Kelet-Magyarország, 1993. november (50. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-17 / 269. szám

1993. november 17., szerda Kiszámíthatóbb feltételeket Orbán Viktor nyíregyházi tájékoztatója a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseiről Nyíregyháza (KM — BJ) — A vállalkozók számára eddig nem ismert gazdaság­­politikát fogalmazott meg a Fidesz a költségvetési vitá­ban. Ennek megismertetése a célja annak a az előadó­­körútnak, amelyet Nyíregy­házáról indított a Fiatal De­mokraták Szövetsége, s bár a vitának kiváló terepe az országgyűlés és az országos nyilvánosság, szükségesnek tartották, hogy személyes ta­lálkozók révén is mód nyíl­jék arra, hogy a vállalkozók megismerkedhessenek vele. Orbán Viktor, a párt elnöke azt fogalmazta meg, hogy Ma­gyarországon termelésköz­pontú, növekedésorientált kor­mánynak kell alakulnia 1994- ben, mert ha továbbra sem lesz gazdasági növekedés, akkor az ország a kül- és belföldi eladó­sodását nem tudja megállítani, s a nagy adósságteher akár pénzügyi összeomlást is elő­idézhet. Orbán Viktor úgy vél­te: a Fidesz által kidolgozott gazdaságpolitikai program al­kalmas arra, hogy fordulat kö­vetkezhessen be a gazdaság­ban. Eltörölni a forrásadót A fiatal demokraták ezt úgy szeretnék elérni, hogy az inflá­ció visszaszorítása mellett élénkítést segítő támogatási rendszert működtetnének. Mindenekelőtt eltörölnék a forrásadót, és nem vetnének ki minimáladót sem. Legfonto­sabb intézkedésként pedig nyereségadó-kedvezményt ad­nának a vállalkozóknak, még­hozzá — mint azt Orbán Vik­tor kiemelte — „óriási mér­tékűt”! Persze, csak azoknak, akik az eredményüket visz­­szaforgatnák a gazdaságba, beruházásra költenék jövedel­müket. A Fidesz még azt is el tudja képzelni, hogy az a vál­lalkozó, aki minden nyeresé­gét befekteti, egyáltalán ne fi­zessen adót.­­ Az elképzelés nem vala­mi csodaszer, attól egy csapás­ra nem oldódik meg a gaz­daság minden problémája, de alkalmas arra, hogy megvál­toztassa a mindenkori kor­mányzat, és az egyéni, illetve társasvállalkozók viszonyát. Megszüntesse a kölcsönös bi­zalmatlanságot, és kellő mér­tékűre növelje a beruházások számát. Egyben jelezte: az ország vezetése kész arra, hogy mindent megtegyen a gazdasági növekedés elérésé­ért — hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Természetes szövetséges Szólt arról is, hogy szerinte a magyar politika kezd egy normális, kiegyensúlyozott, nyugat-európai típusú tagozó­dás irányába haladni. Az egyik oldalra azok a pártok tartanak, amelyek a minél nagyobb el­osztás és adó álláspontját vall­ják, míg a másik táborba a ha­tékonyság és a gazdasági nö­vekedést hangsúlyozók kerül­nek. Orbán Viktor pártját az utóbbiak közé sorolta, a mun­kaadók érdekképviseleti háló­zatát természetes szövetséges­nek tartva. Pártja természetes kapcsolatbázisaként említette a vállalkozói réteget is. A fórumot követő sajtótájé­koztatón a Fidesz elnöke ta­ Elek Emil felvétele pasztalait összegezve úgy ér­tékelte, hogy szerinte a vál­lalkozók szívesen látnának olyan vállalkozásélénkítő gaz­dasági programot, amely ha­sonlatos a Fidesz-éhez, és amely a pénzügyi egyensúly szempontjai és az antiinflációs politika szempontjai mellett most már a gazdasági növeke­dés szempontjait is közép­pontba tudja állítani. Kedvező fogadtatásra talált az az elkép­zelés, hogy a beruházások élénkítése érdekében nagy nyereségadó-kedvezményeket kellene a vállalkozók számára megítélni. Sokkoló tendencia — A nyíregyházi vállalko­zói fórum igazolta azt a vára­kozást, hogy önmagában a gazdasági egyensúly szem­pontjait figyelembe vevő meg­szorító politika nem vezet ki ebből a helyzetből amibe az ország került — mondta Or­bán Viktor, majd azzal folytat­ta: a vállalkozókat is meglepte az a sok és így egymás mellé állítva sokkolóan is ható negatív tendenciát mutató sta­tisztikai számadat, amivel próbáltam érzékeltetni az ország gazdasági helyzetét. Ugyanakkor az is nagyon fon­tos tapasztalat, hogy a követ­kező kormánynak rendkívüli mértékben kell ügyelni arra, hogy a vállalkozók bizalmát elnyerje. Nagyon sokat kell dolgozni azért — mert az el­múlt három év kormányzati munkája nem volt elegendő rá —, hogy azt a bizalmi vi­szonyt, ami a vállalkozók és a mindenkori kormányzat kö­zött fenn kell, hogy álljon egy eredményes gazdaságpolitika megtartása érdekében, megte­remtse. Partnernek tekinteni ! Ma nagy a bizalmatlan­ság. Nem általában a kor­mánnyal szemben, nem ál­talában valamely pártokkal szemben, hanem úgy látom, mélyen ülő reflexek révén ál­talában a politikával szemben Tehát a kormányzatnak akkor is nyereségadó-kedvezményt kell adni a vállalkozók számá­ra, ha ennek a gazdaságpoli­tikai megtérülése nem olyan közvetlen, és nem jelent azon­nal pozitív folyamatot a gaz­daságban. Szükség van rá, hogy a vállalkozók érzékeljék: a kormányzat érti a prob­lémájukat, partnernek tekinti őket és ügyel arra, hogy olyan jelzéseket küldjön a vál­lalkozók számára, amelyekből az olvasható ki, hogy a politi­ka kiszámítható feltételeket tud teremteni a gazdálkodás számára. Orbán Viktor Vendég karácsonyra Nyíregyháza (KM) — A boszniai háború kegyetlen következményei a magyar családok többsége előtt köz­ismertek. Egyik következ­mény például, hogy mene­kült családok élnek mostoha körülmények között ha­zánkban. A Keresztény De­mokrata Néppárt nyíregyhá­zi városi szervezete ezért azzal a kéréssel fordul a csa­ládokhoz, hogy aki teheti, karácsony hetében lásson vendégül egy menekült gyermeket, hadd jusson ne­kik is az ünnep fényéből, békéjéből. Jelentkezni a KDNP székházában, Luther utca 6. alatt lehet szerdán­ként 18-19 óra között, vagy levélben Szilágyi István ön­­kormányzati képviselőnél. Ifjúsági szervezet Nyíregyháza (KM) — A Független Kisgazda Föld­munkás és Polgári Párt nyír­egyházi ifjúsági szervezete, a Független Magyar Ifjúság november 20-án, szombaton délután 15 órai kezdettel tartja alakuló ülését, melyre minden keresztény érzelmű, a közélet problémáira, kér­déseire fogékony fiatalt sze­retettel vár. Az alakuló ülés helye az FKgP Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei székháza, Nyíregyháza, Hősök tere 9., III. emelet. KÖZÉLET A KDNP-sek döntöttek Olyan képviselőket szeretnének, akiknek fontos a megye ügye Kovács Éva Nyíregyháza (KM) . Az egyéni választókörzetek döntő többségében már megtörtén­tek a jelölések, hellyel-közzel a megyei lista is készen áll. Mindezek bizonyítják, a Ke­reszténydemokrata Néppárt megyei szervezete készen áll a küzdelemre, a választási kam­pány megkezdésére. Batta István ügyvezető tit­kárral, egyben a párt megyei kampányfőnökével a lehetősé­gekről és a feladatokról be­szélgettünk. □ A Kereszténydemokrata Néppárt büszkén vallja: nem csak taglétszáma, népsze­rűsége is fokozatosan növek­szik. Hogyan vélekedik Ön er­ről? — Egyetértek a megállapí­tással, mert magam is azt ta­pasztalom, taglétszámunk szinte napról napra nő. Amíg 1990-ben országosan 2500 kö­rül volt a kereszténydemokra­ta párttagok száma, addig most csak Szabolcs-Szatmár- Beregben közel háromezren vagyunk, s ma már 76 helyi szervezetbe tömörülünk. □ Mivel magyarázza a fo­lyamatos növekedést? — Mint megyei kampányfő­nök és ügyvezető titkár, első­sorban a személyes kapcsolat­­tartást tartom fontosnak. En­nek eredménye szerintem, hogy ma már a tíz megyei vá­lasztókerületben ismerjük je­löltjeinket, akiket demokrati­kus úton, s nyugodt szívvel mondhatom, komoly erő­próbák után választottak meg a helyi szervezetek. Volt olyan körzet, ahol három-négy jelölt közül választották ki titkos szavazással a tagok a legjob­ban megfelelőt. Döntő szem­pont volt az általuk meghirde­tett program, az emberi hite­lesség, megbízhatóság is. □ Milyen kampányra ké­szülnek a kereszténydemokra­ták? — Jelöltjeink és jómagam is azt tartom, mi nem vesszük fel más pártokkal a harcot, nem mocskolódunk, nem táma­dunk. Nem a más hibájából akarunk tőkét kovácsolni, ma­gunkat szeretnénk megnyug­tatni, s ezek alapján kérjük az állampolgárokat, adják ránk szavazatukat. □ Úgy gondolja, hogy a je­löltek mindezen szempontok­nak megfelelnek? — Határozottan igen. Nem­rég Surján László volt a ven­dégünk, s örömmel mondha­tom, miután megismerte a képviselőjelölteket, úgy nyi­latkozott, nagyon jó és fiatal csapatnak tartja őket. A jelöltek többsége egyébként mezőgazdász, de van közöttük jogász, orvos, lelkész és vállalkozó is. □ Azt már tudjuk, mit vár­nak az emberek a következő választásokon bizalmat szerző képviselőktől. Elárulná, mit vár a Kereszténydemokrata Néppárt saját jelöltjeitől? — Elsősorban azt, hogy pár­tunk irányvonalát képviseljék, s elvárjuk tőlük, hogy Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg érdekeit helyezzék mindenek fölé, tölt­senek minél több időt majdani választókerületükben, ismer­jék meg az itt élők napi gond­ját, problémáját is. E szem­pontoknak tettünk eleget ak­kor, amikor kizárólag megye­beli képviselőket javasoltunk, s nem támogattunk távolabb élő, külső embereket.­­ Olyanok azonban bizo­nyára vannak, akiket listán szeretnének bejuttatni a parla­mentbe. — Kétségtelen, vannak olyan jelöltjeink, akik pár­tunknak nem tagjai, de olyan köztiszteletben álló, ismert emberek, akik megfelelő mó­don tudják képviselni érdeke­inket. □ Bár a választások még odébb vannak, azért kérem, árulja el, mi az Ön tippje... — Az esélyesek között va­gyunk, szerintem akár nyerhe­tünk is... Batta István Balázs Attila felvétele Kelet-Magyarország 5 A múlttal számot vetve, a jövőre gondolva... A 10. évfordulójáról megemlékező Hangsúly című rend­hagyó folyóirat plakátmontázsa előtt az egyik alapí­tó-szerkesztő, Antall István újságíró Balázs Attila felvétele Liberális világkonferencia Nyíregyháza (KM) — Li­berális világkonferencia színhelye lesz Budapest 1993. november 26-28. kö­zött. Az ülések a Kongresz­­szusi Központban délután kezdődnek olyan témákban többek között, mint az em­beri jogok fejlődése Kelet- Európában, a liberalizmus jövője, a liberalizmus és a piacgazdaság összefüggései, főképp az átmenet idejének elemzésével, de a béke lehe­tőségei a Közel-Keleten épp úgy szóba kerülnek, mint a két év múlva Pekingben ren­dezendő liberális nőkonfe­rencia tervei. Szombat reggel 9-kor Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke köszönti a világkonferencia résztve­vőit, Orbán Viktor mondja az egyik megnyitót, utána el­kezdődik a plenáris ülés­szak. Fő téma a gazdaság átalakulásának liberális útja lesz, a délutáni üléseken a politika és a kampány helyi szintjei, a tehetségmene­dzselés lesz, de eszmecserét folytathatnak a résztvevők liberális kihívásokról, a de­mokráciáról és a közösségi jogokról. Vasárnap olyan előadói lesznek a konferenciának, mint a német külügyminisz­ter, a szlovén miniszterel­nök, a Nyugat-európai Unió főtitkára, Cordoba kormány­zója, vagy Amerika ENSZ- nagykövete. A konferencia megrende­zésével a fiatal demokraták célja az, hogy Magyarorszá­got és a kelet-európai térség problémáit újból a világ fi­gyelmének homlokterébe ál­lítsa, a közös fellépés lehető­ségének megteremtésével to­vább erősítse a magyarorszá­gi liberális pártok egységét, elősegítse nemzetközi kap­csolataik kiterjesztését. Fordulópont a cigányság életében Törvény született a nem­zeti és etnikai kisebbségek jogairól Magyarországon. Az országgyűlés 1993. július 7-i ülésnapján fogadta el. Száz meg száz észrevétel, ja­vaslat, kezdeményezés for­málta, alakította, tökéletesí­tette formába öntését. Éjsza­kákba nyúló viták, veszeke­dések, szócsaták kísérték a kisebbségi kerekasztal és a kormány képviselőinek egyezkedéseit. Európai színvonalú és pél­da értékű vívmány született. Nem hivatkozhat ezentúl sem itthon, sem határainkon túl senki arra, hogy vizet prédikálunk és bort iszunk, vagyis, hogy a Magyar Köz­társaság fittyet hány az em­beri jogokra. Július 7-től tör­vény is garantálja vala­mennyi hazai nemzeti és et­nikai kisebbség jogait. E törvény célja, hogy a helsinki záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes ala­pokat. A törvény megalkotá­sához figyelembe vették a nemzetközi jog rendelkezé­seit, az ENSZ alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Nemzetközi Egyez­ségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót és a Ma­gyar Köztársaság Alkotmá­nyában rögzített elveket. Egyetlen naphoz nem köt­hető, ám megkockáztatom: 1993. július 7-e fordulópont a cigányság életében. Lezá­rult a magyarországi cigány­ság több mint fél évezredes előtörténete, melynek végki­fejlete mint az ismert, a gáz­kamrákban és a gulakokban ért véget. Július 7-től új tör­ténelmet kezdett írni a ci­gányság a Kárpát-medencé­ben. És e haza északi, észak­keleti csücskében mintegy 80-100 ezer szabolcsi, szat­mári, beregi cigány, ro­­mungrók, beások, oláh cigá­nyok és mások várják, ám ma már mint a nemzet alkotó része, hogy a törvény betűit a valóság szellemisége hassa át. A törvény fogadtatására fel kell készítenünk a ci­gányságot, szervezeteiket, a helyi társadalmat, önkor­mányzatokat, polgármeste­reket, mindenkit, aki részt vállal annak megvalósításá­ban. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke

Next