Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

. A kényszerű lakóhely-változtatás a legalapvetőbb emberi jogokat sérti — mondta a Külügyminisztérium szóvivője Alois Mock osztrák alkan­­cellár, szövetségi külügymi­niszter magyarországi látoga­tásával, az Alpok-Adria Munkaközösség jubileumi ülésével, valamint Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök küszöbön álló magyarországi látogatásával foglalkozott a Külügyminisztérium szóvi­vője hétfőn a minisztérium­ban tartott nemzetközi saj­tóértekezletén. Komoróczki István a Kül­ügyminisztérium nyilatkoza­tait ismertetve elsőként Alois Mock osztrák alkancellár május végi látogatásáról szólt. A hivatalos látogatás a két ország jól fejlődő kap­csolatainak állomása, a ma­gyar—osztrák magas szintű politikai párbeszéd fontos eleme volt — hangoztatta. A külügyminiszterek nagy fi­gyelmet szenteltek az 1995-re tervezett, Budapesten és Bécsben közösen megrende­zendő szakvilágkiállítás té­májának. A szóvivő ezután Radzsiv Gandhi közelgő látogatásá­nak jelentőségét méltatta, majd a hazai és a nemzetkö­zi sajtó jelenlévő képviselői­nek kérdéseire válaszolt. Az egyik újságíró azt firtatta: a Külügyminisztérium milyen lépéseket tett annak kap­csán, hogy Romániában újabban nem engedélyezik a helységnevek magyar nyelvi alakjának használatát, s olyan nagyszabású település­­rendezési programot irányoz­nak elő, amely során meg­szüntetnék a nemzetiségiek lakta helységeket. Komorócz­ki István elmondta: április elején a Külügyminisztérium területileg illetékes minisz­terhelyettese bekérette a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetét. A megbeszélésen kifejtette: mélységes nyugtalansággal értesültünk arról, hogy április 3-tól­ Romániában, egy ko­rábbi rendelkezés újkeletű al­kalmazása nyomán, hivatalo­san és a különböző nemzeti­ségi nyelvű lapokban, kiad­ványokban a helységnevek csak román elnevezés szerint használhatók. Hangsúlyozta: elismerjük, hogy ez a rendel­kezés Románia belügye, ugyanakkor felhívtuk a fi­gyelmet annak magyar vo­natkozásaira. Az erdélyi tele­pülések a magyar történe­lemhez és a magyar nyelv használatához is kötődnek, a magyar helységnevek tiltása súlyosan sérti a nemzetiségi jogok gyakorlatát. Ezt az in­tézkedést indokolatlannak tartjuk, mivel nem lehet más célja, mint a nemzetiségi identitás gyengítése, a törté­nelem átírása, a nemzetiségi települések anyanyelvi elne­vezéseinek kitörlése az emlé­kezetből. A miniszterhelyettes egy­úttal aggodalmunkat fejezte ki a tervbe vett közigazgatá­si átszervezés várható követ­kezményei miatt. A kisebb falvak, települések tömeges felszámolása módosítja az or­szág etnikai képét, rendkívül hátrányosan érinti a nemzeti­ségi lakosságot. A tervezett kényszerű lakóhely-változta­tás a legalapvetőbb emberi jogokat sérti, a nemzetiségi falvak ezreit számolja fel fi­zikailag, annak minden kö­vetkezményével, így gyengíti a nemzetiségi közösségek ösz­­szetartozását, hagyományai megőrzését és ápolását. Ma­gyar részről nyomatékosan kértük, hogy a román fél térjen minderre vissza, és ad­jon magyarázatot a bennün­ket foglalkoztató kérdésekre. Sajnálatos, hogy a megnyug­tató válasz, többszöri sürgetés ellenére mindeddig elma­radt. ★­­ Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: Mint a román lapok hírül adták, Nicolae Ceausescu az utóbbi napokban két alka­lommal is — a szocialista or­szágok mezőgazdasági kérdé­sekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai előtt és a Dolgozók Országos Tanácsá­nak kibővített ülésén — szólt a Romániában napirenden lé­vő területi és településrende­zési program megvalósításá­ról. A Scinteia, a Romania­­ Libera és a Scinteia Tinere­­tului részleteket közölt e fel­szólalásokból. Az RKP főtitkára szóvá tet­te, hogy a területrendezésben nem valósították meg az elő­irányzatot. Felszólította a hi­vatalos szerveket, hogy még az idén minden megyében dolgozzák ki az intézkedési programokat. Megerősítette, hogy pár százzal csökkentik a jelenlegi községek és csak­nem 50 százalékkal a falvak számát. „Lemondunk a kis falvakról, amelyeknek nincs perspektívájuk a fejlődésre, lakosaik munka- és életkö­rülményeinek biztosítására” — hangsúlyozta. Nicolae Ceausescu leszögez­te: a nemrég megalakított központi szervnek a legrövi­debb időn belül ki kell dol­goznia a szükséges intézke­déseket. Kitért arra, hogy valamennyi megyében ele­mezni fogják ezeket a köz­ponti intézkedéseket a lakos­sággal együtt, s kijelölik a megmaradó községeket és az új agráripari központokat, amelyeket fejleszteni fognak, hogy az ott élőknek jobb élet- és munkakörülményeket biztosítsanak. A falvak számának csök­kentésére vonatkozó program az ország valamennyi megyé­jét, így a magyar nemzetisé­gűek lakta településeket is érinti. Hargita megyében pél­dául jelenleg 236 falu talál­ható, ezek közül legalább százat lerombolnak, felszá­molnak. A falvak száma ma Fehér megyében 658, Maros megyében 487, Biharban 435, Kolozs megyében 420, Szat­­máron 226, Kovászna megyé­ben pedig 122 — ezek közül több száz eltűnik a térképről. Kelet-Magyarország Díj a nyíregyházi színháznak Átadták a VII. Országos Színházi Találkozó díjait hét­főn Budapesten, a Fészek Művészklubban. A találko­zón 10 vidéki és 10 főváro­si színház vett részt. A zsű­ri a legjobb együttesnek járó fődíjat nem adta ki. A leg­jobb előadás díját Ascher Ta­más kapta meg a kaposvári Csiky Gergely Színházban színre vittt Erdman: Az ön­gyilkos című darabjának rendezéséért. Több kapos­vári színészt is jutalmaztak: Koltai Róbertet, Kulka Já­nost és Molnár Piroskát. A másik fődíjat Garas De­zsőnek ítélték oda az Álla­mi Bábszínházban műsorra tűzött Shakespeare: A vihar című előadás rendezéséért. A legjobb női főszereplő díját Törőcsik Mari vette át, a legjobb díszletért járó díjat Fehér Miklósnak ítélték oda. A legjobb dramaturgmunká­ért járó díjat Osztovics Le­vente kapta Krleza: Galícia című előadásáért — ezt a da­rabot a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház mu­tatta be. A zsűri különdíját nyerte el a debreceni Csokonai Szín­ház, illetve a Magyar Állami Operaház. Vasúti katasztrófa A hétfői adatok szerint 73- ra emelkedett szombaton a Szovjetunió Arzamasz váro­sában történt vasúti kataszt­rófa áldozatainak száma. A szerencsétlenség helyszínén jelenleg mintegy 2000 építő­­munkás bevonásával éjjel­nappal helyreállítási mun­kálatokat végeznek. A glasznoszty közelről (5.) Ki a főszereplő? A NÉPSZERŰ ÉS KRITI­KUS Szocialiszticseszkaja In­­dusztrija című moszkvai új­ság főszerkesztő-helyettese Vaszilij Fegyin arról beszél, hogy a gazdaság a legalapve­tőbb politika, amire a sajtó mindig is nagy figyelmet for­dított. Hogyne lenne így ma, amikor attól függ az egész átalakítási folyamat. És ne­hogy valaki azt higgye — folytatta —, hogy csupán a gazdasági lapokat érdekli a gazdaság. Az irodalmi újság legalább annyit foglalkozik vele. Csak éppen másként. A demokrácia folyamatának is fő részese a sajtó. Amikor az SZKP főtitkára a szer­kesztőségi műhelyek képvi­selőivel találkozik — és ez ma nem ritkaságszámba me­nő alkalom — soha nem mu­lasztja el megjegyezni, hogy a tömegek mozgósítására je­lenleg két legfontosabb esz­köz van: a párt és a sajtó. Ennek megfelelően változ­tak a szerkesztőségek körül­ményei. Ma már ők döntik el mit közölnek és hogyan. Ezek növelik az újságíró fe­lelősségét. „Nem mintha már minden rendben lenne minálunk. Bennünk van még a félsz, a felfelé nézegetés, a sokszor teljesen felesleges öncenzúra, másrészt nem mindig pontos, jó néhányszor pedig felszínes az éles kriti­ka ...” Az embereket nagyon is érdeklő témáról egyik-má­sik lapban olykor csupán rö­vid, semmitmondó kommü­niké jelenik meg. Még min­dig csak kevés szerkesztő ve­szi magának a bátorságot, hogy önállóan, részletesen és egészen alaposan tájékoztas­sa az olvasót a fontos ta­nácskozásokon elhangzottak­ról. A MERÉSZEBBEKET LAPTÁRSAIK MUNKA­TÁRSAI ARRÓL FAGGAT­JÁK, kitől kértek erre enge­délyt, kitől kaptak felhatal­mazást. „Alig hiszik el, hogy senkitől, hogy mi sem ter­mészetesebb, mint egy-egy beszélgetésnek a nyilvános­ság elé kerülése. Tanulni kell még ezt a szabadságot, bár az új jogosítványokkal élni nem éppen könnyű, különö­sen most nem, hogy érvénye­sülni kezdenek a gazdálkodás­­új módszerei. Naponta szü­letnek az új és újabb kérdé­sek: mi legyen a nyereség­gel, lesz-e szakember az új technikához — és a többi. Ahol áttértek az új gazdasági módszerekre, ott pszicholó­giai problémák is felvetőd­nek." Említi, rengeteg ügyben fordulnak ehhez a laphoz. Megírják például, hogy a jobb teljesítményekhez hiá­nyoznak a jó utak, a bölcső­dék, az óvodai helyek, a la­kások. Megszokták, hogy kérniük kell és kapnak. Most azt kell magyarázni, hogy nincs lehetőség a központi alapokból, az önelszámolás arra való, hogy nyereséget termeljenek és azt épp a fen­tiekre használják fel. Fegyin kolléga lapjának egy új rovatában a brjanszki autógyár tapasztalatairól ír­va teszi szóvá: igen lelkesen támogatják a peresztrojkát az ott dolgozók, ám mikor közvetlenül érinti őket az új hatása, már lohad a lelkese­dés. Történt például egy bal­eset, amelyet a hegesztők okoztak, emiatt néhány nap­ra leállt a futószalag. Kinek a pénze bánja? — vetődött fel. A dolgozó kollektíva ah­hoz ragaszkodott, hogy az ál­lamé. „Sokat kell még azért tenni, hogy felébresszük az önállósággal járó felelősség­­érzetet. (Ez jellemző a fel­sőbb irányító szervekre is.) Előtérbe került nálunk a minisztériumok, főhatóságok átalakítása. Lapjainkban ol­vasható a funkcionáriusok véleménye arról, mit kellene csinálni. Másoknak. De nem mindegyikük tudja, hogy a jelenlegi viszonyok jelentő­sen módosítják az ő tevé­kenységi körüket is ..." KÜLÖNÖSEN NAGYOK A GONDOK AZ ÁRKÉP­ZÉSBEN. A Szovjetunióban az élelmiszerek ára is sokkal kisebb, mint a termelési költség. A kenyér például 120 százalékos állami támogatást igényel, s ez minden termék­re vonatkozik. Fel­ kell tár­ni, indokolni az árreform szükségességét, közösen gon­dolkodni miként folytassuk, hisz ez olyan érzékeny pont­ja életünknek, amely minden embert személyesen érint. Fontos meggyőzni az olvasót, hogy az álreformot halogat­ni, tologatni a problémák göngyölítését jelenti. Sokszor közli a lap az el­lentétes véleményeket, sok­szor száll vitába egy-egy le­vél szerzőjével, de a saját munkájára vonatkozó kriti­kának is helyt ad. Egyben azonban újságíró és olvasó is megegyezik: tegyék színeseb­bé, változatosabbá az újsá­gokat, legyen mind szemé­lyesebb az írások hangja, növekedjék az olyan publi­káció, amelynek főszereplője az ember, aki nem csupán munkás, de vállalati vezető, vagy éppen miniszter is le­het. Mert mi volt korábban? Az újságíró ment egy válla­lathoz, megírta a cikkét ar­ról, mi a rossz, majd végül megkérdezte a főhatóságot, mit akar tenni. Most meg­próbálják szélesebben ele­mezni a valóságot. S e mód­szer nyitott agyakra talál, az olvasónál, özönlenek a leve­lek, tartalmuk lényegesen eltér a korábbiakétól. Akkor egy-egy konkrét esetet pa­naszoltak, most viszont vé­leményt mondanak a dolgok helyi alakulásáról. „SAJTÓNK MA A KRITI­KAI TEVÉKENYSÉG CSÚ­CSÁN VAN. Most már talán eljött az ideje, hogy konkré­tan megvizsgáljuk mit sike­rült tenni eddig. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy befejeztük a bírálatot. El­gondolkodtató, hogy a sta­tisztikai hivatal elnökével ké­szített interjú a statisztika nyíltságáról nem szorosan vett bírálat, mégis milyen égetően fontos terepe az át­alakításnak. Mert bizony ko­rábban ... Kopka János A képen­ épül az orenburgi gázfeldolgozó harmadik üte­me. A nagy kérdés: lesz-e elég szakember az új techni­kához? KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Az MRT énekkara énekel. — 10,05: Kapcsoljuk a szegedi körzeti stúdiót. — 10,25: Fúvószene. — 10,59: Népdalkörök énekelnek. — 11,28: A Pickwick Klub. Re­gény folytatásokban. — 12,45: Világhírlap. — 13,00: Klassziku­sok délidőben. — 14,10: Magya­rán szólva. — 14,30: Dzsessz­melódiák. — 14,59: Gobbi Hilda rádiós szerepeiből. — 3,5,39: Bikfalvi Júlia népdal-felvéte­leiből. — 16,05: Zeneiskolások­nak zeneiskolások muzsikálnak. — 16,20: A Nyitnikék postája. — 17,00: Könyvheti mozaik. — 17,29: Beszélni nehéz. — 17,45: A Szabó család. — 19,30: Embe­ri dolgok. — 20,30: Lakáshely­zetek. — 21,00: Berlioz: Faust elkárhozása. — Közben: 22,00: Hírvilág. — 22,30: A szimfonikus zene folytatása. — 23,36: Vo­nósmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Slágermúzeum. — 9,05— 12,00: Napközben. — 12,10: Ze­nés játékokból. — 12.30: Berki László népi zenekara játszik. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Negyedszázad a pályán. — 15.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Kamaszpanasz. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! •— 20.05: Nóta­est. — 21,10: Bűn az élet. Rész­letek. — 21,30: Moszkvából ér­kezett. — 22,00: Húszas stúdió. — 23,10: Dzsessz. 23,55: Csong­rádi Kata­ énekei. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli műsor szerkesztője: Ágoston István) — 17.30: Hírek — Egy kis romantika, zenében — Egészségünk, Dr. Kovács La­jos előadása az időskorúak ott­honi ápolásáról — Vadvizeink­ről . . . (Rudi Zoltán) — 18.00— 18.30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet) MAGYAR TV 8.55: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9.00: Képújság. — 9.05: Vizek, vízpartok élővilága. — 9.35: Plusz egy fő. — 10.10: Ca­­pek: Benda színész és a többi­ek. Tévéjáték. — 11.00: Mozga­tó. — 11.10: Képújság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Három nap té­véműsora. — 17.05: Erős fiúk jutalomútja. Riport-dokumen­tumfilm. — 17,40: Kalendárium — 1988. Ismeretterjesztő maga­zin. — 18,25: Reklám. — 18,35: Tévétorna. — 18,40: Nils Hol­­gersson csodálatos utazása a vadludakkal. NSZK rajzfilm­sorozat. A medvecsalád. — 19,05: Esti mese. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Mindenki tanköteles. Csehszlovák filmsorozat. 10. rész. — 21,00: Stúdió *88. — 21,45: Kardiológia. — Amerikai egészségügyi filmsorozat. 11. rész. — 22,00: Anyanyelvünkön. Magyarok a Kárpátalján. Do­kumentumfilm. — 22,30: Híradó 3. 2. MŰSOR 17.20: Képújság. — 17.25: Hí­rek román nyelven. — 17.30: Janikovszky Éva: Már megint a 7 b! — 18.05: Hucul pásztor­tűz. — 18.25: Hangverseny. J. S. Bach: Parasztkantáta. — 18.55: Autó-motorsport. — 19.15: Min­denki tanköteles. Csehszlovák filmsorozat. 9. rész. — 20.05: Képújság. — 20.10: Ecranul ma­gazin. — 21.00: Híradó 2. — 21.15: Betűreklám. —21.20: Egy félidő Ferenc császárral. Port­réfilm. — 22.05: Képes nóták. — 22.40: Képújság. SKY CHANNEL 6,30: Reggeli show. — 7.30: Gyermekműsor. — 8.35: Zenei ajánlatok. — 9.35: Toplista. — 10.35: Rock-show. — 11.35: An­gol zenei hírek. — 12.05: Brit slágerlista. — 13.05: Amerikai sorozat. — 14.00: Man-szigeti motorverseny. — 14.30: Autó­motorsport. — 15.00: Amerikai egyetemi futball. — 16.00: Rock. — 17.00: Gyermekműsor. 18.00: Főszereplő: Chuck Connors, Western. — 18.30: Kísértetkapi­­tány. — 19,00: Vígjáték. — 19,30: Kalandfilmsorozat. — 20,30: Akciófilm. — 22,00: Man-szigeti motorverseny. — 22,30: Ifjúsági magazinműsor. — 23,30: Rock. — 0,30: Mi újság a brit zenei életben? — 1,00: Dvorák-művek.. — 1,45: Mozart: Hegedűverseny. — 3,00: Műsorzárás. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: LILI MARLEEN. Ea.: 16. 18 és 20 óra! Videoház: video: A ZSARU SZAVA (fr.) Béke mozi: HOSSZÚ BÜCSÜ. (sz.) Ea.: 16 A POKOL KATO­NÁI. (USA). Ea.: 18 és 20! Móricz mozi: BIZTOS HA­­LÁL (japán). HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG KB 1988. június 7., kedd 1988. június 7. E héttől: Nyíregyházi Nyár (Folytatás az 1. oldalról) nóti Színpad kabaréműsora kínál kellemes kikapcsoló­dást. Júliusban még két to­vábbi program lesz, az MVMK hangversenytermé­ben egy amerikai ifjúsági ze­nekar koncertezik 17-én, a szabadtéri színpadon pedig Magyar passió címmel a bib­lia színpadi feldolgozását nézhetik meg az érdeklődők július 22-én. Ezt a műsort egyébként az idei színházi évadban nagy sikerrel a Jur­ta Színházban játszották. A műsoriroda szervezői el­mondták, hogy jól jár, aki egy négy előadásra szóló­­, Lili bárónő, Jeanne d’Arc, Radnóti Kabaré, Magyar pas­sió — bérletet vált, mert így mintegy 30 százalékkal ol­csóbban jut a jegyekhez. Egyébként nem kell félni az esetleges rossz időtől sem, mert csak olyan rendezvényt kötöttek le, amelynek „eső­napja” is lesz, azaz rossz idő esetén más időpontban mu­tatják majd be a műsort. Gondoltak a szervezők a gyermekekre is, a vakáció­ban három műsor is szóra­koztatja majd őket. Június közepén a Staféta együttes zenei műsorát, a Népszínház Csodakarikás produkcióját, és augusztus 10-én pedig A Kristály BRT tanulságos elő­adását nézhetik meg a gye­­rekek. (bodnár)

Next