Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám
4 Mozgó kőzetlemezek Hol várhatók földrengések? A legutóbbi évtizedek geofizikai kutatásai kiderítették, hogy földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz—harminc kisebb kőzetlemezre bontható, amelyek egymáshoz képest mozgásban vannak. Évi elmozdulásuk csupán néhány centiméternyi, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a szilárd kéregben hatalmas feszültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes lemezek határai mentén —, s ezek hirtelen felszabadulása kelti az úgynevezett tektonikus (szerkezeti) rengéseket. Az egyes kontinensek esetében meglehetős pontosan megállapítható, hogy mi okozza a nagyobb földrengéseket és tűzhányókitöréseket. Emlékezetes például a St. Helens nevű északamerikai vulkán rendkívül heves kitörése 1980-ban. Ezt a tűzhányót olyan kőzetolvadék táplálja, amely a csendes-óceáni kőzetlemez Észak-Amerika alá történő benyomulása során képződik. A St. Helenstől délre pedig egy 432 kilométer hosszú törésvonal húzódik, amely végigvonul az óceánparti sávban. Ezt a törést Szent András-vonalnak Az Észak-Amerika nyugati partjai mentén húzódó Szent András-vonal, egy nagy magasságból készített légifelvételen nevezzük. Ennek mentén pattant ki 1906-ban az a nagy erejű földrengés, amely óriási pusztítást okozott San Franciscóban. Ez a törésvonal ma is „élő”, s az amerikai geofizikusok véleménye szerint néhány éven — évtizeden — belül Lo£ Angeles közelében az 1906. évihez hasonló erejű földrengés lesz. Általában a Csendes-óceán egész peremvidéke veszélyeztetett övezet, mind a földrengések és tengerrengések, mind pedig a vulkánkitörések szempontjából. Ázsia déli övezetében, főként a Himalája vonalával párhuzamosan, ismeretes egy erős földrengéses zóna. A Pamírtól délre „önállósult” egy kőzettömeg, amely ma 200—250 kilométer mélységben helyezkedik el. Afrikában elsősorban a délkeleti részen, a nagy tavakat magukba foglaló árkos törések övezete a leginkább veszélyeztetett terület. Itt vannak a kontinens nagy tűzhányói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — kettészakadóban van: a töréses övezettől keletre lévő vidék lassan elválik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön elsősorban a déli és délkeleti területek jönnek számításba, mint erősebb-gyengébb földrengések színterei, így Olaszország, Jugoszlávia, Albánia, valamint Görögország, Bulgária és Románia. Magyarországon hosszú évmilliók óta nem működnek már tűzhányók, és szerencsére a földrengések is igen ritkák. (A XVIII. század elejétől 10 jelentős földrengés volt hazánkban, ezekből 4 Komáromban; az eddigi legerősebbet 1763-ban észlelték.) Kép szöveg nélkül (A rzeszówi Nowyny rajzolója, Jes karikatúrája) Kelet-Magyarország Gyorsjelentés egy koncertről A Dire Straits titka Nincs szükség szövegre! — ez volt az első negyedóra hatása a Dire Straits csütörtökön este kezdődött pesti hangversenysorozatán. Aztán ez a zenei hatás egyre mélyebbre húzódott bennünk, és végleg legyőzte a szövegigényt. A Dire Straits ezzel kétezer esztendő európai kultúrájának nyomvonalán halad: a zene fölöslegessé tette a szöveg létét, mert a zenei gondolatok magukról beszéltek, és túlságosan sommás vélemény magyarázatra szorul. Hiszen a lázadó ritmuszene világában született angol Dire Straits zenekar hogy kerülhet az európai kultúrtörténet rétegeibe?! De a művelődéstörténetben sosincs a rangnak értéke, ezzel szemben az értéknek van föl-jegyezhető rangja. A rang pedig ezúttal sem a frakk helyett farmerben, lakkcipő helyett fehér dorkóban játszó angol zenészfiúk megjelenésében, hanem az ők játszotta muzsikában rejlik. Az egyéni, remek és rendhagyó muzsikában. Igaz, az egyéniség valamelyest mindig rendhagyó. De a Dire Straits zenekar — mellesleg a lemezeit mindig a legigényesebb rockrajongók keresték — muzsikája annyira finom, érzékeny zene, annyira a legbensőbb magunkhoz szól, hogy eltér a rock általában harsány erejétől és az emberi érzések kifejezése végett hangfogót tesz föl. A hangerő helyett a mélységet keresi. Éppen itt a Dire Straits értéke: zenei gondolatokat hordoz. Hiszen minden művészet a saját hatáselemeivel él meg igazán. Az irodalom a szövegben, a zene a hangokban. Egy futam — egy gondolat a zenében. Elmondani nem lehet, csak eljátszani. A szöveg a gondolatgazdag zene mellett zavaró tényező lehet. A muzsika mást mondhat, s a kettő nem illik egybe, csak zavar. Ha igazi szerves zene szól, lélektisztító, szép zene, akkor illetlen belemormogássá válhat a szöveg. A Dire Straits halkságával, finomságával rendhagyó a rockműfajban, zenei gondolataival „rendes tagja” lehet az emberi kultúrának. Az már csak hasznos melléktermék, hogy a rockszerető ifjúságot az őrjöngés helyett az elmélyülés irányába húzza, hogy csütörtökön este éretlen kamaszok helyett igazi zenerajongók voltak a hangversenyen, várhatóan azok lesznek a másik három Dire Straits-koncerten is, hogy érettük a környező országokból Budapestre vágyik az ifjúság. Hiszen az ifjúság általában sosem szereti, ha sok a szöveg. F. D. Kerámiák egy piros házon Újszerű lépcsőház-megjelölő táblák kerültek a Vay Ádám körúton lévő „piros házra”. A kerek pirogránit kerámiaképek — ahogy Kulcsár Attila, az épület tervezője mondta — műemlékeket, jelentős épületelődöket ábrázolnak, számok sorával a háttérben, melyek egyben a lépcsőház számát is jelzik. A nagyméretű faliképeket Bukrán Edit képzőművész készítette, az elmúlt héten vette át a szakértőkből álló zsűri. Képünkön a túristvándi vízimalmot ábrázoló tábla. (M. A. felvétele.) 1985. május 20. „Élő szakéra“ ember A természetet járva mindenkivel előfordulhat, hogy méhszúrás éri. A méh szúrásával védekezik, és — ha kell — önvédelemből támad. Ingerlő illatok, szagok is támadásra indíthatják a fullánkos rovart. Mindezek mellett időjárási tényezők is hatnak a méhek viselkedésére. A közelgő vihar, a gyors felhőátvonulás ingerlékennyé, támadóvá teszi az egyébként jámbor jószágot, s ilyenkor sokkal gyakrabban szúr meg embert-állatot egyaránt. A képünkön látható brazil méhész különleges mutatvánnyal lepi meg a szemlélődőket: miután kinyitja a méhkast,s a szorgalmas kis rovarok százai lepik el az arcát és nyakát, félelmetes ,,élő szakállt” képezvén rajta. (Érdekes viszont, hogy az orra hegyét és a száját szabadon hagyják.) Hogy megússza mérges szúrások nélkül ezt az inváziót, annak nyilván az az egyik alapfeltétele, hogy teljes mozdulatlansággal tűrje az állatkáknak a fején való megtelepedését, így ugyanis semmi okuk nincs rá a méheknek, hogy támadjanak. Kérdés persze, hogy később miként szabadul meg a hátborzongató látványú szakálltól a bátor méhész. Egy kevésbé valószínű magyarrázata is lenne a mutatványnak, az, hogy a kaptárt csupán hímek — más néven herék — lakják, azok ugyanis egyáltalán nem szúrnak, nincs is fullánkjuk (áhfest inkább a dolgozó méheknek). De a dolgozó méhek szúrása sem egyforma. A frissen kikelt méh gyengébb, nem támad, s ha fullánkjához érintjük kezünk puhább bőrfelületét, abba is alig tud belebökni. Ám ahogyan idősödik, úgy válik egyre vadabb harcossá. A méhekkel bánó ember egyébként szervezetileg is — és lelkileg — bizonyos mértékig megszokja a szúrásokat. Ám azzal ők is tisztában vannak, hogy a szájba került méh akár életveszélyt is okozhat, ha fullánkját a garatba, vagy a nyelvtőbe mélyíti. Kölcsey a Csilkövt Rejtőzködő írók Az álneveknek évszázadok óta megvan a maguk törvényszerűsége, erre is elmondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt. Évszázadok óta. De hát mióta használnak egyáltalán álnevet az írók? E szokás a humanizmus korában kezdődött. Az első nagy magyar költőt, aki még latinul írt, nem is emlegetjük máshogy, csak Janus Pannoniusként, holott eredeti neve Cesinge (Csezmicei) János. A Janus Pannonius tehát valójában hamis név, álnév. A pseudonym, vagyis az álnév sokféle lehet. A metanomázia a valódi név más nyelvre való szó szerinti fordítása. A XVI—XVII. században nagyon gyakori volt az eredeti nevek latinra való fordítása, így lett Juhász vagy Ihász Péterből Melius, Szántó Istvánból Arator, Farkas Szerafinból Lupus. Az álnév másik formája a játékos betűrejtvény. Két példa: +y; ssssy; x/2. Megfejtése: Kereszty, illetve Négyesy és Krassy Félix. A következő álnév-felvételi mód az anagramma, a betűcsere. A leghíresebb írói anagramma a Voltaire név, mely a legelterjedtebb vélemény szerint a valódi név: Arouet Le Jeune puszta anagrammja. Az sem szokatlan, hogy az író valódi nevét palindrom módjára megfordítva használja. Ebbe a csoportba tartoznak: Ady — Yda, Gerő Mór — öreg Rom, Tuba János — Batu Chán. Igen kedvelt keletkezési módja az álneveknek a szójáték is. Ezúton vedlik át, persze németes francia kiejtés árán, Márki Sándor Marquis Jean d’Orra. A Jean d’Or egyébként szó szerint Arany Jánost jelent, Arany és Petőfi levelezésében elő is fordul ez a tréfás, játékos fordulat. Nemegyszer az írók vezetők és utónevük több_____________________ lé-kevésbé megcsonkított alakjának összevonásával tesznek szert egy-egy új álnévre. Példák irodalmunkból: Beöthy László: Thylas, Halasi Andor: Halandó. Akadnak, akik álnévül a nevükben rejlő közszóval azonos vagy ellentétes értelmű közszót választanak, így lett Futó Ferencből Szaladó, Örlőssy Ferencből Malmos. Az írói álnévválasztásnak még számtalan módja, formája van, de most már hagyjuk a tudományoskodást, inkább soroljunk föl néhány híres magyar írót, kisebb-nagyobb világhírű írót, aki álnéven alkotott. Arany János a következő álneveket használta: Akakievics Akakai; Arianus; Árvai Imre ifj.; Hajnal Péter; Sol; Szalontai J. M.; Vadonfy vagy Vadonffy Bertalan. Jókai Mór: Aggteleki; Csalóközi J. M.; Kakas Márton; Kis Endymion; Martinus Gallus; Sajó. Petőfi Sándor: Dalma; Füstfaragó; Homonnai; Lator György; Nyesi táblabíró; Örömfi Vidtor; Pönögei Kiss Páll; Sólyom Sándor. Néhány megyénkbeli író, költő az alábbi álnéven alkotott: Kölcsey Ferenc: Cselkövi. — Krúdy Gyula: Fráter Julius; Gyula bácsi; Kuruc levente; Rezeda Kázmér; Rezeda Marcell; Szigeti Remete; Török Gedeon. — Móricz Zsigmond: Zsiga bácsi. — Vasvári Pál: Fehér Pál. A külföldi írók közül Charles Dickens Boz álnéven adta ki regényeit. Hans Fallada, a német regényíró álnevét a Grimm testvérek egyik meséjében szereplő lovacskának, Falladénak a nevéből kölcsönözte. Anna Segherset eredetileg Netty Reilingnek hívták. Makszim Gorkijt Peskovnak hívták, a Gorkij (Keserű) ugyancsak álnév, O. Sz. ______________________/ KOSSUTH RADIO 8,26: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Verhaeren-versek. —■ 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Bellini-áriák. — 11,05: A betűk mestere. — 11,25: A magyar munkásmozgalom dalaiból. — 11,40: Sírkő pántlikával. Regény folytatásokban. 10. (bef.) rész. — 12,40: Reklám. — 12,45 : Régen találkoztunk. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Daloló, muzsikáló tájak. — 14,35: Lábnyomok a porban. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvünk. — 15,06: Világablak. — 15,30: Kóruspódium. — 15,50: Farkas Ferenc: Asztali zene. — 16,05: Ugróiskola. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Magyar népzene — magyar művelődéstörténet. 1. rész. — 17,59: Maurice André trombitán játszik. — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 19,15: Rádiónapló. — 20,45: Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete. Kantáta. — 20,58: Gáti József rádiós szerepeiből. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János. — 23,30: Zenekari muzsika. — 0,10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nótacsokor. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvósesztrád. — 12,20: Kis magyar néprajz. — 12,30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: A BM Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: Zenés beszélgetés. — 21,35: Gramofonsztárok. — 22,05: Egy Bródy Sándor utcai mesterdalnok. — 23,20: Babavásár. Részletek. — 24,00: Éjféltől hajnalig. MAGYAR TV 16,20: Hírek. — 16,25: A televíziós gyermekfilmek és gyermekműsorok VI. kőszegi szemléjének műsorai. — 20,00: Hírek. — 20,05: Hatvanhat. — 20,55: Reklám. — 21,05: Mirambolina. Szerelmi játék. — 23,00: Hírek. — 23,05: Himnusz. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Közben: Fészekrakás ’85. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — Ovisok. Riporter: Várkonyi Zsuzsa. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) SZLOVÁK TV 14,50: Hírek. — 14,55: Beszélgessünk a nevelésről. — 15,25: Iskolatelevízió. — 15,50: Erről is, arról is. Magazin. — 16,30: Tanácsadó műsor. — 16,45: Dokumentumműsor katonáknak. — 17,35: A szocializmus világa. — 18,00: Bradesi kezdeményezés. Riportműsor. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesport. — 18,40: Életünk krónikája. Dokumentumsorozat. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Tükörkép. Tv-játék. — 21,20: Időszerű témáról. — 21,40: Kétszemélyes körhinta. Szovjet feliratos tvfilm. — 22,50: Hírek. ROMÁN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,15: Tudományos horizont. — 21,00: Verdi. Folytatásos film. 14. — 21,50: Tv-hú/adó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TUDOM, HOGY TUDOD, HOGY TUDOM. Béke mozi délelőtt: EGY ZSARU BŐRÉÉRT. Délután: zártkörű archív filmklub. Ea. 16, 18 és 20 , tél. Móricz mozi: ZSARU, VAGY CSIRKEFOGÓ? Kert mozi: AMIT TUDNI AKARSZ A SZEXRŐL . . . 20. hétfő : A HOMOK VÁNDORAI. Radnóti. 19:00: A HOMOK VÁNDORAI. Kazinczy—Madách. Jegyek a bérleten kívül is válthatók! I t I L J HALLGASSUNK CT I Ul 11 nézzünk meg ke ? riian-yMi piig iww I iI ii \jmmml „ i. m hímj ' 1985. május 20., hétfő