Kelet-Magyarország, 1994. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

1994. január 6., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN Divatparádé Budapesten Új törvény a honvédelemről Hatálybalépésével az európai normákhoz igazodott az alternatív sorkatonai szolgálat ideje Pásztor Zoltán Budapest (ISB) . Az új honvédelmi törvény hatály­balépésével az európai nor­mákhoz igazodott az alternatív sorkatonai szolgálat ideje ha­zánkban. Január 1-jétől a fegy­ver néküli szolgálatra jelent­kezők 15 hónap helyett 12-re vonulnak be, a polgári szol­gálat ideje pedig az eddigi 22 hónap helyett 18 hónapra mó­dosult. Mint ismeretes, 1989-ben vezették be Magyarországon a kétféle alternatív szolgálatot. A Honvédelmi Minisztérium jogi főosztályának illetékesé­től kapott tájékoztatás szerint a fegyver nélküli katonai szol­gálat során a fiatalok nem kap­nak fegyveres kiképzést, a ka­tonai eskü helyett fogadalmat tesznek és a kijelölt alakulaton belül teljesítenek szolgálatot. A polgári szolgálat január 1- jétől teljesen függetlenné vált a honvédségtől, az ilyen irá­nyú kérelmeket nem a hadki­egészítési parancsnokságok, hanem a lakóhely szerint ille­tékes jegyző bírálja el. Ha nem merül fel valamilyen kizáró ok — például fegyverviselési en­gedély birtoklása, vagy rész­vétel erőszakos bűncselek­ményben —, akkor a kérvé­nyező polgári szolgálatot tel­jesíthet: a megyei munkaügyi központban jelölik ki számára a munkahelyét, többnyire egészségügyi vagy más szo­ciális intézményben. Az így szolgálatát teljesítő azonban nem kaphat fizetést, csak illet­ményben részesül. Változott a katonai rend­fokozatok rendszere is. Eltö­rölték az alhadnagyi és a had­­seregtábornoki rendfokozatú­Budapest (ISB - D. A.) — Idén már kilencedik alka­lommal kerül sor a Stella Kereskedelmi Szövetkezet nagyszabású divatbemuta­tójára. Az esemény helyszíne a Budapesti Kongresszusi Központ, ahol február 26- 27-én két napon át bonyo­lítják le a szakmai bemu­tatót. A Divatfórum 1994-re vár­ják a fodrász, a kozmetikus és a divatszakma legjobbjait. Az idei rendezvény mottója: Világcégek, világmárkák a di­vatfórumon. A résztvevők listája (Proc­ter and Gamble, Caola, Schwarzkopf, L Oreal, Helia ). ) hogy csak néhányat ra­kat, bevezették viszont a törzs­­zászlós és a hadnagy közé a főtörzszászlósi, az ezredes és a vezérőrnagy közé pedig a dandártábornoki rendfokoza­tot. A törvény tartalmazza, hogy a katona — szolgálati feladatai végrehajtása során, valamint az ezzel összefüggő tevékenysége körében — kö­teles a pártpolitikai tevékeny­ségtől tartózkodni. A lakta­nyában, valamint a honvédség által működtetett intézmé­nyekben pártrendezvény nem tartható. A jogszabály ugyan­akkor biztosítja a katona alap­vető jogait, például — megha­tározott korlátok között — a lelkiismereti és a vallássza­badság jogát, a gyülekezési és az egyesülési jogot, valamint az anyanyelv használatának és oktatásának jogát. A fegyveres erők részeinek magasabb harckészültségbe­n adjunk ki közülük) is bi­zonyítja, igazi világmárkák mutatják be termékeiket azon az eseményen, amely már évek óta az egyik legnagyobb marketingfórum Magyaror­szágon. A két nap során bemutatják az év várható tavaszi és nyári divatkaleidoszkópját és a meghívott vendégek között ott lesz számos világhírű művész alteregója. (Prince, Cyndi Lauper, Bon Jovi, Whitney Houston, Z. Z.Top, Janet Jack­­son, Bangles, George Micha­el). A szerdai budapesti sajtó­­tájékoztatón a program is­mertetése mellett az év vár­ható frizuradivatjából is ízelí­tőt kaphattunk. helyezéséről — a kormány egyidejű tájékoztatása mellett — a honvédelmi miniszter, il­letőleg a belügyminiszter dönt, a végrehajtásról a hon­védség parancsnoka, illetőleg a határőrség parancsnoka in­tézkedik. A törvény — többek között — rögzíti a köztársasá­gi elnök, a kormány, az or­szággyűlés, valamint a polgár­­mester és a jegyző honvé­delemmel kapcsolatos teen­dőit. A fegyveres erők feladatai között említi a törvény a nem­zetközi szerződésekben — különösen az ENSZ alapok­mányában — foglalt katonai kötelezettségek teljesítését, a humanitárius segítségnyújtás­ban való részvételt és — té­rítés ellenében — közremű­ködést a katonai szakértelmet és speciális műszaki eszközö­ket igénylő rendezvényeken. ISB Nagy Gábor felvétele Korlátozzák a földtulajdonszerzést A törvénytervezet elfogadásával régi ígéretét teljesíti a kormány és a parlament Ráthy Sándor Budapest (ISB) . Úgy tűnik, a kormány és a parla­ment beváltja ígéretét, s a képviselők még ebben a cik­lusban megszavazzák a ter­mőföldről szóló törvényja­vaslatot. Igaz ugyan, hogy három évvel ezelőtt általáno­sabb, „úgymond” földtör­vényt ígértek a mezőgaz­dasági termelésben érdekel­teknek, de a kormány és a t. Ház eddigi működését látva e törvénnyel is sokan elége­dettek lehetnek. A földművelési miniszter nevével fémjelzett tervezet végleges változata december elején került a honatyák kezé­be, ám leghamarabb csak feb­ruárban kezdik vitatni parag­rafusait a bizottsági és a ple­náris üléseken. A javaslat sze­rint termőföldnek minősül az a földrészlet, amelyet az adott település külterületén az ingat­lannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, halastó és erdő mű­velési ágban jegyeztek be. A tervezet szerint belföldi ma­gán- és jogi személyek legfel­jebb 300 hektár termőföldet vásárolhatnak, s ennek értéke nem haladhatja meg a 6 ezer aranykoronát. Ugyanakkor a javaslat lehe­tővé teszi azt is, hogy az el­maradott térségek településein feloldják e korlátozást. A bel­földi jogi személyekre — kivéve az erdőbirtokossági és a legeltetési társulatot —, a magánszemélyekhez hasonló limitek vonatkoznak, így például a két változat szerint e társaságok is csak 500 illetve 2500 hektár közötti termő­földet vehetnének haszonbér­letbe. Keményebb korlátok közé szorítja a tervezet a külföldieket: ők például nem szerezhetnek tulajdonjogot termőföld esetében, s haszon­­bérletbe is csak 500 hektárnyi földet vehetnek. A tervezet kifejezetten ösz­tönzi a birtokösszevonási cél­ból történő önkéntes földcse­rét, s a tulajdonosok ezt bár­melyik illetékes földhivatal­ban kezdeményezhetik. Igaz, a cserére csak az abban poten­ciálisan résztvevő felek teljes egyetértésével kerülhet sor. A tervezet szerint komoly bün­tetésre számíthat az a tulaj­donos, aki nem hasznosítja termőföldjét. A javaslat kiköti azt is, hogy a termőföld jellegét csak elő­zetes engedély alapján szabad megváltoztatni, ellenkező esetben vissza kell állítani a termőföld eredeti jellegét. Elő­zetes hatósági engedély kell a külterületi föld belterültbe való vonásához, s a nem talaj­­védelmi jellegű erdő telepíté­séhez. A hatósági engedélyeztetés mellett a termőföld védelmét szolgálja az egyszeri földvé­delmi járulék megfizetésének kötelezettsége is. Ezt az össze­get minden olyan esetben meg kell fizetni, amikor a termő­föld jellegét tulajdonosa illet­ve haszonbérlője megváltoz­tatja. Ötven százalékkal meg­növekszik azonban az összeg akkor, ha például szőlőt vagy gyümölcsöst hasznosítnak más célra. Ugyanilyen mérték­ben csökken viszont a díjtétel, ha a termőföldet mezőgazda­­sági tevékenységhez kapcso­lódó beruházás megvalósítása, többek között halastó-létesítés érdekében veszik igénybe. Göncz fogadja a kisebbségieket Alanyi jogon szeretnének parlamenti képviselethez jutni Budapest (MTI) . Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken délelőtt fogadja a Kisebbségi Kerekasztal 13 nemzetiségének képviselőjét. Erre a találkozóra készültek fel a kerekasztal résztvevői szerdai tanácskozásokon — tájékoztatta az MTI-t Lásztity Péter, a kerekasztal titkára. Mint hangsúlyozta: elsősor­ban azt szeretnék elérni, hogy a kisebbségek — a választójo­gi törvény legutóbbi módosí­tásával ellentétben — alanyi jogon juthassanak parlamenti képviselethez. Lásztity Péter azt is le­szögezte, hogy véleményük szerint, a választójogi törvény­módosításról újra kell egyez­tetniük a pártoknak a kisebb­ségekkel. Lásztity Péter szólt arról, hogy a mostani módosítás előtt tárgyaltak ugyan néhány párttal, sőt a Belügyminiszté­riummal is egyeztettek, a ki­sebbségek álláspontját azon­ban végül nem vették figye­lembe a parlamenti vita során. A Kisebbségi Kerekasz­tal szerdai tanácskozásán szó esett még a kisebbségi társa­dalmi szervezetek költségve­tési támogatásáról, és a ki­sebbségi műsorok jövőjéről is. A magyar politika célja, hogy a kisebbségek a modern Európában elfogadott normák szerint jussanak szóhoz min­den rendű és rangú médiában az egész országban. Segély Kecskemét (MTI) : Hat kamionnyi segélyszállítmány indult útnak szerdán hajnalban Bács-Kiskun megyéből a Vaj­daságba. A szállítmány 7-8 millió forint értékű tartós élel­miszert, valamint hatmillió forint értékű gyógyszert tartal­maz. Az adományok a Bács-Kis­kun megyei önkormányzatnak az elmúlt év decemberében meghirdetett felhívására, a Duna-Tisza közi helyi ön­­kormányzatok közreműködé­sével gyűltek össze, a helyi lakosság felajánlásaiból. K­et-Magyarország 9 Egy más nézőpont Nemcsak annak van súlya, amit egy pártvezér mond, hanem annak is, amit egy újságíró ír. Miután Balogh József a Kelet-Magyaror­­szág január 5-ei számában saját álláspontját mutatta be a legutóbbi Orbán-nyilat­­kozatról, szeretnék vitába szállni vele. Tudom, hogy a sajtóban írott szó sok ember számára az abszolút igazsá­got jelenti, éppen ezért nem árt, ha a megjelenő újságírói vélemény mellett másoké is ott szerepel. Balogh József azon az alapon veszi vé­delmébe Orbán Viktort, hogy „gondolatkísérlete” a Fidesz, SZDSZ és két jelen­leg kormányon lévő párt, az MDF és KDNP leendő kor­mánykoalíciójáról egészen természetes, csupán a Fi­­desztől elforduló értelmiség és sajtó talált újabb lehetősé­get a volt kedvenc megtá­madására. Jó volna, ha a do­log ilyen egyszerű lenne, azonban nem így van: a történet másról és másokról szól. Másokról abban az értelemben, hogy nemcsak az ellenzéki sajtó ütődött meg Orbán ötletén. Tessék csak meghallgatni az embe­reket, úgy általában! És másról is szól a Fidesz­­vezető nyilatkozata, neveze­tesen arról, hogy az MSZP növekvő népszerűsége ve­szélyezteti a Fidesz és a libe­rális pártok választási győ­zelmét és a tisztán liberális kormány megalakítását. Ezért Orbán Viktor még a jelenlegi kormánypártokat is szívesen választja szövetsé­gesül, hogy gyengítse a szo­cialisták választási esélyeit, azáltal, hogy elszigeteli őket a szövetségkötés, a koalíció­alakítás lehetőségétől. Teszi ezt ugyanaz az Orbán Vik­tor, aki a taxisblokád után a ■kormányt hazugnak nevezte, és akinek pártja provokáció­nak tartotta Boross Péter le­hetséges együttműködést pedzegető nyilatkozatát. Az az Orbán Viktor tartaná meg a kormánykoalíció pártjait egy leendő kormányban, aki nem is olyan régen a kor­mányváltást jelölte meg fő célként. Szintén Orbán Vik­tor nyilatkozta: „... az MDF- kormány kétségbeesett igye­kezete, hogy ideológiai gyámkodás alá vonjon min­denkit, nem más, mint annak beismerése, hogy a XX. szá­zad végi modern társada­lomtól idegen az a gondo­latvilág, amellyel kéretlenül boldogítani akarják a nem­zetet. Beszélnem kell arról is, hogy a fiatal demokraták nemcsak néha és nemcsak szavakban tartják áthágha­tatlannak az MDF és közöt­tük lévő távolságot. Az MDF-Fidesz székházeladá­si akció erre a legkirívóbb példa. Ez az ügy és az utóla­gos pökhendi nyilatkozatok (is) okozták a Fidesz iránti bizalom csökkenését, nem pedig az, hogy immár a párt a nemzeti jelzőt is önmeg­határozásra használja. Ha e szó nemcsak jelző, úgy gon­dolom, minden komoly párt alapértékeiben fellelhető. A Fodor Gábor-ügy sem csu­pán arra adott lehetőséget, hogy a sajtó belekotorásszon a Fidesz belügyeibe, hanem mindenki számára bemutat­ta: a másság elismerése egy­re inkább kiszorul a hata­lomra éhes ifjú liberálisok nézeteiből, pártjából. Azt már csak úgy mellé­kesen jegyzem meg, hogy a B. J. szerint SZDSZ-szel és MSZP-vel összefonódó ér­telmiség, mely a médiák je­lentős részében meghatáro­zó szerepet visz, igencsak rejtőzködhet. Kell is nekik, hiszen a két nagy média pállfügéstől, babiczkystől, paranoiástól nem egészen az ő terepük. Kivéve például a Népszabadságot, amelynek fejlécén 1990 óta olvasható: szocialista napilap. Hogy aztán ezek az emlí­tett értelmiségiek bemu­tatják vagy csinálják a való­ságot, hosszasan lehetne vi­tatkozni. Nekem vannak di­lemmáim arról, lehet-e a „csinált” valóság bemutatá­sával befolyásolni azokat az embereket, akik a való világ tényeit bőrükön érzik. Min­denesetre a valóság sokolda­lúbb megismeréséhez talán a fenti sorok is hozzájárul­nak. Érdekes módon a követ­keztetésben egyetértek Ba­logh Józseffel, bár más úton jutottunk el ugyanoda. Prog­ramok — és tettek — alap­ján kell minősíteni a párto­kat a választásokon, progra­mok alapján célszerű koalí­ciós partnereket is keresni, így legyen. Tukacs István MSZP-ügyvivő Az MNB a valutakeretről Budapest (MTI) — A la­kossági valutakeret feleme­­lésének rendjét alapvetően a 118/1990 (XII. 27.) számú kormányrendelet szabályoz­za. Eszerint a lakossági va­lutakeret felemelése a kor­mány kompetenciája. Mind­erről a jegybank jogi főosz­tályvezetője, Glatz Olivér tájékoztatta az MTI-t. A va­lutakeret rendezéséről szóló kormányrendeletet kibocsá­tása óta többször módosítot­ták, a rendelkezés lényege azonban, tehát az, hogy an­nak felemeléséről a kor­mánynak kell döntenie, azó­ta sem változott. Az erre vo­natkozó előterjesztést a kia­lakult gyakorlat szerint a pénzügyminiszter — az MNB-vel egyetértésben — terjeszti a kormány elé. HIRDETÉS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ! A Nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium felvételit hirdet 5 éves magyar-német kéttannyelvű tagozatára. Időpontja: 1994. január 21—22. Az iskola készségfelmérő felvételit tart január 22-én a drámatagozatos osztályba és a sportosztályba jelentkezők részére. Jelentkezés: a gimnázium igazgatójához írt levélben 1994. január 20-ig. info/sh­ow

Next