Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

4 Mozgó kőzetlemezek Hol várhatók földrengések? A legutóbbi évtizedek geofizi­kai kutatásai kiderítették, hogy földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz—harminc kisebb kőzetlemezre bontható, ame­lyek egymáshoz képest mozgás­ban vannak. Évi elmozdulásuk csupán néhány centiméternyi, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a szilárd kéregben hatalmas fe­szültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes lemezek ha­tárai mentén —, s ezek hirte­len felszabadulása kelti az úgy­nevezett tektonikus (szerkezeti) rengéseket. Az egyes kontinensek eseté­ben meglehetős pontosan meg­állapítható, hogy mi okozza a nagyobb földrengéseket és tűz­hányókitöréseket. Emlékezetes például a St. Helens nevű észak­amerikai vulkán rendkívül he­ves kitörése 1980-ban. Ezt a tűz­hányót olyan kőzetolvadék táp­lálja, amely a csendes-óceáni kőzetlemez Észak-Amerika alá történő benyomulása során kép­ződik. A St. Helenstől délre pe­dig egy 432 kilométer hosszú tö­résvonal húzódik, amely végig­vonul az óceánparti sávban. Ezt a törést Szent András-vonalnak Az Észak-Amerika nyugati part­jai mentén húzódó Szent And­­rás-vonal, egy nagy magasság­ból készített légifelvételen­ nevezzük. Ennek mentén pattant ki 1906-ban az a nagy erejű földrengés, amely óriási pusztí­tást okozott San Franciscóban. Ez a törésvonal ma is „élő”, s az amerikai geofizikusok véle­ménye szerint néhány éven — évtizeden — belül Lo£ Angeles közelében az 1906. évihez hason­ló erejű földrengés lesz. Általában a Csendes-óceán egész peremvidéke veszélyezte­tett övezet, mind a földrengé­sek és tengerrengések, mind pe­dig a vulkánkitörések szem­pontjából. Ázsia déli övezetében, főként a Himalája vonalával párhuzamosan, ismeretes egy erős földrengéses zóna. A Pa­­mírtól délre „önállósult” egy kőzettömeg, amely ma 200—250 kilométer mélységben helyezke­dik el. Afrikában elsősorban a délke­leti részen, a nagy tavakat ma­gukba foglaló árkos törések öve­zete a leginkább veszélyeztetett terület. Itt vannak a kontinens nagy tűzhányói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — ketté­­szakadóban van: a töréses öve­zettől keletre lévő vidék lassan elválik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön elsősor­ban a déli és délkeleti terüle­tek jönnek számításba, mint erősebb-gyengébb földrengések színterei, így Olaszország, Ju­goszlávia, Albánia, valamint Gö­rögország, Bulgária és Románia. Magyarországon hosszú évmil­liók óta nem működnek már tűzhányók, és szerencsére a földrengések is igen ritkák. (A XVIII. század elejétől 10 jelentős földrengés volt hazánkban, ezek­ből 4 Komáromban; az eddigi legerősebbet 1763-ban észlelték.) Kép szöveg nélkül (A rzeszówi Nowyny rajzoló­ja, Jes karikatúrája) Kelet-Magyarország Gyorsjelentés egy koncertről A Dire Straits titka Nincs szükség szövegre! — ez volt az első negyedóra hatása a Dire Straits csütörtökön este kezdődött pesti hangversenyso­rozatán. Aztán ez a zenei hatás egyre mélyebbre húzódott ben­nünk, és végleg legyőzte a szö­vegigényt. A Dire Straits ezzel kétezer esztendő európai kultú­rájának nyomvonalán halad: a zene fölöslegessé tette a szöveg létét, mert a zenei gondolatok magukról­­ beszéltek, és túlságosan sommás véle­mény magyarázatra szorul. Hi­szen a lázadó ritmuszene vilá­gában született angol Dire Stra­its zenekar hogy kerülhet az eu­rópai kultúrtörténet rétegeibe?! De a művelődéstörténetben so­sincs a rangnak értéke, ezzel szemben az értéknek van föl-­jegyezhető rangja. A rang pe­dig ezúttal sem a frakk helyett farmerben, lakkcipő helyett fe­hér dorkóban játszó angol ze­nészfiúk megjelenésében, hanem az ők játszotta muzsikában rej­lik. Az egyéni, remek és rend­hagyó muzsikában. Igaz, az egyéniség valamelyest mindig rendhagyó. De a Dire Straits zenekar — mellesleg a lemezeit mindig a legigényesebb rockra­jongók keresték — muzsikája annyira finom, érzékeny zene, annyira a legbensőbb magunk­hoz szól, hogy eltér a rock ál­talában harsány erejétől és az emberi érzések kifejezése végett hangfogót tesz föl. A hangerő helyett a mélységet keresi. Ép­pen itt a Dire Straits értéke: zenei gondolatokat hordoz. Hi­szen minden művészet a saját hatáselemeivel él meg igazán. Az irodalom a szövegben, a ze­ne a hangokban. Egy futam — egy gondolat a zenében. Elmon­dani nem lehet, csak eljátszani. A szöveg a gondolatgazdag ze­ne mellett zavaró tényező le­het. A muzsika mást mondhat, s a kettő nem illik egybe, csak zavar. Ha igazi szerves zene szól, lélektisztító, szép zene, ak­kor illetlen belemormogássá válhat a szöveg. A Dire Straits halkságával, finomságával rend­hagyó a rockműfajban, zenei gondolataival „rendes tagja” le­het az emberi kultúrának. Az már csak hasznos mellék­­termék, hogy a rockszerető if­júságot az őrjöngés helyett az elmélyülés irányába húzza, hogy csütörtökön este éretlen kama­szok helyett igazi zenerajongók voltak a hangversenyen, várha­tóan azok lesznek a másik há­rom Dire Straits-koncerten is, hogy érettük a környező orszá­gokból Budapestre vágyik az ifjúság. Hiszen az ifjúság álta­lában sosem szereti, ha sok a szöveg. F. D. Kerámiák egy piros házon Újszerű lépcsőház-megje­­lölő táblák kerültek a Vay Ádám körúton lévő „piros házra”. A kerek pirogránit kerámiaképek — ahogy Kul­csár Attila, az épület terve­zője mondta — műemléke­ket, jelentős épületelődöket ábrázolnak, számok sorával a háttérben, melyek egyben a lépcsőház számát is jelzik. A nagyméretű faliképeket Bukrán Edit képzőművész készítette, az elmúlt héten vette át a szakértőkből álló zsűri. Képünkön a túristvándi vízimalmot ábrázoló tábla. (M. A. felvé­tele.) 1985. május 20. „Élő szaké­ra“ ember A természetet jár­va mindenkivel elő­fordulhat, hogy méhszúrás éri. A méh szúrásával vé­dekezik, és — ha kell — önvédelemből támad. Ingerlő illa­tok, szagok is táma­dásra indíthatják a fullánkos rovart. Mindezek mellett időjárási tényezők is hatnak a méhek vi­selkedésére. A kö­zelgő vihar, a gyors felhőátvonulás in­gerlékennyé, táma­dóvá teszi az egyéb­ként jámbor jószá­got, s ilyenkor sok­kal gyakrabban szúr meg embert-állatot egyaránt. A képünkön lát­ható brazil méhész különleges mutat­vánnyal lepi meg a szemlélődőket: mi­után kinyitja a méh­kast,s a szorgalmas kis rovarok százai lepik el az arcát és nyakát, félelmetes ,,élő szakállt” ké­pezvén rajta. (Érde­kes viszont, hogy az orra hegyét és a szá­ját szabadon hagyják.) Hogy megússza mérges szúrások nél­kül ezt az inváziót, annak nyil­ván az az egyik alapfeltétele, hogy teljes mozdulatlansággal tűrje az állatkáknak a fején va­ló megtelepedését, így ugyanis semmi okuk nincs rá a méhek­­nek, hogy támadjanak. Kérdés persze, hogy később miként sza­badul meg a hátborzongató lát­­ványú szakálltól a bátor méhész. Egy kevésbé valószínű magyar­­rázata is lenne a mutatványnak, az, hogy a kaptárt csupán hí­mek — más néven herék — lak­ják, azok ugyanis egyáltalán nem szúrnak, nincs is fullánk­juk (áhfest­ inkább a dolgozó mé­­heknek). De a dolgozó méhek szúrása sem egyforma. A fris­sen kikelt méh gyengébb, nem támad, s ha fullánkjához érint­jük kezünk puhább bőrfelületét, abba is alig tud belebökni. Ám ahogyan idősödik, úgy válik egyre vadabb harcossá. A méhekkel bánó ember egyébként szervezetileg is — és lelkileg — bizonyos mértékig megszokja a szúrásokat. Ám az­zal ők is tisztában vannak, hogy a szájba került méh akár élet­veszélyt is okozhat, ha fullánk­ját a garatba, vagy a nyelvtőbe mélyíti. Kölcsey a Csilkövt Rejtőzködő írók Az álneveknek évszázadok óta megvan a maguk törvény­­szerűsége, erre is elmondhat­juk, hogy nincs új a nap alatt. Évszázadok óta. De hát mióta használnak egyáltalán álnevet az írók? E szokás a humaniz­mus korában­ kezdődött. Az el­­­ső nagy magyar költőt, aki még latinul írt, nem is emlegetjük máshogy, csak Janus Panno­­niusként, holott eredeti neve Cesinge (Csezmicei) János. A Janus Pannonius tehát valójá­ban hamis név, álnév. A pseudonym, vagyis az ál­név sokféle lehet. A metano­­mázia a valódi név más nyelv­re való szó szerinti fordítása. A XVI—XVII. században na­gyon gyakori volt az eredeti nevek latinra való fordítása, így lett Juhász vagy Ihász Pé­terből Melius, Szántó István­ból Arator, Farkas Szerafinból Lupus. Az álnév másik formája a já­tékos betűrejtvény. Két példa: +y; ssssy; x/2. Megfejtése: Kereszty, illetve Négyesy és Krassy Félix. A következő ál­név-felvételi mód az anagram­ma, a betűcsere. A leghíresebb írói anagramma a Voltaire név, mely a legelterjedtebb véle­mény szerint a valódi név: Arouet Le Jeune puszta anag­­rammja.­­ Az sem szokatlan, hogy az író valódi nevét palindrom mód­jára megfordítva használja. Ebbe a csoportba tartoznak: Ady — Yda, Gerő Mór — öreg Rom, Tuba János — Batu Chán. Igen kedvelt keletkezési mód­ja az álneveknek a szójáték is. Ezúton vedlik át, persze né­­metes francia kiejtés árán, Márki Sándor Marquis Jean d’Orra. A Jean d’Or egyébként szó szerint Arany Jánost jelent, Arany és Petőfi levelezésében elő is fordul ez a tréfás, játé­kos fordulat. Nemegyszer az írók vezetők és utónevük töb­b_____________________ lé-kevésbé megcsonkított alak­jának összevonásával tesznek szert egy-egy új álnévre. Pél­dák irodalmunkból: Beöthy László: Thylas, Halasi Andor: Halandó. Akadnak, akik álnévül a nevükben rejlő közszóval azo­nos vagy ellentétes értelmű közszót választanak, így­­ lett Futó Ferencből Szaladó, Örlős­­sy Ferencből Malmos. Az írói álnévválasztásnak még számtalan módja, formá­ja van, de most már hagyjuk a tudományoskodást, inkább soroljunk föl néhány híres magyar írót, kisebb-nagyobb világhírű írót, aki álnéven al­kotott. Arany János a következő ál­neveket használta: Akakievics Akakai; Arianus; Árvai Imre ifj.; Hajnal Péter; Sol; Sza­­lontai J. M.; Vadonfy vagy Vadonffy Bertalan. Jókai Mór: Aggteleki; Csaló­közi J. M.; Kakas Márton; Kis Endymion; Martinus Gallus; Sajó. Petőfi Sándor: Dalma; Füst­faragó; Homonnai; Lator György; Nyesi táblabíró; Örömfi Vidtor; Pönögei Kiss Páll; Sólyom Sándor. Néhány megyénkbeli író, köl­tő az alábbi álnéven alkotott: Kölcsey Ferenc: Cselkövi. — Krúdy Gyula: Fráter Julius; Gyula bácsi; Kuruc levente; Rezeda Kázmér; Rezeda Mar­cell; Szigeti Remete; Török Gedeon. — Móricz Zsigmond: Zsiga bácsi. — Vasvári Pál: Fehér Pál. A külföldi írók közül Charles Dickens Boz álnéven adta ki regényeit. Hans Fallada, a né­met regényíró álnevét a Grimm testvérek egyik meséjé­ben szereplő lovacskának, Fal­ladénak a nevéből kölcsönözte. Anna Segherset eredetileg Netty Reilingnek hívták. Mak­­szim Gorkijt Peskovnak hív­ták, a Gorkij (Keserű) ugyan­csak álnév, O. Sz. ______________________/ KOSSUTH RADIO 8,26: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Verhaeren-versek. —■ 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Bellini-áriák. — 11,05: A betűk mestere. — 11,25: A ma­gyar munkásmozgalom dalai­ból. — 11,40: Sírkő pántlikával. Regény folytatásokban. 10. (bef.) rész. — 12,40: Reklám. — 12,45 : Régen találkoztunk. — 13,05: Magyar előadóművé­szek albuma. — 14,10: Daloló, muzsikáló tájak. — 14,35: Láb­nyomok a porban. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvünk. — 15,06: Világablak. — 15,30: Kó­ruspódium. — 15,50: Farkas Ferenc: Asztali zene. — 16,05: Ugróiskola. — 17,00: Gazdasá­gi magazin. — 17,30: Magyar népzene — magyar művelődés­­történet. 1. rész. — 17,59: Mau­rice André trombitán játszik. — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 19,15: Rádiónapló. — 20,45: Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete. Kantáta. — 20,58: Gáti József rádiós szerepeiből. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János. — 23,30: Zenekari muzsika. — 0,10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nótacsokor. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvós­esztrád. — 12,20: Kis magyar néprajz. — 12,30: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,05: Újdon­ságainkból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top pa­rádé. — 19,05: A BM Duna Művészegyüttesének népi ze­nekara játszik. — 19,30: Sport­világ. — 20,05: Rockújság. — 21,05: Zenés beszélgetés. — 21,35: Gramofonsztárok. — 22,05: Egy Bródy Sándor ut­cai mesterdalnok. — 23,20: Ba­bavásár. Részletek. — 24,00: Éjféltől hajnalig. MAGYAR TV 16,20: Hírek. — 16,25: A te­levíziós gyermekfilmek és gyermekműsorok VI. kőszegi szemléjének műsorai. — 20,00: Hírek. — 20,05: Hatvanhat. — 20,55: Reklám. — 21,05: Miram­bolina. Szerelmi játék. — 23,00: Hírek. — 23,05: Himnusz. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. Hétfői információs maga­zin. Közben: Fészekrakás ’85. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. —­ Ovi­sok. Riporter: Várkonyi Zsu­zsa. — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Kolláth Adrienne) SZLOVÁK TV 14,50: Hírek. — 14,55: Beszél­gessünk a nevelésről. — 15­,25: Iskolatelevízió. — 15,50: Erről is, arról is. Magazin. — 16,30: Tanácsadó műsor. — 16,45: Do­kumentumműsor katonáknak. — 17,35: A szocializmus vilá­ga. — 18,00: Bradesi kezdemé­nyezés. Riportműsor. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A rendőr­ség nyomoz. — 18,35: Telesport. — 18,40: Életünk krónikája. Dokumentumsorozat. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Tükörkép. Tv-játék. — 21,20: Időszerű té­máról. — 21,40: Kétszemélyes körhinta. Szovjet feliratos tv­­film. — 22,50: Hírek. ROMÁN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,15: Tu­dományos horizont. — 21,00: Verdi. Folytatásos film. 14. — 21,50: Tv-hú/a­dó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TUDOM, HOGY TUDOD, HOGY TUDOM. Béke mozi délelőtt: EGY ZSARU BŐRÉÉRT. Délután: zártkörű archív filmklub. Ea. 16, 18 és 20 , tél. Móricz mozi: ZSARU, VAGY CSIRKEFOGÓ? Kert mozi: AMIT TUDNI AKARSZ A SZEXRŐL . . . 20. hétfő : A HOMOK VÁNDORAI. Radnóti. 19:00: A HOMOK VÁNDO­RAI. Kazinczy—Madách. Jegyek a bérleten kívül is válthatók! I t I L J HALLGASSUNK CT I Ul 11 nézzünk meg ke ? riian-yMi piig iww I iI ii \jmmml „ i. m hímj ' 1985. május 20., hétfő

Next