Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

2 Nem az igazi! Ránézésre bőséges az áru­kínálat Nyíregyházán, a Bú­za téri ABC-ben. Elég sok a vásárló is, ám az eladók sze­rint mégsem igazán ünnepi a forgalom az üzletben. — Ezüstvasárnapon renge­tegen betértek hozzánk, és sokan egy fillért sem költöt­tek — panaszolja Muszka Andrásné, a ruházati osztály eladója. — Szerintem ennek az az oka, hogy osztályun­kon elég szűkös a kínálat. Az ABC-ben a háztartási felszerelésektől az élelmisze­reken át az ajándéktárgyakig sok száz féle portékát árusí­tanak. Nagy gondot jelent, hogy sok a hiánycikk. — Sokan csak azután néz­nek be hozzánk, ha már a többi boltot végigjárták a Kelet-Magyarország Ünnepi csúcsforgalom a boltokban Amíg a pénztárca bírja... Aki mostanában üzletbe megy — márpedig ki az, aki ezt a karácsony előtti hetek­ben nem teszi? — tapasztal­hatja, hogy napról napra nő a tömeg, meglehetősen fá­radtak már az eladók, a teli polcok lassacskán ürülnek, a keresett cikkek fogynak. És persze, a pénztárcák is apad­nak. Munkatársaink több nagy forgalmú üzletben jár­tak, hogy pillanatképeket ké­szítsenek az ott látottakról — gyors körképet az ünnepi csúcsforgalomról. A nyíregyházi Nyírfa Áru­házban az ezüstvasárnap nagy forgalma után hétfőn is meglehetősen sokan vásárol­tak. Robotok és Legó A játékosztályon teli min­den polc, alig félnek egy­mástól a vevők. Fényes és hivalkodó az a gondola, me­lyen a legkülönfélébb kül­földi játékok sorakoznak. Mellette az egyik eladó szí­nes dobozt bontogat, jókora, dülledt szemű robotember kerül elő belőle. Egy katta­nás, és a bábu mozogni kezd: villog a szeme, emelgeti man­csában a lézerpisztolyt, forog körbe, megy előre, oldalra. Mindez potom 510 forintért. A másik robot — még na­gyobb — már háromszor eny­­nyibe kerül, és rádióval le­het irányítani a távolból. Ott sorakoznak a rádióirányítású autók is, a legdrágább 1900- ért. Az ezüstvasárnapon Legót is kaphattak, akik korán kel­tek: mintegy nyolcvanezer forint értékűt tartalékoltak erre az alkalomra. Ez csak látszólag sok, hiszen 3300 fo­rintos doboz is volt közötte — ez nem is kelt el vasár­nap, de egészen biztos, hogy vevőre talál. Mindenesetre elgondolkodtató: vajon miért nem ebből a rendkívül jó és okos játékból hoznak be töb­bet az országba — csökkent­ve a bárgyú és haszontalan robotok számát? (tarnavölgyi) Központban. Ezért gyakran rajtunk csapódik le, ha itt sem kapnak meg valamit a vevők — magyarázza Szűcs Sándorné pénztáros. — Ér­zékenyen érinti a háziasszo­nyokat, hogy például mazso­la, kókusz, vagy babérlevél már régóta nincs. Jóval ke­vesebb az étolaj is a szüksé­gesnél. Egy szállítmányban átlagosan 300 üveggel ka­punk, pedig több ezer is el­kelne. Olcsó konzum sza­loncukorból egy kiló sem jött, pedig nagyon keresik. Több kellene déligyümölcsökből is. Bár nagyobb részt élelmi­szereket árulnak az üzletben, aki akar, talál ajándékozás­ra alkalmas termékeket is a pultokon. Igazán nagy sike­rük a díszkosaraknak van­nak, melyeket egyéni meg­rendelésre is összeállítanak az ABC-ben. (házi) Születésnapi ajándék — A szépet, jót könnyű eladni akkor is, ha drága — mondják a nyírbátori áfész­­áru­ház eladói. — Pedig a karácsonyi vásár valahogy más most, mint a korábbi időkben. Nincs olyan zsúfolt­ság, s a csütörtöki bevásárló­napon is bőven elf­érnek egy­más mellett vevők és eladók. Pedig áru bőségesen akad. Az áruház ugyanis a közeli napokban ünnepelte husza­dik születésnapját. Ebből az alkalomból komoly ajándék­kal kedveskedett vásárlóinak­ portékáit jelentős árkedvez­ménnyel kínálta, így az ün­nepi bevásárlást már jóval karácsony előtt megejthették a nyírbátoriak, akik éltek is a lehetőséggel. Igaz, nem minden osztályon volt teljes a siker. A cipőosztályon a női csizmák 98 százalékát von­ták be a leértékelésbe, még­sem fogytak igazán. Az ok igen egyszerű: a helyi Auró­ra cipőgyár is abban az idő­ben ajándékozta meg dolgo­zóit, kedvezményes áron kí­nálta számukra saját termé­keit. Az árusítás mellett a be­szerzés az eladók legnagyobb gondja. A nyírbátoriak e cél­ból eljutnak az ország legtá­volabbi pontjára is. Hiány­cikk azonban így is akad. A méteráruosztályon a nagy­mintás győri függönyt, a rö­vidárunál az import fehérne­műt keresik hiába a vásár­lók. Találnak azonban he­lyette mást, árban és vá­lasztékban is sokfélét. Ha az eladókon múlik, minden fa alatt ott lesznek a szebbnél szebb ajándékok a szeretet ünnepén. (kovács) Színvonalas kiszolgálás Az ajándékfrontot ostro­molják a legtöbben az ün­nep előtt. De miként lehet forintra váltani az örömszer­zést, a családtagok, rokonok iránti figyelmet? Már né­hány hete zsúfoltak az aján­dékosztályok. Nyíregyházán a Nyírfa Áruházban a klasszi­kus ajándéknak számító réz­tálak, fémdobozok, magya­ros mintás szerítők mellett kí­nálják a könyveket, játéko­kat. Az óra- és ékszerboltban már száz forint alatt is ta­lálhat ajándékot a vevő. Ke­resik a pár száz forintos karórát, érdekes, hogy né­hány éve csak a kvarcóra hódított, ma ismét divatos lett a mechanikus, szép ki­vitelű karóra. Péntek délelőtt egymásnak adják a kilincset. A fiatalok még mindig szí­vesen időzítik az eljegyzést, az esküvőt karácsony esté­re. Karikagyűrűből négy-öt­féle csillog a párnázott do­bozban. A Centrum Áruház — bár a legkisebb a megyeszékhely bevásárlóközpontjai között — mégis nagy forgalmat bonyo­lít le. Öröm látni, hogy a tanácstalan vevőnek nemcsak árut, tanácsot is adnak az ajándék kiválasztásához. Bár a kristály hiánycikk sok he­lyen, itt elfogadható áron is találhatók poharak. A nem­régiben átrendezett osztályok most vizsgáznak. A kívülálló, nem a szakember, hanem a vásárló szemével azt látja, szinte minden vevőhöz jut eladó, percek alatt történik a kiszolgálás. Az jut eszembe, bár az év többi napján is így lenne . . . (tóth) vásárlókat. Akkora forgal­muk volt (mintegy hetven­ezer forint) négy óra alatt, mint máskor egész nap. A fő sláger a háromköte­tes Erdély története lett vol­na, de — mint Vida Erzsébet üzletvezetőtől megtudtuk — az ígért százhúsz példányból egyelőre csak tizenöt érkezett meg, s el is kelt mind egy szálig. Gyorsan elfogyott az Egy ezredév (Magyarország rövid története), a Grimm­­mesék és a Planétás szépség­­kártyák is — bár az utóbbi­ból várják az utánpótlást. Aki tanácstalan az ajándé­kozásban, annak is érdemes benéznie a könyvesboltokba. A gyerekek például biztosan örülnének Góliát és Bobo képregényeinek, a Walt Dis­­ney-fi­lm­ek nyomtatott válto­zatának, de a játszva progra­mozni tanító ASZ-BASIC kártyáknak is. Téli esték unalmát elűzni hivatott a Lehet egy kérdéssel több? társasjáték, amihez immár hatszáz kérdés jelent meg. Szépen mutatna a fa alatt például a Régi karácsonyi­­képeslapok, vagy A szépen terített asztal. Háziasszo­nyoknak sokféle receptgyűj­teményt láttam, köztük Pelle Józsefné összeállítását, a kertészkedők pedig biztosan örömmel forgatják majd Bá­lint gazda könyvét a gyü­mölcsösökről. A verskedvelők kezükbe vehetik a régi hiányt pótoló Petőfi-összest, vagy Arany János, Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi, Balassi és Faze­kas Mihály költeményeit. Mindehhez pedig névre szó­ló, illetve karácsonyi motívu­mokkal díszített csomagolópa­pírt ajánlanak a könyvesbol­tok. (papp) Csúcsforgalom a Nyírfában. Társulások vízműzépítésre A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság és a megyei tanács megkezdte a Szabolcs- Szatmár megyében 1987-ben megalakuló vízi közműtár­­sulatok létrehozásának elő­készítését. A jövő évben vár­hatóan vízi közműtársulat alakul Pirticse,Nyírpilis, Encsencs, Nyírbogdány, Szé­kely, Nagycserkesz, Zsurk— Tiszaszentmárton, Felsősi­ma—Manda, a Nyírtelek kör­nyéki tanyákon, Barabás— Gelénes—Vámosatya, Tisza­­telek, Vasmegyer—Beszte­rce—Tiszarád, Nyírtass— Berkesz, Nyírmihálydi, Kán­­torjánosi—Nyírkáta , Nyír­meggyes, Nyírtura—Sényő, Ilk—Gemzse, Nagydobos— Nyírparasznya és Szamosan­­gyalos községben. Az említett településeken a vízi közmű­társulatok az ivóvízellátás megoldása érdekében fejtik ki tevékenységüket. A léte­sítmények megvalósításának műszaki előkészítése is tart. Könyv­slágerek „Ajtózni’­ kényszerültek ezüstvasárnap a Bessenyei könyvesboltban, a szűkös hely most különösen kicsi­nek bizonyult: időnként csak egyesével engedhették be a 1986. december 18 ÖTLETEK LAPOKBÓL SÍKOS A síkosságvédelemben évek óta használt sózás nem mindig hoz kellő eredményt, és a környezet­ben — főleg a növényekben — jelentős károkat okoz. A „Vi­­nasz” fantázianevű új síkosság­védelmi anyagot Győrben már kipróbálták. A Győri Szeszipari Vállalat saját melléktermékéből gyártott folyadék fehérjetartal­mánál fogva szinte azonnal old­ja a havat. Hatékonysága mel­lett legfőbb jó tulajdonsága, hogy környezetkímélő. Nemcsak a növényzetben nem tesz kárt, nem marja ki az aszfaltot, és a járművek karosszériáját sem korrodálja. Vízzel vegyítve lo­csolókocsiból permetezhető az úttestre. Lényegesen gyorsabb és egyszerűbb technológia, mint az eddig megszokott sózás, folyé­kony halmazállapotánál fogva pedig kevesebb is elegendő be­lőle. Tonnánként 45 forintba ke­rül. SZÍNÉSZEK A VÁROSÉRT A Szegedi Nemzeti Színházban újra megalakult a KISZ-szerve­­zet. Egyelőre ismerkednek a többi KISZ-szervezettel, de né­hány ötlet azért máris megfo­galmazódott, így például — ha­sonlóan elődeikhez — szeretnék segíteni a különböző városi ren­dezvények lebonyolítását, s ha egy-egy üzem, iskola kér szí­nészeket ünnepi műsoraikhoz, indulnak azt teljesíteni. Segítsé­­get ajánlanak fel színházlátoga­tás szervezésében, míg klubjukat szeretnék nyitottá tenni. Ami pedig már házi programnak szá­mít , szeretnék bemutatni tu­dásukat a stúdió színpadon. VEZETŐI KÖR Ahhoz, hogy a vezető igazán meg tudjon felelni az e funkció­val szemben támasztott legkor­szerűbb követelményeknek, nem­csak sokoldalú ismeretekre van szüksége, de alapvetően fontos legfrissebb információk megszer­zése — mind a szűkebb szakma­környezettel, mind pedig a tá­gabb gazdasági, népgazdaság folyamatokkal kapcsolatba) Ebben segít az a vezetői kő amelyet a december első nap­jaiban kötött együttműködés ér­telmében a Kelet-magyarorszái Vízügyi Építő Vállalat működ­tet. A cég a Magyar Kereskedel­mi Kamara Észak-alföldi Bizott­ságával állapodott meg abban hogy a kamarai tagvállalata vezető munkatársai részére és nyolc-tíz alkalommal előadót szervez, amelyeken politika gazdasági életünk vezető szemé­lyiségei, ismert szakembere beszélnek egy-egy, aktuális, vállalati szférát is érintő, nép­gazdasági színtű kérdésről. Min­den év végén értékelik a vezető kör tapasztalatait, s ennek függ­vényében döntenek a továbi programokról, készíts madáretetőt. A KISZ Tatabánya Városi Bi­zottsága és a Kilián körtéri bar­kácsműhely kollektívája nagy­szerű vállalkozásba kezdett. Meg­teremtették a lehetőségét annak hogy a barkácsműhelyben fel­halmozódott hulladékfából bár­ki madáretetőt készítsen. A anyagért nem kell fizetni. HELYZETJELZŐ MŰSZER A lejtős területen folytatói mezőgazdasági művelést meg­könnyítő találmányt dolgozott fe Kovács János zalaegerszeg nyugdíjas agrármérnök. Az erő és munkagépekre szerelhet helyzetjelző és lejtésszögmér műszert eredményesen próbáltál ki a helyi termelőszövetkezet­ben, s a Zalaegerszegi Vas- é Fémipari Szövetkezet már fel­készült gyártására. A műszer se­gítségével a gép vezetője szint­vonal mentén tudja tartani traktort vagy a kombájnt. Hasz­nálatával és a hozzá előírt ag­rotechnika alkalmazásával dombos vidékeken jelentősen csökkenthető az üzemanyag-fo­gyasztás, növelhető a termésbe­zam, a kombájnolásnál pedig műszeres rostabeállítással szá­mottevően mérsékelhető a szem­veszteség. Világrekorder trófea Páratlanul értékesnek ígér­kező szarvasagancs bírálatá­ra került sor 1986. december 8-án a Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaság kara­­pancsai vadászkerületében. Az agancs viselője a szep­temberi bőgés idején megsé­rült, a beteg állatot Bleier József kerületvezető főva­dász ejtette el. A koponya lefűzésekor, majd a mérle­geléskor kiderült,­ hogy olyan ritka értékű agancsról van szó, amely a nemzetközi me­zőnyben is előkelő helyre pályázhat. Magyarország 1981 óta vezeti a gimagancsok vi­lágranglistáját, ekkor ejtet­ték el ugyanis Somogyban Gyutapuszta környékén azt a bikát, amely nemzetközi bírálaton 269,89 pontot ka­pott. A karapancsai bika agancsa végül is 271 nemzet­közi pontot érdemelt ki a nemzetközi bírálóbizottságtó és ezzel világrekorderré lé­pett elő. Az agancs súlyt 15,19 kg, páratlan 26-os,­­ két agancsszár hossza 127 il­letve 123 centiméter. A ka­rapancsai bika fejdíszét amely nemzeti kincsnek szá­mít, az érdeklődők — a ko­rábbi világelső agancsok tár­saságában — a Magyar Me­zőgazdasági Múzeumban te­kinthetik majd meg. A ké­pen: Bleier József, a világ­rekorder agancsű szarvas el­­ejtője a trófeával. (MTI fotó: Kovács Attila felvétele) Egy sorozat vége Akkor siklott ki az élete a tizennyolcadik évébe Lépett nyíregyházi D. Antalnak, amikor két évvel ezelőtt meghalt az édesanyja. Apja, aki alkalmi munkákból tar­totta fenn magát, fiának a nevelésére szemernyi gondot sem fordított. Először ta­valy került bíróság elé D. Antal, mert ellopott egy bi­ciklit, de akkor még próbá­ra bocsátották, bízva megja­­vulásában. A prognózis saj­nos nem vált be, a közelmúlt­ban tizenkétrendbeli külön­böző bűncselekmény miatt kellett felelnie. Tavasszal, az egyik éjjel bemászott­­Sóstón egy udvar­ra, s elvitt egy húszméteres műanyagcsövet. Hogy mire kellett a cső? A közeli ABC- ben kapóra jött neki, amikor a kibontott padlásról leeresz­kedett a segítségével az el­adótérbe. Több karton ciga­retta, kozmetikai cikkek, élelmiszerek keltek lábra, kö­zel kétezer forint értékben. Még aznap a sóstóhegyi vas­útállomáson felfeszített va­gonból nyo­lc kartton márkás vörösbort is szerzett. Néhány akciójában társra talált a mindössze tizenhat éves N. Attila személyében, akit hároméves kora óta — mivel a szülei külön élnek — a nagyszülők próbáltak ne­velni. Felcseperedvén azon­ban kevéssé bírtak vele, Atti­la egyre többet csavargott. A két fiú együtt jönt be a kóta­­ji ruházati boltba, az ABC- be és kocsmába — összesen közel tizenhétezer forint kárt okozva! Máskor a sóstóhegyi borgazdaságnál kísérleteztek, de hiába kutattak, nem ta­láltak semmi értékeset. A ti­­szarádi kocsmában pedig még a zárat sem sikerült lefeszí­teniük, hiába próbálkoztak vele. Hasonlóan jártak még néhány helyen, de azért nem adták fel a kísérletezést. „Si­keres” színhelyük volt a ke­­mecsei Márka presszó, a vasmegyeri élelmiszerbolt, presszó és kocsma — honnan mennyit tudtak vinni... D. Antal betért még egyszer, egyedül a sóstói Vadász csár­dába, de csak két üdítőt ivott meg. Egy másik kudarc vi­szont alaposan felháboríthat­ta, mert két sóstóhegyi fahá­zat — mivel semmit nem ta­lált — felgyújtott! A Nyíregy­házi Városi Bíróság D. An­talt lopások és rongálások miatt másfél év szabadság­­vesztésre ítélte, N. Attilának pedig elrendelte a javítóin­tézeti nevelését. Az ítélet jog­erős.

Next