Kelet-Magyarország, 1993. március (50. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1., hétfő Nehéz volt a győzelem a kosárlabda városában Miskolc (Molnár Béla) — A „Kosárlabda városa” díjkiosztó ünnepség kereté­ben a miskolci városi sport­csarnokban tartották a MEAFC-Tanárképző férfi mérkőzést, a Diósgyőr- MTK női elődöntő előtt, így nem csoda, hogy a labda fel­dobásakor mintegy 1500-an ültek a lelátókon. Miskolci EAFC-Nyír­­egyházi TK 75-85 (39-37). Miskolc, városi sportcsar­nok, 1500 néző, v.: Szász, Kovács Z. Tanárképző: Fe­jes (19), Taraszov (22), Skurin (20/3), Sitku (4), Bartók (7/3). Csere: Cservék (3/3), Szemerszki (6), Zom­­borszky (4). Edző: Elek Tamás, Sallai József. Az eredmény alakulása: 5. perc: 6-8, 9. p.: 16-16,13. p.: 20-27, 24. p.: 47-42, 27. p.: 51-52,35. p.: 66-67,38. p.: 71-81. Bartók és Cservék három­pontos kosaraival indított a vendégcsapat, de a kosár­­özön nem akart beindulni. A hazaiak jól tartották magukat Ádám és Deák révén. A fő­iskolásokat feszélyezte a nagy csarnok, a szokatlan szurkolás (akkumulátorokról működtetett szirénák), ennek ellenére Skurin és Fejes pontjaival vezetést szereztek. Feltűnt, hogy a magas em­bereket nem tudták kellőkép­pen játékban hozni a vendé­gek, és a védekezésük is ha­gyott kívánnivalót maga után. Sitku összefejelt az el­lenfél egyik játékosával, fel­repedt a szemöldöke, a vérző sebet az orvos leragasztotta, de a hórihorgas játékos ezután elbizonytalanodott. A második félidőben fel­váltva estek a kosarak, és meglepetésre a hazaiak Sza­bó ügyes találataival sokáig vezettek. A vendégeknél Fe­jes tartotta a lelket a csapat­ban. A 27. percben három tá­madást is kosárral fejeztek be, miközben nem kaptak egyetlen kosarat sem. Ezzel a nyírségiek átvették a vezetést. A vendégcsapat fel­javult védekezésben, főként Szemerszki és Zomborszky jeleskedett. Aztán Taraszov percei következtek, aki eddig eltűnt a mezőnyben. A haj­rában viszont vállára vette a csapatot, és sorozatban 18(!) pontot dobott. Különösen alapvonali betörései ellen nem találták az ellenszert a hazaiak. A tízpontos előny végre lehűtötte és lecsen­desítette a hazai szurkolókat, akik a meccs végére zsú­folásig megtöltötték a csar­nokot, készülvén a női rang­adóra. Az utolsó pontot is Tara­szov dobta, és az Elek Sallai edzőpáros megnyugodhatott, együttesük megszerezte a párharc második győzelmét is. A bentmaradást a szom­baton, a második hazai mér­kőzésen be lehet, sőt be kell biztosítani! Kisvárdai kiütés az első félidőben Kisvárda (B. F.) : Va­sárnap délelőtt újabb mér­kőzést játszott az NB I-es kisvárdai női kézilabda­együttes. Azokat a testne­velési egyetemistákat fo­gadták, akiket a főváros­ban is legyőztek. A hazaiak bizakodva tekinthettek a mérkőzés elé, hiszen min­denki rendelkezésre állt. Kisvárdai SE-TFSE 17-9 (10-1). Kisvárda, ezer néző, v.: Gyúró, Láda. KSE: Demeter - Demeter A. 4, Fodor, Agárdi 4, Prok 6/2, Igna­­tyenkó 1, Zágonyi 1. Csere: Tóth (kapus), Kulcsár 1, Za­­gybraka, Huszák, Szántó. Edző: Berzsenyi Mária. Ki­állítások: 2, illetve 8 perc. Hétméteresek: 4/2, illetve 6/4. Az első félidőről mindent elmond az eredmény. A ha­zaiak olyan ragyogóan véde­keztek, hogy az ellenfél mindössze egyetlen gólt tu­dott szerezni (a 19. percben), amire nem sokszor volt még példa az első osztályban. A játékot végig irányító kisvár­­daiak már ekkor eldöntötték a mérkőzés és a fontos két pont sorsát. Éppen ezért szünet után már azok is sze­rephez jutottak, akik addig csak a kispadon ültek. Úgy tűnik, a Berzsenyi-munka egyre inkább gyümölcsözik, és ez biztató a jövőre nézve. A vendéglátóknál a két De­meter, Prok és Agárdi játéka külön elismerést érdemel. Zsuzsa, a peches A sorsolás Joszelianinak kedvezett Nyíregyháza (KM) . Nem volt szemcséje Polgár Zsuzsának.,A Polgár lányok legnagyobbja a Monte-Car­­lo-i sakkvilágbajnok-jelölti döntő megnyerésének kapu­jában megbotlott, nem tudott élni a a lehetőséggel. Ellen­fele, a grúz, Nana Joszeliani vesztes helyzetből állt fel a padlóról, és a pénteki füg­gőjátszmát megnyerve 4-4- re alakította az eredményt. Ezután rövidített játszmák­ra került sor, amelyek szin­tén nem hoztak döntést. Mindkét versenyző két-két partit nyert meg, úgy, hogy Polgár kétszer is a győzelem kapujában volt. Úgy látszik azonban a küszöb túl magas lett, mert azon átlépni nem sikerült. Szombat este — más lehetőség nem marad­ván — sorsolással döntötték el, ki legyen a jelenlegi vi­lágbajnok, a kínai Xie Jun el­lenfele. A szerencse a grúz sakko­zónőnek kedvezett, így au­gusztusban ő ülhet az asztal­hoz. Ki tudja, mikor jut még­­egyszer ilyen lehetőséghez Polgár Zsuzsa? SPORT Kelet-Magyarország ] ] Vass első New York (AFP) — A New York-i Central Parkban és környékén rendezték meg a 100 kilométeres ultramaratoni futóversenyt. A nők küzdel­mében Vass Márta (8:21.19) több mint hét perc előnnyel el­sőként érkezett a célba az amerikai Kris Clark­ Series előtt. A férfiaknál a brazil Valmir Nunes győzött. Christie nem megy Torontóba London (Reuter) — A brit atlétikai vezetés hat érmet vár versenyzőitől a torontói fe­dettpályás világbajnokságon. A vasárnap kijelölt csapatból hiányzik a 100 méteres sík­futás olimpiai bajnoka, Lin­ford Christie. Svéd öröm a végére Falun(MTI)­­ A svédor­szági Falunban a férfiak mara­toni sífutószámával, az 50 km-es szabadstílusú verseny­nyel zárult az északi sívilág­bajnokság. A házigazdák érem nélkül várták a vasár­napot. Valamit megérezhettek a közelgő sikerből, hiszen 50 ezren (!) voltak kíváncsiak. Az utolsó esélyt maximálisan megragadta a 29 éves Torgny Mogren, aki címvédőhöz mél­tóan versenyezve megnyerte az 50 km-t. A svéd sífutó két évvel ezelőtti diadalára rádup­lázva megtörte a norvégok egyeduralmát, hiszen előtte valamennyi férfiszámot a vi­kingek nyerték meg. Mik történnek a sportpályákon­? Somos István ex-játékvezető-szakíró gyűjteményéből Csodabogár Bajorországban történt, Per­­lesruetban, ahol a helyi csapat a szomszédos Rudertinggel játszott a bajnokság második helyéért. A hazaiak 2-1-re ve­zettek, aztán áttört a Ruderting jobbszélsője, lövés és a kapus parádés robinzonáddal húzza le a labdát. Legalábbis az egyi­ket. Mert a másik labda a há­lóban táncol és a Ruderting szurkolói ujjonganak a lelátón, a hazaiak eléggé dermedtek, a játékvezető sípol és középre mutat. Mi történt? A pálya mellett — hiába ez minden kispályán így van — srácok játszottak. Egy hosszúra sikerült átadás... a kapus az ő labdájukra vető­dik — észre sem veszi a mási­kat az igazit. Perleszent óv, a szövetség széttörheti a fejét. Winettou és a vének Az amerikai Great Birch­­wood városka két intézmény­ről nevezetes. Az egyik, az ag­gok menhelye, a másik a har­cias komancsindiánok rezer­vátuma. Néhány tárgyilagos megfigyelő szerint nincs sok különbség a reszkető aggas­tyánok és a koldussorba süly­­lyedt rézbőrűek között, egy­formán szánalomra méltó lát­vány mindkét tábor lakossága. Azazhogy... az egyik mégis­csak különb... Mert a menhely lakói nemrég íj­ász versenyre invitálták az indiánokat. A verseny eredménye — fiata­lok, romantikus lelkek ne ol­vassátok— 82-47..., bizony az aggastyánok javára. És Wi­nettou forog a sírjában. Csak egy kis emlék A Perut járó FC Santos hosszas huzavona után hajlan­dónak mutatkozott egy külö­nös bemutatómérkőzés leját­szására. A Lima fegyház „Bennlakóit” kellett másfél órán át elszórakoztatniuk. A foglyok óriási lelkesedéssel fogadták a brazil „kávéfiúk” játékát s a mérkőzés végén oi­­dalmenetben a vállukon hor­dozták körül Pelét a fogház udvarán. Az ifjú középcsatár csak jó­val később vette észre, hogy az ünnepeltetés során a töltőtolla és az aranyórája megmagya­rázhatatlan (?) módon eltűnt, így jár a „Fekete gyöngy­szem”, ha az „emlékgyűjtő” mesterek közé kerül. Máshol is előfordul Franhausenben történt az SSV Oranien kölyökcsapatá­­nak mérkőzésén. Az Oranien vezetőségének feltűnt, hogy bizonyos Peter Krauss, a csa­pat középhátvédje feltűnően gyengén játszik. Ólomlábakon mozog, hosszú percekig áll a pályán. Mikor a csapat lelke volt, villámgyors, kemény le­gényke. Meccs után nagy vizs­gálat következett, s ott min­denre fény derült. — Most jön a zápfogam — mondta Peter. Nagyon fáj. Mi­előtt a mérkőzésre indultam volna, bevettem három fáj­dalomcsillapítót. Már a kapu­ban voltam, amikor anyám utánam kiáltott. Elcseréltem a dobozt, altatót nyeltem. Sze­rencse a szerencsétlenségben. Mert ugye , hashajtó is le­hetett volna. Amazon síppal kevesen tudják, hogy az el­ső magyar női labdarúgó-já­tékvezető Németh Vilmosné „civilben” rendőr volt és 1947-ben, az Ajtay-Fenyves -Vámos szabálytudósok „agy­trösztje” előtt tett sikeres já­tékvezetői vizsgát. Némethné­­nek elsőként a derék vizsga­­biztosok gratuláltak a kitűnő végeredményhez és a követ­kező szavak kíséretében bo­csátották a játékvezetők rögös útjára: — Meg vagyunk győződve arról, hogy Önt — mint a „gyengébb nem” képviselőjét — nem fogják a pályán meg­verni. Legfeljebb ilyesfélét ki­abálnak majd be: — Bíró néni, aztán a mérkőzés után meg­várjuk majd a kiskapuban... Nulla A gyúró a partvonalon sza­lad és bemutatja a cserét jelző táblát, amelyen egy nulla lát­ható. A játékvezető nem érti. — Kicsoda az a nulla, akit maguk le akarnak cserélni? — Buta kérdés — mondja a gyúró. Természetesen maga.

Next