Kelet-Magyarország, 1990. március (47. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

A NAP HÍRE­­ Vorosilov helyett Vay Vay Ádám nevét veszi fel a volt Vorosilov lakta­nyában állomásozó alaku­lat ez év március 15-én. A lakosság és a honvéd­ség kezdeményezése nyo­mán a honvédelmi tárca hozzájárult a névfelvétel­hez, amelyre ünnepélyes állománygyűlésen kerül XLVII. évfolyam, 53. szám ÁBA: 5,30 FORINT 1990. március 3., szombat Befejezte munkáját az Országgyűlés Megfenyegettél­ a miniszterelnököt Az Országgyűlés pénteki munkanapján Sztrapák Fe­renc ismertette önálló indít­ványát, amelyben a képviselő a családi pótlék és a nyugdí­jak emelését szorgalmazta. Békesi László pénzügymi­niszter úgy vélekedett, hogy a kormány csak májusra ké­pes a kompenzáció emelésé­ről megfelelő javaslatot a képviselők elé terjeszteni. Sztrapák Ferenc továbbra is fenntartotta indítványát és kérte, hogy a márciusi ülésszakra a kormány ter­jesszen elő megfelelő javas­latot a kompenzációk emelé­séről. A honatyák úgy döntöttek, hogy csak a következő ülés­szakon foglalkoznak az an­nak idején a Szovjetunióba internáltak rehabilitációjá­val, együtt az egyéb jóváté­tele ügyekkel. A következő téma a por­nográf és egyéb szennyiro­­dalom nyilvános terjesztésé­nek szigorításáról szóló népi kezdeményezés volt, amit a képviselők határozatban tá­mogattak. Ezután Pregun István nyíregyházi képviselő interpellációjáról döntöttek. Eszerint az egyházi iskolák és egyéb intézmények is jo­gosultak ugyanolyan mérté­kű költségvetési támogatásra, mint a hasonló állami intéz­mények. Elfogadta a parla­ment azt a javaslatot, hogy március elsejétől a létmini­mum alatti ellátásokat emel­jék 4300 forintra. Szóba került a parlament­ben a belügyminisztérium lehallgatási botránya is. Németh Miklós miniszterel­nök elmondta, tavaly há­romszor kérte a belügyi szervek fokozott figyelmét. Először akkor, amikor élet­­veszélyesen megfenyegették, ha részt vesz Nagy Imre te­metésén. A második eset október 23-a volt, a harma­dik pedig november 2-a. Ekkor arról kapott értesí­tést, hogy egy megye volt MSZMP-vezetői puccsot ter­veznek. Ez a hír, mint a vizsgálatok bebizonyították, igaz volt. A vita után Mezey Károly, a bizottság vezetője, me­gyénk országgyűlési képvise­lője közölte, hogy a képvise­lők március 14-én plenáris ülésen találkoznak újra. M­unkaértekezlet a munkáról Kiemelt itatás a m­én A megyei foglalkoztatási feszpont dolgozói, valamint a 14 területi foglalkoztatási körzet alkalmazottai tartot­tak munkaértekezletet pén­teken a megyei tanácson. Amint a tanácskozás után dr. Munkácsy Ferenctől, az ÁBMH főosztályvezetőjétől megtudtuk, legfőbb cél a fennálló problémák meg­tárgyalása, a teendők tisztá­zása volt. A főosztályvezető megállapítása szerint me­gyénk csepp a tengerben, hiszen a munkaerőgazdálko­­dásban jelenleg országosan is tapasztalható valamennyi gondot és problémát tükrözi. Nincsenek könnyű helyzet­ben a foglalkoztatási köz­pontok, hivatalok sem, hi­szen az egyéni problémák megoldásához a növekvő létszám ellenére is kevesen vannak. Arra a kérdésre, hogy átlagosnál is nehe­zebb helyzetünket hogyan méltányolják és ellensúlyoz­zák az illetékesek. Mun­kácsy Ferenc elmondta: a munkanélküli-segély, az át­képzés a közhasznú munkák terén kiemelt figyelem, s jelentős pénzösszeg irányul Szabolcs-Szatmár-Beregre. Ezt bizonyítja, hogy idén már 300 közhasznú " állást kapott ez a terület, s a más szakmákra történő átképzés­nél is az átlagosnál nagyobb előnyt élvezünk. Magyar szakszervezetek Kongresszus három napig Pénteken a Budapesti Kongresszusi Központban megkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI. kong­resszusa, amelynek végső célja az országos szakszerve­zeti szövetség létrehozása. A tagság akaratából előreho­zott kongresszus célja, hogy lezárjon egy kor­szakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett szakszer­vezeti szerveződés megszűné­sét, és ezáltal megnyissa az utat egy új alapokon, új tar­talommal létrejövő szövetség megalakulása előtt — hang­súlyozta vitaindítójában Nagy Sándor, a Szakszerve­zetek Országos Koordinációs Tanácsának elnöke. A kong­resszus három napig tart. A Hollóházi Porcelángyár márkaboltot nyitott teg­nap Nyíregyháza belvárosában, a városi tanács föld­szintjén. A tervező és kivitelező szerint ez a márka­bolt a legszebb az országban található három üzle­tük közül. Az 1,2 millió forint költséggel kialakított, márvány és fa kombinációjával készült ízléses szak­üzletben 900 ezer forint értékű porcelánt, köztük Szász Endre európai hírű vázáit, fal­tásait találhatják a vá­sárlók. Az itt látható termékek talán visszacsempész­hetik életünkbe a harmóniát és a szépséget — e gon­dolatok jegyében nyitotta meg az üzletet Baja Ferenc, nyíregyházi tanácselnök-helyettes és Rigó Csaba, a gyár kereskedelmi igazgatóhelyettese. A képen: szebb­nél szebb porcelánáruk várják a vevőket. Orbán Viktor és a FIDESZ megyei képviselőjelöltjei Egy új Magyarországért: Itt és Most! Hősök tere, 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtár­sainak temetésén, Orbán Viktor: „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk ma­gunknak, amely azonnali tár­gyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának hala­déktalan megkezdéséről.” A FIDESZ megyei válasz­tási­­kampányának részeként dr. Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének országos listavezetője 1990. március 4-én, vasárnap vá­lasztási gyűléseket tart, ahol bemutatkoznak a FIDESZ képviselőjelöltjei ,is. FEHÉRGYARMATON va­sárnap délelőtt 11 órakor a művelődési házban bemutat­kozik a választópolgároknak .az SZDSZ-vel közös­ FI­­DESZ-jelölt, Siket Zsigmond. MÁTÉSZALKÁN vasár­nap délután 3 órakor a mű­velődési központiban bemu­tatkozik a választópolgárok­nak a FIDESZ jelöltje, Ki­esek Gábor.­ NYÍREGYHÁZÁN vasár­nap délután 6 órakor a mű­velődési központ hangver­senytermében bemutatkoz­nak a választópolgároknak a FIDESZ jelöltjei , Szent-Ki­­­rályi István és Mádi László. A jelöltek ajánlóit, min­den érdeklődőt szeretettel és tisztelettel vár a FIDESZ! 3. Figyelje az emblémát! A TRE­ESSE EUROMOBOLI RT. a raktárában megvásárolt „SZALKA”, „SZATMÁR”, „BORNEO” szekrénysorokra 1990. MÁRCIUS 1-től 31-ig 20% ÁRENGEDMÉNYT NYÚJT. Egyéb termékeinkre a 12% árengedményt és az 500,0 Ft fuvarköltségtérítést továbbra is bizto­sítjuk. CÍMÜNK: Mátészalka, Felszabadulás útja, Ipartelep (A­ TÜZÉP-teleptől 300 m-re.) NYITVA: Hétközben 9—15 óráig. Szombaton 8—12 óráig. ___________________________VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!____________________­_______(636) Gazdag program, szenzációk hélle a Művészeti hetek Ferenc Zeneművészeti Főis­kola különleges tehetségek osztályába járó növendékei adtak hangversenyt. Szintén tegnap négy kiállítás is nyílt a művészeti hetek alkalmá­ból: a Képző- és Iparművé­szeti Főiskola hallgatói a Pál Gyula-teremben, illetve a megyei művelődési központ­ban. a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközép­­iskola diákjai a Városi Ga­lériában mutatkoznak be. Fo­dor Ildikó és Mészáros Gá­bor keramikusművész mun­kái pedig a művészeti szak­­középiskolában láthatók. Két alkalommal is vendég­szerepel Nyíregyházán az eg­ri Gárdonyi Géza Színházra jövő héten hétfőn 19 órától a Móricz Zsigmond Színház­ban mutatják be A salemi boszorkányok című drámát, majd 22-én a Krúdy Színpa­don lépnek a közönség elé a Bűnhődés című produkció­val. A Móricz Zsigmond Színház egy Oscar Wilde-ko­­média, a Bunbury premier­jét időzítette a művészeti he­tek idejére, a Színház- és Filmművészeti Főiskola pe­dig a Minna von Barnhelm című darabbal szerepel majd Nyíregyházán, önálló estje lesz Hegedűs D. Gézának, valamint Piros Ildikónak és Huszti Péternek. Két elő­adásban is láthatjuk a Thá­­lia Színház nagysikerű, Mindhalálig Beatles című produkciójának koncertvál­tozatát. Az idén is helyet kapott a programban az Állami Balett Intézet ifjú táncosainak gá­lája és az Artistaképző In­tézet növendékeinek műsora. A hangversenyek sorát a Szabolcsi Szimfonikus Zene­kar hétfői koncertje nyitja. Válogatást mutat be az első­éves hallgatók filmjeiből a Színház- és Filmművészeti Főiskola. A hazai filmművé­szet új terméséből A halál­raítélt, a Balladák filmje és a Könnyű vér című alkotást tekinthetjük meg. A Hatodik Síp című kárpátaljai irodal­mi folyóiratot a megyei könyvtár hívta meg a művé­szeti hetekre. (gm) Szenzációszámba menő eseményt ugyan nem kínál, de kétségkívül tisztes szín­vonalúnak, a választékot te­kintve pedig kifejezetten gazdagnak ígérkezik a nyír­egyházi művészeti hetek idei programja. A megnyitót pénteken este tartották a Váci Mihály mű­velődési központban, ahol előbb Baja Ferenc, a város tanácselnök-helyettese mon­dott köszöntőt, majd a Liszt Az oktatás szabadságáért Olyan időket élünk, ami­kor minden nap százszoro­san számít: lázas sietség­gel igyekszünk jóvátenni évtizedek hibáit és bűneit, pótolni azt, amit elmulasz­tottunk. Szétzilálódott ok­tatásügyünk is forrong, szá­mos avíttnak hitt, de an­nak idején mégiscsak kivá­lóan működő intézmény — mint az iskolaszék vagy a nyolcosztályos gimnázium — látszik feltámadni a tetszhalálból. A szabályo­zás olykor csak követni ké­pes az előreszaladókat — gondoljunk csak a miskol­ci, magánszervezésű böl­csészkarra. Ezért aztán némi aggo­dalommal figyeltük, miként alakul az országgyűlésen az oktatási törvény módosítá­sáról szóló javaslat sorsa hiszen ha nem sikerül dűlő­re vinni, akkor vesztünk egy évet, és ilyen késede­lem manapság szinte évtized­del ér fel. Az aggodalom nem is bizonyult alaptalannak, mert a jelek szerint a kép­viselők nem mérték fel az ügy horderejét; az első szavazáskor a feltétlenül szükségesnél jóval keveseb­ben tüntették ki figyelmük­­kel az ülésszak eme napi­rendi pontját, s az ismé­telt szavazáskor is éppen csak hogy átbillent a mér­leg nyelve. Ami pedig nem keveseb­bet jelent, mint hogy meg­szűnik az iskolaalapítás állami monopóliuma. Ed­dig a tanácsoké volt ez a jog, a jövőben azonban ma­gán- és jogi személyek, egyházak, alapítványok is létesíthetnek oktatási intéz­ményeket. Mi több, nem is a létesítéshez, hanem az intézmény működésének megkezdéséhez kell az ala­pítónak engedélyt kérni. (Általános és középiskolák esetében a tanácstól, főis­kolánál a Minisztertanács­tól, egyetemnél pedig az Országgyűléstől.) Az termé­szetesen nem várható, hogy most aztán gombamódra kezdenek szaporodni az ilyen intézmények, hiszen a legnehezebb éppen az, hogy megteremtsék a működés feltételeit — de a sorompó legalább már nyitva áll. Ez az „igen” lényegesen nagyobb szabadságot adott az egyetemeknek és a főisko­láknak is, amelyek most már — többek között — maguk dönthetnek a felvételről, a felvételi vizsga követelmé­nyeiről, sőt, ha úgy látják jónak, akár el is tekinthet­nek a jelentkező ilyenfajta megmérettetésétől. Ha a gyökeres változás­hoz nem is elegendő az ok­tatási törvény most elfoga­dott módosítása, abban mégis csak sokat segít majd, hogy iskoláink, főis­koláink és egyetemeink rendezhessék soraikat, fel­mérjék lehetőségeiket. S aztán start...

Next