, szükségességét elemezte. A művészet közösségteremtő funkciója révén a felemelkedés vágyát sugallja, segítséget ad a tartalmasabb életmód, életvitel kialakításához. Arra akar rábírni, hogy lássuk, amit nélküle nem látnánk, mert kedvünk sincs, talán erőnk sincs hozzá. — Céltudatos, össztársadalmi szinten szervezett tevékenységre van szükség a művészeti alkotás, a közvetítés és a befogadás szférájában egyaránt. Csak a három területen kifejtett, egyidejű, közös erőfeszítések hozhatnak valódi eredményt — mondta az előadó. Ezt a feladatot vállalják fel a művészeti hetek szervezői, rendezői, a városi tanács és a művelődési ház népművelési szakemberei, olyan körülmények között is, amikor nehéz összehozni az önfejlesztés, a szellemi töltődés óráit, erről lemondani viszont a későbbiekben beláthatatlan következményekkel járhat. A program összeállításánál éppen ezért igyekeztek a legkülönfélébb érdeklődési körökre számítani, mert többek között az is feladata a közművelődésnek, hogy ne alakuljanak ki olyan rétegek, amelyek tartósan távol maradnak a kultúrától. A beszéd után elsőként a Nyíregyházi vegyes kar műsorát hallhatta, illetve a Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművész munkáiból rendezett kiállítást láthatta a közönség, majd a hónap folyamán újabb tárlatok, komoly és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, filmbemutatók, pódiumműsorok várják a régi és új művészetbarátokat. Fodor Géza a megnyitó beszédet mondja Fiatal agrármérnökök tanácskozása igényes szaktudással Az idén is megrendezte a KISZ megyei bizottsága a Szabolcs-Szatmárban dolgozó fiatal mezőgazdasági szakemberek találkozóját. A Nyíregyházán tegnap délelőtt megtartott tanácskozáson mintegy 70 friss diplomás vett részt. A mezőgazdasági ágazat tavalyi megyei gazdálkodásának eredményeiről, gondjairól, valamint az idei év feladatairól Gál Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatót. A szövetkezeti demokrácia lehetőségeiről, időszerű kérdéseiről Nyitrai Zoltán, a TESZÖV főmunkatársa beszélt. Felhívta a figyelmet a formális demokrácia veszélyeire, illetve az elégtelen jogi ismeretekből fakadó hibákra. Az előadó kihangsúlyozta: a vezetők felelősségét ezekben a kérdésekben. Az előadást konzultáció követte. Ezen három, a hallgatósággal nagyjából egykorú tsz-elnök is részt vett. A fiatal szakembereket elsősorban az idén életbe lépett szabályozók hatásai érdekelték, vagyis, hogy a megváltozott közgazdasági helyzetben az egyes gazdaságok miként oldják meg az előttük álló feladatokat. Eszmét és tapasztalatot cseréltek az új keresetszabályozásról, az irányítási rendszer változásairól, de foglalkoztak az egyes gazdálkodó egységek közötti társulások, együttműködések ügyes-bajos dolgaival is. Egyebek közt szó esett még a hízómarhatartás idei pénzügyi nehézségeiről is. Az összejövetelen Csornai Zoltán, az Alkotó Ifjúság Egyesülés területi képviselője is előadást tartott. A tanácskozás résztvevői. Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Megszoktuk már, hogy az olvasó kérdez, az illetékes válaszol. Ezúttal Zsirkó Imréné, a megyei postahivatal vezetője felel a többi között olyan kérdésre, hogy fel kell-e vinni a lakásokba az ajánlott küldeményeket, miért kell a címzettnek is fizetni a csomagért, s hogy miért nem kapjuk meg munkába indulás előtt mindenütt a reggeli újságot. Folytatjuk a tűszúrásos gyógymódról megkezdett sorozatunkat. A lapunkban megjelent felhívásra levelek, telefonok tucatjait kaptuk. Ezek alapján kiderül, hogy bár betegeink nagy többsége az orvosok és a modern műszerek segítségével nyeri vissza egészségét, azért erre az ősi gyógymódra is érdemes odafigyelni. A megyében dolgozó vállalatok és szövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról szóló írás a mérlegbeszámolók és a PM Ellenőrzési Igazgatósága tapasztalatait veszi górcső alá. Kitűnt, hogy a mezőgazdaságban magasabb a nyereség, mint egy évvel korábban, az ipar eredménye azonban lehetne jobb. Tél vége közeledik, s a különböző szolgáltató vállalatok kimutatásaiból megtudhatjuk, hogy az idei első két hónap — amely évszázados rekordot döntött , milyen többlet-erőfeszítéssel és kiadásokkal jár. A Hét embere ezúttal Szálkai Pál, a nyíregyházi Volán autóbuszvezetője, aki, ha megszólal, felderülnek az arcok. A régi rutinos pilóta egyben a Szpari-mecscsek lelkes B-középvezetője és mozgalmi munkája elismeréséül a megyei pártértekezlet küldötte is. Egy tiszavasvári kislány, a negyedik osztályos Fazekas Marika szinte a halál markából tért vissza az életbe. Osztálytársai levele nyomán kerestük meg őt, s tapasztaltuk kis barátai hogyan segítik hozzá, hogy újra járni és írni tanuljon. Első műsorát sugározza hétfőn este a nyíregyházi városi televízió. Kik láthatják és milyen műsort láthatnak ebben az egy órában? — erre válaszol a műsor szerkesztője, Szilágyi Szabolcs. Mikita Zoltánné, a Kisvárdai Városi Tanács szervezési előadója mondja el, milyen lesz a jövő héten szakmai és családi programja. A sportrovat ezúttal is két oldalon számol be a legizgalmasabb eseményekről, köztük az NB I, az NB II és a megyei bajnokság teljes fordulójáról. __________________________________ ________ _