Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
2 Eljátszott felvételik... Utódot nevel az okos vezető Diplomások kerestetnek a megyében Ma már nem lehet elvitatni a szorító gazdasági kényszer formálta mondás igazát: képzett, új iránt fogékony szakembergárda alapozhatja csak meg egy vállalat nyereséges termelését. Örökletes adottságokkal küszködő megyénkben kevés a felkészült, szakmáját értő diplomás. — Ipartelepítéseink során a hagyományos ruha- és cipőipar bővítésén túl, olyan új szakágazatok honosodtak meg megyénkben, mint a kötő-, szövő-, gyapjú- és papíripar — világosít fel Kiss Zoltán, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője. — Kiújuló gondként jelentkezik nap mint nap a felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya. Különösen alacsony a könnyűipari műszaki főiskolát végzettek száma, ami hátráltatja a kvalifikált termelési feladatok ellátását. Létrehozott egy olyan képzési formát a megyei tanács — másokkal karöltve —,mely megoldani látszik a helyi gondokat. Az előzményekről és az oktatás mai állapotáról Lukácskó Zsolt, a megyei pedagógiai intézet osztályvezetője tájékoztat: — Egyéves előkészítő munka után 1986-ban megindulhattak az előkészítő tanfolyamok, és rá egy évre megindult az oktatás. Úgy is fogalmazhatnám, hogy a város három főiiskolája egy láthatatlan negyedikkel bővült . 1987 szeptemberében fogadja első hallgatóit a könnyűipari műszaki főiskola nyíregyházi kihelyezett tagozata, melynek a mezőgazdasági főiskola adott otthont. Három félévet itt tanulnak, majd szakterületek belépésével levelező formába megy át a képzés. Ekkor ágaznak szét a textil, ruha, bőr, papír és nyomdai szakok. Tizenheten kezdték meg tanulmányaikat az esti képzésen. Felmérve a három évvel ezelőtti szakember-igényeket, a számok alátámasztják az előzetes becsléseket. 139- en jelentkeztek a főiskola esti, 24-en a levelező tagozatára. Kihelyezett csoport indítására 15—20 jelentkező esetén kerülhetett sor. Ahhoz, hogy létrejöhessen az egyezség, a megyei tanács, az Ipari Minisztérium, a Művelődési Minisztérium, a tanárképző és a mezőgazdasági főiskola önzetlen támogatása szükségeltetett — a műszaki főiskola hajlandóságán kívül. Állandó a szakmai konzultáció az „anyaintézmény” és a két helyi főiskola óraadó tanárai között, ami az oktatás magas színvonalának az alapja. Áldozatot, sok-sok lemondást követel a hallgatóktól is az oktatás, mivel munka mellett, péntek délután és szombat délelőtt folyik az intenzív tanulás. Ezekben a napokban adnak számot tudásukról. Nem hagyható figyelmen kívül az iskola önköltséges felvételi előkészítő tanfolyama sem, ahol a műszaki főiskola tanárai saját szájízük szerint alakítják ki a tematikát. Életszerűbbé teszi a felkészülést az eljátszott felvételi vizsgák hangulata, mely pszichésen, lelkileg is előkészíti a felvételizőket a nagy megmérettetésre. Akik megfelelő szorgalommal végigcsinálják, jó eséllyel pályázhatnak. Levelezőre évente mintegy 25 —30 százalékuk nyer felvételt. — Az okos vezető — mondja Lukácskó Zsolt — mindent elkövet, hogy legyenek utódok, nem pedig a babérokra törő ellenlábast véli bennük felfedezni. Hangsúlyozom ezt annak ismeretében, hogy a változások nyomán mindinkább a szakmai végzettség kerül előtérbe a „gyorstalpalókkal” szemben. Egy kísérlet részének tekinthető ez a képzési mód, mely ha beváltja a hozzáfűzött reményeket, más irányban is kiterjeszthető. Megyénkben kevés a kereskedelmi és vendéglátóipari, pénzügyi és számviteli, valamint egészségügyi főiskolát végzett szakemberek száma. Elindulva ezen a kitaposott úton, megoldható lenne az ilyen irányú képzés is .. . (csonka) Úton a nemzetiségi jogok felé Ma alakul a Cigányok Demokratikus Szövetsége Hétfőn a KISZ Központi Bizottsága székházában megalakul a Cigányok Demokratikus Szövetsége. A szövetség szerveződésének az Országos Cigánytanács a kezdeményezője. Azzal a céllal fogtak bele tavaly decemberben, hogy ily módon elősegítik a cigányság belső integrációját. A cigánytanácssal szemben , főleg a cigány értelmiség kezdeményezésére, megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. E két nagy szerveződés tulajdonképpen szemben állt egymással. A szembenállás alapja az volt: más-más módon képzelik el a cigányság jövőbeni sorsát Magyarországon. Más-más módon értelmezik a társadalomba való beilleszkedést, a kulturális hagyományok megőrzését, a nem cigányokkal való együttműködést, a mai tennivalókat. (A Vasárnapi Hírek nyomán.) Kelet-Magyarság Az áremelés hatására Csökkent lapunk példányszáma Több hűséges olvasónk is érdeklődött: a napilapok árának emelése után hogyan alakul a Kelet- Magyarország példányszáma? Nos az áremelkedést követő napokban 104 ezerről alig több mint 80 ezerre esett vissza a példányszámunk. (Ez a csökkenés hasonló a többi megyei lapokéhoz, de jóval kevesebb, mint több országos napilapé.) Örömmel tudatjuk viszont, hogy az utóbbi időben ha lassan is, de szinte naponta emelkedik újra példányszámunk. A posta most 300 példánnyal több Kelet-Magyarországot rendel, mint január első napjaiban. Cigaretta, kávé, ital, desodor Szaporodnak a bolti lopások A szabálysértés olyan jogellenes cselekmény, amely a társadalomra csekély mértékben veszélyes. Ezek közé tartozik többek között a csendháborítás, a magánlaksértés, a becsületsértés, a jogosulatlan kereskedelmi tevékenység, a tulajdon elleni cselekmény. Dr. Hajdú Klárát, a nyíregyházi városi tanács igazgatási osztálya szabálysértési csoportjának vezetőjét a megyeszékhelyen elkövetett szabálysértésekről kérdeztük. Könyvet nem „visznek“ Elmondta, hogy 1988 elejéig viszonylagos csökkenést mutatott a szabálysértési statisztika. A múlt évben azonban sajnálatosan emelkedett az elkövetések száma. Úgy tűnik, a rosszabbodó életkörülmények következtében a jövőben sem várható javulás. Tavaly összesen 2139 esetben indítottak eljárást, ennek egyharmadát tulajdon elleni cselekmény miatt. Gyakoriak a bolti lopások. Cigaretta, kávé, ital és márkás dezodor a „legkelendőbb” cikk. Ellenben könyvet, hanglemezt még egyetlen esetben sem vittek el üzletből fizetés nélkül. Az említett esetekben, ha az áru értéke a kétezer forintot nem haladta meg (ugyanis addig minősül szabálysértésnek a lopás), átlagosan 2800 forint bírságot szabtak ki. Árdrágítás miatt ötven esetben indult eljárás, a büntetés itt sem maradt el , az átlag eléri a háromezer forintot. Mi az elzárás! Sokan nem is gondolják, hogy egy hangosabban átmulatott éjszaka ezer forintba kerülhet, ha a szomszédok megelégelik a csendháborítást. Tavaly százegy ilyen eset volt. Megdöbbentő a következő adat: 295 esetben tettek feljelentést a tankötelezettség megszegése miatt. Szerepel ezek között igazolatlan órák garmada és a beíratás elmulasztása Úgy látszik, még mindig vannak olyan szülők, akik nem tartják fontosnak, hogy gyermekeik az elemi ismereteket elsajátítsák. 1988-ban összesen több mint kétmillió forint bírságot szabott ki a tanács szabálysértések miatt. Ez háromszázezer forinttal több, mint az 1987-es. Egyre több gondot jelent a szabálysértők felelősségre vonása, akik igyekeznek kibúvókat keresni, nem ismerik el tettüket. Csökken az önkéntes befizetések száma, a többszöri felszólítás után is sokan inkább az elzárást választják. Ilyenkor viszont eljárási költséget számítanak fel, ugyanis a rendőri elővezetés a nyíregyháziaknak ötszáz, a vidékieknek nyolcszáz forintba kerül. Ezt viszont nem lehet „leülni”. Mind több a gyerek A legnagyobb baj azonban, hogy az elkövetők között egyre több a gyermek és a fiatalkorú. Ilyen esetben a tanács a gyámhatóságot kéri, hogy tegyen védő-óvó intézkedést. Ez azonban nem menti fel a szülőt a felelősség alól. csk Kabát, szoknya hitelre Kezdetben a lakást vettük meg részletre, majd a műszaki cikkeket. A hűtőszekrény, a mosógép, a televízió után jelenleg már ott tartunk, hogy a ruházati termékek megvásárlásakor sem kötelező kifizetni a teljes összeget. Ezt a lehetőséget azért vezették be a kereskedelmi egységek, mert az árak gyors emelkedése miatt egyre nehezebb megvenni a ruhákat. Jobban meggondoljuk, hogy mire adunk ki pénzt, s a megváltozott fogyasztói igények kedvezőtlenül hatottak a ruházati forgalomra. Ha mindig arra vártam volna, hogy együtt legyen a 15 ezer forint a bőrkabátra, akkor még most is a Meteorban porosodna — meséli Molnár Viktória vegyesbolti eladó. — Így meg a 40 százalék befizetésével már enyém lehetett a kabát, a hátralékot pedig hat hónap alatt törleszteni. Sokan irigykedve néznek végig rajtam, hogy milyen sok pénzem van. A keresetem azonban nem sok, 4—5 ezer forint körül keresek, csak éltem ezzel a lehetőséggel. Nyíregyházán a Meteor Kereskedelmi Vállalat 2. sz. boltja 1987-ben és 1988-ban bundákat és bőrkabátokat árult részletté 5 ezer forint felett. Az idén már nincs kedvezmény. — Nem tudom, miért szüntette meg a vállalat a részletfizetést — fogada Szilágyi János üzletvezető. — Lenne rá igény, csak ki kellene terjeszteni érvényességét más árukra is, s a hat hónap helyett 12 hónapra lehetne adni. A nagycsaládosok jobban fel tudnának öltözködni. A jövőben az lesz a meghatározó, hol tudnak az emberek részletre vásárolni. Ez jelenti a versenyt a boltok között, ki tud több kedvezményt adni. Ha rajtam múlna, kétezer forint felett mindent adnék részletre. A Kelet Áruházban a délelőtti órákban alig van vevő. Egy fiatalasszony szoknyát próbál, majd a kabátokat nézi sorba. — Örülök a részletfizetési lehetőségnek — mondja Fazekas Gyuláné. — Karácsony után, az év elején kevés a pénzünk, de muszáj öltözködni. Nekem is kell 1—2 ruha, de a kislányomnak és a kisfiamnak is szeretnék cipőt és pulóvert venni. Mindezt egyszerre nem tudnám kifizetni, így azonban igen. Talán az ügyintézést gördülékenyebbé lehetne tenni, ha nem kellene munkáltatói igazolást hozni, hanem elegendő lenne a személyi igazolvány bemutatása. Ebben az áruházban 1988. szeptemberétől lehet részletre vásárolni a konfekció, a kötött divatáru és a cipőosztályon 5 ezer forint felett 10 százalék befizetésével. — Feltételeink azonosak az OTP részletfizetési feltételével — tájékoztat Füredi Sándor, a Kelet-Coop Kerekedelmi Részvénytársaság főkönyvelője. — Mivel ez kereskedelmi hitelnek minősül, a részletfizetés 12 hónapra vonatkozik. Megközelítőleg a három osztály összesített forgalmának a 10 százalékát hozta nekünk a kedvezmény, ez körülbelül hatmillió forint. Ebből négymilliót a konfekció osztály forgalmazott, a másik két osztály 1,1 millió forintot. A részletfizetés módján nem lehet változtatni, szükség van a munkáltatói igazolásra, hiszen valamilyen garancia nekünk is kell. Feltétlenül érdemes folytatni a részletre történő árusítást, hiszen a szűkös viszonyok között minden értékesítési formát igénybe kell venni a lakosság ellátása érdekében, s ezért nem mondunk le más akciókról sem. (magyar) 1989. január 16. Peresztrojka a kishatárforgalomban Korlátlan számú utazás Szovjet-Kárpátaljára? Pénteken közölte lapunk, hogy március elsejétől négy új átkelőhely nyílik a magyar-szovjet kishatármenti forgalom számára: Beregsurány, Lánya, Barabás és Tiszabecs térségében. Most azt a nyilatkozatot olvashatják, amit a tárgyalások befejezése után (még a hivatalos jegyzékcsere előtt) adott a két delegációvezető a Kelet- Magyarországnak. — Mostanában többször esik szó gondokról, mint jó hírekről, ezért is öröm, hogy ezúttal jó hírekről számolhatunk be — kezdte a nyilatkozatot Sztankovics Imre, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője. — Több fordulóban zajlottak a magyar—szovjet tárgyalások, az 1985-ös államközi egyezmény alapján. Ungváron és Nyíregyházán is történt egyeztetés a megyei vezetőkkel, és ezután született megállapodás: 1989. március elsején négy új kishatárforgalmi átkelőhelyet nyitunk, ahol gépjárművel és gyalog reggel nyolc órától délután négyig közlekedhetnek azok az állampolgárok, akik kedvezményezettjei a korábbi megállapodásnak. (Szabolcs- Szatmárban hatvankét település lakóiról van szó.) Könnyített formában, egyszerűsített útiokmánnyal léphető át a határ, mindkét oldalról. A rendőrségen öt évig érvényes határátlépési okmányt kérhetnek az érintettek, s ez többszöri, korlátlan számú utazásra jogosít. — Nagyon elégedett vagyok tárgyalásaink eredményeivel — nyilatkozta Jurij Mihajlovics Sarkov, a Szovjetunió-i Külügyminisztériuma nemzetközi jogi osztályának helyettes vezetője. — Sajátossága ennek a tárgyalásnak, hogy nemcsak Budapesten zajlott, hanem eljöttünk az önök vendégszerető városába és Ungvárra is. A helyi szervekkel történt egyeztetések során olyan javaslatok is elhangzottak, amelyeket figyelembe veszünk majd az új államközi egyezmény kidolgozásakor. Jelenleg még csak az 1985- ös egyezményben érdekeltekre vonatkoznak a könnyítések. A mi állampolgáraink számára maximálisan egyszerűsítettük a dokumentumok megszerzésének procedúráját: elegendő egy-egy évre szóló betétlapot kérniük a belügyi szervektől, s ezzel több alkalommal is átléphetik a magyar határt. Minden alkalommal 30 rubelt válthatnak át forintra, de a tárgyalásokon elhangzott a szándék, hogy emeljük ezt az összeget. Tanulmányozzuk azt a javaslatot, hogy évi 500 rubeles keret legyen, amit akár egy összegben, akár részleteiben használhatnának fel. A tervezett új államközi egyezménnyel Szabolcs- Szatmár megye lakossága elégedett lesz — fogalmazta meg véleményét J. M. Sarkov —, mert gyökeresen tökéletesíteni fogjuk az egyszerűsített határátlépés rendjét. Nagy könnyítés lesz, hogy terveink szerint már a közeljövőben a két határ menti megye minden állampolgára élhet majd ezzel a lehetőséggel. Kérdésekre válaszolva a delegációvezetők elmondták, hogy a két megye élénk kapcsolataira tekintettel a négy újonnan megnyíló határátkelőhely szolgálati célú utazásokkor is igénybe vehető. Ha az egyéb feltételeknek megfelel, akkor ilyen esetben is megilleti az utazót az egyszerűsített határátlépés minden privilégiuma. Megállapodtak abban is, hogy a felesleges utaztatások elkerülése érdekében az átlépő áruk vámkezelését is megoldják az új átkelőhelyeken. Fontos eredményként értékelték, hogy közös helyiségben (szovjet területen) végzik majd az új határátkelőkön az útlevél-és vámellenőrzést. (Ezek az épületek már korábban elkészültek.) Természetesen Záhonynál is történhet az utazás az egyszerűsített módon. Beregsurány, Lónya, Barabás és Tiszabecs belépése azonban enyhíti majd a záhonyi átkelőhely jelenlegi zsúfoltságát. Magyar részről elhangzott az is, hogy az illetékes szervek felkészültek a változásokra, akár már a mai naptól igényelhetik — egyelőre természetesen csak a 62 település lakói — az új dokumentumokat. Sztankovics Imre értékelése szerint a most elfogadott és a várható könnyítések a szovjet átalakítás politikájának gyakorlati megvalósítását jelzik, s jól szolgálják a magyar—szovjet hivatalos kapcsolatokon túl a közvetlen emberi kapcsolatok fejlődését is. A kérdésre, hogy mikor várható az új egyezmény megkötése, ami a kedvezményeket kiterjeszti a határ menti megyék minden állampolgárára, így válaszolt: „A közeljövőben. Ebben a kérdésben nagyon optimista vagyok.” Papp Dénes Győzött Csehák Judit Citrom-díjas Déri János Véget ért „A ruha (is) teszi” sorozat a Vasárnapi Hírekben, melyben olvasóik szavazatai alapján mutatták be az öltözködésükre sokat adó, vagy kevésbé figyelő közéleti személyiségeket. Az első helyezettek: Csehák Judit miniszter, mint a legjobban és Déri János tv-riporter , mint a legrosszabbul öltöző ismert ember. A teljes sorrend végülis a következő lett: kategóriájában első Csehák Judit, második Kudlik Júlia, harmadik Czeizel Endre. A másik kategóriában Déri Jánost Váncsa Jenő, őt pedig Törőcsik Mari követi.